Önkényes politikai elvárások áldozatául esett az EU kohéziós politikája

Október 23-án, éppen az 1956. évi forradalom és szabadságharc évfordulóján az Európai Parlament négy frakciójának társjelentéstevője sajtótájékoztatón jelentette be negatív értékelését a magyar jogállamisággal kapcsolatban, hangsúlyozva a kohéziós források felfüggesztésének okán felajánlott reformok elégtelenségét. A négy képviselő jogi és politikai következményeket egyaránt kilátásba helyezett arra az esetre, ha az Európai Bizottság megállapodna Magyarország Kormányával és ennek következtében a magyarok hozzájuthatnának a kohéziós forrásokhoz: az Európai Parlament nemcsak készen áll az Európai Unió Bírósága elé citálni a Bizottságot, de attól sem riad vissza, hogy megtagadja a testülettől a politikai mentesítést, másnéven a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos jóváhagyást. (tovább…)

Felkészülés a 2024-es európai választásokra: főszerepben a háború

Az uniós intézmények és az európai politikai pártok heteken belül megkezdik felkészülésüket a 2024-es európai választásokra. Az Európai Parlament hivatalos előrejelzései alapján rekordmagas részvétel várható a jövő évben sorra kerülő választáson, amely sorban a tizedik azóta, hogy 1979-ben az európai választópolgárok első ízben voksolhattak közvetlenül az európai parlamenti képviselőkre. Az öt esztendővel ezelőtti kampányígéretek közül szinte semmi sem teljesült, az akkori választási üzenetek gyakorlatilag egytől egyig érvényüket vesztették. Úgy tűnik, hogy a jövő évi választások egyetlen biztos mozgósítási eszköze az orosz–ukrán konfliktus lesz. (tovább…)

Jogállamiságra mért brüsszeli „pofon”: Civil szervezetek a tagállamok felett?

Az Európai Parlament e heti plenáris ülésének napirendi pontjai között szerepel a jogvédő szervezetekkel szembeni perekről szóló új uniós szabályozás. Az Európai Unió intézményei az európai baloldal képviselőivel karöltve úgy határoztak, hogy a civil szervezeteket, jogvédőket és emberjogi aktivistákat kiemelik a tagállami bíráskodás alkotmányos rendjéből és a létező legerősebb közjogi kiváltságban részesítik őket: ha egy per közéleti részvételüket veszélyezteti, az eljárást a bíróság azonnal megszüntetheti. (tovább…)

Magyarország az uniós jelentések célkeresztjében

Május közepén hazánkban járt az Európai Parlament Költségvetés Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, alig egy héttel később pedig vizsgálódásaik egyes megállapításaira a Magyarországról szóló 2023. évi európai szemeszter országjelentés már tényként hivatkozik. A jelenség több szempontból is számos kérdést vet fel: Milyen felhatalmazás alapján utazik hazánkba egy európai parlamenti küldöttség, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon, amelyekre az Európai Parlamentnek nincs hatásköre és miként alakult át a gazdasági kormányzás egyik puha eszköze politikai zsarolásra is alkalmazható kötelező jogállamisági verdiktté? Sőt felvetődik a kérdés, hogy hová tart az unió, amikor saját tagállamai és polgárai ellen cselekszik? (tovább…)

A nyugati multikat képviseli Brüsszel

Az Európai Parlament részéről nyíltan kimondták, hogy a bevándorlás, a genderkérdés és a háború kapcsán kifejtett békepárti magyar álláspont mellett azért ítélik el ismét Magyarországot és tartják vissza az uniós forrásokat, mert a stratégiai nemzetgazdasági ágazatokban növelni szeretné a magyar tulajdon arányát a kormány, ezzel nyíltan a nyugati multicégek érdekeit képviselik – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a mostani brüsszeli támadások fő alakjától, Daniel Freund zöldpárti EP-képviselőtől nem áll messze ez a típusú érdekképviseleti munka, hiszen korábban éveken át a Transparency International brüsszeli irodájában tevékenykedett, az EU érdekképviselet nagyköveteként. Az elemző hozzátette: már 2010 óta a magyar kormány eltökélt célja a nemzetgazdasági szempontból fontos ágazatokban a magyar tulajdon arányának növelése, a mostani brüsszeli nyomásgyakorlás vélhetően nem tántorítja el ettől a szándékától. (tovább…)

