Békés Márton: A többség stratégiája

Demokráciában a többség dönt, amely többséget választásról-választásra meg kell szerezni, amelyhez meg kell szervezni és össze is tartani. Előbbi politikai eszközökkel, utóbbi kulturális üzenetekkel lehetséges. A politikai tervezés háromféle többségről tud: van politikai többség, amely a törvényhozásban érvényesül, van társadalmi többség, ami a szavazók számában mutatkozik meg, végül létezik kulturális többség, amely az előbbieknél nehezebben mérhető, ám érvényesülése eltéveszthetetlen. A politikai többség a parlamenti ciklusokhoz kötődik, a társadalmi többség létrejötte a kormányzat középtávú munkájának eredménye, míg a kulturális többség ezeknél hosszabb távú és nem is csak állami cselekvés gyümölcse. Ebből is látszik, hogy a többég stratégiája három lépcsőből áll: első a politikai többség létrehozása, amelyet megerősít társadalmi többséggé való kibővítése s végül betetőz a kulturális többség – persze nem magától való – kialakulása. (tovább…)

Szilárd nemzeti parlament alakult

A hagyományokhoz illő ünnepélyes hangulatban megalakult a rendszerváltoztatás utáni kilencedik demokratikusan választott országgyűlés, amelyben a nemzeti oldal a kétharmadnál is nagyobb többségével példa nélküli politikai stabilitást biztosít Magyarország számára a mostani, veszélyekkel teli korszakban – emelte ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: a baloldalon többen is teljesen bojkottálni akarták az alakuló ülést, azonban rájöttek, hogy ezzel csak még inkább nevetségessé tennék magukat, így végül a botránypolitikus Hadházy Ákoson kívül mindegyik ellenzéki képviselő letette az esküt és csak azt követően távozott az ülésteremből három ellenzéki párt frakciója. Az elemző hangsúlyozta: a parlament várhatóan két hét múlva választja meg Orbán Viktort miniszterelnöknek, aki május végére állíthatja fel az ötödik kormányát. (tovább…)

Kaktusz: Merre tovább ellenzék?

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb adásban az ellenzék politika értelemben vett kiütéses vereségéről, és ennek következményeiről volt szó. A vendégek úgy vélekedtek, hogy az ellenzék elvesztette identitását azáltal, hogy mindössze az Orbán-ellenesség tartotta őket össze. Emellett arról is szó esett, hogy a baloldal megújulási problémáját nem lehet egy négy éves ciklusban helyre tenni, amit tovább tetéz, hogy vezetőik gyakorlatilag tizenkét éve tagadásban élnek, mivel ugyanazokkal a szereplőkkel, ugyanúgy, ugyanazt csinálják, és ezzel kelepcébe zárják saját magukat.

(tovább…)

Csak belülről lehet megérteni a magyar modellt

A Fidesz–KDNP-pártszövetség választáson aratott fölényes győzelme nem maradt nemzetközi visszhang nélkül. A nyugati fősodratú médiumok – morális felsőbbrendűséggel átitatott – beszámolói kapcsán egyre világosabbá válik, hogy a nemzeti blokk politikai modelljét képviselő Orbán-korszakot egyrészt nem értik, másrészt szándékosan festenek róla torz képet. Ezen médiumok a kormánypártok sorozatban negyedik kétharmados választási győzelme ellenére sem képesek önreflexiót gyakorolni, és továbbra is leegyszerűsített és a valóságtól elrugaszkodott magyarázatokba bonyolódnak, hogy saját narratívájukat s ezáltal legitimitásukat igazolják. (tovább…)

Politikai mélyponton az ellenzék

A XXI. Század Intézet konferenciát rendezett Van-e tovább? Ellenzéki helyzetértékelés címmel szerdán. A köszöntőt Békés Márton, az Intézet igazgatója, míg a nyitóelőadást Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, az Intézet főigazgatója tartotta, ezt követően négy tematikus kerekasztal-beszélgetés során elemzők, újságírók, történészek és politológusok mellett ismert szakértők vitatták meg egymással az ellenzék történelmi vereségének okait. A nagyszabású rendezvény természetéből adódóan a vendégek rengeteg témát érintettek, abban azonban mindannyian egyetértettek, hogy az önreflexió hiányában az ellenzék 2026-ban sem lesz képes alternatívát kínálni a választópolgárok számára. A konferencia másik fontos következtetése az volt, hogy amíg az ellenzék nem képes felismerni, hogy a nyugati minták kritika nélkül való másolása helyett a magyar nemzet mellett valló kiállás lenne a nemzeti minimum, addig a magyar érdekeket egyedül a Fidesz–KDNP szövetség tudja képviselni. (tovább…)

