Ez a honlap sütiket használ a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében.
Címke: baloldal
Erősödött a baloldal háborúpártisága
Az elmúlt hetekben felerősödött a magyarországi baloldal háborúpárti retorikája, a magyar választókkal szembe menve továbbra is fegyverszállítást követelnek Ukrajnába. Karácsony Gergely baloldali főpolgármester emellett arról is beszélt, hogy szerinte csak akkor lesz béke, ha Ukrajna győz, az SZDSZ korábbi politikusa, Horn Gábor szerint pedig „bármi áron” támogatni kell Ukrajnát, akár fegyverszállítással is – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: nem csak a külföldről finanszírozott baloldali politikusok, hanem a szintén külföldi pénzeket kapó balliberális sajtó is erőteljesen háborúpárti álláspontot képvisel, folyamatosan kritizálja és támadja a kormány békepárti álláspontját. Mindez az elemző szerint tovább csökkenti a balliberális oldal támogatottságát, hiszen a magyar társadalom túlnyomó többsége azonnali tűzszünetet és békét szeretne, nem pedig a háború folytatását. (tovább…)
Helyes döntés a magyar távolságtartás a háborútól
Jövő héten lesz egy éve, hogy kitört az orosz–ukrán háború. Az azóta eltelt időszakban a NATO és az Európai Unió egyre közelebb sodródott egy közvetlen háborús konfliktus kialakulásához Oroszországgal, ma például már a korábban a fegyverszállítást élesen elutasító Németország is tankokat szállít Ukrajnának. Magyarország kormánya ezzel szemben a háború kirobbanása óta következetes álláspontot képvisel: a béke pártján áll, elutasítja a fegyverszállítást és minden olyan lépést elkerül, amely a kelleténél jobban belesodorná hazánkat a konfliktusba – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezzel szemben a balliberális oldal a háború kitörése óta olyan nyilatkozatokat tesz, amelyekkel azt jelzik, hogy ők a jelenleginél jobban belesodornák Magyarországot a háborúba, ami nagy szerepet játszott abban, hogy a társadalmi támogatottságuk tovább csökkent.
A baloldal önmagával törődik, a jobboldal az országgal
A balliberális oldal több politikusa is évértékelő beszédet tartott az elmúlt napokban, amelyeknek leghangsúlyosabb részei a saját belső konfliktusaikról vagy az aktuális pártpolitikai kérdésekről szóltak. Ezzel szemben a jobboldalon hosszútávú stratégiai tervezést láthatunk, az Európát és Magyarországot érő kihívásokra keresnek válaszokat – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ilyen hosszútávú stratégia például az ország energiastratégiája, melynek prioritásai az atomenergia és a megújuló energiaforrások, a jelenlegi energiaválság kezelése. Beszélt arról is, Orbán Viktor és az ukrán elnök brüsszeli találkozója után mindenki számára világos: Magyarország nem orosz vagy ukrán párti, hanem béke és magyar párti. (tovább…)
Belső problémáival foglalkozik az ellenzék
A baloldali pártok – releváns politikai mondanivaló kidolgozása helyett – a saját válságukkal vannak elfoglalva, illetve egyre élesebb küzdelmet vívnak egymással, így érdemben nem tudnak erősödni. Donáth Anna hétvégi felszólalásából, illetve az LMP és az MSZP kongresszusán elhangzott beszédekből kiderült, hogy a teljes összefogás lehetősége átmenetileg lekerült a napirendről. Gyurcsány Ferenc – a szintén hétvégén megtartott pártkongresszuson – világossá tette, hogy a baloldal leuralására készül, így várhatóan folytatódni fognak az átlépések a DK-ba. A mostani versengés ellenére a 2024-es helyhatósági választásokon szükség lesz valamilyen együttműködésre, amely az egykori MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrejövő, belső feszültségekkel terhelt DK–Momentum-tengely mentén formálódhat. (tovább…)
Évértékelők: Orbán meghonosította, a baloldal lemásolta
Orbán Viktor 1999-ben tartotta első évértékelő beszédét, mely műfajt ő honosított meg Magyarországon. Ezek az országértékelőnek is nevezett beszédek kiemelt szerepet játszanak abban, hogy olyan politikussá vált a magyar közéletben, akinek sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat megfogalmaznia. A baloldalon a korábbi kritikáik ellenére végül lemásolták az évértékelő műfaját, az ellenzéki politikusok ugyanakkor sokkal inkább az aktuálpolitikai csatározások színtereként tekintenek rá, mondanivalójuk általában rövid életű, most hétvégén például a DK és a Momentum dominanciaharcáról fognak majd szólni az ellenzéki évértékelők. Orbán Viktor február 18-i beszédének fókuszában várhatóan az orosz-ukrán háború kapcsán képviselt magyar álláspont, a szankciók elleni további küzdelem és a gazdasági válságra adott kormányzati válaszok lesznek. Egy biztos: kijelöli az elkövetkezendő időszak fő témáit, egyben beindítja az idei politikai szezont már a tavaszi parlamenti ülésszak kezdete előtt. (tovább…)
Nem hihető, hogy ne tudott volna a baloldal a külföldi forrásokról
A héten újabb részletek derültek ki a balliberális oldal külföldi finanszírozása kapcsán, ugyanakkor a vezető balliberális politikusok mind a mai napig nem adtak válaszokat a felmerülő kérdésekre, Karácsony Gergely például még a baloldali sajtó elől is elmenekült, amikor rákérdeztek a külföldi pénzekre – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: szemmel láthatóan Márki-Zay Péterre tolnák a felelősséget, ugyanakkor az amerikai pénzek beáramlását Karácsony Gergely barátja, Korányi Dávid szervezte, így nem hihető, hogy a főpolgármester ne tudott volna minderről. Hozzátette: újabbnál újabb részletek derülnek ki az üggyel kapcsolatban, így egyre súlyosabb hitelességi válságba sodorják magukat a balliberális politikusok azzal, hogy úgy tesznek, mintha semmiről sem tudtak volna. (tovább…)
Mi történt a baloldallal?
