Európa a 21. században – Jobb/Közép

  •  
  •  

A XXI. Század Intézet és Hidvéghi Balázs független európai parlamenti képviselő Európa a 21. században című közös rendezvénysorozatának második konferenciája Jobb/Közép címmel folytatódott. Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója szerint a 21. század Közép- és Kelet Európa évszázada lesz, mert a régió népei innovatívabbak, szorgalmasabbak és elszántabbak. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben válságok sora bizonyította, hogy a föderalizációs álmokat dédelgető unió képtelen a válságkezelésre, és a nemzetállamok hatékonyabbak voltak e téren. Hidvéghi Balázs szerint nem szabad hagyni, hogy a balliberálisok uralják a nyelvet, mivel ezáltal képesek a közbeszédet oly módon befolyásolni, hogy a korábban mérsékeltnek számító erőket szélsőségesnek állítsák be. Ezért erőteljesebb fellépésre bíztatja az európai jobboldali erőket.

A rendezvénysorozat első konferenciája itt érthető el.

Közép-és Kelet Európa évszázada

Schmidt Mária történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója azzal kezdte előadását, hogy 2004-ben lelkesen, tele reménnyel váltunk az Európai Unió tagjaivá, annak ellenére, hogy a csatlakozás több mint egy évtizedet késett. Térségünk államainak folyamatos versenyeztetése és hosszadalmas csuklóztatása végig a német geopolitikai érdekek mentén történt, amit jól jelez, hogy nem „egyesülésnek”, hanem „bővítésnek” nevezik kommunista béklyótól megszabadult államok csatlakozását.

1990 óta a nyugati neoliberális modell kudarcsorozatát három évszámmal lehet leginkább jellemezni: 2008-al, 2015-el és 2020-al. Kiemelte, hogy az EU kríziskezelésének sikertelensége ellenére az elvárások sosem változtak: a számunkra kiszabott feladatokat kérdezés nélkül teljesítsük, engedjük át a fejletteknek a piacainkat, fizessük meg a szakértelmüket, olcsó, de képzett munkaerővel lássuk el őket.

De mi ismét saját erőnkből álltunk talpra, és amíg a nyugat kudarcos világát akarja tartósítani, mi képesek voltunk megújulni – hangsúlyozta Schmidt Mária. Orbán Viktor 2010 után a többség érdekeit vette figyelembe, ezzel nyíltan szembement az európai balliberálisok elitista felfogásával. A munkaalapú társadalom létrehozása, ami egyenlő és igazságos adó-és támogatási rendszeren nyugszik, továbbá a családok támogatása mind olyan precedensteremtő értékkel bírtak, amit azóta többen lemásoltak.

A XXI. Század Intézet főigazgatója kiemelte, hogy a migrációs krízist követően a koronavírus-járvány kezelése is bebizonyította, hogy az európai uniós bürokrácia vezetői képtelenek leküzdeni a kihívásokat, a tagállamok saját hatáskörben meghozott döntései vezettek célra.

Ezt jól mutatja, hogy Magyarország a kínai és orosz vakcinák beszerzésének köszönhetően a magyar oltási program az egyik legsikeresebb a világon, és a lakosság felének beoltása által a nyitás is lehetővé vált.

Napjainkban egyre inkább szembeötlő, hogy a franciák és a németek birodalommá akarják alakítani az uniót, ez azonban veszélyeztetné az eddig elért sikereket, ráadásul mi egy nemzetállamok Európájához csatlakoztunk, ami mellett ki is tartunk. A mézeshetek szerelmi vaksága elmúlt, realisták lettünk a nyugat-európai országokkal kapcsolatban.

Szintén jelentős problémát jelent, hogy a 21.század elejére egy olyan új szerepet talált Európa, amiben nem katonai vagy kulturális hanem ideológiai és morális nagyhatalomként látja és láttatja magát. Mindenkit rendre utasít, külpolitikai és kultúrpolitikai ügyekben nyilvánítja ki folyamatos aggodalmát. Ezek a reálpolitika szintjén azonban súlytalan megnyilvánulások, és az uniót komolytalanná teszi.