Gyermekvédelmi törvény és a jogállamiság

Az április 6-án lejárt határidőn belül tizenöt uniós tagállam és az Európai Parlament csatlakozott ahhoz a perhez, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvény ügyében. Egyfelől ez a per az EU jogtörténetének egyik legjelentősebb precedense, mivel első ízben fordul elő, hogy az Európai Bíróság a tételes jog mellett az uniós értékekre alapozva is vizsgálja egy tagállam nemzeti jogszabályait. Az eljárás valódi jelentősége azonban csak összefüggéseiben értelmezhető: az elmúlt néhány év nemcsak az Európai Unió egyébként is képlékeny értékrendjének leépülését hozta el, de az uniós intézményrendszer mára a jogállamiság elemi elveinek is hátat fordított. (tovább…)

Jogsértésben az Európai Parlament

Gyakran hallhatjuk azt a mondást az Európai Parlament politikai kiegyensúlyozottságára nézve, hogy felfogásában a baloldalnak csak közepe, a jobboldalnak pedig csak széle van. Ehhez hasonló aránytalanságot mutat az is, hogy az EU valódi működése során az uniós intézmények csak jogokkal rendelkeznek, a tagállamokat pedig kizárólag kötelezettségek terhelik. A kiegyensúlyozatlan helyzetben az hozhatna végre változást, ha az Európai Unió intézményei nemcsak a tagállamokat felügyelnék, hanem saját magukra nézve is kötelezőnek tekintenék és be is tartanák az általuk alkotott szabályokat. Ez ugyanis a jogállamiság egyik legelemibb feltétele. (tovább…)

Ront az EU megítélésén a brüsszeli kettős mérce

Az Erasmus-ösztöndíjak ügyében mutatott uniós lépés is kiváló példája annak, hogy Brüsszel politikai és ideológiai okok miatt kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, ugyanis más országokkal kapcsolatosan egyáltalán nem probléma, ha politikusok tagjai egyes egyetemek kuratóriumának. Ráadásul Brüsszel úgy hivatkozik erre a kérdésre, hogy a tavalyi tárgyalások eredményeként született megállapodásban mindezt nem kifogásolta – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mára egyértelművé vált, hogy a brüsszeli elit valódi problémája Magyarországgal a szankciókat elutasító álláspontja, a gyermekvédelmi törvény és az illegális migrációval szembeni fellépés. Azonban ez a kettős mércét alkalmazó magatartás jelentősen ront az EU magyarországi megítélésén, a Medián felmérése szerint például rövid idő alatt 10 százalékponttal esett vissza az uniós tagság támogatása a magyarok körében. (tovább…)

Meg akarják osztani a magyar–lengyel szövetséget

A nemzetközi balliberális körök várakozásaival ellentétben Magyarország álláspontja egyáltalán nem puhult a Szájer-ügy hatására, Orbán Viktor továbbra is elfogadhatatlannak tartja az uniós források hozzákötését politikai feltételekhez – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a német soros elnökség igyekszik megosztani a magyar-lengyel együttműködést, ezért külön javaslatot tettek a lengyeleknek. Szintén a megosztási kísérlet része szerinte Jaroszlaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes tegnapi nyilatkozatának felnagyítása is, amelyben a lengyel vétó feladásának lehetőségéről beszélt. Kiemelte: Jaroszlaw Gowin nem a Jaroszlaw Kaczynski vezette PiS tagja, hanem egy kisebb koalíciós párt elnöke, ráadásul ő már korábban is ellenezte a vétót. A lengyel és magyar miniszterelnök megállapodása világos: csak akkor írják alá az uniós megállapodást, ha az mindkét országnak elfogadható, így Brüsszelnek engednie kell, jogi garanciákat kell nyújtania – szögezte le Deák Dániel. A brüsszeli törekvések kapcsán a vezető elemző hangsúlyozta, egyre látványosabb, hogy az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmussal akarják rábírni a magyarokat és a lengyeleket a bevándorláspolitikájuk feladására. (tovább…)