A rendszerváltoztatás óta eltelt harminckét év egy egész emberöltő, mely alatt a magyar baloldal szervezeti, szellemi és személyi értelemben is lehanyatlott. Ez nem csak pártjai, intellektuális teljesítménye és vezetése kapcsán érhető tetten, de a választási eredményekben is tükröződik. A magyar baloldalnak a jobboldalhoz hasonlóan széleskörű hazai hagyománya van, a demokratikus közéletnek mindkettő fontos szereplője. A hazai érdekeket előtérbe helyező, autonóm, szellemileg felkészült és személyi értelemben is hiteles baloldalnak mégis híján vagyunk, és mintha szerkezeti értelemben jelentkezne a hiba. Egyes értelmezések szerint ez a globális-progresszív hálózatok szinte ellenállás nélküli térnyeréséből fakad. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Galló Béla politikai szociológus, intézetünk tudományos főmunkatársa és Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő voltak. (tovább…)
A baloldal képtelen politikailag profitálni a válságból
A legtöbb európai országban a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta gazdasági válság következtében gyengült a kormányok támogatottsága, több országban már át is vette a vezetést az ellenzék a felmérésekben. Magyarországon ugyanakkor más a helyzet, a külföldi finanszírozási botránytól hangos balliberális oldal támogatottsága alacsonyabb, mint a 2022-es választási eredményük, amely már eleve történelmi mélypontnak számított – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindennek az egyik fő oka, hogy miközben a kormány a magyar nemzeti érdekek mentén politizál a háború és a szankciók ügyében, addig a globális-progresszív hálózatok részének számító magyarországi baloldal a külföldi finanszírozóik elvárásának megfelelően rendre szembemegy a magyar társadalom elvárásával. (tovább…)
Árnyékban növekszik Gyurcsány
A politikai frontvonalak megmerevedtek: a társadalmi többséget maga mögött tudó kormány szuverenista állóháborút folytat az uniós bürokráciával, az ellenzéki oldalon pedig sem megújulás, sem érdemi erősödés nem történt a választások óta. A Demokratikus Koalíció és a Momentum továbbra is dominanciaküzdelmet vív egymás kárára, miközben a Jobbik, az LMP és az MSZP is a túlélésért küzd, a Párbeszéd pedig mérhetetlen. Dobrev Klára árnyékkormánya új választókat nem vonzott be, de átrendezte az ellenzéken belüli erőviszonyokat, Gyurcsány Ferenc stratégiájának köszönhetően pedig egyre több politikus igazol át a Demokratikus Koalícióba, amely ezáltal lépéselőnybe került. A következő hónapokban a Momentum Donáth Anna reaktiválásával próbál majd felzárkózni, miközben Gyurcsány az elaprózódott ellenzék darabjaiból folytatja az építkezést. (tovább…)
Globális-progresszív hálózatok része a baloldal
Míg a magyar jobboldal az elmúlt tizenkét évben egymás után négy alkalommal szerzett alkotmányozó többséget eredményező felhatalmazást össznemzeti programja megvalósításához, addig a magyarországi baloldal ciklusról-ciklusra mindjobban integrálódott a globális-progresszív hálózatokba, egyre rosszabb választási eredményeket produkálva. Ezek a körök a transzatlanti, sőt kifejezetten amerikai kormányzati és nemkormányzati csatornákon keresztül, a pénzügyi, politikai és hírszerzési eszközöket egyaránt mozgósítva tizenkét év alatt teljesen magukba olvasztották a hazai baloldalt. Egyes pártok (Jobbik, LMP, MSZP) fokozatosan estek áldozatul e bekebelezésnek, mások szíves-örömest olvadtak be, hiszen alapító céljuk eleve ez volt (Demokratikus Koalíció, Momentum), ám olyanok is akadtak, amelyek kifejezetten e folyamat végrehajtására szerveződtek (Együtt, Párbeszéd). A 2022-es nagy lelepleződés a projekt végpontjára derített fényt. (tovább…)

Magyarország sikeres érdekérvényesítő
Az Európai Tanácsban is elfogadták a hazánknak járó uniós forrásokról szóló megállapodást, Magyarország sikeresen érvényesítette érdekeit, miközben korábban a balliberális oldal többször is azt állította, hogy semmilyen mozgástere nincsen már a magyar kormánynak Brüsszelben – fogalmazott évzáró videóelemzésében Deák Dániel. Ennek köszönhetően Magyarország jobb helyzetben vághat neki a 2023-as esztendőnek, amelynek legfontosabb kihívása az lesz, hogy a háború és a szankciók okozta európai gazdasági válság ellenére is megmaradjon a növekedés a magyar gazdaságban, ne süllyedjen recesszióba az ország. Ennek egyik legfontosabb eszköze a befektetések ösztönzése, amelyben meglehetősen sikeres Magyarország, ugyanis idén is rekordot döntött a beruházások mértéke, alig pár hónapja jelentették be például a magyar történelem eddigi legnagyobb beruházását, amelyet egy kínai vállalat valósít meg. A hazai balliberális oldal az április 3-i választás óta csak tovább gyengült, a külföldi finanszírozási botrány pedig hosszútávon éreztetni fogja a hatását a támogatottságukban, miközben az Európai Parlamentben dolgozó szövetségeseiket is súlyos korrupciós botrányok tépázzák – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)
Baloldali fedősztori a „mikroadomány”
Szinte minden állítását azonnal cáfolni lehet a külföldi finanszírozási botrány ügyében a baloldalnak, hiába próbálja mentegetni őket még az ellenzéki sajtó is – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az internetes mentésekből kiderült, hogy az eredeti állításaikkal ellentétben nem mikroadományok ezreiből finanszírozzák magukat, ráadásul semmilyen módon nem ellenőrizték az „adományozók” állampolgárságát. Egyre világosabb, hogy valójában semmilyen mikroadomány nincsen, az csupán egy fedősztori, amivel leplezni próbálják a Soros-hálózattól kapott milliárdokat. Mindez azért komoly veszély, mert a mostani háborús és válságokkal teli időszakban minden politikai erőnek a nemzeti érdekeket kellene követnie, nem pedig külföldi finanszírozók elvárásait teljesíteni – fogalmazott. (tovább…)
Tűzzel játszik az ellenzék
Az elmúlt tizenkét év során megfigyelhető volt egy ismétlődő politikai mintázat, mely szerint az ellenzék – közvetlenül az elvesztett választások után – a megújulás és a parlamenti munka helyett az utcai politizálásra helyezte a hangsúlyt. Megpróbáltak rátelepedni civil elégedetlenségi akciókra, majd nemzetközileg kipróbált mozgalmi forgatókönyvek alapján igyekeztek kormányellenes demonstrációvá szélesíteni azokat. Ebbe a sorba illeszkednek az idei KATA-törvény módosítása miatti tüntetések és a pedagógussztrájknak indult rendszerellenes megmozdulások is, amelyek éppen a népszerűtlen politikusok személyes megjelenése miatt váltak egyelőre kontraproduktívvá. A céljai elérése érdekében a baloldal egyre szélsőségesebb hangnemet használ, ami a legutóbbi diáktüntetésen és az MTVA-székház előtti zavargásokon is szembetűnő volt, ezzel azonban a társadalmi rendet és a jogbiztonságot is felelőtlenül veszélyezteti. (tovább…)
Konfliktusos DK–Momentum-koalíció formálódik
Az elmúlt félév során szervezeti túlkínálat alakult ki az ellenzéki oldalon, következésképpen nincs szükség ennyi baloldali pártra. Jelenleg a Demokratikus Koalíció és a Momentum a vezető pozícióért, a többi baloldali párt pedig a túlélésért küzd, de egyelőre csupán egymás kárára tudnak erősödni. A főpolgármester-helyettesnek megválasztott Bősz Anett pozíciójáról szóló vita a DK és a Momentum közötti dominanciaharc nyitánya volt, amit Donáth Anna nyílt levele, majd Újpest momentumos polgármesterének átlépése követett. A 2024-es uniós választásokon vélhetően külön indulnak majd az ellenzéki pártok, de az azonos időben tartandó önkormányzati voksolásokon együttműködésre lesz szükség, amit a DK és a Momentum – az MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrehozott – instabil szövetsége fog meghatározni. (tovább…)
Gyurcsány egyeduralomra törekszik Budapesten
A korábban momentumos újpesti polgármester a Demokratikus Koalícióhoz csatlakozott, Gyurcsány Ferenc pedig átvette a budapesti DK irányítását Trippon Norberttől. Így a többi baloldali pártelnöknek személyesen Gyurcsánnyal kell tárgyalnia a fővárosi kérdésekről, ahol a DK egyáltalán nem akar előválasztást, tehát a baloldal 2024-es polgármester-jelöltjeiről és a főpolgármester-jelöltről a tárgyalóasztaloknál kell majd megállapodniuk. Mindez azt vetíti előre, hogy a baloldal megmaradt fellegvárának számító Budapesten a DK egyeduralkodó lehet, amire alapozva 2026-ra Gyurcsány Ferenc pártja a régi terveiknek megfelelően a balliberális erők gyűjtőpártjává válhat. A kiszivárgó információk szerint az elkövetkezendő hónapokban további polgármesterek léphetnek át jelenlegi pártjukból a Demokratikus Koalícióba, Karácsony Gergely politikai jövője pedig erősen kérdéses. (tovább…)
Vidéken eltűnt, a fővárosban még létezik a baloldal
Az egymással versengő baloldali pártok a 2022-es parlamenti választások után válságba kerültek, így szavazóik tömegesen fordultak el tőlük, amit az időközi helyhatósági voksolások eredményei is alátámasztanak. Az elmúlt félévben a Fidesz–KDNP-pártszövetség tizenöt polgármesteri és huszonhat egyéni önkormányzati mandátumot szerzett, a baloldal ezzel szemben csupán kilenc körzetben győzött és egyetlen polgármesteri széket sem nyert el. Az eredményekből kiderül, hogy a Fidesz továbbra is erős a vidéki városokban, illetve a kisebb falvakban, amelyekből a baloldal gyakorlatilag eltűnt. A számokból továbbá kiolvasható, hogy az ellenzék csak azokban a budapesti kerületekben ért el sikert és tartotta meg mandátumát, ahol továbbra is aktív alapszervezetei vannak és a baloldali városvezetés stabilan működik. A következő időszak kérdése az lesz, hogy a háború és az elhibázott uniós szankciók miatt kialakult globális válság, illetve a baloldali térfelet leuraló Demokratikus Koalíció árnyékkormánya érdemben meg fogja-e változtatni a jelenlegi trendet. (tovább…)
A szankciók elleni küzdelemről szól majd az ősz
Orbán Viktor a parlamentben világossá tette, hogy fel kíván lépni a brüsszeli szankciókkal szemben, amelyek elképesztő energiaáremelkedést és inflációt okoztak egész Európában. Ehhez szövetségeseket kell keresnie az unióban, ugyanis Magyarország egyedül kevés az európai nagyhatalmak, Brüsszel és az Egyesült Államok terveinek megakadályozásához. Egy fontos szövetséges a jobboldali fordulatnak köszönhetően Olaszország lehet – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a tegnapi parlamenti vitanap is egyértelművé tette, hogy a baloldali pártok továbbra is támogatják a szankciókat, a Momentum elnöke például egyenesen azt állította: a szankciók működnek. Ezt az álláspontot még az ellenzéki szavazók jelentős része sem osztja, így a támogatottságuk tovább csökkenhet – hívta fel a figyelmet az elemző. (tovább…)
A szankciópártiság tovább ront a baloldal helyzetén
