Fontos tagja lesz Várhelyi Olivér az új Európai Bizottságnak

  •  
  •  

A 2004-es uniós csatlakozás óta Magyarország még nem szerzett meg olyan fontos portfóliót az Európai Bizottságban, mint most. Jól jelzi ezt az is, hogy öt évvel ezelőtt Ausztria kapta meg ezt a területet, ráadásul az unió geopolitikai érdekeiből fakadóan az EU szomszédságpolitikája és bővítése kiemelt napirendi téma lesz az elkövetkezendő időszakban, különösképpen a balkáni országok tekintetében. Nem véletlen, hogy a balliberális ellenzék – a nemzeti érdekekkel szemben – mindent megtett a magyar jelölt ellen. Próbálkozásaik dacára ugyanakkor az Európai Parlament várhatóan jóváhagyja majd az új Európai Bizottság összetételét, nem számíthatunk meglepetésre a holnapi szavazáson.

Hétfőn az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa úgy döntött, hogy elfogadja, ezzel az Európai Parlament elé terjeszti az új Európai Bizottság személyi összetételére vonatkozó javaslatot. Ennek köszönhetően november 27-én megtörténhet a biztosi testületről szóló európai parlamenti szavazás miután Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök bemutatja a testületének tagjait és programját. Ha az Európai Parlament többsége áldását adja Ursula von der Leyen javaslatára, akkor az új Európai Bizottság december elsején hivatalba léphet, ami annak ellenére is tarthatónak tűnik, hogy a kiválásra készülő Egyesült Királyság kormánya nem nevezte meg a jelöltjét.

Magyarország komoly diplomáciai sikert ért el azzal, hogy a szomszédság- és bővítéspolitika területét kapta meg, hiszen a 2004-es uniós csatlakozásunk óta nem kaptunk ennyire erős portfóliót.

A korábbi biztosok csupán olyan területeket kaptak, amelyek főként nemzeti hatáskörbe tartoznak, és amelybe az uniós döntéshozatal kevés beleszólással rendelkezik. 2004-ben az akkori balliberális kormány Kovács László egykori külügyminisztert küldte az Európai Bizottságba, aki az adózás és vámunió területét kapta meg, 2009-ben Andor László a még ennél is kevesebb hatáskörrel rendelkező foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás portfóliót kapta, míg Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyekért felelt. A mostani szomszédság- és bővítéspolitika portfólió jól kiemelkedik az eddigiektől, így Várhelyi Olivér az Európai Bizottság egyik fontos tagja lesz.

Nem véletlen, hogy a hazai és külföldi balliberális körök minden lehetséges eszközt bevetettek annak érdekében, hogy megakadályozzák a magyar jelölt hivatalba lépését, sőt még azt is el akarták érni, hogy Magyarország helyett Románia kapja meg ezt a portfóliót, hazánk pedig érje be a közlekedésüggyel.

Ennek a nemzeti érdekekkel szembe helyezkedő ellenzéki politizálásnak a Demokratikus Koalíció és a Momentum volt a leghangosabb szószólója, Dobrev Klára, a DK EP-képviselője a magyar jelölt kapcsán egyenesen azt írta, „legeurópaibb pártként továbbra is küzdeni fogunk Európa ellenségei ellen!”. Sőt november elején azt is nyilatkozta, hogy szinte kizárt, hogy a Fidesz jelöltje kapja a bővítésért felelős posztot. A hazai ellenzéki pártok törekvései ellenére az uniós pártcsaládjaik megegyeztek az Európai Néppárttal és nem várható, hogy a holnapi szavazáson ne szavaznák meg az új Európai Bizottság összetételét.

Az Európai Unió számára az elkövetkezendő öt évben kiemelt szempont lesz a szomszédságpolitika, hiszen ha meg akarja őrizni geopolitikai jelentőségét, akkor ismét hatással kell lennie a környező régióra. A Jean-Claude Juncker vezette bizottság ebben komoly kudarcokat szenvedett el, hiszen sem a Balkánon, sem Ukrajnában nem tudta érvényesíteni az érdekeit az Európai Unió, ezek a területen a többi nagyhatalom játékterévé váltak.

Ennek következtében az az abszurd helyzet állt elő, hogy az unió közvetlen közelében nem az európaiak, hanem többek között az amerikaiak, a kínaiak és az oroszok döntenek számos fontos kérdésben.

Ha a jövőben sikerül ezen változtatni, illetve katonapolitikai és biztonságpolitikai téren is megerősödik az unió, akkor van esély arra, hogy az EU visszaszerezze érdekérvényesítési képességét a fontos geopolitikai kérdésekben. Ebben kiemelt szerepe lehet Magyarországnak, hiszen azon túl, hogy Várhelyi Olivér felel majd a szomszédság- és bővítéspolitikáért, a magyar kormány kiemelt célként fogalmazta meg a balkáni országot csatlakozását az Európai Unióhoz.