A baloldal képtelen politikailag profitálni a válságból

A legtöbb európai országban a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta gazdasági válság következtében gyengült a kormányok támogatottsága, több országban már át is vette a vezetést az ellenzék a felmérésekben. Magyarországon ugyanakkor más a helyzet, a külföldi finanszírozási botránytól hangos balliberális oldal támogatottsága alacsonyabb, mint a 2022-es választási eredményük, amely már eleve történelmi mélypontnak számított – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindennek az egyik fő oka, hogy miközben a kormány a magyar nemzeti érdekek mentén politizál a háború és a szankciók ügyében, addig a globális-progresszív hálózatok részének számító magyarországi baloldal a külföldi finanszírozóik elvárásának megfelelően rendre szembemegy a magyar társadalom elvárásával. (tovább…)

A szankciók ellenzése nem oroszpártiság

Békésebb világot hozhat a realista politika

John J. Mearsheimer a nemzetközi kapcsolatok realista iskolájának egyik legismertebb képviselője. Az elmúlt napokban a geopolitikai szakértő Budapestre látogatott, amelynek apropóját A nagy téveszme. Liberális álmok és nemzetközi realitások című könyvének a Századvég Kiadónál történő magyar megjelenése szolgáltatta. A könyvbemutatón Mearsheimer munkásságát a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke, Fűrész Gábor, valamint Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész professzor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója méltatta, majd a szerzővel Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője beszélgetett. (tovább…)

Zsákutcában a német zöldek energiafordulata

Egy évvel ezelőtt még senki nem gondolta volna, hogy „a nagy zöld átmenet” víziója éppen a német zöldbaloldal (Bündnis 90/Die Grünen) kormányra kerülése idején fog léket kapni. Az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválság azonban átstrukturálta a prioritásokat Németországban, vagyis az ellátásbiztonság fontosabbá vált a „zöldítésnél”. Az Egyesült Államokból hatalmas, természetszennyező tankerhajókon érkező LNG-gáz, a még működő német atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása, és a kétes emberi jogi helyzettel rendelkező közel-keleti rezsimekkel való tárgyalások mind ebbe a sorba illeszkednek. Ám a német Energiafordulat (Energiewende) program kudarcát mégis az szemlélteti legjobban, hogy az erkelenzi szénbánya terjeszkedése miatt szélerőműveket szerelnek le, ez pedig már nyíltan a német energiaforradalom bukásának beismerése. (tovább…)

Komoly siker Brüsszelben, de a neheze még hátravan

Magyarország eddig egyetlen energetikai szankciót sem szavazott meg magára vonatkozólag, Orbán Viktor sikeresen érvényesítette hazánk érdekeit az uniós csúcstalálkozókon. A mostani EU-csúcsot megelőzően több tárgyalást is folytatott a magyar kormányfő, amelynek eredményeként a gázszankciók terén Németország fontos partnere lett Magyarországnak, így ezt a brüsszeli tervet ezúttal sikerült megakadályozni – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az igazi siker az lenne hazánk számára, ha uniós szinten sikerülne változást elérni a szankciós politikában, ebben fontos szövetségese lehet az új jobboldali olasz kormány, amely várhatóan a hónap végén vagy november első napjaiban áll majd fel. A sikeres magyar érdekérvényesítéshez fontos eszköz a szankciókról szóló nemzeti konzultáció, amelyet a szankciópárti baloldal erőteljesen támad – tette hozzá. (tovább…)

Szűkül a német kormány mozgástere

Az egész Európában jelen lévő energiaválság különösen érzékenyen érinti Németországot, amit tovább súlyosbít, hogy a kontinens ipari nagyhatalmát vezető kormánykoalíció eddig semmilyen eszközzel nem tudott úrrá lenni az egyre kiterjedtebbé váló krízisen. Amellett, hogy az energiaárak drasztikusan megemelkedtek az országban, történelmi csúcson van az infláció, egyre csökken a piaci szereplők befektetési bizalma, a legtöbb szakértő immár biztos recessziót jósol a 2023-as naptári évre, ráadásul a gázhiány miatt esetlegesen leálló – vagy külföldre menekülő – iparágak rémképe is egyre fenyegetőbb alakot ölt. Mindezek együttes hatása pedig megélhetési válságot idézett elő, amely már az átlagemberek egzisztenciáját is fenyegeti, amit jól mutat, hogy egyre több német nagyvárosban tüntetnek a kormány politikája ellen. A koalíciós kormány sikertelen válságkezelése egyre gyakrabban válik kritika tárgyává, ami már nem csak a fősodorból kiszorított pártok (Alternative für Deutschland, Linke) oldaláról érkezik, hanem a CDU/CSU pártszövetség, valamint a német ipar vezetőinek részéről is. Ez pedig természetszerűleg jár együtt a politikai erőviszonyok átrendeződésével is. (tovább…)

Látlelet az orosz–ukrán háborúról

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója Látlelet az orosz–ukrán háborúról című könyvének megjelenése kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. A laudációt az esemény házigazdája, Ferkó Dániel tartotta, aki kiemelte, hogy ez a kötet mindenkinek segít megérteni azt, hogy hogyan jutottunk ebbe a háborús helyzetbe. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során G. Fodor Gábor moderálása mellett Békés Márton beszélgetett a könyv szerzőjével,  Schmidt Máriával, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy az orosz–ukrán háború a felszín alatt egy jóval mélyebb,
geopolitikai ihletésű energiaháborút takar, amely valójában az erőforrások feletti rendelkezésről szól.

(tovább…)

Az uniós források sorsa is eldőlhetett Berlinben

Orbán Viktor háromnapos körutat tartott Németországban, amelyen Olaf Scholz német kancellár mellett a német gazdaság meghatározó szereplőivel és a hírek szerint Angela Merkellel is találkozott. A magyar kormányfő gyümölcsözőnek nevezte a kétórás egyeztetését a német kancellárral, ami arra enged következtetni, hogy elégedett a tárgyalás eredményeivel, amelyen minden bizonnyal a Magyarországnak járó uniós források sorsa is téma volt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország számára az lenne a legjobb forgatókönyv, ha november 19-ig az Európai Bizottság visszavonná a forrásfelfüggesztésről szóló javaslatát, de ellenkező esetben a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban is elérheti Magyarország, hogy ne legyen meg a minősített többség a források blokkolása mellett. Kiemelte: a V4-ek mellett például Románia, Olaszország, Ausztria és Horvátország is hazánk mellé állhat, de Franciaország és a mostani tárgyalások eredményeként Németország sem biztos, hogy hazánk megbüntetése mellett szavazna az Európai Tanácsban. (tovább…)

Jön, jön, jön: háborús politika

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta egyszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb részben arról diskuráltak a vendégek, hogy miután a peremfeltételek drámaian megváltoztak a világpolitika színpadán, és válságok sora halad az eszkaláció irányába, a magyar kormány mozgástere is beszűkült. A vendégek egyetértettek abban, hogy különösen ebben a soha nem látott helyzetben a kormánynak vissza kell térni a politikai kormányzás alapjaihoz, ami egyébként az elmúlt tizenkét évet jellemezte. (tovább…)