Frank Füredi: az életkor mint politikai választóvonal

  •  
  •  

A felsőoktatás egészen más értékeket táplál a fiatalokba, mint amiket a szüleiktől kaptak.

A decemberi brit parlamenti választás ismét bebizonyította, hogy az Egyesült Királyságban a legjelentősebb politikai választóvonal az idősek és a fiatalok között húzódik. A közvélemény-kutatások következetesen szembeötlő eltérést mutatnak ki a különböző generációk szavazási szokásai között. A YouGov egyik friss kutatása szerint a 18 és 24 év közötti korosztály 56 százaléka szavazott a Munkáspártra, a hatvanas éveikben járók 57 százaléka viszont a konzervatívokra adta szavazatát. Más közvélemény-kutatások is arra utalnak, hogy a generációs ellentétek felülírják a hagyományos osztály- és párthovatartozást. Ha azt nézzük, hogyan alakult ki ez a generációs pártpolitikai szakadék, hosszú sora van annak. Köztudomású, hogy a kor előrehaladtával az emberek hajlamosabbak konzervatívabb nézeteket vallani. A kor alapján elég jól meg lehetett jósolni, merre szavazhat egy-egy ember a választáson.

Az elmúlt évtizedben aztán különösen erősen érvényesült ez a tendencia. A Brexit-népszavazás idején és után, majd a 2017-es választáson minden korábbinál többet számított az életkor. A média 2017-ben minduntalan szerét ejtette, hogy előtérbe állítsa, sőt ünnepelje a demográfia politikai szerepét. A fiatalok – így a kommentátorok – „izmaikat ropogtatják”, és arra készülnek, hogy bosszút álljanak a vén trottyokon, amiért az utóbbiak a Brexitre szavaztak. Jeremy Corbyn fiatal szavazóit gyakran mutatták be úgy, mint akik egy új, radikális politikai fordulat előhírnökei. Az elmúlt hónapokban szüntelen hallottuk ezt a nótát, az úgynevezett klímalázadást ugyanis egy nemzedéki konfliktus lényegbevágó vonásának állították be. Mindez fontos következményekkel jár a közéletre nézve. A gazdasági és társadalmi kérdésekről folytatott vitákkal szöges ellentétben a kulturális értékek körül kirobbanó konfliktusok elmélyítik az emberek közötti lélektani és erkölcsi szakadékot.  Mármost van abban némi túlzás, hogy a fiatalok manapság példátlanul radikálisak. Közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy vannak nemzedéki különbségek, amelyek inkább kulturálisak, semmint politikaiak. Ezek pedig különösen hangsúlyosak a nemzettel, a közösséggel, az identitással, a környezettel és az én jelentésével kapcsolatos attitűdökben.

Frank Füredi teljes ítását a Látószög blogon olvashatják.