Az EP- és az amerikai választás fordulatot hozhat Európában

Hatalmas nyomás helyeződött Magyarországra az uniós csúcs előtt, amelyen még a pénzügyi blokád bevetése is felmerült. Ugyanakkor Orbán Viktor határozottan tárgyalt Brüsszelben és ésszerű, hazánk érdekeit szolgáló kompromisszumot kötött, amely a magyar uniós források felszabadítására is pozitív hatással lehet – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a háborúpárti politikát folytató brüsszeli bürokrácia sok esetben az amerikai baloldal elvárásai szerint cselekszik, így a június 9-ei EP-választás mellett a novemberi amerikai elnökválasztás lehet az, amely változást hozhat Európában és szuverén, illetve békepárti irányba tolhatja az európai politikát.

A csütörtöki uniós csúcs előtt hatalmas nyomás helyeződött Magyarországra, lényegében megzsarolták hazánkat – kezdte legújabb videóelemzését Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője emlékeztetett, a The Financial Times birtokába jutott egy tanácsi jelentés, amelyben az állt, hogy az Európai Unió megfenyegeti Magyarországot, amennyiben a magyar kormány az uniós vezetők legközelebbi ülésén megvétózza az Ukrajnának szánt segélycsomagot. Lényegében az szerepelt a dokumentumban, hogy az EU szabotálni fogja Magyarország gazdaságát, ha a kormány nem szavaz a többségnek megfelelően. Ezt a hazánknak járó uniós források visszatartásával érték volna el, ami az anyag szerint elbizonytalanítaná a magyar gazdaság iránt érdeklődő pénzügyi befektetőket és nemzetközi vállalatokat. Egy ilyen büntetés a magyar állampapírhozamok további emelkedését és a forint gyengülését okozná – részletezte.

Kiemelte: emellett politikai szinten is erős nyomás helyeződött Magyarországra, aminek a része volt a szélsőbaloldali antifa-támadók kapcsán megjelent álhír a nemzetközi sajtóban. Egy Carmen Giorgio nevű olasz nő – aki állítása szerint három hónapig volt Ilaria Salis cellatársa Budapesten – arról nyilatkozott olasz lapoknak, hogy állítása szerint „embertelen” körülmények között tartották fogva őket. Az elemző szerint ennek az álhírnek is az volt a célja, hogy Magyarország diplomáciai pozícióját gyengítsék az uniós csúcsot megelőzően, összeugrasszák a két jobboldali vezetőt, Giorgia Melonit és Orbán Viktort.

Az uniós csúcson Magyarország ennek ellenére határozottan képviselte a nemzeti érdekeket, amelyet jól mutat, hogy a csúcsot megelőzően a német kancellár, a francia elnök és az olasz miniszterelnök az Európai Bizottság elnökével kiegészülve külön tárgyalt a magyar kormányfővel – fogalmazott. Az uniós megállapodás alapján érvényesültek a békepárti Magyarország érdekei: Ukrajna nem kap forrást fegyverre, a most megállapított 50 milliárd euró az ukrán állam összeomlásának elkerülése érdekében került megállapításra. A mostani uniós csúcson az a veszély fenyegetett, hogy ha hazánk nem járul hozzá ehhez az összeghez, akkor a 26 többi tagállam külön megállapodik arra, hogy Magyarországnak járó uniós forrásokat adják oda Ukrajnának.

Ezt Orbán Viktor megakadályozta az uniós csúcson és ésszerű kompromisszum született, ráadásul egy szigorú ellenőrzési mechanizmust is felállítottak.

Az elemző hozzátette: a kiszivárgó információk szerint a mostani megállapodás az úgynevezett jogállamisági mechanizmust is érintette, amelynek keretében még mindig jelentős összegeket függesztenek fel a magyar embereknek járó uniós forrásokból. Az uniós csúcson született kompromisszumos megállapodás az elemző szerint hozzájárulhat ahhoz, hogy ezek a források hamarabb megérkezzenek Magyarországra.

Hozzátette: az elmúlt napok eseményei is rávilágítottak arra, hogy a brüsszeli vezetés továbbra is háborús lázban ég, Ukrajna sokkal fontosabb nekik az európai uniós állampolgároknál. Ennek a jele, hogy szerte Nyugat-Európában gazdatüntetések vannak, még az uniós csúcs idején is hatalmas demonstrációk voltak Brüsszelben. Ez is szimbolikusan mutatja, hogy a brüsszeli elit teljesen elszakadt a hétköznapi emberektől, miközben a tengerentúli globalisták elvárásait teljesítik.

Változást csak a júniusi EP-választás, illetve a novemberi amerikai elnökválasztás hozhat Európában, ha ismét Donald Trump lesz az Amerikai Egyesült Államok elnöke, akkor a háborúpárti nyomásgyakorlás befejeződik a tengerentúlról – szögezte le Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az Európai Parlamentben van kilátás egy jobboldali fordulatra, amelynek hatására már lehet az Európai Bizottság elnöke és testülete, illetve egy szintén jobboldali fordulatot követően jó eséllyel az Egyesült Államok vezetése is Magyarország erős szövetségese lehet.

Donald Trump ugyanis többször hangsúlyozta, hogy barátjának tartja Orbán Viktort és támogatja a politikáját.