Nagy Ervin: A letagadott oltásellenesség

  •  
  •  

Kísértetiesen hasonló ostobaságot tesz a baloldal, mint néhány évvel ezelőtt. Akkor a bevándorlással kapcsolatos véleményüket, most az oltásellenes kampányukat tagadják meg.

A „múlt tagadásának” kultúrája baloldali princípium, így pikírten mondhatnánk: vérükben van. Jellemük megismerése és pszichológiai mozgatórugóik feltárása azonban ahogy akkor, úgy most is ködszurkálás lenne csupán. Ez van, nekünk ilyen hazudozó baloldal jutott. Rámutatni viszont muszáj, hisz tavaly decemberre milliók bizalmát gyengítették meg, és lassították a védekezést annak érdekében, hogy a kormány válságkezelése megbukjon.

A baloldal hosszú és kacskaringós úton jutott el a „tiltsuk be a kínai vakcinát”, a „ne regisztráljunk” mondatokkal tarkított kampányától az oltások melletti kiállásig. Habár most már tagadják, de nem oly régen volt, hogy elfelejtettük volna. Mindamellett a politikai pálfordulás hasonlít ahhoz, mikor a baloldal néhány év alatt a bevándorlás tagadásától, a tűrésen át a probléma menedzseléséig jutott el, miközben a szavazó szép lassan elfelejtette, hogy ki és mit mondott annak előtte. (A tiltani, tűrni és támogatni hozzáállás szintén a szellemiségükbe ivódott magatartástípus…)

Érdemes röviden feleleveníteni a baloldal bevándorlással kapcsolatos álságos álláspontjainak egy-egy fejezetét, a jelenből visszatekintve arra a politikai evolúcióra, ami alapján joggal ítélhetjük közösségellenesnek és egyben önsorsrontónak is a kortárs baloldali politikai elitet.

Orbán Viktor 2015. januárban beszélt először arról, hogy Európának szigorítania kell a menekültpolitikáján, illetve Magyarországnak ki kell dolgoznia egy „országvédelmi akciótervet”, amely leginkább az illegális migránsokkal szemben védené meg a lakosságot. Ekkor tett először különbséget a magyar miniszterelnök a „gazdasági bevándorló” és a „politikai menekült” között. Erre megérkezett a szocialista párt válasza.

Ujhelyi István Strasbourgban azt nyilatkozta, hogy az igazi gond nem a bevándorlás, hanem a szegénység és a szociális krízis. A nyomor pedig ugyanúgy sújtja a francia muszlimokat és keresztényeket, a magyar cigányokat és svábokat vagy épp a romániai magyarokat – imigyen vont bántó párhuzamot az erdélyi magyarok és az európai muszlimok között.

Miközben a lakosság körében egyre nagyobb feszültséget okozott a határon feltorlódó bevándorlók számának drasztikus növekedése, és miközben a különböző színű európai kormányok – ki-ki a saját nehézségeinek mértékétől függően – szép lassan kezdték elismerni, hogy a probléma bizony létezik, s valamit kezdeni kellene vele, a magyar baloldal továbbra is tagadásban maradt. Kunhalmi Ágnes szó szerint így fogalmazott: „A bevándorlás egy álprobléma, amit a Fidesz kreált, az igazi gondot ugyanis a magyarok kivándorlása jelenti.”

Nagyon lassan kapcsolt a baloldal, nehezen ismerte fel azt, hogy bizony mellényúlt a migráció kérdésében, ami nem csupán kommunikációs, hanem komoly politikai ballépés is volt egyben. 2018-as választásokra, mikor már az európai baloldal is elismerte, hogy van probléma, már az illegális migráció kezelése (nem megállítása) volt a fő mondanivaló, és Gyurcsány Ferenc kivételével minden pártvezető elismerte, hogy szükséges a jogi és materiális határzár délen. (A kerítés szót azért nem merték kimondani). A következetlenség, illetve a hiteltelen szavak elmormolása azonban már hiábavaló erőfeszítésnek bizonyult. A bevándorláspártiság jogosan égett rá a baloldalra.

Ugyanilyen sorvezetővel végigmehetünk az oltásellenes kampányukon. Novemberben Gyurcsány Ferenc és a Demokratikus Koalíció még aláírást gyűjtött a kínai vakcina ellen, Jakab Péter a parlamentben beszélt emberkísérletről és „gagyi cuccról” az oltóanyagok kapcsán, illetve minden ellenzéki párt kórusban szólított fel minket, hogy ne regisztráljunk, mert a Fidesz törvénytelen módon fogja a személyes adatainkat használni.

Ezek után március végére letagadni az ellenkampányt, azt állítani, hogy mindig is oltáspártiak voltak, több, mint a megszokott baloldali reflex. Ha saját belátásukból, ha a közvélemény nyomása miatt változott is meg véleményük, akkor is felelőtlen, álságos és tűrhetetlen. Életveszélyes rájuk és ami sokkal fontosabb: ránk nézve.

Nagy Ervin írása a Magyar Hírlapban jelent meg.