Orbán Viktor 1999-ben tartotta első évértékelő beszédét, mely műfajt ő honosított meg Magyarországon. Ezek az országértékelőnek is nevezett beszédek kiemelt szerepet játszanak abban, hogy olyan politikussá vált a magyar közéletben, akinek sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat megfogalmaznia. A baloldalon a korábbi kritikáik ellenére végül lemásolták az évértékelő műfaját, az ellenzéki politikusok ugyanakkor sokkal inkább az aktuálpolitikai csatározások színtereként tekintenek rá, mondanivalójuk általában rövid életű, most hétvégén például a DK és a Momentum dominanciaharcáról fognak majd szólni az ellenzéki évértékelők. Orbán Viktor február 18-i beszédének fókuszában várhatóan az orosz-ukrán háború kapcsán képviselt magyar álláspont, a szankciók elleni további küzdelem és a gazdasági válságra adott kormányzati válaszok lesznek. Egy biztos: kijelöli az elkövetkezendő időszak fő témáit, egyben beindítja az idei politikai szezont már a tavaszi parlamenti ülésszak kezdete előtt.

Orbán Viktor honosította meg az évértékelő műfaját

Orbán Viktor 1999. február 4-én értékelte először az amerikai elnökök helyzetértékelő beszédjeihez hasonlóan a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére az ország állapotát és a kormánya előtt álló jövőbeli kihívásokat a Pesti Vígadóban. A Magyarországon addig teljesen szokatlan műfajt akkoriban sokan idegenkedve fogadták, hiszen ő volt az első olyan magyar miniszterelnök, aki nem az Országgyűlésben, hanem egy külső helyszínen, a saját politikai közösségének társaságában értékelte az ország elmúlt egy évét.

Ezt követően minden évben – kivétel 2021-ben a járvány miatt – megtartotta a mára hagyományosnak számító beszédét, amelyekben mindig alapos kül- és belpolitikai helyzetképet adott, megjelölte a legfontosabb kormányzati intézkedéseket, és cselekvési tervet vázolt a következő évekre vonatkozóan. Orbán Viktor egészen 2004-ig a Pesti Vígadóban tartotta országértékelő beszédét, majd az épület felújítása miatt az ELTE lágymányosi épületében, később a Körcsarnokban, ezután a SYMA-csarnokban, a Millenárison, végül mind a mai napig a Várkert Bazárban várja a közönségét a Fidesz elnöke, Magyarország miniszterelnöke.

Hasonlítanak ahhoz, amiket a miniszterelnök Kötcsén vagy Tusnádfürdőn szokott megtartani, amelyekre szintén akár évtizedekig viszonyítási pontként gondolnak a magyar belpolitikai és a nemzetközi szereplők is. Ennek igazodására elég például a 2009-es kötcsei beszédére gondolni, amelyben kifejtette a „centrális erőtér” lényegét, amelyről mind a mai napig beszélnek a politikai viták során. Hasonlóan hivatkozási pont napjainkban az a 2014-es tusnádfürdői beszéd, amelyben az „illiberális állam” kifejezést hozta be a közbeszédbe Orbán Viktor.

Az 1999-es első ilyen beszédében többek között azt mondta: „az ember nem azért szereti a hazáját, mert nagy, hanem azért, mert az övé”, majd a NATO-csatlakozás történelmi jelentőségét hangsúlyozta és beszélt arról is, hogy csökkenő államadósságot, egy számjegyű inflációt és gazdasági növekedést vár a kormányzása során. Egyben részletesen beszélt az akkori kabinetének terveiről és intézkedéseiről.

Akkor is megtartotta január-február hónapban a beszédet, amikor ellenzékbe szorult. A 2002-es választási vereség utáni első országértékelésben, 2003 elején, arra hívta fel a figyelmet, hogy a balliberális kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. 2007 februárjában hirdette meg a Millenárison az „Egy az ország, egy a zászló” jelszót, a 2008-as beszédet – melynek szlogenje az volt: „a jövő igennel kezdődik” – a márciusra kiírt, a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörléséről szóló népszavazás előtt tartotta.

A következő beszéd az európai parlamenti választás jegyében telt a Millenárison, ezután a 2010-es értékelő már a kormányzásról szólt, mivel ekkor már a Fidesz győzelme nem, csak annak aránya volt kérdéses. Orbán az ország gazdaságának talpra állítását, 10 év alatt egymillió új munkahelyet és erős közbiztonságot ígért. Azóta is – 2021 kivételével – minden évben megtartotta kormányfőként az évértékelő beszédet. A legutolsó, 2022-es beszédében Orbán Viktor a parlamenti választás tétjével foglalkozott, de az aktuálpolitikai szempontokon túl olyan hosszútávú kérdéseket is érintett, mint például az európai unió jövője.

A baloldal kezdetben kritizálta, majd lemásolta

1999-ben az akkori balliberális politikusok élesen kritizálták Orbán Viktort az új politikai műfaj megteremtése miatt. A legtöbben azt kifogásolták, hogy a miniszterelnök nem a parlamentet választotta értékelésének helyszínéül. Hack Péter, az SZDSZ akkori frakcióvezető-helyettese például azt mondta, hogy „Orbán Viktor azzal, hogy a Vigadóban saját párthívei előtt mondta el beszédét ahelyett, hogy az országgyűlésben szólalt volna fel, további lépést tett az országgyűlés szerepének csökkentésére, a parlamentáris demokrácia gyengítésére, egyfajta sajátos kancellár-demokrácia kiépítésére”.

A kezdeti kritikákat követően mára ugyanakkor szinte az összes magyarországi párt vezetője tart évértékelő beszédet, például Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke is rendeszeresen értékeli az utóbbi években az ország helyzetét, melynek helyszíne általában egy budapesti luxushotel. Jellemző ugyanakkor az ellenzéki politikusokra, hogy ők nem törekednek Orbán Viktorhoz hasonlóan nagyívű, az aktuálpolitikai csatározásokon felülemelkedő beszédet tartani, sokkal inkább a napi belpolitikai helyzetre reflektálnak, illetve az ellenzéken belüli harcokat kommentálják, az azokban elhangzó kijelentések pedig nem nevezhetőek hosszútávónak. Erre lehet számítani most hétvégén is, hiszen a Momentum és a Demokratikus Koalíció is tart egy nap eltéréssel évértékelő rendezvényt. A két párt célja vélhetően az egymás közötti dominanciaharc lesz a mostani évértékelőkkel: