Önmagát leplezte le Soros

  •  
  •  

Soros György hosszú évtizedeken keresztül a jótékony filantróp szerepében tetszelgett, azonban a 2015-ös migrációs válság óta kijött a fényre és saját maga árulta el, hogy valójában egy olyan milliárdos spekuláns, aki előszeretettel avatkozik be egyes országok belpolitikai folyamataiba, illetve még az Európai Unió döntéseit is képes befolyásolni. Magyarán láthatóvá tette a láthatatlant – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a nyíltan Magyarország és Lengyelország megbüntetését követelő legújabb írásával Soros egyértelművé tette, hogy az ő támogatásával erőltetik Brüsszelben az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmust. Hozzátette: ennek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a mechanizmust megalapozó jogállami jelentésben a 12 külső hivatkozásból tizenegy Soros által támogatott szervezethez kötődik. Mindezek ellenére az elemző szerint a december 10-i uniós csúcsra megszülethet egy olyan kompromisszumos megállapodás, amely tartalmazza a magyarok és lengyelek elvárásait.

Soros: politikai spekuláns

Soros György a világ valaha élt legnagyobb hatalmú filozófusa, aki egy olyan globális birodalmat épített ki az elmúlt évtizedekben, amely ma már közel 40 országban tart fenn képviseletet és 140 országban aktív – mondta Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője emlékeztetett: a ’80-as évektől egészen a 2010-es évek közepéig Soros György jótékony akcióival el tudta fedni a valódi törekvéseit és elterelte a figyelmet a nyilvánosságban lényegesen elutasítottabb tevékenységeiről.

Ebben nagy fordulatot jelentett szerinte a 2015-ös migrációs válság, melynek kapcsán Soros György és a szerteágazó NGO-hálózata többször is komoly nyomást helyezett az európai országokra, különösen Magyarországot támadta annak bevándorlást elutasító álláspontja miatt.

Deák Dániel emlékeztetett, 2015. szeptember 26-án jelent meg Soros György írása A menekültügyi rendszer újjáépítése címmel, ami hat pontban foglalta össze az európai migrációs válság megoldási tervét. Ennek az írásának az volt első pontja, hogy lehetséges „legalább egy millió bevándorló befogadása évente” – emlékeztetett az elemző. Mint mondta, ezt követően indult meg hazánkkal szemben az az uniós össztűz, amelyben igyekeztek minden eszközzel megváltoztatni hazánk bevándorláspolitikáját a brüsszeli politikusok. Ez azonban nem sikerült, hiszen számos országban a bevándorláspárti kormányokat leváltották és Magyarország új szövetségesekre tett szert ebben a kérdésben – mondta.

Ennek ellenére Soros György nem adta fel a küzdelmet, 2017. november 21-én például magyarul adott interjút az RTL Klubnak, amiben kifejtette, hogy muszáj megszólalnia és „megvédenie a civil intézményeket és dolgozóikat”. Ezzel az volt a cél, hogy szándékosan félrevezessék a magyarokat Soros György bevándorlókra vonatkozó álláspontjáról – tette hozzá a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Soros, míg korábban a háttérből irányította a folyamatokat, a 2015-ös migrációs válság után már személyesen vette fel a küzdelmet a magyar kormánnyal szemben.

Soros emellett az uniós intézményekben is minden erejével lobbizott hazánk bevándorláspolitikája ellen: a 2019-es adatok szerint a korábbi bizottsági vezetés alatt húsz alkalommal találkozott az EU meghatározó politikusaival, többek között Jean-Claude Junckerrel, Frans Timmermansszal, Dimitrisz Avramopulosszal, sőt Katainen és Jourová uniós biztosokkal is. Deák Dániel kiemelte: az EP akkreditációval rendelkező Open Society European Policy Institute (OSEPI) 12 lobbistája 52 alkalommal, vagyis gyakorlatilag heti rendszerességgel találkoztak a bizottság képviselőivel, ráadásul az alapítványi munkatársak egyeztettek az EP akkori elnökével, Martin Schulz-cal is.

Juncker, a korábbi bizottsági elnök 2015. március 20-án szinte titokban egyeztetett Sorossal, 2017. április végi találkozójuk azonban már nagyobb port kavart – emlékeztetett. Hozzátette, Dimitrisz Avramopulosz korábbi EU biztossal 2015 júniusában és novemberében találkoztak a spekuláns lobbistái Brüsszelben, sőt a DCLeaks hekkercsoport által kiszivárogatott dokumentumoknak köszönhetően arra is fény derült, hogy a migrációs biztos 24-48 órás jelentéseket írt Soroséknak.

Szintén komoly befolyása van az Európai Parlamentben is, a korábbi parlamentben 226 képviselő voksolt rendszeresen az elvárásainak megfelelően, ráadásul az új EP-ben is nagyjából ugyanennyi képviselő mögött áll a Soros-hálózat.

