Frank Füredi: Magyarország a woke gyarmatosítók célkeresztjében

  •  
  •  

Aki azt hiszi, hogy csak a régi típusú gyarmattartók voltak képesek fennhéjázón tekinteni azokra, akik „mások, mint mi,” hát nagy tévedésben van.

A mai woke gyarmatosítók is képesek rá, amint Lisa Nandy, a munkáspárti árnyékkormány külügyminisztere ékesszólóan bemutatta, amikor hisztérikusan reagált arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a Downing Street vendége volt.

Nandy egy egész sor Twitter-üzenetben, a legkülönfélébb gonosztettekkel vádolta meg a magyar kormányt a polgári szabadságjogok aláásásán át az antiszemitizmusig. Ha Nandy képzeletdús helyzetképe csakugyan megfelelne a valóságnak, akkor a magyarokat alig néhány hónap választaná el saját kristályéjszakájukig.

A nyugati woke kulturális elit más képviselőihez hasonlatosan Nandy is azért sújtja megvetéssel Magyarországot és annak miniszterelnökét, mert nem hajlandó a nyugati elit játékszabályaihoz igazodni.

AHELYETT, HOGY MAGÁÉVÁ TENNÉ A NYUGATI ELIT GLOBALISTA VILÁGSZEMLÉLETÉT, MAGYARORSZÁG A SZUVERENITÁSRA ÉS A NEMZETI ÉRTÉKEKRE HELYEZI A HANGSÚLYT.

A magyar kormány szemléletét leghívebben úgy jellemezhetnénk, hogy konzervatív és hagyománypárti. Értékei a kereszténység és a humanizmus szintézisére épülnek. Politikája sok szempontból emlékeztet Charles de Gaulle néhai francia elnökére, illetve Konrad Adenauer és Helmuth Kohl egykori német kancelláréra. A magyar kormány tagjai gyakran egyfajta példaképüknek tekintik Kohlt, s ilyen értelemben hivatkoznak rá.

Az Orbán-kormány élesen szemben áll a Hollywoodból, a Netflixből és a nyugati médiából sugárzó woke ideológiával. A multikulturalizmusban a társadalmi kohézió elleni fenyegetést látja, a kulturális identitáspolitika különféle témáit, például a nemi semlegességet pedig a civilizált társadalom szövetét megbontó jelenségeknek tekinti.

Lisa Nandynek és másoknak egyaránt szívük joga, hogy ellenezzék és bírálják a magyar kormány politikai értékeit. De más a bírálat és megint más a politikai rágalom. Nandy azzal vádolta meg a magyar kormányt, hogy aláássa „a demokrácia integritását,” „a politikai és polgári szabadságjogokat.”

IGAZ, NINCS EGYEDÜL AZZAL AZ ÁLLÍTÁSÁVAL, HOGY MAGYARORSZÁGON VÉGVESZÉLYBEN A DEMOKRÁCIA. EZ ÜGYBEN ÖSSZEHANGOLT GLOBÁLIS KERESZTES HADJÁRAT ZAJLIK A MAGYAR KORMÁNY ELLEN.

Ha az ember a nyugati médiára hagyatkozik, azt kell hinnie, hogy a Covid-járvány kitörése nyomán a kormány brutális diktatúrát vezetett be Magyarországon. Cikkek szakadatlan folyama kezelte kész tényként, hogy Magyarországon már nincs demokrácia. Véleménycikkek sora állította, hogy a kormány a járvány miatti aggodalmat kihasználva az 1930-as évek Németországára emlékeztető tekintélyuralmú diktatúrát vezetett be. A tévesen Freedom House-nak nevezett amerikai központú aktivista szervezet május elején már meg is kongatta a lélekharangot a magyar demokrácia felett. Jelentésében kinyilvánította, hogy a Covid-járvány nyomán elfogadott veszélyhelyzeti törvények folytán Magyarország immár nem tekinthető demokratikus államnak.

CSAKHOGY A VALÓSÁGBAN A MAGYAR DEMOKRÁCIA KÖSZÖNI SZÉPEN, JÓL VAN.

A pártok közötti viták kétségkívül kíméletlen stílusban zajlanak, de ez akár az erőteljes közélet jelének is tekinthető. Hogy mennyire működik Magyarországon a demokrácia, azt mi sem mutatja jobban, mint a kormány ellenfeleinek győzelme a 2019-es budapesti főpolgármester-választáson.

Lisa Nandy akkor süllyedt igazán pinceszintre, amikor azzal vádolta az Orbán-kormányt, hogy politikai kampányaiban antiszemita sztereotípiákat alkalmaz. Ez aztán a merész kijelentés egy olyan párt képviselőjétől, amely éveken keresztül tagadta, hogy soraiban egyáltalán létezne antiszemitizmus.

Ha valaki arra kíváncsi, hogy fest az antiszemitizmus, fáradjon el Londonba, ahol pár hete visszataszító antiszemiták autókaravánja hajtott végig a Finchley Roadon, az autók ablakaiban palesztin zászlókkal, s hangszórón a következő szavakat harsogva: „B…tok meg a zsidókat… B…tok meg az anyukat… Erőszakoljátok meg a lányaikat”. A Finchley Road Hampsteadet, Golders Greent és más, nagy számú zsidó közöségek lakta körzeteket szel ketté.

Frank Füredi teljes írása a Látószög blogon olvasható.