Békés Márton: Centrális erőtér után nemzeti blokk

A centrális erőtér évtizede után a nemzeti blokk évtizede következik. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének első tíz évét meghatározó centrális erőtér után néhány évig kialakulni látszott egy duális pártrendszer, a 2022. április harmadikai választások azonban teljesen új helyzetet teremtettek. A Fidesz–KDNP-pártszövetségre olyan, eddig nem látott többségben szavaztak a választópolgárok, hogy az történelmi győzelemmel ért fel, ami egyben a hatpárti baloldali koalíció történelmi vereségét is jelentette. Ennek következtében drámaian átalakult a hazai pártpolitika s vele a parlament összetétele, de ezeken túl társadalmi értelemben is jelentős változásnak vagyunk tanúi. A jobboldal Magyarországon ugyanis ettől kezdve nem csak parlamenti, hanem társadalmi többséget is élvez: a domináns pártrendszer mögé létrejött a nemzeti blokk. (tovább…)

Nemzeti egyetértésre törekszik a kormány

Az elmúlt tizenöt év számos nehézsége, mint a gazdasági válság, a migrációs krízis, a koronavírus-járvány, nyomában az energiaár-drágulás és most az orosz–ukrán háború ellen a magyar jobboldal nem a balról ismert megoldásokkal, azaz megszorítással, adóemeléssel és hamar lelepleződő kommunikációs trükkökkel vette fel a harcot, hanem a társadalmi konszenzus bővítésével. A Nemzeti Együttműködés Rendszere olyan közös pontokat keres, amelyben a lehető legtöbb magyar ért egyet, és így a politikai döntések mögött kellő legitimáció, azaz széleskörű társadalmi támogatottság alakulhat ki. A magyarok többsége egyetért abban, hogy „ha munka van, minden van”, hogy a távoli kontinensekről érkező illegális migrációt meg kell állítani, a rezsiárakat alacsonyan kell tartani, a békét pedig meg kell őrizni, és azokat, akik szomszédos országból, háború elől menekülnek, be kell fogadni, különösen, ha honfitársainkról van szó. (tovább…)

Egy új politikai modell: a nemzeti integráció

A 2022-es választások előtt szűk fél évvel egy olyan politikai verseny tanúi vagyunk, amely egy nagyobb küzdelem része és a társadalom integrációjáért folyik. A napi aktualitások tétjét is jobban meg tudjuk érteni, ha a kampány eseményeit két integrációs modell harcaként fogjuk föl. A jobboldal (az Orbán Viktor vezette magyar kormány, a Fidesz–KDNP és támogatói) nemzeti alapon akarják integrálni a társadalmat, olyannyira, hogy politikai programjuk neve (Nemzeti Együttműködés Rendszere) is erre utal. A nemzeti integrációra irányul minden szociális, gazdasági és kulturális intézkedés, immár több mint tizenegy éve. Az ezzel szemben álló magyarországi ellenzéki pártok és nemzetközi háttértámogatóik viszont globális integrációban gondolkodnak. Ez felerősíti a társadalomban a centrifugális erőket, hogy az egyének közösségeiktől (család, nemzet, haza) elszakadva a globális s ne egy lokális rendbe illeszkedjenek. (tovább…)

Nyugodt erő áll szemben a baloldali káosszal

Míg Orbán Viktor az október 23-i ünnepi beszédében egy nyugodt, kormányzóképes politikai erő benyomását keltette, amely mögött stabil politikai közösség áll, addig a balliberális oldal még a nemzeti ünnepünkön is megmutatta, hogy csupán az Orbán-gyűlölet tartja őket össze, nem alkotnak politikai közösséget – emelte ki Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője felidézte azt is, hogy miközben a miniszterelnök arról beszélt, hogy kormányzásával azok is jól járnak, akik nem rá szavaznak, addig a baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter a jobboldali szavazók sértegetésével volt elfoglalva. Az elemző szerint érezhető a kontraszt a két oldal között: a baloldal a békétlenségre és a káoszra alapozza a választási kampányát, a Fidesz viszont a stabil, kiszámítható, nyugodt politikai erő benyomását kelti. Nem meglepő mindezek fényében, hogy míg a Fidesz százezreket tudott megmozgatni, addig a baloldali rendezvényre csupán alig kétezer ember volt kíváncsi. (tovább…)

Az önállóság korszakának első tíz éve

G. Fodor Gábor politológus legújabb könyve Az Orbán-szabály címet viseli, amely egyúttal a XXI. Század Intézet induló, Új Idők című könyvsorozatának nyitódarabja is. Az intézet Mozgásbancímű műsorának vendége ezúttal a szerző mellett Békés Márton történész, a könyvsorozat szerkesztője volt, akik a múltheti könyvbemutatótól eltérően aktuálpolitikaibb szemszögből beszélgettek a miniszterelnök koherens világképéről, amelynek mozgatórugóiba a könyv kellően precíz betekintést enged. A vendégek egyetértettek abban, hogy Orbán Viktor nemcsak elkezdte, de húsz évig tartó (1990–2010) eltérítése után be is fejezte a rendszerváltoztatást, és amellett, hogy korszaképítőnek bizonyul, a folyamatban lévő világrendszerváltásban is számot kell vele vetni. (tovább…)

Az európai jobboldal jövője

Az európai politika a II. világháború óta a versengő szuperhatalmak árnyékában vegetál. Németország (látszólag) lemondott arról, hogy Európa vezető kulturális és katonai hatalma legyen, cserében a II. világháború óta nem látott gazdasági fölényre tett szert. Olykor felbukkantak államférfiak, akik önálló utat kívántak járni Európában (Charles De Gaulle), de az európai politika végül mindig besimult a szuperhatalmak elvárásrendszerébe. (tovább…)

Eljövendő konzervativizmus

A közeljövőben térségünk és benne Magyarország körül szerveződhet meg az új  európai jobboldal, az önmagához visszataláló Közép-Európa lehet a múlt értékeiből táplálkozó és a jövőt meghatározó új konzervatív gondolat forrása. Az elmúlt hetek eseményei különös aktualitást adnak a Kommentár folyóirat idei első számának, amely az Eljövendő konzervativizmus hívószava köré épül. (tovább…)

Politikai senkiföldjén a „csalódott fideszesek”

Az Orbán Viktor által létrehozott nemzeti koalíció lefedi a hazai jobboldal egészét, így ott a kormánypártok mellett mára nem maradt politikai tér. Az önmagukat „kritikus konzervatívnak” nevező értelmiségi csoportoknak, valamint az úgynevezett centrumpártoknak sincs valódi társadalmi bázisa, ahogy a Jobbik is kudarcot vallott az „Orbán-ellenes jobboldaliak” megszervezésében. Ebből kifolyólag az eddig megalakult párt- és csoportképződések rendre sikertelenek voltak. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy az úgynevezett „csalódott fideszes” közszereplők rendre a politikai senkiföldjén találják magukat, az általuk alapított pártok pedig a baloldali–liberális dominanciájú szivárványkoalíció „jobboldali” segédcsapatávaivá válnak. (tovább…)

Pogrányi Lovas Miklós: A konzervativizmus a kereszténység politikai formája

A keresztény konzervatív ember ünnepli a Létet: nem veti meg a földi örömöket, hanem kiélvezi az élet minden pillanatát, és úgy valósítja meg a szeretet parancsát, hogy maga is örömét leli benne.

(tovább…)