A baloldali politikusok és az ellenzéki sajtó erőteljes szankciópárti álláspontot képvisel, Karácsony Gergely például még örömét is kifejezte amiatt, hogy Brüsszel az uniós pénzek visszatartásával igyekszik rávenni Magyarországot a szankciók támogatására. Azonban a magyar lakosság több mint kétharmada negatívan vélekedik a brüsszeli szankciókról, az emberek többsége úgy véli, hogy azok jobban ártanak Európának, mint Oroszországnak. Így nem nehéz belátni, hogy a bevándorlás kérdéséhez hasonlóan a baloldal ismét szembemegy még a saját választóival is, a támogatottságuk további csökkenése vagy legalábbis stagnálása várható – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: ezzel szemben az Orbán-kormány azért dolgozik, hogy a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően át lehessen alakítani az európaiakra nézve nagyon súlyos következményekkel járó szankciós politikát, a kormánypártok pedig nemzeti konzultációt kezdeményeznek a témában. (tovább…)
Gyurcsány vezető szerepét demonstrálja az árnyékkormány
Magyarországon – szemben az úgynevezett westminsteri típusú demokráciákkal – az árnyékkormány intézménye közjogilag értelmezhetetlen, így megalakulása csupán politikai kampányként értelmezhető. A Demokratikus Koalíció célja, hogy legerősebb baloldali pártként bizonygassa: már nem az összefogásra, hanem az ellenzéki oldal leuralására törekszik. Gyurcsány Ferenc vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, a Dobrev Klára által megalakított árnyékkormány összetétele pedig arra utal, hogy a 2010 előtti politikai elit – az európai baloldal segítségével – vissza akar térni a hatalomba. (tovább…)
Tovább romlott a baloldal megítélése
A választási kudarc óta egymással is versengő baloldali pártok – a Demokratikus Koalíció kivételével – szellemi–ideológiai, szervezeti és vezetési válságba kerültek, így szavazóik tömegesen fordultak el tőlük. Ezt támasztják alá a sorozatban elbukott időközi önkormányzati választások, illetve a KATA-módosítás elleni tüntetéssorozat kudarca is, amelyre nem tudtak sikeresen mozgósítani, sőt: a szervezők egy része nyíltan elhatárolódott a pártoktól. Jól mutatja a megújulás hiányát, hogy ismét aktivizálta magát Márki-Zay Péter, illetve továbbra is csak Gyurcsány Ferencnek és a DK-nak van esélye arra, hogy integrálja a balliberális szervezeteket. Az ellenzéki szavazótábor ráadásul nem tud eltartani ennyi pártot, így a következő időszak – megújulás hiányában – a túlélésről és az egymással való versengésről fog szólni.
Magyarország a nehéz időkben is stabil
Az április 3-i választás eredményének köszönhetően Magyarországon továbbra is politikai stabilitás van, amelynek köszönhetően ezekben a háborús időkben is gyors, az emberek érdekeit szolgáló döntéseket lehet hozni – hangsúlyozta szezonzáró videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelt: ennek köszönhetően a háborús infláció hatásait a térségben Magyarországon sikerült a leginkább tompítani, továbbá a kormány a válság ellenére is fenn tudja tartani a nyugdíj- és fizetésemeléseket, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat és az árstopokat is. Ez jelentős különbség a baloldali válságkezeléshez képest, akik 2010 előtt az embereket érintő megszorításokat vezettek be. Nem meglepő, hogy a baloldal támogatottsága romokban van, hiszen ezekben a nehéz időkben a stabil kormányzást felmutató politikai oldalt támogatják a választók – emelte ki az elemző. (tovább…)
Lendületben a jobboldal, romokban a baloldal
A vasárnap megtartott időközi önkormányzati választásokon a kormánypárti jelöltek, illetve a kormánypártok által támogatott civilek elsöprő sikert arattak, összesen 28 mandátumot, ebből hat polgármesteri pozíciót nyertek el, míg a baloldal csupán kettő egyéni körzetben tudott győzni. A Fidesz–KDNP-pártszövetség olyan településeken is tarolt, amelyek az április 3-i választásokon még baloldali fellegváraknak számítottak, így például Budapesten és Szegeden is nyert a jobboldal. Annak ellenére, hogy Karácsony Gergely igyekszik a fővárosi kudarc felelőségét az ellenzéki pártokra tolni, az alacsony részvételben és a kormánypártok sikerében a gyenge főpolgármesteri teljesítmény is közrejátszott. Az eredmények azt mutatják, hogy a kormánypártok lendülete megmaradt, a baloldal viszont a három hónapja elszenvedett történelmi vereség óta nem talál magára, általánossá vált a politikai tanácstalanság, felerősödött az ellenzéken belüli küzdelem, így a szavazók elfordultak tőlük. (tovább…)
A kisgazdák és az MDF példája mutatja: vége a Jobbiknak
A Jobbikon belüli személyi ellentétek mára odáig fajultak, hogy a párt vezetői egymást is feljelentik, a kiszivárgó információk szerint pedig a mozgalom megmaradt erőforrásainak megszerzéséért folytatott belső küzdelem újabb pártszakadást, sőt Jakab Péter távozását is eredményezheti. A Jobbik megszűnés irányába tartó története nem ismeretlen a magyar politikában: egykori parlamenti pártként az FKgP és az MDF is hasonlóképpen esett szét, ezért is nevezhetjük a Jobbikban zajló mostani folyamatokat „elkisgazdásodásnak”. Mivel az ellenzéki oldal többi szereplőjének már nincsen szüksége a szavazóit teljesen elvesztő Jobbikra, így mára ők is érdekeltek lettek abban, hogy az egykori nemzeti radikális párt a lehető leghamarabb a felejtés homályába vesszen. (tovább…)
Beigazolódott a 2022-es Fidesz-kampány
A baloldal valódi vezetője Gyurcsány Ferenc, Márki-Zay Péternek semmilyen hatalma nem volt a baloldalon belül, az ellenzéki pártokat kizárólag a hatalomvágy tartotta össze, a rezsicsökkentés és az árstopok megmaradnak és nem lesznek megszorítások – ez mind beigazolódott a választás óta eltelt hetekben, magyarul a Fidesz állításai a kampányban igazak voltak – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az ellenzékkel kapcsolatos fideszes állításokat maguk az ellenzéki politikusok és sajtótermékek igazolták, míg a gazdaságpolitikai lépéseket a kormány következetes álláspontja, melynek keretében a háború okozta terheket nem az emberekkel, hanem az extraprofitot termelő vállalatokkal fizettetik meg. (tovább…)
Összehangolt lejárató kampányt folytatott a baloldal
A 2022-es választásokra létrejött hatpárti összefogásnak nem volt pozitív mondanivalója, ám a kormánypártokkal szemben kialakított negatív kampányukat nyelvileg, tematikailag és időben is összehangolták. A leggyakrabban előforduló ismétlődő kifejezések és szókapcsolatok arra utalnak, hogy a baloldal egymás között egyeztetve, illetve egymással versenyezve folytatott lejárató kampányt Orbán Viktorral és a kormánypártokkal szemben. Az „előválasztásokon” induló miniszterelnök-jelöltek 2021 őszétől kezdve a vélelmezett korrupciót hangsúlyozták, politikai leszámolással fenyegetőztek, majd az orosz–ukrán háború kitörése után megjelent az úgynevezett „putyinozás”. A nyelvhasználatban tetten érhető negatív kampány hatástalan maradt, a lejáratás pedig hitelességi problémák miatt kontraproduktívvá vált: az ellenzéki szavazókat megosztotta, a bizonytalanokat elriasztotta, a jobboldalt mozgósította. (tovább…)
A minden és a semmi, avagy jó-e, hogy nincs ellenzék?
A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb adásban azt boncolgatták a vendégek, hogy miután az ellenzék összeomlott, az önmérsékletnek milyen eszközei lehetnek a kormánypártok hatalmának korlátozására? Emellett többek között arról is szó esett, hogy az 2022-es választás hosszútávú következményeként egyre világosabb, hogy a korszakdöntő ellenzéknek nincsen esélye a választáson, és egy konstruktívabb ellenzéki politizálás célravezetőbb lenne. (tovább…)
Gyurcsány pártján kívül válságban a baloldal
Az ellenzéki összefogás a választási kudarc után szétesett, az egymással is versengő pártok – a Demokratikus Koalíció kivételével – politikai válságba kerültek, a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom megítélése is jobb, mint a hat párt népszerűsége külön-külön. Továbbra sincs ideológiai karaktere és nem találja saját hangját a parlamentbe először bekerülő Momentum, amely az elhúzódó vezetési válság mellett intellektuálisan is kiüresedett, „obstrukciós” akcióinak pedig egyre rosszabb megítélése van. Az úgynevezett zöldpártok szintén vezetési válságtól szenvednek, az egykori országos hálózatát elvesztő LMP, illetve a tagsággal sosem rendelkező Párbeszéd is csupán médiapártként működik. A Jobbik elvesztette nemzeti jellegét, megszűnt a párt szuverenitása, botrányok és az önvizsgálat teljes hiánya miatt a szervezet leépülése folytatódni fog, sőt a párt jövője is kérdésessé vált. A Demokratikus Koalíció az egyetlen olyan szervezet, amelynek vezetése és struktúrája stabil maradt a közös választási kudarc után, így – mivel Gyurcsány Ferenc újra össze szeretné fogni a baloldalt – vélhetően először a megszűnéshez közel álló, történelmi mélyponton lévő MSZP-t fogja beolvasztani. Gyurcsány célja a 2010 előtti MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára egy hasonló fazonú, általa vezetett DK–Momentum-koalíció megteremtése, amelybe a többi baloldali párt is részt venne. (tovább…)
Szétesés után egymással veszekszik az ellenzék
A május végén felálló 5. Orbán-kormánynak ismét stabil, kétharmados parlamenti többsége lesz, ezzel szemben az ellenzéki oldal minden eddiginél fragmentáltabbá vált: soha nem volt ennyi frakció az Országgyűlésben. Az Egységben Magyarországért nevű szivárványkoalíció – a parlament megalakulásával – szétesett, a hatpárti együttműködésből hat különálló, egymással versengő frakció született. A következő ciklus legnagyobb vesztese a Jobbik és az MSZP lett, előbbi helyzetét a Mi Hazánk Mozgalom bejutása nehezíti, utóbbi pedig történetének legkisebb létszámában lesz jelen. Az LMP szintén tovább zsugorodott, illetve kiszolgáltatott helyzetbe került, hisz Gyurcsány Ferenc „segítsége” nélkül frakciót sem tudott volna alakítani. A Demokratikus Koalíció versenyelőnyhöz jutott, de részben nyertesnek érezheti magát az először bejutó Momentum, illetve a Párbeszéd is, amely úgy tudta növelni képviselőinek számát, hogy társadalmi támogatottsága továbbra sincs. (tovább…)
Schmidt Mária: Padlót fogva
Részleteket közlünk Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatójának a 2022-es ellenzéki katasztrófa okairól szóló véleménycikkéből, amely Padlót fogva címmel a Magyar Nemzetben jelent meg. A szerkesztett írás alapjául szolgáló beszéd Intézetünk Van-e tovább? Ellenzéki helyzetértékelés című rendezvényén hangzott el. (tovább…)
A történelmi vereség után sincs következmény a baloldalon
Hiába szenvedett nagyobb vereséget a baloldal, mint 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban, most először fordult elő, hogy a pártvezetők még csak fel sem ajánlják a lemondásukat – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel. Kiemelte: ez is azt mutatja, hogy nem vállalják a felelősséget a vereségért, nem vonják le a konzekvenciákat, továbbra is azon a kommunikációs tévúton járnak, miszerint meg lettek tévesztve a „tudatlan” választók. Az elemző szerint könnyű lenne rátolni a teljes felelősséget Márki-Zay Péterre a választási kudarc miatt, azonban nagyjából ugyanekkora felelőssége van Jakab Péternek és Gyurcsány Ferencnek, illetve Karácsony Gergelynek is. A mostani választás megmutatta: semmi értelme a baloldali összefogásnak, a pártok szavazói nem adhatóak össze mechanikusan – fogalmazott Deák Dániel. (tovább…)
Kaktusz: Kire szavazzunk?
