Az illegális bevándorlás megállításában kulcsszerepet játszó balkáni országok biztonsága és stabilitása leginkább az euroatlanti integrációjuk révén garantálható, ezért ez Magyarország és Közép-Európa elemi érdeke – ez volt a legfontosabb tanulsága a jubileumi 30. Tusványos keretében lezajlott panelbeszélgetésnek, amelyen a XXI. Század Intézet is képviseltette magát.
A NATO-bővítés kilátásai címmel a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor első napján Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke, Igor Merheim-Eyre, az International Republican Institute programvezetője, valamint intézetünk külügyi igazgatója, Berzi Gergely részvételével szerveztek beszélgetést a nyugati katonai szövetség jövőjéről, amelyet Grúber Károly, a KKM közös kül- és biztonságpolitikai főosztályának vezetője moderált.
Kósa Lajos világossá tette, hogy Magyarország, ahogy eddig, úgy ezután is támogatja a NATO minden közös célkitűzését, beleértve a szövetség bővítésére vonatkozó nyitottságot. Különösen fontosnak tartja ezt a kérdést a Balkán esetében, hazánk érdeke ugyanis az, hogy a kockázatot jelentő szomszédos területeken stabilitás és biztonság legyen, ezek nélkül sokkal nehezebb lenne az illegális migráció mint új típusú fenyegetés feltartóztatása is. Felhívta a figyelmet az Oroszországgal szemben fenntartott, de szerinte hatástalan szankciók kapcsán arra az igazságtalan kettős mércére, amely egyfelől bünteti a magyar exportőröket, másfelől lehetővé teszi a német-orosz kereskedelem virágzását és az Északi Áramlat-projekt megvalósítását.
Igor Merheim-Eyre úgy vélte, hogy a NATO megalapításának 70. évfordulója megfelelő alkalom arra, hogy a tagok megvitassák, milyen változásokra van szükség ahhoz, hogy a katonai szövetség az új típusú kihívásokra hatékonyan legyen képes választ adni. Fontos tartja, hogy Visegrádi Négyek a védelmi együttműködésben is jobban hallassák a hangjukat, és együttes erővel lépjenek fel a közös érdekeik mentén. Ehhez szerinte elengedhetetlen, hogy a jelenleginél jóval több költségvetési forrást csoportosítsanak át a honvédelem területére.
Berzi Gergely arra emlékeztetett, hogy a rendszerváltoztatás éveiben kevés magyar, lengyel és cseh gondolta volna, hogy országaik hamarosan a NATO teljes jogú tagjai lesznek, ám egy évtizeddel a Csodák Évét követően mégis így történt, ez pedig a jövőre nézve is bizakodásra adhat okot. Figyelmeztetett ugyanakkor az eszkalálódó török helyzetre, illetve egy közönségkérdésre reagálva beszélt arról is, hogy bár Európának muszáj nagyobb hangsúlyt fektetnie saját biztonságának önerőből történő szavatolására, a jelenlegi kereteken belül legfeljebb műveleti szinten lehet elképzelni valamiféle részleges autonómiát, ráadásul a közös uniós védelempolitika egy újabb súlyos szuverenitásvitát nyit meg az EU-tagállamok között.
A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációja egész térségünk érdekeit szolgálja, ezért nemcsak a transzatlanti katonai szövetséghez, hanem az Európai Unióhoz való csatlakozásuk is fontos és támogatandó célkitűzés.
Borítókép: MTI
