Jobboldali törzsszövetség

  •  
  •  

A jobboldal érték, érdek és érzelmi közösség. Az értékek állandóak, az érdekek és az érzelmek azonban sohasem, ezért a jobboldal folyamatosan termékeny feszültségek közepette létezik. Ha meg akarjuk érteni működését, és előre szeretnénk jelezni várható politikai szerepét, akkor olyan kifejezést kell találnunk a jellemzésére, amely egyszerre fejezi ki az összetartozást és az ezzel egy időben fennálló természetes széttagoltságot. Ez a kifejezés a törzsszövetség. A Kommentár folyóirat 2020/2. számában a magyar jobboldalt a törzsszövetség metaforájával írtam le. Alábbi elemzésemben az ott elkezdett gondolatmenetet helyezem tágabb összefüggésbe. A „törzsszövetség” kifejezést hasonló értelemben használom, amint Békés Márton Jobbklikken 2014-ben megjelent Moszkva tér konzervatívok című írásában.

A XXI. Század Intézet kutatójának elemzése azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a hazai jobboldal az elmúlt harminc év utolsó harmadára elért arra a pontra, ahol elemeinek különbözőségévél (sőt éppen azért) is egységet tud mutatni, amely gondolati-kulturális és politikai-szervezeti értelemben egyaránt megmutatkozik.

Törzsek szövetsége

A törzsi (azon belüli nemzetségi és nagycsaládi) szerveződés hosszú időn át a magyarság alapvető társadalom- és államszerveződési struktúrája volt. A határozott belső tagolódás és az autonóm szerveződésre való igény sosem veszett ki gondolkodásunkból. A jobboldaliság Magyarországon mindig magában hordozta az összetettséget, mert önmagában is a magyar habitushoz illeszkedő gondolkodást mintázza.

A magyar jobboldali gondolkodás eredendően hazai, természetesen mellérendelő és funkcionálisan hierarchikus.

A törzsszövetség egyik szembeötlő jellegzetessége, hogy tagjait gyakran (látszólag) több választja el egymástól, mint ami összeköti: szokásaik, nyelvük, hagyományaik különbözőek, mégis összetartoznak kultúrájuk, életmódjuk révén. Mindez analogikusan jellemzi a magyar jobboldalt is.

A politika terében a széthúzó erők azok a megkülönböztető karakterjegyeink, amelyek önazonosságunkat adják. Az összetartó erők pedig mindenekelőtt a közös félelmeink, hiszen azt mindig könnyebb tisztázni, hogy mit nem akarunk, kiktől félünk, kikkel nem akarunk együtt élni, mint azt, hogy miért hozunk szívesen áldozatot. A szövetség elemei, s így maga a törzsszövetség is, folyamatosan változik, az egység mindig csak időleges, ezért ellenáll a merev definíciós kísérletnek. Ez azonban nem ok arra, hogy ne reflektáljunk aktuális összetételére és állapotára.

A magyar jobboldal fő jellegzetességei

Értsük meg először a magyar jobboldal minimális programját, tisztázzuk a kohéziós erőket! A magyar jobboldalt három fő félelem ösztönzi: a rend hiányától való félelem; a posztkommunista elit  visszatérésétől való félelem; valamint a kulturális önazonosság elveszítésétől való félelem. A jobboldalt e kihívásokra adott válaszok tartják egyben.

Magyarországon a legfiatalabb korosztályt leszámítva minden generációnak van emléke a társadalmi rend felbomlásáról, s ezek kivétel nélkül a kommunista, illetve balliberális kormányokhoz köthetők. Az utolsó ilyen jellegű, közös emlékezetünket meghatározó esemény az őszödi beszéd kiszivárgása volt. Ezt követően rendszeressé váltak a zavargások, kezelhetetlenné vált a korrupció, Magyarországot ismét eladósították. A helyzetet súlyosbította az Egyesült Államokból begyűrűző pénzügyi válság, amelynek következtében tömegek veszítették el a fedelet a fejük fölül és elenyésztek megtakarításaik is.

A történelmi előzményekből kifolyólag a magyar jobboldal mindenekelőtt rendpárti, s ugyanakkor karakteresen antikommunista is.

Az EU-csatlakozás általános bizalomvesztést idézett elő a Nyugattal szemben. E fordulat nem előzmény nélküli: a magyarság már megélte Trianon, Jalta és ’56 kapcsán is, hogy magára hagyták. A kétezres évektől a magyarok személyesen megtapasztalhatták, hogy a tömeges bevándorlás mára mennyire átalakította Európa arculatát. Az a világ, amit a regényekből és a kosztümös filmekből ismerni vélt: a múlté. Ezzel a rendszerváltoztatás egyik nagy mítosza is ledőlt. A jobboldali ember szereti Európát, a hazájának érzi, aggódik sorsáért. Ezért növekvő feszültséget okoz számára az Európai Unió diszfunkcionális működése és a demokráciadeficit. Felháborítja az értéksemlegesség leple alatt terjesztett progresszív ideológia, amely kétségbe vonja a család értelmét, megkérdőjelezi az emberi személy fogalmát és politikai kérdéssé emeli a szexuális orientációt. A pandémia során megtapasztalt szolidaritáshiány pedig teljessé tette az elidegenedési folyamatot.

Mindezek okán a magyar jobboldal egyre inkább szuverenista.