A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A vasárnapi választás előtti utolsó, rendhagyó adás során olyan témákat boncolgatták a vendégek, hogy miért taszító mind racionálisan, mind morálisan a gondolat, hogy az ellenzéki szivárványkoalícióra szavazzanak, miért van a baloldal beoltva a nemzet ellen, valamint, hogy a jelenlegi krízisek során (koronavírus-járvány, háború) miért sodorná hazánkat még nagyobb válságba a baloldal hatalomra kerülése. Mindketten a választáson való részvételre buzdítottak, hiszen a demokrácia ünnepén a legfőbb ellenség a fotel, és ezáltal a passzivitás. (tovább…)
Háború idején is felelőtlen a baloldal
A koronavírus-járványhoz hasonlóan az orosz–ukrán háború kapcsán is felelőtlen magatartást folytat a baloldal, ismét kizárólag az aktuálpolitikai szempontokat tartják szem előtt, amivel már a kárpátaljai magyarokat is veszélybe sodorták – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Márki-Zay Péter oroszpártisággal vádolta meg az orosz tankok elől menekülő kárpátaljai magyarokat, amivel még az ukrán nacionalistáknak is kiszolgáltatta a sanyarú helyzetben lévő nemzettársainkat a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Kiemelte: a baloldali politikusok emellett rendre álhíreket terjesztenek, így igyekeznek lejáratni a kormányt ebben a krízishelyzetben is, miközben nemzeti egységre lenne szükség. Ez a próbálkozásuk azonban visszájára sült el, hiszen tovább folytatódik támogatottságuk csökkenése, a választók kiábrándultak a zagyvaságokat beszélő Márki-Zayból – szögezte le az elemző. (tovább…)
Indul a kampány: Szex a politikában
A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adás témájául a szex szolgált, amelynek kapcsán egy sor kérdésről (például a magánszféra és közszféra határáról, az őszinteség problémájáról, és a média hatásáról) diskuráltak a vendégek, mindezt kulturális és politikai filózófiai keretbe helyezve. Abban mindketten egyetértettek a magánéleti szexualitás kapcsán, hogy azon kérdéseknek, amelyek kívül esnek a büntetőjog és a nemzetbiztonság területén, azoknak nem szabadna befolyásolniuk a politikai preferenciákat. (tovább…)
Baloldali kampányfegyverek: álhírek, megtévesztés, dezinformáció
Márki-Zay Péter szinte minden megszólalásában állít valamilyen valótlanságot, ami már a baloldali partnereinek is feltűnt, sőt az „őszödi hazugságbeszédnek” tartott szónoklatáról elhíresült Gyurcsány Ferenc és felesége is szóvá tette. Nem csak a baloldal aktuális miniszterelnök-jelöltje alkalmazza ezt a kampányfegyvert, a balliberális sajtó szintén egyre gyakrabban jelentet meg álhíreket, amelyeket egyértelműen politikai eszközként használnak a jobboldallal szemben – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a megtévesztés és a dezinformáció mellett a valóságtól teljesen elrugaszkodott jelzők használata is bevett eszköz a baloldalon, legutóbb például a formálódó európai konzervatív szövetséget nevezte Márki-Zay tévesen „Putyin-párti fasiszta” szövetségnek, emellett azt is állította, hogy abban egy magyarellenes román párt is részt vesz, miközben ez tényszerűen nem igaz. (tovább…)
Kaktusz: Mi van akkor, ha veszít a baloldal?
