A háborúpárti politikai szereplők igyekeznek elterelni a figyelmet a háború ügyéről a választási kampányban, ugyanis tudják, hogy az ő álláspontjuk kisebbségi ebben a kérdésben. Hasonlóval próbálkoztak az illegális bevándorlás ügyében a korábbi választáson, amikor álproblémának nevezték azt – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az EP-választáson Európa jövőjéről és politikai irányáról dönthetnek az európai választók, a legfontosabb európai kérdés most pedig az, hogy tovább folytatódik-e a háborús hergelés vagy sikerül-e a béke irányába elmozdulni.

Magyar Péter a kampánygyűlésein rendre úgy fogalmaz, hogy szerinte mindenki békepárti Magyarországon. De ez egyáltalán nem igaz, a balliberális politikai szereplők és a Magyar Péter mögött álló globalista körök igenis háborúpárti álláspontot képviselnek, éppen azért akarják elterelni a figyelmet a háború ügyéről és azért akarják meggyengíteni a békepárti magyar kormányt, hogy az EP-választáson ne következzen be egy békepárti fordulat Európában – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az utóbbi hetekben egyre hajmeresztőbb nyilatkozatokat tesznek uniós politikusok, miután a francia elnök európai katonák Ukrajnába küldéséről beszélt, egyes politikusok már a nukleáris fegyverek kelet-európai telepítését sem tartják kizártnak. Az elemző szerint világos, hogy ha az EP-választáson nem lesz érdemi fordulat, illetve ha a novemberi amerikai elnökválasztáson nem Donald Trump nyer, akkor a nyugaton uralkodó háborús pszichózis új lendületet kap és a háborús konfliktus akár évekig is elhúzódhat. Ezzel szemben egy szuverenista fordulat Európában, illetve a tengerentúlon hamar lezárhatja a szomszédunkban zajló konfliktust.

A hazai belpolitikai szereplők kapcsán kiemelte: a magyar kormány már a háború kitörése óta erőteljes békepárti álláspontot képvisel. Mind a fegyverküldésre, mind az egyéb háborút elhúzó lépésre nemet mond. Emiatt számtalan támadás érte hazánkat a globalista szereplők részéről. A leglátványosabb ezek közül David Pressman amerikai nagykövet nyomásgyakorlása, aki még szankciókat is kilátásba helyzett.

Ennek ellenére Magyarország kormánya nem hajlandó feladni az álláspontját – szögezte le Deák Dániel. A Magyar Péter mögött álló szereplők kapcsán hangsúlyozta: ugyanazok húzódnak meg mögötte, mint akik Márki-Zay Pétert is támogatták. A céljuk a békepárti magyar álláspont gyengítése. Emiatt Magyar Péter is igyekszik elterelni a figyelmet a háború ügyéről és úgy tenni, mintha a kérdésként álprobléma lenne. Emlékeztetett: az illegális bevándorlási válság során is ugyanezt a taktikát választották a bevándorláspárti politikusok, ugyanis a kampány során igyekeztek álproblémának beállítani ezt a kérdést, illetve el akarták terelni a belpolitikai napirendet, más ügyeket dobtak be a közbeszédbe. Ennek ellenére a bevándorlás és a háború továbbra is fontos európai téma, a mostani EP-választáson ezekről a kérdésekről döntenek az európai választópolgárok.

A friss közvélemény-kutatások kapcsán kiemelte: a globalista szereplők magyarországi beavatkozási kísérlete a jelek szerint kudarcot vallott, ugyanis Magyar Péter – a korábbi hasonló próbálkozásokhoz hasonlóan – nem a kormányoldalt, hanem a balliberális ellenzéket hozta nehéz helyzetbe. Mint fogalmazott, a Fidesz–KDNP támogatottsága továbbra is stabil, míg a baloldal az eddiginél is megosztottabb, tovább aprózódott.

Hozzátette: az EP-választás egy mozgósítási verseny, ugyanis azon hagyományosan a biztos pártválasztók vesznek részt, így az a kulcskérdés, hogy az egyes pártok a saját szavazóik közül mennyit tudnak rávenni arra, hogy menjenek el szavazni június 9-én. Elmondta: hagyományosan ebben a nagyobb pártok szoktak sikeresebbek lenni, melyekben aktív szavazótábora van és sok aktivistával rendelkeznek. A kisebb pártok pedig lényegesen rosszabbul szerepelnek ezeken a választásokon, mint amit a közvélemény-kutatásokban mérnek nekik.