Békés Márton: Centrális erőtér után nemzeti blokk

A centrális erőtér évtizede után a nemzeti blokk évtizede következik. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének első tíz évét meghatározó centrális erőtér után néhány évig kialakulni látszott egy duális pártrendszer, a 2022. április harmadikai választások azonban teljesen új helyzetet teremtettek. A Fidesz–KDNP-pártszövetségre olyan, eddig nem látott többségben szavaztak a választópolgárok, hogy az történelmi győzelemmel ért fel, ami egyben a hatpárti baloldali koalíció történelmi vereségét is jelentette. Ennek következtében drámaian átalakult a hazai pártpolitika s vele a parlament összetétele, de ezeken túl társadalmi értelemben is jelentős változásnak vagyunk tanúi. A jobboldal Magyarországon ugyanis ettől kezdve nem csak parlamenti, hanem társadalmi többséget is élvez: a domináns pártrendszer mögé létrejött a nemzeti blokk. (tovább…)

Válságos időkben is stabil kormánya lesz Magyarországnak

Várhatóan május 2-ára hívja össze Áder János leköszönő köztársasági elnök a parlament alakuló ülését, amelyen javaslatot tesz Orbán Viktor újbóli miniszterelnökké választására – hívta fel a figyelmet Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. Kiemelte: az április 3-i választás soha nem látott legitimációt és erőt ad az új Orbán-kormánynak, így példanélküli politikai stabilitás lesz Magyarországon a mostani válságos időszakban is, ami komoly versenyelőnyt jelent hazánk számára. Az elemző szerint a jobboldal számos kérdésben megvalósította a nemzeti egységet, például a gyermekvédelmi népszavazás során is 3,5 millióan osztották a kormány álláspontját, ami azt jelenti, hogy baloldali szavazók is a jobboldal véleményét osztották a kérdésben. A választás során nem a centrális erőtér állt helyre, hanem domináns pártrendszer jött létre, amelyben az erős Fidesz mellett sok, egymással veszekedő és kormányzásképtelen kispárt található. (tovább…)

A történelmi vereség után sincs következmény a baloldalon

Hiába szenvedett nagyobb vereséget a baloldal, mint 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban, most először fordult elő, hogy a pártvezetők még csak fel sem ajánlják a lemondásukat – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel. Kiemelte: ez is azt mutatja, hogy nem vállalják a felelősséget a vereségért, nem vonják le a konzekvenciákat, továbbra is azon a kommunikációs tévúton járnak, miszerint meg lettek tévesztve a „tudatlan” választók. Az elemző szerint könnyű lenne rátolni a teljes felelősséget Márki-Zay Péterre a választási kudarc miatt, azonban nagyjából ugyanekkora felelőssége van Jakab Péternek és Gyurcsány Ferencnek, illetve Karácsony Gergelynek is. A mostani választás megmutatta: semmi értelme a baloldali összefogásnak, a pártok szavazói nem adhatóak össze mechanikusan – fogalmazott Deák Dániel. (tovább…)

Történelmi győzelmet aratott a jobboldal

A XXI. Század Intézet az országgyűlési választások kapcsán választásértékelő rendezvényt tartott, amelyen a választást megelőző közvélemény-kutatások pontossága, a kampány, valamint az eredmények értékelése volt a középpontban. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során Deák Dániel moderálása mellett Barthel-Rúzsa Zsolt, Hann Endre, Mráz Ágoston Sámuel és Závecz Tibor osztották meg gondolataikat egymással, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy a közvéleménykutatók nem látták, hogy valójában nem pártprogramok, hanem a miniszterelnök-jelöltek személye fogja eldönteni a választást. Emellett annak is döntő jelentőséget nyilvánítottak, hogy a Fidesz békepártisága sokkal erősebb narratívának bizonyult az ellenzék Nyugat–Kelet narratívájánál. Mindennek fényében a Fidesz–KDNP sorozatban negyedik kétharmados győzelme egyre inkább arra enged következtetni, hogy egy olyan új politikai modell jött létre a nemzeti blokk formájában, amelynek keretében az Orbán Viktor vezette jobboldal nemzeti alapon képes integrálni a társadalmat. A nemzeti blokk modelljének inherens része, hogy bizonyos szociális, gazdasági és kulturális intézkedések terén a kormány képes kiterjeszteni támogatottságát a saját szavazótáborán kívül eső társadalmi rétegekre is. (tovább…)