A magyar jobboldal arisztokratikus eredetű, és tekintélyelvű. De a tömegdemokráciák korában csak akkor lehet sikeres, ha nép-szerű: vagyis azon a nyelven is meg tud szólalni, amit az emberek széles tömegei értenek. Népiesnek lenni annyit tesz: a nép problémáit megérteni, a nép nyelvén beszélni és a nemzet egésze érdekében kormányozni. A nép egészének érdekét mindenekelőtt a politikai test épségének megőrzése jelenti. A jobboldal a trianoni békediktátum következményeit enyhíteni igyekszik, és oltalmazza a nemzet egységét. Megakadályozza továbbá, hogy a cigány–magyar együttélés feszültségei robbanáshoz vezessenek. Ennek során fellép a nyerészkedőkkel szemben, akik pénzt akarnak látni mások nyomorából.

A jobboldali politika kulcsfogalma a józanész: mindig pragmatikus, sosem ideológia-orientált.

Taszítják a doktriner elképzelések, a voluntarizmus – előnyben részesíti a probléma-központú, józan belátáson alapuló döntéshozatalt. A jobboldal védelmezi az emberléptékű intézményeket: éppúgy idegenkedik a transznacionális vállalatok korlátlan uralmától, mint a világkormánytól. Nem tűri el természetes közösségek tönkretételét, ezért megvédi a házasságot, a családot és oltalmazza a valódi civil szférát (amely nem azonos az NGO-k hálózatával).

A jobboldali emberek jellemzően transzcendens nyitottsággal rendelkeznek: akár hívők, akár nem, többnyire értékként tekintenek a magyar kultúra gerincét jelentő kereszténységre (akár annak hívőn vallásos, akár szekuláris voltában). Annak hagyományát, intézményrendszerét megóvják, a keresztény felekezetek társadalmi tanítását elfogadják erkölcsi iránytűként. A magyar jobboldal emellett egyesíti magában a klasszikus liberalizmus értékeit: tiszteli a szólás és a vélemény szabadságát. Magától értetődő módon érvényre juttatja azokat a baloldaliként számon tartott értékeket is, melyek a kereszténységből származnak: ilyen a szolidaritás, illetve a szegények, elesettek és az életben hátránnyal indulók iránti megkülönböztetett figyelem.

A jobboldal alkotóelemei

A törzsszövetség elsőszámú szervező elve a kereszténydemokrácia. A kereszténydemokraták hisznek a történelmi keresztény egyházak társadalmi tanításában és a demokratikus képviselet elvében, de kritikusak a liberális demokráciával és a tömegdemokráciával szemben. A demokráciát ezért nemzeti alapra helyezik.

Meghatározó, integráló csoportja a jobboldalnak a népi mozgalom, mert noha a vidék hangján szólal meg, a városi polgárság színe-java is együtt érez vele. A népiség elsősorban közép-európai fejlemény, melyet a nagyhatalmak közé szorultságunk tapasztalata teremtett meg. Lényegéből adódóan középutas, harmadikutas: besorolása szétfeszíti a jobb és a bal kategóriáit. A nemzeti liberálisok, illetve a liberális konzervatívok a mérsékeltebb hangnem képviselői. A klasszikus szabadelvű hagyomány hívei, akik nem tudnak azonosulni a kortárs neoliberalizmus elfajzott változataival, melyek a szabadság felszámolására törnek. A jobboldali radikálisok olyan konzervatívok, akiknek elfogyott a türelme. Aktuális formában forradalmi konzervatívként jelennek meg a konzervatív hagyomány-újrateremtés hívei, és dinamikusan erősödik az ökokonzervatív mozgalom is.

A jobboldalnak nem részei a nemzetiszocialista bűnök mentegetői. A marxisták a „nácizmust” sokáig igyekeztek a jobboldal nyakába varrni. Annak ellenére, hogy jól látható: a szocializmus mindegyik vállfaja egyazon tőről fakad: progresszivisták, vagyis a hagyományos társadalmi rend radikális átalakítását tűzték ki célul.

Kijelenthetjük: a jobboldali törzsszövetségnek soha nem lehetnek tagjai azok, akik helyeselik a nemzetiszocializmus gyakorlatát.

Az élő embereken végzett kísérleteket, a fogyatékkal élők lemészárlását, a vallási és etnikai hovatartozás, valamint a szexuális orientáció alapján történő szisztematikus tömeggyilkosságokat.

A jobboldal kihívásai

A jobboldal a jövőben a józanész forradalmának letéteményese lesz. Fő tevékenysége várhatóan nem csak Magyarországon, hanem a világ minden pontján elsősorban a normalitás és az élet védelmének képviseletére irányul majd. Ha ez így lesz, akkor a jobboldal képviselői színes világnézeti háttérrel rendelkeznek majd.

Mindez nem azonos a politikai szinkretizmussal, mely a véleménykülönbségek felszámolását tűzi ki célul.

(Ez ugyanis a baloldal csalétke: a világnézeti tagoltság nem szüntethető meg, a csoportérdekek nem számolhatók fel.) A törzsi gondolkodás nem haladható meg, és erre vonatkozóan nem is szabad erőfeszítéseket tenni, hiszen ez önérték. A jobboldali törzsszövetség tagjainak meg kell őrizniük szellemi önállóságukat és szem előtt kell tartaniuk a közös célt a 21. században is: oltalmazni az emberi életet, védeni a nemzeti érdeket és képviselni a józan észt.