Brüsszel miatt nincs megállapodás

  •  
  •  

A balliberális oldal szerint a magyar és a lengyel kormány vétója az oka annak, hogy még mindig nincsen elfogadva az uniós költségvetés és a helyreállítási alap, de valójában az Európai Parlament miatt tart még mindig a vita, hiszen ők nem voltak hajlandóak elfogadni a tagállami vezetők júliusi megállapodását politikai okokból – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a bevándorláspárti liberális közvélemény az elmúlt tíz évben saját magát hergelte hazánkkal szemben, aki ki mert állni Magyarország mellett Nyugat-Európában, rögtön megtámadták. Ennek a liberális véleményterrornak – melynek része a Soros-hálózat is – igyekeznek megfelelni a nyugat-európai politikusok és erőltetik az úgynevezett „jogállamisági” feltételeket. A magyar és a lengyel kormány álláspontja világos: a költségvetési források ideológiai és politikai feltételekhez történő kötését elutasítják, csak objektív mércéket és vizsgálatot fogadnak el, amihez először azt kéne tisztázni, mit is értünk „jogállamisági” feltételek alatt – tette hozzá Deák Dániel kiemelve: várhatóan a december 10-i EU-csúcson lesz megállapodás.

Magyarország és Lengyelország is jelezte, hogy nem enged a nyílt politikai nyomásgyakorlásnak és elutasítja az uniós források kifizetésének hozzákötését mindenféle ideológiai és politikai feltételekhez – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. Hozzátette: a magyar kormánynak nincsen semmi baja a jogállamisági feltételekkel, ha azokat objektív szempontok vizsgálják, azonban a brüsszeli tervekben nem erről van szó. Ehhez azonban először meg kéne határozni azt, hogy mit is értünk jogállamiság alatt – hangsúlyozta.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője felhívta a figyelmet a legújabb elemzésükre, amelyben kiemelték, a 2015-ös migrációs válság kirobbanása óta erősödtek fel a Magyarországgal szembeni hangok Nyugat-Európában.

Emlékeztetett, 2015. június 10-én például az Európai Parlament egy határozatban ítélte el hazánkat egyebek mellett amiatt, hogy az Orbán-kormány a terrorizmus és az illegális bevándorlás között összefüggést fogalmazott meg a szigorító intézkedéseit meghozatala során. Ezt azóta már szinte minden európai vezető elismerte, mégis Magyarország bűnbak maradt a liberális mainstream számára – tette hozzá.

Hangsúlyozta, az azóta eltelt években a különféle brüsszeli határozatok és jelentések Magyarország kapcsán sokkal inkább mondhatók ideológiai ellentétekből fakadó politikai vádaskodásoknak, mintsem valós, jogilag megalapozott kritikáknak. Ezek az események jól szemléltetik a politikai értékvitákat, amelyek még a 2015-ös migrációs válság során kezdtek el kialakulni az EU és az illegális migráció ellen fellépő, közép-európai tagállamok között – emelte ki Deák Dániel.

Deák Dániel hangsúlyozta, valójában az a legnagyobb baja a liberális elitnek, hogy Magyarország számos kérdésben irányadóvá vált, ráadásul egy olyan közép-európai szövetségépítésbe kezdett, amelynek köszönhetően térségünk mára képes szembeszállni akár Európa legnagyobb hatalmaival is.

Erre kiváló példa volt a következő hétéves uniós költségvetésről és az úgynevezett helyreállítási alapról szóló júliusi tárgyalássorozat is, amelyen Magyarország nem meghunyászkodva ült le az asztalhoz, hanem feltételeket szabott és a tárgyalások végéig képviselte a nemzeti érdekeit például a holland miniszterelnökkel szemben – mondta Deák Dániel. Így sikerült elérni szerinte, hogy a korábbi tervekkel ellentétben lényegesen több forrást kapjunk, ráadásul az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmus sem került akkor bevezetésre.

A közép-európai térség politikai, társadalmi és gazdasági megerősítése ugyanakkor egyáltalán nem tetszik azoknak a – közös piacunkból a legnagyobb hasznot húzó – nyugati nagyhatalmaknak, amelyek az uniós csatlakozáskor abban reménykedtek, hogy tovább tudják majd erősíteni a közép-európai térség „gyarmati” szerepét – tette hozzá a XXI Század Intézet vezető elemzője.

Kiemelte, ezért igyekeznek minden eszközt bevetni annak érdekében, hogy megdöntsék az Orbán-kormányt és a hozzá hasonlóan gondolkodó PiS-kabinetet Lengyelországban.

Ennek egyik legfontosabb eszköze az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmus, amelyet politikai furkósbotként használva vetnének be hazánkkal szemben. Ezen dolgozik az Európai Parlament balliberális többsége is, akik szembe akarnak menni az európai állam és kormányfők megállapodásával és meg akarják büntetni hazánkat, valójában miattuk nincsen még mindig elfogadva az uniós költségvetés és a helyreállítási alap – mondta.

Jól példázza szerinte Soros György legújabb írása is, hogy milyen a politikai motivációk és milyen körök állnak a hazánk ellen folytatott hadjáratban: az amerikai tőzsdespekuláns szerint az Európai Uniónak szembe kell szegülnie Magyarországgal és Lengyelországgal.

Deák Dániel szerint ennek ellenére legkésőbb a december 10-i uniós csúcson lesz egy kompromisszumos megállapodás, hiszen a dél-európai és több nyugat-európai ország is rendkívül rossz gazdasági állapotban van, ezek nélkül az uniós források nélkül könnyen csődközeli helyzetbe kerülhetnek. Álláspontja szerint emiatt vélhetően engednie kell majd Brüsszelnek és a magyar és lengyel álláspontnak megfelelően átalakítják az úgynevezett „jogállamisági” feltételekről szóló kikötéseiket.