Orbán Viktor szavait idézve Schmidt Mária úgy fogalmazott: „Harminc évvel ezelőtt azt hittük, hogy Nyugat-Európa a jövőnk, ma azonban egyre biztosabbak vagyunk benne, hogy a mi térségünk Európa jövője.”

Közép- és Kelet Európa népei innovatívabbak, szorgalmasabbak és elszántabbak. A 20. század az övék volt, a 21. század a miénk lesz – hangsúlyozta a XXI. Század Intézet főigazgatója.

Egyenlőbbek az egyenlők között

Ryszard Legutko filozófiaprofesszor, a lengyel Jog és Igazságosság párt EP képviselője előadásában az arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetek feletti, uniós intézmények hatalma Franciaország és Németország támogatásából ered, ezért ezekre az országokra nem ugyanazok a játékszabályok vonatkoznak, ők megszeghetik a lefektetett szabályokat, és némi hangoskodáson túl ezeknek nincs következménye, a közép-európai államokkal szemben viszont már nincs meg ez az elnéző stílus.

Az európai intézményeket uraló államok ráadásul tovább erősödnek a föderalizáció által, további kompetenciákat és hatalmat szerezve. Minél inkább föderalizálódik az unió, annál inkább növekszik intézményei oligarchizációjának veszélye, ami Nyugat-Európa Kelet-Európa fölötti dominanciáját rögzíti.

Az önállóság útjára lépő Kelet-Európa irritálta a nyugatot, aminek következtében az arrogáns és agresszív gyarmatosítási hajlam újra megjelent, mutatott rá Legutko.

Egységben az erő

Giorgia Meloni, Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjának elnöke egyetértett azzal, hogy a jobboldali, nemzeti-konzervatív politikai alapjainak megszilárdítása és közös kulturális hátországának kiszélesítése által tudunk erőteljesen válaszolni a mai világ kihívásaira. A jobboldal erőinek mindenekelőtt meg kell határoznia, hogy miképp vélekedik az integrációs folyamatról és rámutatni arra, ami nem működik az EU-ban.

A Rómából, Athénból és Jeruzsálemből eredő civilizációnk megerősítése helyett az Európai Parlament többsége a jelek szerint a meggyengítésén dolgozik. Nem hajlandóak meghallgatni több millió európai polgár bírálatát, a kritikusokat Európa-ellenesnek titulálják. Minden válság megoldásaként azt látják, hogy a tagállamoktól Brüsszelre ruháznának át egyre nagyobb szuverenitást. Ezért a konzervatív erők feladata, hogy szembeszálljanak a nyugati világban tomboló cancel culture-el, amely a történelmünk eltörlésének szégyenteljes gyakorlata.

Az olasz politikusnő szerint a tömeges migráció jelensége egyértelművé tette, hogy a határok identitást adnak a népeknek, amelyekből jogok és kötelezettségek is következnek, valamint szolidaritást azon honfitársaik felé, akik nélkül a biztonságos élet és jólét elképzelhetetlen. Ezért az uniónak meg kell védenie külső határait és feladnia az illegális bevándorló tömeges befogadása terén alkalmazott nyomásgyakorlását. A multipolárissá vált világban az EU-nak egyenlő félként kell fellépni más aktorokkal szemben, azonban ezt nem egy szuperállam keretein belül, hanem egy, az arányosság és szubszidiaritás elvét tiszteletben tartó egyenlő nemzetállamok szövetségeként kell megtennie. Meloni hangot adott azon véleményének, hogy Európa igazi napja nem május 9., hanem november 9., a berlini fal leomlásának napja, hiszen utóbbi képviseli Európa újraegyesülését.

