Joshua Muravchik: A szocializmus ma is velünk él

  •  
  •  

Az Eötvös-előadások keretében ezúttal Joshua Muravchik tartott előadást a Várkert Bazárban, melynek során kijelentette: „A szocializmus az emberiség legnagyobb hibájának bizonyult, amióta a kígyó becsapta Évát.” Az amerikai külpolitikai szakértő a Mi történt a szocializmussal? című előadásában kifejtette, hogy az elmúlt két évszázad nagy része alapvetően egyetlen ötlet, a szocializmus megvalósítása körül forgott, amely a sorozatos kudarcai ellenére a mai napig meghatározó részét képezi korunk politikai ideológiáinak.

21. századi Eötvös-előadások

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány együttműködésének köszönhetően 2015-ben indult útjára a nagy sikerű Eötvös József előadások című rendezvénysorozat. Az évről évre megrendezett, Magyarországon ritkán megforduló külföldi, illetve nagy tekintélyű hazai előadókat felvonultató programsorozat célja, hogy a résztvevők az adott témában legjáratosabb, leginkább lényeglátó és leghitelesebb értelmezők segítségével gondolkodhassanak el folyamatosan változó világunkról, a közéletet leginkább foglalkoztató aktuális kérdésekről.

A rendezvénysorozat idei vendége Joshua Muravchik, amerikai külpolitikai szakértő volt, aki hosszú ideje az amerikai neokonzervatívok egyik legmeghatározóbb alakjának számít. A jelenleg a washingtoni Világpolitikai Intézet adjunktusaként tevékenykedő szakértőnek rendszeresen jelennek meg esszéi és publicisztikái a legrangosabb nemzetközi tudományos és közéleti folyóiratokban. Muravchik emellett tizenegy könyv szerzője, amelyek között megtalálható a nagy sikert aratott Földreszállt mennyország – A szocializmus története című kötet is, ami 2014-ben jelent meg magyar fordításban a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában.

Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója, köszöntőjében az elmúlt évek előadóit méltatva kiemelte, hogy amikor 2015-ben a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal közösen elindították az Eötvös-előadásokat, még nem sejtették, hogy a rendezvénysorozat ilyen sikeresen teljesíti majd a célját és az ott elhangzottak ennyire pontosan világítanak rá korunk problémáira. Mint mondta: „Újra és újra olvasva az itteni megszólalásokat, megtekintve a felvételeket, úgy látom, minden egyes előadás túlmutatott önmagán.”

Kiemelte továbbá, hogy bár a kommunizmus immár harminc éve megbukott Közép- és Kelet-Európában, a neomarxizmus szószólói szintén le akarnak számolni ellenfeleikkel.

Joshua Muravchikkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy személyében a tradicionális neokonzervatív amerikai gondolkodás egyik legkiemelkedőbb alakja látogatott el ezúttal Magyarországra, aki, mint fogalmazott: „alaposan ismeri a kommunizmus, illetve egykori becenevén, a szocializmus történetét.”

Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnök-főigazgatója a köszöntőjében elmondta, hogy bár a rendszerváltoztatás után született generációknak már nem kellett megtapasztalniuk, hogy mit jelent egy elnyomó, idegen hatalom árnyékában élni, a kommunizmus – és annak következményeinek – hatásai még ma, a rendszerváltoztatás után harminc évvel is érezhetők. Ezeknek a tapasztalatoknak köszönhetően azonban a közép- és kelet-európai államok mára teljesen immunissá váltak a totalitárius ideológiákkal szemben, így mint mondta: „Nem kérünk az elnyomó rendszerekből, a neomarxista, progresszív liberális véleménydiktatúrából, annak a nemzeti önrendelkezést is veszélyeztető fősodrából.”

A szocializmus múltja

Joshua Muravchik a Mi történt a szocializmussal? című előadásában hangsúlyozta, hogy míg a kereszténység 300 év alatt csupán az emberiség tíz százalékát „hódította meg”, a szocializmusnak a fogalom kialakulását követően mindössze 150 év kellett ahhoz, hogy a világ lakosságának hatvan százaléka, így vagy úgy, de szocialista kormányok fennhatósága alatt éljen.