Soros továbbra is az uniós intézményeket használja

A jelenlegi uniós vezetésre is folyamatosan nyomást helyez a Soros-hálózat, hogy az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmuson keresztül büntesse meg Magyarországot – mondta Deák Dániel. Ennek a lobbinak a sikerességét tükrözi szerinte, hogy a magyarországi jogállamiság helyzetét elmarasztaló bizottsági jelentés külső hivatkozásainak szinte mindegyike a Soros-szervezetek megállapításaira mutat, illetve hogy magának a jelentésnek az elkészítésében is a Soros-hálózathoz köthető Vera Jourová működött közre. A jelentést követően, idén októberben pedig Soros egy közleményben azt követelte, hogy az EU indítson próbapert Magyarországgal szemben – emlékeztetett Deák Dániel.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, így nem meglepő, hogy a tagállamok júliusi megállapodását felrúgta a Soros-hálózat befolyása alatt álló Európai Parlament. Soros György egy múltheti írásában egyértelművé tette, hogy ő áll emögött, és az EU-nak el kell vennie az uniós forrásokat Magyarországtól és Lengyelországtól, illetve a jogállamisági mechanizmus kapcsán nem szabad kompromisszumos álláspontra törekedni.

Ugyanakkor a jelek szerint Soros György törekvései ellenére sikert ért el Magyarország és Lengyelország a közös fellépéssel és jó esély van arra, hogy a december 10-i EU-csúcsra egy kompromisszumos megállapodás jöjjön létre az Európai Unióban az úgynevezett „jogállamisági mechanizmus” kapcsán – fogalmazott Deák Dániel.

Emlékeztetett, a szlovén kormányfő egy múlt heti levelében, majd a múlt csütörtöki EU-csúcson nyíltan a magyar és a lengyel kormányfő mellé állt a jogállamisági vitában és azt hangsúlyozta, hogy igenis van igazság a két vétót belengető kormányfő érvelésében. A szlovén külügyminiszter pedig azt mondta, hogy olyan megoldást kell találni, ami minden állampolgárnak elfogadható és tiszteletben tartja az uniós intézmények és a tagállamok közötti egyensúlyt – mondta. Hozzátette: Mandfred Weber is jelezte, támogatni fognak egy olyan megoldást, amelyet Orbán Viktor magyar kormányfő már szorgalmazott a levelében, miszerint lehetővé tennék, hogy az Európai Bíróságon meg lehessen támadni a jogállami problémák miatt kirótt EU-pénzes szankciókat.

Mégis lehet kompromisszum

Mindez arra utal szerinte, hogy sikerülhet valamilyen olyan megoldást találni, ami minden érintett partnernek elfogadható és így megnyitja az utat a Tanácsban a 2021-2027-es uniós költségvetés és a helyreállítási alappal kapcsolatos saját forrás határozat napokon belüli formális megszavazására.

Kiemelte, az eddig politikai nyomásgyakorlási eszközként használt jogállamisági mechanizmus terveiben már eddig is benne volt, hogy ha egy tagállam nem ért egyet a vele szemben készülő szankcióval, akkor indokolt esetben az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács napirendjére vetetheti az ügyet megtárgyalás céljából. Így mivel legalább 3 havonta vannak ilyen ülések, így záros határidőn belül a legfőbb politikai fórumra kerülne az ügy és az állami vezetők iránymutatásáig a szankciókat nem lehetne végrehajtani – fogalmazott.

Emellett szerinte az Európai Bíróságon való fellebbezés jogát is megteremtenék a mechanizmusban, így garantálnák azt, hogy ne politikai, hanem jogi kérdés legyen annak megítélése, hogy egy országban sérül-e a jogállamiság. „Ez az egyik legfőbb magyar és lengyel követelés” – mondta, majd hozzátette, ez azért jó, mert konkrét ügyek és nem általános politikai lózungok kapcsán kell a jogállamiságot vizsgálni, ebben pedig Magyarországnak nincsen semmilyen takargatni valója. A tárgyalások jelen állása szerint ugyanakkor szerinte még nem lehet tudni, hogy a jogállamisági kérdéseket végül az Európai Bíróságra vagy egy külön erre a célra felállítandó jogi testületben vitatnák-e meg. Mindenesetre így biztosan nem kell majd azonnali pénzelvonástól tartani, a bírósági perek hosszú évekig tartanak.

Az elemző azzal zárta gondolatait, hogy az elkövetkezendő napokban tovább folytatódnak a tárgyalások a tagállami vezetők között, de az már most kijelenthető, hogy Magyarország és Lengyelország eredményesen lépett fel Soros György és a brüsszeli törekvésekkel szemben.

A jelek szerint sikerül elérni, hogy ne politikai, hanem jogi döntés legyen a jogállamiságnak a megítélése – fogalmazott, majd kiemelte: így egyáltalán nem igazolódik be a balliberális politikusok és Soros György azon várakozása, miszerint hazánk forrásoktól esne el a belengetett vétó miatt.