A koronavírus-járvány, az orosz–ukrán háború, a brüsszeli szankciók és az energiaválság kilátástalan helyzetbe lavírozzák Európát, amellyel szemben Magyarország több eszközzel is fellép, így például elutasítja a brüsszeli olajembargót, árstop politikát vezetett be, és elvonja a bankok és multik extraprofitját, valamint fokozottabban bevonja őket a közteherviselésbe – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarországon a legolcsóbb az üzemanyag az Európai Unión belül, emellett a rezsiköltségek is hazánkban a legalacsonyabbak, de több alapvető élelmiszer ára is rögzített. Ezzel szemben már a gazdagabb nyugat-európai országok lakossága sem bírja elviselni a megnövekedett rezsiköltségeket és a magas benzinárakat. Magyarország szuverén politikát folytat, így fenntartja a rezsicsökkentést és elkerüli, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg – tette hozzá az elemző.
Az Ipsos felmérése szerint a britek negyede kénytelen kihagyni napi egy étkezést az emelkedő élelmiszerárak miatt, ötből három brit arra kényszerült, hogy kikapcsolja a fűtést a magas gázárak következtében. Hasonló a helyzet más fejlett nyugati országban is, például a legerősebb európai gazdaságnak számító Németországban is egyre nagyobb terhet jelentenek az embereknek az emelkedő árat. Svédországban, ahol a háztartások többsége árammal fűt, több mint 32 százalékkal kell többet fizetni a szolgáltatóknak. A belga és a spanyol lakossági fogyasztókat egyaránt 100 százalékos drágulás sújtja, Észtországban 119 százalékkal nőtt az áramszámla, Olaszországban még ennél is többel, 131 százalékkal. A legnagyobb áremelkedés Lettországban következett be, ott például közel öt és félszeresére emelkedett a háztartási földgáz ára egy év alatt, az áramért pedig majdnem négyszer annyit kellett fizetni idén áprilisban, mint egy évvel korábban – részletezte Deák Dániel, majd hozzátette: mindeközben a lakbérek is mindenhol emelkednek, így egy átlag európai megélhetési lehetőségei lényegesen beszűkültek. Az EU egyik legszegényebb országában, Romániában átlagban 65 százalékkal emelkedtek a háztartási rezsiárak. Az áram 60 százalékkal drágult, a földgáz esetében viszont a szolgáltatótótól függően akár 300 százalékos is lehetett a drágulás mértéke – hangsúlyozta az elemző.
Magyarországon mindeközben továbbra sem emelkedtek a rezsiköltségek a rezsicsökkentés fenntartásának köszönhetően, továbbá a benzinárstop is megakadályozza azt, hogy az üzemanyagárak ugyanúgy elszálljanak, mint Európa más részein.
Ennek köszönhetően az egész Európai Unión belül messze Magyarországon lehet a legolcsóbban tankolni, ami szintén jelentős könnyebbséget jelent a lakosságnak – emelte ki Deák Dániel. Hozzátette: ezek az intézkedések ráadásul fenntarthatóak, amelyet jól példáz, hogy a MOL komoly nyereségre tett szert a benzin árának rögzítése ellenére is.
Az elemző hangsúlyozta, hogy Magyarország szuverén gazdaságpolitikájának és az árstopoknak a fenntartásához hazánk nem engedheti meg magának, hogy elfogadja a brüsszeli olajembargós terveket, azokat minden lehetséges eszközzel el kell utasítania a kormánynak. Ebben az elemző szerint egyébként hallgatólagos partnerei is vannak Magyarországnak, így nem meglepő, hogy tagállami szinten a politikai vezetők részéről nem nagyon érkezik kritika a magyar álláspont miatt, míg a migrációs válságnál kormányfői és államfői szinten is rengeteg támadás érte Magyarországot. Ennek oka, hogy a szlovákok, a csehek, az osztrákok, az olaszok, a horvátok és még sokan mások is nagyon jól tudják, számukra is előnyös lenne, ha végül nem fogadnák el az olajembargót uniós szinten.
Orbán Viktor így továbbra is magabiztosan politizálhat a kérdésben, már azt is javasolta, hogy a következő uniós csúcson, amire jövő héten kerül sor, fel se kerüljön a napirendre a kérdés – emelte ki Deák Dániel.
Tovább súlyosbítja Brüsszel helyzetét, hogy továbbra sincsen kézzelfogható javaslata arra az Európai Uniónak, hogy miként válthatná ki Európa az orosz gázt és olajat, csupán olyan valóságtól elrugaszkodott javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek energetikai szakemberek szerint megvalósíthatatlanok – hangsúlyozta az elemző. Hozzátette: szintén komoly probléma, hogy Magyarország számára sem ajánlott fel Brüsszel semmilyen kompenzációt, tehát úgy várják el az embargó elfogadását, hogy közben az romba döntené a magyar gazdaságot, ráadásul az uniós helyreállítási alap forrásait is visszatartják.
Összességében tehát teljesen abszurd Brüsszel elvárása és politikája, azzal szemben a magyar kormánynak minden erejével fel kell lépnie. Ehhez a belpolitikai támogatottsága megvan, az április 3-i választás eredménye mellett az is látszódik a közvélemény-kutatásokból, hogy az olajembargót a magyarok túlnyomó többsége, körülbelül 80 százaléka szintén elutasítja – jegyezte meg Deák Dániel.
Az új kormány megalakulása kapcsán az elemző kiemelte, hogy gazdasági fókuszú kormányzásra lehet számítani. A cél, hogy az a magas növekedési potenciál, amely jellemezte Magyarországot az elmúlt években, továbbra is fennmaradjon és ne legyen negatív hatással a magyar gazdaságra a szomszédos háború vagy a brüsszeli szankciós politika. Komoly sikerként értékelte az elemző ezzel kapcsolatban, hogy a jövő heti uniós csúcson még csak napirendre sem tűzik az olajembargó kérdését, ami egyértelműen Orbán Viktor határozott ellenállásának köszönhető.
Szintén ennek a szuverén magyar politikának az egyik eszköze a bankok és a multik extraprofitjának elvonása, amellyel fokozottabban bevonják ezeket a szektorokat a közteherviselésbe.
Ezeknek a lépéseknek köszönhetően fenn lehet tartani a rezsicsökkentést és a magyar gazdaság helyzetét is stabilizálni lehet, ráadásul azt is elkerüli a kormány, hogy a háború költségeit a magyar családok fizessék meg – zárta gondolatait az elemző.