A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A vendégek a legutóbbi adásban arról beszélgettek, hogy milyen alternatívák állnak az ellenzék rendelkezésére egy esetleges áprilisi választási vereséget követően. Meglátásuk szerint a jelenlegi baloldali koalíciót alkotó pártok már több éve komoly identitásválságban vannak, aminek megoldása közel sem lesz egyszerű és rövid folyamat. (tovább…)
Történelmi választás lesz áprilisban
A 2022-es országgyűlési választás tétje minden korábbinál nagyobb, hiszen a nemzeti érdekeket képviselő Fidesz–KDNP-pártszövetség méretteti meg magát a globális érdekeket kiszolgáló ellenzéki szivárványkoalícióval. Nem túlzás azt állítani, hogy a korábbi választásokkal ellentétben április 3-án már nem pártok vagy rendszerek, hanem korszakok között kell döntenie a magyar választóknak. A kormánypártok bel- és külpolitikai döntéseinek köszönhetően 2010-től kezdve önálló magyar modell jött létre, melynek sikereit egyre nehezebb elvitatnia még a legkritikusabb hangoknak is. A témáról a 2011–2018 között államtitkárként és a miniszterelnök belpolitikai főtanácsadójaként tevékenykedő Giró-Szász András és G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója beszélgettek a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában. (tovább…)
Biztos kudarc a baloldal népszavazási kezdeményezése
Miközben a Fidesz ellenzéki pártként 2007-ben 48 óra alatt közel 300 ezer aláírást gyűjtött össze népszavazási kezdeményezéséhez, addig a baloldal egy hónap alatt sem tudott 200 ezret, később is csak 235 ezret szedtek össze. Már biztosan nem lesz megtartva április 3-án, hiszen a nagynehezen összegyűjtött aláírásokat csak ma adják le, kifutottak az időből. Ez történelmi kudarcot jelent az egyesült baloldal számára, amely pár héttel a parlamenti választás előtt még azokat a választókat sem képes mozgósítani, akik októberben részt vettek a baloldali előválasztáson – emelte ki Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hangsúlyozta: mindez Márki-Zay Péter kudarcos kampányának tudható be, aki hónapok alatt ugyanarra az alacsony támogatottsági szintre süllyedt, mint ahol Karácsony Gergely volt, amikor megbukott miniszterelnök-jelöltként. Az elemző szerint ezek után nem meglepő, hogy Márki-Zay azzal igyekszik feljebb tornászni támogatottságát, hogy vitára hívta Orbán Viktort, így akar ugyanis egyenrangú félként feltűnni, miközben még saját frakciója sem lesz a parlamentben. (tovább…)
Kaktusz: Márki-Zay fogságába került a baloldal
A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A vendégek az idei év első adása során a Márki-Zay jelenségről beszélgettek, aminek meglátásuk szerint többféle magyarázata is akad, ám az bizonyos, hogy a baloldali miniszterelnök-jelölt a politika alapfundamentumaival nincs tisztában, és így a választók is nehezen tudnak azonosulni vele. Márki-Zay Péter elfogadhatatlan kiszólásaival nem csak a jobboldaliak nem tudnak mit kezdeni, hanem a baloldal sem, akik így végső soron a fogságába kerültek.
„Független-objektív” pártkatonák a baloldalon
Míg a jobboldalon büszkén vállalják az újságírók és elemzők, hogy a nemzeti oldal értékrendjét támogatják, addig a balliberális oldal véleményformálói rendre a függetlenség és az objektivitás hamis fátyla mögé bújva tagadják a politikai elköteleződésüket. Az utóbbi időszakban azonban egyre kevésbé hihető ez az állítás, hiszen egyre több, magát pártatlannak valló baloldali újságíró és elemző tűnik fel a szivárványkoalíció politikusainak tanácsadó csapatában, sőt közülük többen már egy-egy műsorban is elszólták magukat politikai hovatartozásuk és szimpátiájukat illetően. A baloldali véleményvezérek elköteleződését bizonyítja továbbá, hogy az elmúlt hetekben két korábbi újságíró is csatlakozott Márki-Zay Péter kampánycsapatához, míg az elemzők közül szinte mindenkit köt valamilyen szerződés egy-egy baloldali párthoz, vagy politikushoz. (tovább…)
Gyurcsány maga alá gyűrte Márki-Zayt
Márki-Zay Péter ugyanott folytatta a 2022-es évet, ahol az előzőt abbahagyta: sértegeti a választókat, sorozatosan botrányos megnyilvánulásai vannak. A helyzet annyira súlyos, hogy a baloldal szerdai sajtótájékoztatóján már kérdezni sem engedték az újságírókat, a kevés feltehető kérdést pedig nem válaszolták meg érdemben. Így igyekeztek elkerülni, hogy a baloldal miniszterelnökjelöltje ismét valami zavarosat mondjon – hívta fel a figyelmet Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Márki-Zay olyan fundamentumoknak ment neki az utóbbi hetekben, amelyeknek a társadalomban nagyon komoly támogatottsága van, így nem meglepő, hogy személyes népszerűsége mellett a baloldal támogatottsága is zuhanásnak indult. Gyurcsány Ferenc már igyekszik bebiztosítani magát a vereségre: minden felelősséget Márki-Zayra tolt, akinek még a saját frakció létrehozását is megtiltotta. Gyurcsány ezzel végérvényesen a baloldal vezetője lett, míg Márki-Zay súlytalan kirakatpolitikussá vált. (tovább…)
Magyarország előremegy, a baloldal hátra
A baloldal és annak kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter folyamatos bukdácsolása ellenére a 2022-es országgyűlési választás korántsem lefutott – figyelmeztet a Magyar Nemzetben megjelent negyedéves elemzésében a XXI. Század Intézet. A kormánypártok versenyelőnyét a kiszámíthatóság, a stabil gazdasági-politikai helyzet adja, míg a baloldal biztosan számíthat a globalista erők korlátlan támogatására. (tovább…)
Erős globális hálózat áll a gyengélkedő baloldal mögött
A 2021-es év a kilábalás éve volt, Magyarország pedig bebizonyította, hogy válságálló – jelentette ki Deák Dániel legújabb, évzáró videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta: a magyar gazdaság gyorsan kilábalt a koronavírus-járvány jelentette sokkból és míg a baloldal a 2008-as válság során megszorítások tucatjait vezette be, addig a nemzeti kormány ezzel szemben többletforrásokat biztosít az emberek és a vállalkozások számára. A baloldalnak 2021 a nagy remény időszaka volt, hiszen azt várták, hogy az előválasztás majd csodát tesz a támogatottságukban, de ez nem következett be: decemberre teljesen elvesztették a lendületüket, Márki-Zay Péter egyáltalán nem váltotta be a baloldalon hozzá fűzött reményeket. A rezsicsökkentés, a minimálbér, a gyermekvédelem és a bevándorlásellenes intézkedések támadása politikai öngyilkosság, így nem meglepő, hogy már a baloldal belső mérései szerint is elképesztő mértékben vezet a Fidesz. Ennek ellenére a nemzeti oldal nem dőlhet hátra, hiszen a gyenge magyarországi baloldal mögött egy erős globális hálózat áll, ami mindent megtesz a patrióta magyar kormány megdöntése érdekében – értékelte az idei évet Deák Dániel. (tovább…)