Ennek oka, hogy a szocializmus a története során mindig a könnyű, végső megváltás ígéretét kínálta az embereknek.

A szocializmus története kapcsán Muravchik elmondta, hogy annak kialakulása egészen a francia forradalomig vezethető vissza, aminek összefüggésében kiemelte, hogy az első szocialista párt megalakítása is egy francia forradalmár, Francois-Noel „Gracchus” Babeuf nevéhez köthető. A szakértő ezután az utópistákon és a marxizmus-leninizmus kialakulásán át egészen a modern nyugat-európai szocialista kormányok tevékenységéig ismertette a szocializmus történelmét, amely során megjegyezte, hogy „ha a szocializmus olyan kalandorok kezében maradt volna, mint Babeuf, és olyan látnokok kezében, mint Owen és Fourier, akkor talán soha nem lett volna több, mint a történelem lábjegyzete.” Ezt követően Karl Marx azonban a szocializmus alapját az emberi találékonyságról a „puszta próféciára” helyezte át, aminek hatására a marxizmus hamar elterjedt egész Európában.

A munkásosztály életszínvonalának növekedésével az új eszme azonban ismételten meggyengült, amelyet végül Lenin és az 1917-es októberi orosz forradalom tudott megmenteni. Az ezt követő években szocializmus az egyik legelterjedtebb eszmévé vált a világon, amelynek világhódító útja végül az 1970-es években érte el a csúcsát, amikor is a világ lakosságának mintegy hatvan százaléka élt valamilyen szocialista kormány fennhatósága alatt, emellett pedig az évek során olyan eszméket is inspirált, mint a fasizmus vagy épp a nácizmus.

Politikai sikerei ellenére a szocializmus azonban továbbra is képtelen volt megvetni a lábát az Egyesült Államokban, az eszme uralkodó formájává pedig a kommunizmus vált, ami az évek során több mint 100 millió ember haláláért vált felelőssé. Emellett a szocialista országok gazdasági teljesítménye is elmaradt a kapitalista országokétól. Mindez Kína piacgazdasági fordulatához és Margaret Thatcher modernizációs piacpárti politikájához vezetett, a rendszer összeomlása pedig végül 1989–91-ben, a Szovjetunió felbomlásával vált egyértelművé.

A woke-baloldal kísértete

A szocializmus újabb bukásával kapcsolatban Muravchik kiemelte, hogy amikor a Szovjetunió szétesését követően Varsói Szerződés államai visszaszerezték függetlenségüket, ő maga is úgy vélte, hogy a fennmaradó kommunista rendszerek maguktól eltűnnek majd. Rá kellett azonban döbbennie, hogy azok a vártnál sokkal ellenállóbbnak bizonyultak. Mint mondta: „A kommunizmus nem halt ki, ahogyan az elvárható lett volna, és amit Oroszországban és a volt Szovjetunió több, egykori tagországában hagyott maga után, nem különbözik annyira a kommunizmustól, mint azt reméltük és vártuk.”

A baloldali szocialisták mára Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is a korábbiaktól jóval nagyobb befolyásra tudtak szert tenni.

Ezzel kapcsolatban Muravchik kiemelte, hogy egy nemrég készült felmérés szerint az USA-ban a bölcsész- és társadalomtudományi egyetemi karok professzorainak mindössze hat százaléka vallotta magát konzervatívnak, míg az oktatók tizennyolc százaléka marxistaként definiálta magát.

A szakértő szót ejtett emellett a nyugaton egyre inkább teret nyerő woke-mozgalomról is, amit a szocializmus „funkcionális megfelelőjeként” definiált. Ezzel kapcsolatban elmondta: míg korábban a társadalmi egyenlőtlenségek, a munkásosztály és a tőkések közti ellentétek álltak a szocializmus eszméjének középpontjában, ma már sokkal inkább az afroamerikaiak és a „fehér bőrű kiváltságosok” közti ellentét jellemzi a marxizmus ezen formáját, amelynek végső célja – ezúttal a tőkéseket megtestesítő – fehér emberek hatalmának megdöntése a „társadalmi igazságosság” nagy csatájában.