Schmidt Mária: Meg kell védenünk a saját kultúránkat

  •  
  •  

Meg kell védenünk a saját kulturális örökségünket, a saját kulturális tradícióinkat az olyan nyugatról jövő nyomulással szemben, amihez nagyrészt nincsen semmi közünk – mondta Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója az M5 Ez itt a kérdés című műsorában. Kiemelte, ilyen például a nyugati gyarmattartó országokban megjelenő faji konfliktus, amelyet a liberálisok igyekeznek hazánkba is behozni. Szintén ilyen próbálkozás jelenik meg az LMBTQ-mozgalmak részéről is, amelyek ugyancsak a nyugati liberális trendeket igyekeznek behozni Magyarországra a nemi identitás kapcsán.

Heves vitában vett részt a kultúrharc témájában Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója az M5 Ez itt a kérdés című műsorában György Péter esztétával, egyetemi tanárral, L. Simon László országgyűlési képviselővel, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnökével és Böcskei Balázs politológussal.

Schmidt Mária szerint azért folyik a kultúrharc a világban, mert többen a saját kultúrájukat domináns pozícióba akarják juttatni, és a kultúrharc keretében végbemenő térfoglalással nagyobb területet akarnak kihasítani maguknak. Emellett természetesen vannak olyanok is, akik ezzel szembeszegülnek és megpróbálják megőrizni a saját kulturális tradíciójukat. Ilyen helyzetben van Magyarország is, amely a nyugatról érkező negatív trendekkel szemben védekezik és minden lehetséges eszközzel igyekszik megőrizni a saját kultúráját a liberális befolyásolási kísérletekkel szemben.

Míg a nyugati, egykori gyarmattartó országokban együtt kell élniük más kultúrájú emberekkel, addig Magyarországnak nincsen ilyen problémája, mégis több ellenzéki politikusnak köszönhetően számtalan vitában szóba kerül ez velünk kapcsolatban is, igyekeznek behozni a nyugaton jelen lévő, faji ellentétekből fakadó társadalmi konfliktusokat – mondta Schmidt Mária.

L. Simon László a nemi identitás kérdésére mutatott rá, ami szintén erőteljesen tematizálja a nyugati közéletet és a filmművészet. Schmidt Mária továbbá beszélt arról is, hogy ha elfogadjuk, hogy a nemzeti kultúra számtalan identitásból áll, akkor sokféle nézetrendszert el kell fogadnunk.

A vita során szóba került az is, hogy mi és hogyan hat ránk, főként a fiatalokra: mi az, ami a különböző, videómegosztó csatornákon elérhető, és hogyan befolyásolja az életünket. A műsor második felében a homoszexuálisok társadalmi megítéléséről és az LMBTQ-mozgalmak által indított kultúrharcról vitáztak a résztvevők.

György Péter szerint a homoszexuálisok kapcsolata egyenértékű a heteroszexuálisokéval, amit L. Simon László vitatott, hiszen az ilyen kapcsolatokból nem születhetnek gyermekek. „A homoszexualitás tehát ezért nem jelentheti a társadalomnak azt, amit a heteroszexualitás, ezért nem lehet normává tenni a devianciát” – mondta. Ugyanakkor ehhez azt is hozzátette, hogy egy ember produktumának, munkájának, eredményeinek megítélésben nem játszhat szerepet az, hogy milyen a nemi identitása.