Politikai öngyilkosság a rezsicsökkentés és a gyermekvédelem támadása
Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt az elmúlt hetekben vállalhatatlan stílusban sértegette azokat a választópolgárokat, akik támogatják a rezsicsökkentést. Hasonlóan nyilatkozott a kanadai állampolgársággal is rendelkező politikus a benzinár-csökkentés, a gyermekvédelem és a bevándorlás ügyében is, mely témákban a rezsicsökkentéshez hasonlóan a magyarok elsöprő többsége a kormány álláspontját osztja. A baloldal nem támogatta a gyermekvédelmi népszavazást sem, a 2015-ös migrációs válsághoz hasonlóan most is álproblémáról beszélnek – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a baloldal és annak miniszterelnök-jelöltje ezzel politikai öngyilkosságot követ el, mivel ismét egy szűk kisebbség, Brüsszel és a nyugati multicégek álláspontját képviselik ezekben a fontos kérdésekben, így nem meglepő, hogy csökkenésnek indult a támogatottságuk. (tovább…)
Kaktusz: Gangster-kormányzás Budapesten
A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban Karácsony Gergely politikai impotenciáját feszegették a vendégek, amely véleményük szerint a fogolyhelyzet, a hazugságspirál és a hűtlenség egyvelegéből áll össze. Ezzel összefüggésben szó esett az érzelmek helyéről és szerepéről a politikában, ami a jó és rossz kormányzás kapcsán merült fel. (tovább…)
Ezt tették velünk 2006-ban
A XXI. Század Intézet Ezt tették velünk 2006-ban címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést, melynek résztvevői Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke voltak. A meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy akik napjainkban összefognak a 2006-os rendőrterrorért felelős Gyurcsány Ferenccel, azok is bűnrészessé válnak az általa parancsba adott, tizenöt évvel ezelőtti brutális emberijog-sértések elkövetésében. (tovább…)
Városháza-gate: Karácsony ismét hazugságspirálban
Nem először veszi fel az áldozati szerepet Karácsony Gergely, ez botrányai során részéről jól bevett taktika. Még akkor is másokra mutogat, amikor teljesen egyértelműen övé a politikai felelősség – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A főpolgármester ismét hazugságspirálba került, újra saját magának mondott ellent: pár napja még álhírnek nevezte, ma azonban már ő is elismeri, hogy voltak tervek a budapesti Városháza épületének eladására. Egy főpolgármesternek tudnia kell, hogy mit csinál a Vagyonkezelő irányítója, így a politikai felelősség mindenképpen az övé, akkor is, ha nem tudott arról, mi zajlik a háta mögött. De a legújabb felvétel alapján már egyértelmű, hogy a legfelső politikai szinten született döntés az eladásról – tette hozzá. Egy biztos: a baloldaltól nem idegen a privatizáció és a nemzeti vagyon kiárusítása, hiszen csak 2002 és 2010 között közel 190 nemzeti kézben lévő céget adtak el főként külföldieknek – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője, hozzátéve: több szempontból is a 2010 előtti világ tért vissza Budapesten Karácsony Gergely főpolgármesterségével. (tovább…)
Kaktusz: Téliszüneten az ellenzék
A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban szó esett az Európát érintő energiaválságról, valamint az Orbán-kabinet kormányzóképességről, miközben az ellenzék vízió és mondanivaló nélkül maradt, annyira elfáradt saját belső versengésében. (tovább…)
Márki-Zay a brüsszeli irányvonalat képviseli
Ugyanott folytatja Márki-Zay Péter, ahol Karácsony Gergely abbahagyta: bevándorláspárti politika, a rezsicsökkentés ellenzése, a jobboldali szavazók sértegetése és a külföldi érdekek kiszolgálása határozza meg a politikáját – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy Márki-Zay Péter jövő héten az MSZP-s Ujhelyi István szervezésében három napos brüsszeli látogatást tesz, ahol várhatóan a globális baloldal emberei közlik majd vele, hogy milyen politikát várnak el tőle a támogatásukért cserébe. Az elemző kiemelte: a baloldali miniszterelnök-jelölt az elmúlt három hétben ugyanazokat a stratégiai hibákat követte el, mint Karácsony Gergely az azt megelőző fél évben, így a hódmezővásárhelyi polgármester is a főpolgármester sorsára juthat, még az ellenzéki szavazók megszólítása is nehézzé válhat neki. Ennek az az oka, hogy a társadalomban kétharmados támogatást élvező témákban rendre a kisebbség véleményét képviselik a baloldali miniszterelnök aspiránsok. (tovább…)
Kaktusz: elvtelen ellenzék, stabil kormány
A XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A műsor második adásában olyan témákat feszegettek, mint az elköteleződés nehézsége egy elvtelen ellenzéki koalíció irányában, a nemzetközi erők beavatkozása a magyar választásokba, valamint a magyar nemzeti érdek közép-európai szintű képviselete. (tovább…)
Nyugodt erő áll szemben a baloldali káosszal
Míg Orbán Viktor az október 23-i ünnepi beszédében egy nyugodt, kormányzóképes politikai erő benyomását keltette, amely mögött stabil politikai közösség áll, addig a balliberális oldal még a nemzeti ünnepünkön is megmutatta, hogy csupán az Orbán-gyűlölet tartja őket össze, nem alkotnak politikai közösséget – emelte ki Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője felidézte azt is, hogy miközben a miniszterelnök arról beszélt, hogy kormányzásával azok is jól járnak, akik nem rá szavaznak, addig a baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter a jobboldali szavazók sértegetésével volt elfoglalva. Az elemző szerint érezhető a kontraszt a két oldal között: a baloldal a békétlenségre és a káoszra alapozza a választási kampányát, a Fidesz viszont a stabil, kiszámítható, nyugodt politikai erő benyomását kelti. Nem meglepő mindezek fényében, hogy míg a Fidesz százezreket tudott megmozgatni, addig a baloldali rendezvényre csupán alig kétezer ember volt kíváncsi. (tovább…)