A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb adásban azt boncolgatták a vendégek, hogy miután az ellenzék összeomlott, az önmérsékletnek milyen eszközei lehetnek a kormánypártok hatalmának korlátozására? Emellett többek között arról is szó esett, hogy az 2022-es választás hosszútávú következményeként egyre világosabb, hogy a korszakdöntő ellenzéknek nincsen esélye a választáson, és egy konstruktívabb ellenzéki politizálás célravezetőbb lenne.
G. Fodor Gábor szerint hosszútávú következményei lesznek a 2022-es választásnak és a baloldal összeomlásának, ami egyben felveti azt kérdést is, hogy mit tegyen a hatalom, ha nincsen ellensúlya? Meglátása szerint vannak olyan ellenerők, amelyek gátolják a hatalom túlzott terjeszkedését: az intézmények, az alkotmányosság és a jogállamiság mellett ide sorolható még a politikai felhatalmazás, amelyből adódóan az emberek többségével nem lehet szembe menni, valamint a politikai morálból fakadóan a hatalom akkor sem hoz meg bizonyos döntéseket, ha egyébként elméletben megtehetné. Gerő András szerint még az ellenzék tölthetne be ilyen funkciót a felsorolásban, ám miután a választás padlóra küldte őket, ezért mindent újra kell fogalmazni a baloldalon és a kritikai energiát konstruktív módon kell eszközölni a közeljövőben.
G. Fodor Gábor úgy vélekedett, hogy a labda egyértelműen az ellenzék oldalán pattog, hiszen miért ne lehetne elképzelni egy, a korszakba belesimuló ellenzéket, amely kooperatívabb testtartást mutat? Gerő András szerint az ellenzék nem egyszerűen a kormányt, hanem magát a korszakot akarta megdönteni azáltal, hogy egy forradalmi hangulatot igyekezett előidézni, ám ennek életszerűsége is megkérdőjeleződött. A történészprofesszor szürreálisnak nevezte, hogy az ellenzék törvénytelennek hívja az új kormányt, miközben minden választási körzetben voltak ellenzéki szavazatszámlálók, több mint 200 EBESZ-megfigyelő volt Magyarországon és jogi értelemben senki nem kifogásolta a választás eredményét. Ennek okát abban látja, hogy a baloldal a saját fogalmi keretének foglyává vált, ám azon véleményének is hangot adott, hogy meglátása szerint az már jelentősebb probléma, hogy a parlamentbe sokadszorra kerül be egy olyan párt, – a Párbeszédre utalva – amely soha nem méretteti meg magát a választáson.
A politikai filozófus szerint a választási eredmény valójában nemcsak erős felhatalmazást, hanem egy kihívást is intézett a jobboldal felé, hiszen az ellenzék hiánya mellett kellene mértéktartó és mértékadó módon kormányozni az országot, ráadásul egy válsághelyzet közepette. Gerő András szerint az elsődleges kérdés az, hogy az emberek továbbra is azt érzik-e, hogy a regnáló kormányzat képviseli-e őket, amire G. Fodor Gábor úgy válaszolt, hogy az emberek biztonságot, nyugalmat, stabilitást, szabadságot és növekedést várnak el a hatalomtól, és amíg ezért dolgozik és ezen őrködik a kormány, addig közel marad a választókhoz.
