Európa jobb demokráciát, valódi jogállamot érdemel

A leköszönő Európai Parlament februári plenáris ülésén új uniós jogszabályt fogadott el: a jog fölé helyezte az emberjogi aktivistákat, tényfeltárókat, jogvédőket és álcivil szervezeteket. Jogbiztonság ide, alkotmányos rend oda: az új kötelező uniós előírások alapján vajmi kevés esélye lesz annak, aki e szervezetekkel szemben próbál meg érvényt szerezni saját igazának. A jogállamiság új, brüsszeli értelmezése szerint ugyanis e szervezetek közéleti működése előrébb való, mint az állampolgároknak szolgáltatott igazság. (tovább…)

Két éve tart az orosz–ukrán háború

Második évfordulóján is túl van az ukrajnai háború, és továbbra is nehéz lenne megmondani, mikor érhetnek véget a harcok. A háború eseményei heves vitákat gerjesztettek, egymásnak ellentmondó állítások és értelmezések szegeződtek egymásnak, vagy olykor váltották egymást a nemzetközi médiában, két év alatt azonban sok minden világossá válhatott nem csupán a háború alakulását, de a nemzetközi folyamatok irányát tekintve is. (tovább…)

Gyorsan rendezte sorait a jobboldal

Két hét alatt lezárult a kegyelmi ügyből fakadó belpolitikai helyzet, a jobboldal kifejezetten gyorsan rendezte sorait és már az új államfő személye is megvan – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a héten már csak pár százan jelentek meg a baloldali tüntetésen, a balliberális oldal nem tud még csak középtávon sem profitálni az ügyből. Sulyok Tamás személye kapcsán elmondta, hogy a kiterjedt jogi szakmai és vezetői gyakorlatával várhatóan minimalizálni tudja majd az olyan hibák előfordulási lehetőségét a Sándor-palotában, mint amely miatt az elődjének, Novák Katalinnak le kellett mondania. Hozzátette: személye képes megtestesíteni a nemzet egységét, érdemben a balliberális oldal sem tudja kritizálni a jelölését. (tovább…)

MEGJELENT PAUL HOLLANDER: MARX ÉS A KORÁN CÍMŰ TANULMÁNYKÖTET

Értékpillérek 3. rész: Munkaalapú társadalom

A 2010-ben kormányt alakító Orbán Viktor egyik legfontosabb, ugyanakkor komoly szakmai-politikai kétkedést kiváltó ígérete volt, miszerint a következő évtizedben egymillió új munkahely fog létesülni. A munkahelyteremtéshez kötött állami beruházásoknak, az adókedvezményeknek és a közmunkaprogramnak köszönhetően a kormány a kitűzött célt elérte, illetve a pandémia és az orosz–ukrán háború okozta válság következményeitől az eredményeket megvédte. A ciklusokon átívelő elköteleződés azonban nem csupán a foglalkoztatás növelésére vállalkozott, hanem egy minőségibb, az ember önbecsülését erősítő élet lehetőségének megteremtésére. „Ha munka van, akkor minden van” – hangzott el azóta többször is a miniszterelnök kulcsbeszédjeiben az új politikai rendszer egyik tételmondata, ami arra utal, hogy az állam a munkán keresztül kívánja elősegíteni az egyén és a családok boldogulását. Orbán Viktor számtalanszor utalt arra is, hogy a munka – visszanyúlva a keresztényszociális nézetekhez – a magyar identitás része, illetve a társadalmi rend alapja. A munkaalapú társadalom ebben az értelemben a segélyalapú társadalom ellentétje, azaz nem a bornírt baloldali ideológia restaurálása, de nem is a nyugaton elterjedt neoliberalizmus másolása. Illeszkedik abba a történelmi értelmezési keretbe, miszerint 2010-ben politikai forradalom zajlott le a választófülkékben, amelynek célja egy új politikai rendszer kiépítése. (tovább…)

