Schmidt Mária: A rasszizmus nem is olyan diszkrét bája

Mérce nevű neokommunista, marxista lap egy olyan leírással örvendeztetett meg minket, ami mindennél jobban eligazít bennünket ennek a bagázsnak a mentális állapotáról.

Parászka Boróka és Böröcz József közötti beszélgetést a Marosvásárhelyi Rádió közvetítette 2020 nyarán, de nyilván annyi fontos és érvényes megállapítás hangzott el benne, hogy a Mérce jónak látta közkinccsé tenni a leiratát. A kérdezőt onnan lehet ismerni, hogy ádáz és mértéktelenül elfogult szélsőliberális, neobolsevik meggyőződését büszkén vállalva, már többször megnyilvánult a magyar nyilvánosságban. Határon innen és túl. De beszélgetőtársáról eddig még soha nem hallottam. A neten utánanézve derült ki, hogy különböző USA-beli egyetemeken tanít, ami nyilvánvalóan meghatározza a beszédhelyzetét. Kijelentéseit és megállapításait érdemes ebből a nézőpontból értékelni. Első kézből tájékoztat minket arról a korszellemről, vagy pontosabban divatirányzatról, ami a mai amerikai egyetemi légkört meghatározza, amihez csatlakozva, aminek érveit ismételgetve beilleszkedni próbál, el próbál vegyülni közöttük. Amit azonban rólunk, magyarokról, kelet-közép-európaiakról mond, annak semmilyen relevanciája nincs. Szánalmas igyekezete, hogy egy máshol, más okok miatt, más célokat követő diskurzust ránk is érvényesnek tekintsen, csak ostobaságáról és végtelen ideológiai elfogultságáról árulkodik. Személy szerint hálás vagyok az USA-nak, hogy foglalkoztatják, és így nem nálunk mérgezi a levegőt, rombolja a közszellemet.

Hogy mégis foglalkozom vele, azt az indokolja, hogy szemléltessem, a hülyeség nagyon is ragályos és a külföldi eszmék, ideológiák kritikátlan átvételére mindig vannak önként jelentkező lelkesek, akik pénzért, elismertségért, feltűnési viszketegségből importálják őket. Nem volt ez másként a nácizmus vagy a marxizmus-leninizmus-sztálinizmus esetében sem. Ma ugyanezek, illetve követőik a gender-, illetve transzelmélet, az LMBTQ, az elfajzott feminizmus stb. globális nyomulásának a szálláscsinálói.

Schmidt Mária teljes írása a Látószög blogon olvasható.