A CEU volt a Soros-birodalom ékköve

  •  
  •  

Nem meglepő, hogy a Soros-hálózat minden eszközt bevetett a felsőoktatási törvény 2017-es módosításával szemben, hiszen Soros György a közép-európai befolyásszerzésének egyik ékköveként tekintett a Közép-európai Egyetemre – mondta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a Soros Alapítvány vezetői a 90-es évek elején nyíltan beszéltek arról, hogy egy olyan politikai elitet akarnak létrehozni, amely szembeszáll a nacionalizmussal, a nemzeti alapú felfogással. Soros György egyebek mellett a CEU-nak köszönhetően a politika közvetett vagy akár közvetlen befolyásolására nagyszerűen alkalmas kultúra területén kulcspozíciókat szerzett, illetőleg biztosított a „nyílt társadalom” helyi támogatói számára – tette hozzá Deák Dániel. Elmondta, az Európai Unió Bíróságának döntése ellenére nem várható, hogy a Soros-birodalom befolyása ismét növekedésnek indulna Magyarországon.

Soros György egy olyan, demokratikus felhatalmazással nem rendelkező milliárdos, aki a kiterjedt hálózatán keresztül beleszól számos ország belpolitikájába, kormányokat dönt meg és sok ember kárára a bizonytalan helyzeteken spekulál – mondta Deák Dániel videóelemzésében, hozzátéve, a 80-as évek közepe óta épülő hálózata mára közel 40 országban van jelen és 140 országban folytat aktív tevékenységet.

Elmondta, a közép-európai tevékenységének központja kétségkívül Magyarország volt a rendszerváltoztatás után, emellett az elmúlt harminc évben a környező országokban is folyamatosnak mondható.

Bár Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetében Soros tevékenysége nem olyan látványos, mint például Ukrajnában és Észak-Macedóniában, a kiépített szervezeti hálóján keresztül a milliárdos rendre beavatkozik az említett országok politikai folyamataiba – mondta Deák Dániel. Mint fogalmazott, Soros a szervezetein keresztül alkalmazott indirekt befolyásszerzési akciónak köszönhetően sikeresen tudta elfoglalni azokat a kulcspozíciókat, amelyek segítségével a mai napig jelentős befolyással bír ezekben az országokban. Az elmúlt harminc év alatt létrehozott szervezetek, valamint az azok által támogatott politikusok segítségével Soros olyan helyzeteket tudott előidézni, amelyek több esetben is komoly politikai válságot eredményeztek – tette hozzá.

Ennek a hatalomszerzésnek az egyik kulcseleme a CEU, amelyre a Soros-birodalom ékköveként tekintettek – folytatta Deák Dániel.

Felhívta a figyelmet Békés Márton, a „Soros-birodalom születése” című tanulmányára a figyelmet, amelyben a történész leírta, hogy az egyetem 1991 elején jött létre, párhuzamosan Prágában és Budapesten, a tanítás pedig 1991 áprilisában először Prágában indult el, majd augusztustól Budapesten is megkezdődött.

Soros kezdetben öt éven át 25 millió dollárt tervezett biztosítani az egyetem működésére, amelyet hamarosan megtízszerezett. Miután Václav Klaus miniszterelnök – Václav Havel köztársasági elnök erőteljes támogatása ellenére – 1992-ben elérte, hogy a CEU távozzék Prágából, hamarosan csak Budapesten tartotta fenn kampuszát, egészen 2018 végéig, amikor is Bécsbe költözött tovább – mondta el Deák Dániel tanulmányát idézve. Emlékeztetett, az egyetem kuratóriumi elnöke 2007-ig maga Soros volt, aki 1990 és 1993 között Közép- és Kelet-Európában összesen egymilliárd dollárt költött el, melynek negyedrésze a CEU finanszírozására ment.

Soros ezt az egyetemet azért hozta létre, hogy egy olyan új generációját neveljen ki, amely a „nyílt társadalom” prototípusa lesz – mondta Deák Dániel.

Mint mondta, hiába tagadták sokáig a balliberális véleményformálók, a Soros által indított civilizációs küzdelem egyik fontos eszköze volt a CEU, amely a liberalizmus védelmét szolgálta a nemzeti oldallal szemben. Ezzel cseng össze a Békés Márton tanulmányában idézett gondoltat is, amelyet Kardos László, a magyar Soros Alapítvány korábbi igazgatója mondott a rendszerváltás után, miszerint „fel kellene és fel is lehetne építeni itt egy olyan közös szellemiséget, amely sokkal hatékonyabb meghatározó erő, mint a provinciális nacionalizmusok”.

A 2010-es kormányváltás után ugyanakkor gyökeres fordulat következett be, az Orbán Viktor vezette kabinet számos kérdésben szembeszállt az amerikai tőzsdespekuláns akaratával, ami a 2015-ös migrációs válság kirobbanása után vált mindenki számára egyértelművé.

Soros György nemzetellenes politikai törekvései, a migrációt támogató álláspontja az idáig fedve volt a „jótékony filantróp” álcájával, 2015-ben azonban ez a lepel lehullott, miután Soros György kijött a fényre és már nyíltan támadta a demokratikusan megválasztott magyar kormányt, saját maga adott számos olyan interjút, amelyben politikai elképzeléseit hangoztatta – mondta el Deák Dániel.

Hozzátette, a felsőoktatási törvény 2017-es módosításának a Soros-egyetem nem akart megfelelni, míg a többi külföldi kézben lévő egyetem minden politikai ellenállás nélkül megállapodást kötött a kormánnyal. Ez is azt mutatta, hogy a Soros-hálózat egy olyan politikai lehetőséget látott a CEU-ügyében, amellyel igyekezett rombolni a magyar kormány nemzetközi megítélését. A vezető elemző zárásként elmondta, a CEU bejelentése alapján az Európai Unió Bíróságának döntése ellenére sem fog visszaköltözni Bécsből Budapestre, így nem várható, hogy a Soros-birodalom befolyása ismét növekedésnek indulna Magyarországon.