Újra kell definiálni az európai politikát

François-Xavier Bellamy a francia Republikánusok EP képviselője előadásában úgy fogalmazott, hogy napjaink bizonytalanságának oka, hogy a nyugati világ mély válságon megy keresztül. Ennek megoldásához újradefiniálásra, és a gyökerekhez való visszatérésre van szükség. A jobboldaliság nem merülhet ki egyfajta szűk materializmusban, a profit és a növekedés hajszolásában.

Véleménye szerint a jobboldal nem eshet abba a csapdába, hogy a marxizmushoz hasonlóan a gazdaság lencséjén keresztül magyarázza a világot. Kiemelte, hogy a berlini fel leomlása és a kommunizmus összeomlása azoknak a bátor embereknek köszönhető, akik küzdöttek a totalitárius rendszer ellen.

Ezért szükséges az újradefiniálás, hiszen Európa keleti fele egészen más történelmi tapasztalatokat élt át, amiket a nyugatnak nem szabad figyelmen kívül hagynia.

Ugyanilyen fontos, hogy a természetet megóvjuk, az emberi lét korlátait feszegető transzhumanizmust elvessük, és emberek maradjunk, ami magával vonja a kultúra megmentését is. A munkára nem sorscsapásként kell tekinteni, hanem az önmegvalósítás formájaként. A kultúra alapjainak és életformánk megőrzéséhez hatékony migrációs politikára van szükség, hiszen szembetűnővé vált, hogy a nyitott határok elvét hirdető politika következtében beáramló többmilliós tömeg jelentősen hozzájárult a társadalmi törésvonalak kialakulásához. A szabadság megőrzéséhez szembe kell szállni a politikai korrektséggel, amely a tolerancia szellemében lehetetleníti el a vitát.

A nyelvért folytatott küzdelem prioritása

Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője szerint az egyre inkább radikalizálódó balliberális erők arra tesznek kísérletet, hogy balra tolják a politikai „játékteret” Európában. Meglátása szerint a helyzet egy vívópásthoz hasonlítható, amelyet ha több méterrel elmozdítanak az egyik irányba, a korábban középen álló személy a pálya szélén találja magát, ahol mozgástere már beszűkült.

A fősodrású média segítségével a balliberális elit olyan helyzetet igyekszik teremteni, amelyben a néhány éve még mérsékeltnek számító véleményeket szélsőségessé nyilváníthatja. Egy ilyen horderejű kérdést azonban nem szabad a baloldalra bízni, nem lehet megengedni számukra, hogy ők döntsenek arról mi a közép és mi a szélsőség – vélekedett a képviselő.

Ebben a politikai küzdelemben kiemelten fontos szerepet játszik a nyelv, amelynek segítségével kulcsfogalmak megnevezéséről folyik a vita. A baloldal a szóhasználatban folyamatosan “puhításra” törekszik, ez tetten érhető egyebek mellett például abban, hogy mindenkit menekültnek neveznek, aki Európába érkezett a migránshullám keretében vagy hogy az illegális bevándorlás jelenségét irregulárisnak nevezik.

A szolidarítás szót kisajátították, a nemi kategóriákban pedig „megerőszakolják” a nyelvet. A nyelvért folytatott küzdelemben a mai brüsszeli nyelvezet egyre inkább hasonlít az orwelli újbeszélre.

Mindezekben a kérdésekben további problémát jelent meglátása szerint, hogy az európai jobboldal leginkább „evickél” és csendben marad, folyamatosan hátrál és ezáltal területeket ad fel a konfliktusok elkerülése érdekében.

Végezetül úgy fogalmazott a képviselő, hogy ki kell törni a folytonosan burjánzó brüsszeli bürokrácia fogságából és olyan egyensúlyt kell kialakítani, ahol az európai emberek  érdekeit leginkább lehet képviselni, ami sok esetben tagállami hatáskörben kivitelezhető.