Kaktusz: Embargóból lesz béke?

WP Post Author

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb adás témájául az embargó kérdése szolgált, ami a vendégek meglátása szerint jelenleg a háborút is letakarva tematizálja a közbeszédet. A vendégek egyetértettek abban, hogy az embargó a büntetés eszköze, s ezáltal nem a békét szolgálja. Ennek fényében pedig okkal merül fel a kérdés, hogy akik az embargót szorgalmazzák, azok érdekeltek-e a béke megteremtésében?

G. Fodor Gábor szerint az embargó noha eleinte egy, a háború alá rendelt fogalom volt, most mégis felülír mindent és egy olyan pótcselekvéssé vált, ami által az Európai Unió kompenzálni akarja, hogy nem lépett hadba Ukrajna oldalán. Az agresszor fél, vagyis Oroszország megbüntetése legitim cél lehet, ám az unió szankciós politikája egy olyan „valláspótlék” jelleget kezd ölteni, aminek következtében az irracionális olajembargónak ellenálló országok „eretneknek”, sőt egyenesen oroszpártinak minősülnek. Gerő András is szkepticizmusát osztotta meg az embargó hatékonyságát illetően, hiszen Észak-Korea és Irán a rájuk kivetett atomembargó ellenére is fegyverkeznek, de az izraeli állam ellen – bizonyos termékek esetén – folytatott bojkott-politika (BDS) sem hatásos. Az embargó bizonyos mértékig behatárolja egy adott állam mozgásterét, de a tapasztalatok szerint önmagában nem megoldás semmire – értettek egyet.

A politikai filozófus szerint az embargó a megbüntetés eszköze kíván lenni, ezáltal megkérdőjelezhető, hogy a jelenlegi háborús helyzetben ez a stratégia lenne a békéhez  vezető út. A történészprofesszor szerint annak megkérdőjelezése, hogy az embargót támogató országok érdekeltek-e a békében, önmagában egy „eretnek kérdésnek” minősül. Példaként említette, hogy az Egyesült Államokban vezető pozíciót betöltő politikusok sorra fejezik ki abbeli reményeiket, hogy a háború elhúzódásával Oroszország meggyengül, és ezért érdekeltek abban, hogy ezt a helyzetet minél tovább fenntartsák. G. Fodor Gábor azt fűzte hozzá a gondolathoz, hogy nem feltétlenül célja minden államnak a béke, ilyen esetben pedig az embargó is hatásos lehet egy hosszan tartó meggyengítési stratégia eszközeként. A napirenden lévő olajembargó kérdése, még ha nem is szándékos következményként, de Európa szétverését és stabilitásának veszélybe kerülését vonhatja magával – mondta.

Gerő András azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország mind az öt Oroszország ellen megszavazott embargóban partner volt, ám az olajat érintő hatodik szankciós csomag – ami okkal lebegteti be a gázimportra is vonatkozó további embargó tervét – már egy vörös vonal volt a magyar kormány számára. G. Fodor Gábor szerint ez már a magyar családok megélhetését fenyegetné és recesszióba taszítaná a magyar gazdaságot, éppen ezért a magyar kormánynak képviselnie kell a magyar emberek érdekeit a hatalmával állandóan visszaélő Brüsszellel szemben. Ez pedig arra is lehetőséget biztosít a kormánynak, hogy újrafogalmazza mind belpolitikai, mind külpolitikai vetületben Magyarország céljait, és a magyar érdek képviseletét.