Nagy várakozás előzi meg Orbán Viktor évértékelőjét

Orbán Viktor szombaton délután tartja a hagyománynak számító évértékelő beszédét. Novák Katalin és Varga Judit lemondása, a kegyelmi ügyből kialakult politikai viták különösen nagy érdeklődést eredményeznek a miniszterelnök beszéde iránt, a kormányfő ugyanis most először tart beszédet az ügy kirobbanása óta – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez mindenképpen fontos erősítő tényező a jobboldali tábor számára. Elmondta: Orbán Viktor 1999-ben tartotta első évértékelő beszédét, amely műfajt ő honosított meg Magyarországon, a baloldalon pedig a korábbi kritikáik ellenére mára lemásolták. Az ellenzéki politikusok ugyanakkor sokkal inkább az aktuálpolitikai csatározások színtereként tekintenek rá, míg a kormányfőnek sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat is megfogalmaznia. (tovább…)

Az EU a tagállamokra tolná a költségvetési felelősséget

Jogállamiság vagy korrupció – az Európai Unió intézményei több mint két évtizede minden eszközzel arra törekednek, hogy lerázzák magukról a számonkérés bármely formáját, helyette pedig a tagállamokat tegyék a vizsgálódások és ellenőrzések tárgyává. A finn néppárti európai parlamenti képviselő, Petri Sarvamaa várható kinevezése az Európai Számvevőszék tagjai közé egyfelől sérti a jogállamiságot, hiszen a közéleti tevékenységében eltökélt és elvakult módon Magyarország ellehetetlenítésén munkálkodó politikus semmilyen tekintetben nem felel meg a számvevőkkel szemben támasztott olyan jogi és etikai elvárásoknak, mint például a tárgyilagosság, szakmaiság és függetlenség. Másfelől azonban ez a személyi döntés azt a célt is szolgálja, hogy az EU intézményei egyre inkább eltereljék a Számvevőszék jelentette kontroll irányát saját magukról a tagállamokra. Brüsszel bármennyire is igyekszik elfedni az igazságot: a korrupció akkor is bűncselekmény, ha az EU intézményeiben történik. (tovább…)

Rendszerválság felé halad Németország

Mostanra egyre kevesebben vonják kétségbe, hogy az elmúlt két évben a német választók akaratát semmibe vevő és külföldi érdekeket képviselő kormány körül egyre inkább fogy a levegő. Azonban még ennél is nagyobb horderővel bír, hogy Németország jelenlegi állapotában a kormányozhatatlanság felé halad: az ország bénultságát okozó strukturális problémáknak mindössze az apró visszatükröződései olyan események, mint a társadalom minden rétegét érintő elégedetlenség, a koalíciós és költségvetési válság, a gazdatüntetések, az AfD elleni mesterkélt tömegtüntetések, vagy az egymás után bejelentett pártalapítások. A kormány helyzetét tovább nehezíti, hogy ezen események összefonódása következtében a rendszerellenes hangulat egyre erősödik, és a német politikai elit hatalma immár nem tűnik megingathatatlannak. (tovább…)

Hiába várta Brüsszel, nem dőlt össze az orosz gazdaság

3,6 százalék volt az orosz gazdaság növekedési üteme 2023-ban, de az amerikai és kínai is az oroszhoz hasonlóan növekszik, miközben az európai gazdaság stagnál – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezek az adatok is jól mutatják, hogy hiú ábránd volt Ursula von der Leyen és a többi szankciópárti politikus azon várakozása, miszerint a brüsszeli szankciókkal romba lehet dönteni az orosz gazdaságot és el lehet vágni az utat a háború finanszírozása elől. Az elemző leszögezte, hogy ebben a kérdésben is Magyarországnak volt igaza, Orbán Viktor már a háború kitörése után kijelentette, hogy a szankciók nem fogják megállítani a háborút, csupán Európa gazdaságát hozzák versenyhátrányba. (tovább…)