A szankciópártiság tovább ront a baloldal helyzetén

A baloldali politikusok és az ellenzéki sajtó erőteljes szankciópárti álláspontot képvisel, Karácsony Gergely például még örömét is kifejezte amiatt, hogy Brüsszel az uniós pénzek visszatartásával igyekszik rávenni Magyarországot a szankciók támogatására. Azonban a magyar lakosság több mint kétharmada negatívan vélekedik a brüsszeli szankciókról, az emberek többsége úgy véli, hogy azok jobban ártanak Európának, mint Oroszországnak. Így nem nehéz belátni, hogy a bevándorlás kérdéséhez hasonlóan a baloldal ismét szembemegy még a saját választóival is, a támogatottságuk további csökkenése vagy legalábbis stagnálása várható – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: ezzel szemben az Orbán-kormány azért dolgozik, hogy a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően át lehessen alakítani az európaiakra nézve nagyon súlyos következményekkel járó szankciós politikát, a kormánypártok pedig nemzeti konzultációt kezdeményeznek a témában.

Az elmúlt hetekben több időközi választás is volt Magyarországon, amelyeken a Fidesz–KDNP még azokban a körzetekben is nyerni tudott, ahol április 3-án és 2019-ben is a baloldal győzedelmeskedett – emlékeztetett Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek – az április 3-i vereség utóhatása, a baloldali politikai kínálat gyengesége és az ellenzék szétesettsége mellett – az az oka, hogy a baloldal erőteljesen szankciópárti álláspontot képvisel.

A magyarok túlnyomó többsége ugyanis elutasítja a brüsszeli szankciókat, azok Oroszország helyett szerintük sokkal inkább az európai országokat sújtja.

A Századvég felmérése alapján a magyarok több mint 70 százaléka elutasít mindenféle energiaszankciót. Emellett többségük a vezető orosz politikusok és diplomaták kitiltását Európából (61 százalék), Oroszország és az orosz pénzügyi rendszer kizárását a nemzetközi és uniós pénzügyi kapcsolatokból, és hitelezésből (60 százalék), a nemzetközi nagyvállalatok kivonulását Oroszországból (57 százalék), valamint Ukrajna Európai Unió és tagországai által finanszírozott újjáépítését (54 százalék) is ellenzi – idézte a felmérést. Hasonló eredményre jutott a Nézőpont Intézet is, mely kutatócég felmérése alapján kétharmados többség (66 százalék) gondolja úgy, hogy Európának jobban ártanak a szankciók, mint Oroszországnak és az energiapiacot érintő szankciókkal sem értenek egyet.

Ez azt jelenti, hogy a szankciópárti álláspontjával még az ellenzéki szavazók jelentős részével is szembemegy a baloldal.

Karácsony Gergely egy kiszivárgott felvételen például azt mondta, „örülök annak, hogy létrejött a szankciós csomag, és Magyarország végül is nem tudta ezt megakadályozni. Ha lesznek további szankciók, akkor az Európai Unió nagy nyomás alá fogja helyezni a kormányt, s mivel éppen a magyar kormány rá van szorulva az európai uniós források megszerzése miatt az Európai Unió támogatására, azért vannak eszközei a Bizottságnak és ezzel az Európai Uniónak, hogy jobb belátásra bírja a magyar kormányt, hogyha további szankciós politikát akar folytatni.” Deák Dániel ezzel kapcsolatosan kiemelte: Budapest főpolgármestere egyértelműen elmondta, hogy szankciópárti álláspontot képvisel, ráadásul annak is örül, ha az Európai Unió a források visszatartásával „jobb belátásra” téríti a szankciókat kritizáló magyar kormányt.

Hasonlóan vélekedik Dobrev Klára árnyékminiszterelnök is. A DK vezető politikusa már a háború kitörésének napján arról beszélt, hogy a gazdasági szankciók rövid távon is hatásosak lehetnek, és megfékezhetik Putyint. Hiába okoztak ezek a szankciók Európában beláthatatlan következményekkel járó gazdasági problémákat, Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke még a napokban is további szankciókat szorgalmazott. Mint fogalmazott, „Oroszországot nagyon kemény gazdasági helyzetbe sodorták a szankciók, és ez nagyon helyes így, tehát a szankciókat fokozni kell!”. Az elemző beszélt a Momentumról is, mely párt szintén azt hirdeti, hogy a „szankciók működnek.” Ezzel kapcsolatosan kiemelte: még a párt által idézett cikkben is leírták, hogy az orosz költségvetés még a háború hetedik hónapjában is 137 milliárd rubeles többletet mutat, miközben az európai országokban általában még békeidőben is hiánnyal zárják a költségvetést. Hasonlóképen bizonygatja, hogy működnek a szankciók a balliberális sajtó, így például a Telex.hu vagy a 444.hu nevű internetes portálok is.

A magyar miniszterelnök már a legelején figyelmeztetett arra, hogy a szankciós politika zsákutca – szögezte le Deák Dániel. A tényadatok ma már a miniszterelnököt igazolják, még a baloldali Gulyás Márton műsorában is elismerte mindezt a kormánypártokhoz nem köthető Zsiday Viktor, aki szerint szintén a szankciók eredményezték a rekordmagas gázárakat – emlékeztetett, majd hozzátette: a baloldali politikusok és az ellenzéki sajtó jelentős része tehát ismét a valósággal szállnak szembe, tagadják azokat a tényeket, amelyeket az emberek többsége is érzékel.

A baloldal tehát a bevándorláshoz hasonlóan ismét egy szűk kisebbség álláspontját képviseli, így a bevándorláspárti politika után a szankciópárti kommunikációjuk is tovább rombolja a már így is rendkívül alacsony társadalmi támogatottságukat – zárta videóelemzését az elemző.