Városháza-gate: Karácsony ismét hazugságspirálban

WP Post Author

Nem először veszi fel az áldozati szerepet Karácsony Gergely, ez botrányai során részéről jól bevett taktika. Még akkor is másokra mutogat, amikor teljesen egyértelműen övé a politikai felelősség – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A főpolgármester ismét hazugságspirálba került, újra saját magának mondott ellent: pár napja még álhírnek nevezte, ma azonban már ő is elismeri, hogy voltak tervek a budapesti Városháza épületének eladására. Egy főpolgármesternek tudnia kell, hogy mit csinál a Vagyonkezelő irányítója, így a politikai felelősség mindenképpen az övé, akkor is, ha nem tudott arról, mi zajlik a háta mögött. De a legújabb felvétel alapján már egyértelmű, hogy a legfelső politikai szinten született döntés az eladásról – tette hozzá. Egy biztos: a baloldaltól nem idegen a privatizáció és a nemzeti vagyon kiárusítása, hiszen csak 2002 és 2010 között közel 190 nemzeti kézben lévő céget adtak el főként külföldieknek – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője, hozzátéve: több szempontból is a 2010 előtti világ tért vissza Budapesten Karácsony Gergely főpolgármesterségével.

Baloldali hagyomány a nemzeti vagyon kiárusítása

2002 és 2010 közötti balliberális kormányzás alatt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő kimutatása szerint közel 190 céget privatizáltak a nemzeti vagyonból a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok, amelyből csupán 756 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, miközben óriási maradt az államháztartás hiánya. Utóbbi rendre meghaladta a 3 százalékot, 2006-ban például 9,3 százalék volt, de az államadósság is nőtt ezekben az években – hívta fel a figyelmet Deák Dániel.

Az Orbán-kormány ezzel szemben az elmúlt években a nemzetstratégiailag fontos ágazatokban ösztönözte, hogy magyar tulajdonba kerüljenek a cégek, így például az energiaszektorban és a bankszektorban is visszaszereztek vállalkozásokat a külföldi tulajdonosoktól. Ez már az első Orbán-kormányra is jellemző volt, hiszen 1998 és 2002 között gyakorlatilag befagyasztották a nemzeti vagyon értékesítését, ugyanakkor 2003-tól a balliberális kormányok elindították a rendszerváltás utáni időszak második legnagyobb privatizációs hullámát.

A balliberális kormányok eladták többek között a Postabankot, amelyet az osztrák Erste Bank vett meg, de egymás után hirdették meg eladásra a még megmaradt magyar tulajdonú pénzintézeteket, így ekkor adták el a Konzumbankot és indították el az FHB Bank értékesítését is. Értékesítették emellett a Mol részvénypapírjait, megváltak az Antenna Hungáriától és a Budapest Airporttól, de magánosították a Malévot is – részletezte az elemző.

Kísértetiesen hasonlít a mostani Városháza-ügy ahhoz, mint amit a Nyugati pályaudvar mögé tervezett kormányzati negyedről is tudunk: a minisztériumok épületét eladták volna külföldi befektetőknek, a kormányzati intézményeket pedig egy közös irodaházba költöztették volna.

A nemzeti vagyon kiárusítása mindenféle koncepció nélkül zajlott, ráadásul sehol sem volt ennyire drasztikus a kiárusítás mértéke a környező régióban, mint nálunk.

Az elmúlt egy évtized eredményeit értékelve elmondta: világos gazdasági és társadalompolitikai irányvonal jellemezte Magyarországot és a 2010 előtti időszakkal ellentétben minden mutatószám jelentős javulást mutatott a nemzeti vagyon gyarapodása kapcsán. Így Magyarországot sokkal jobb állapotban érte a mostani válság, mint a 2008-as globális gazdasági krízis, amikor a politikai instabilitással és már eleve gyengélkedő gazdasággal bíró hazánk elsőként fordult nemzetközi hitelintézetekhez, így például az IMF-hez segítségért.

A 2010 óta regnáló Orbán-kormányoknak köszönhetően Magyarország visszaszerezte önrendelkezését is, a korábbi meghunyászkodó mentalitással szakítva erőteljesen képviseli érdekeit a világban. Magyarország számára a 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, így most volt elegendő erő ahhoz, hogy az ország önerőből álljon talpra a koronavírus-járvány harmadik hullámát követően.

A visszatért a 2010 előtti világ

Ma már egyértelműen kijelenthető, hogy Karácsony Gergely 2019-es győzelmével Budapesten visszatért a 2010 előtti világ: Gyurcsány Ferenc emberei kiemelt gazdasági pozíciókat kaptak, politikai befolyásuk is megkerülhetetlenné vált, a főváros anyagi helyzete két év alatt drasztikusan leromlott, ismét megjelentek a korrupciós ügyek és a privatizációs szándék – összegezte Deák Dániel. Ugyancsak a 2010 előtti világ jön elő a vagyonelemek értékesítése kapcsán, amelynek egyik szimbolikus ügye a Városházának eladása. Az elmúlt napokban kiszivárgott felvételek ráadásul felvetik a korrupció gyanúját is, hiszen azok tanulsága szerint a különböző üzleti érdekköröknek már bejáratott módszerei vannak arra, hogy a fővárosi Vagyonkezelő esetében milyen eljárásrendben lehet ingatlanokhoz jutni, illetve pályázatokon sikeresen nyerni.

Karácsony Gergely esetében két lehetőség van: vagy nem tudott arról, ami a fővárosban történik a Városháza ügyében, vagy minden a tudtával zajlott és most igyekszik mindezt letagadni.

Egyik forgatókönyv sem jó Karácsonyra nézve, mindkettőnek súlyos politikai következménye van – szögezte le az elemző. Különösen érdekes szál, hogy jönnek elő a 2010 előtti világ emberei is, hiszen az ügyben fokozottan érintett Gansperger Gyula nem más, mint egy Bajnai Gordonnal jó kapcsolatot ápoló üzletember, így nem lenne meglepő, ha a következőkben kiderülne a volt miniszterelnök kapcsolódása is az ügyhöz. (Emlékezetes: Bajnai felbukkant a korrupciós botrányba keveredett Cseh Katalin momentumos EP-képviselő és Berg Dániel, II. kerületi momentumos alpolgármester esküvőjén is.)

Tovább nehezíti Karácsony Gergely helyzetét, hogy amint Deák Dániel felidézte: főpolgármesteri kampányának „fontos ígérete” volt, hogy felújítják a Városháza Parkot, majd a közösségi oldalán úgy fogalmazott: a beruházás „hamarosan meg is valósulhat”. A nemrégiben nyilvánosságra került felvételen viszont elhangzik, hogy létrehoznák ugyan a parkot, de rövid időn belül szét is rombolnák. Ezután Karácsony Gergely a teljes tagadás után eljutott odáig, hogy egy közleményben elismerte, valóban voltak tervek a Városháza eladására.

Már az ügy eddigi fázisából is kiderül tehát, hogy Karácsony Gergely nem mondott igazat, igyekszik titkolni az igazságot a választók elől. A legújabb felvétel alapján ez egyre inkább biztos: a legfelsőbb politikai szinten született döntés a kérdésben.

Karácsony Gergely ugyan másra mutogat ismét és áldozati szerepben tetszeleg, de ez mér kevés lesz ahhoz, hogy megússza a dolgot. Már angol nyelvvizsgájának ügyénél is ezt a taktikát választotta, hiszen először azt állította, hogy van nyelvvizsgája és tud is angolul, majd rövid időn belül kiderült, hogy egyik sem igaz. A főpolgármester népszerűsége zuhanásnak is indult, egyik hónapról a másikra elvesztette a támogatottságát, sőt miniszterelnök-jelöltként is megbukott.

Jelen esetben is hazugságspirálba került, amiből nem tud kijönni, hiszen újabbnál újabb olyan részletek derülnek ki, amelyek cáfolják a korábbi állításai. Deák Dániel ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta: olyan súlyos lehet a helyzet Karácsony körül a mostani botrány hatására, hogy már a baloldali szivárványkoalíció sem tudja tovább támogatni.