2020. JÚNIUS

  •  
  •  

Alkotmánymódosítási népszavazás Oroszországban, választási kampány Belaruszban, politikai válság jelei Ukrajnában – mozgalmas júniuson van túl a posztszovjet térség. A XXI. Század Intézet által készített Eurázsiai Figyelőt alább olvashatják.

A június legfontosabb politikai eseménye az eurázsiai térségben az orosz alkotmánymódosítási javaslatok kapcsán rendezett népszavazás volt. A januárban Vlagyimir Putyin által bejelentett változtatások és a megvalósítás során alkalmazott új gyakorlatok hosszabb távon is meghatározzák majd az orosz politikai élet arculatát. Belaruszban az augusztusi elnökválasztásra készülődnek, botrányoktól sem mentesen. Ukrajnában tovább mélyül a kormánypárt válsága, miközben az utcákon egyre gyakoribb a politikai erőszak. Kirgizisztánban az ex-elnök elleni ítélet, Örményországban pedig az alkotmánybíróság körüli viták kerültek júniusban a figyelem középpontjába.

BELARUSZ

Orbán Viktor Minszkben. Első alkalommal látogatott Minszkbe Orbán Viktor miniszterelnök, aki Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökkel folytatott tárgyalásokat. (A találkozó hátteréről és eredményeiről készült elemzésünket itt találják.)

Kormányváltás és választási harcok. Belaruszban kormányváltással indult a június, Szjarhej Rumaszt Raman Halovcsanka váltotta a miniszterelnöki székben. A kormányváltás oka az a „hagyomány”, miszerint Lukasenka még az elnökválasztások előtt bemutatja csapatát, amellyel következő ciklusának nekivágna. Augusztus 9-én elnökválasztást tartanak az országban, a kampány pedig első pillanattól feszültségekkel teli volt. A legnagyobb vihart Viktar Babarika, a korábban húsz éven át a Belgazprombankot vezető elnökjelölt letartóztatása okozta, akit többen Lukasenka elsőszámú kihívójának tekintettek. Babarikát és tucatnyi munkatársát pénzmosással, korrupcióval és sikkasztással vádolják, előzetes letartóztatása azonban nem jelent formális akadályt a választásokon való részvételét illetően. Lukasenka június folyamán többször is azt állította, Lengyelország és Oroszország irányából is be akarnak avatkozni a belarusz választások menetébe, ő azonban fellép minden ilyen kísérlet ellen. Az orosz vezetés tagadja, hogy bármilyen módon be akarna avatkozni Belaruszban, a Belgazprombank elleni eljárást pedig szomszédja belügyének tekinti.

KIRGIZISZTÁN

Elítélték a volt elnököt. 11 év börtönbüntetésre ítélték Kirgizisztán korábbi elnökét, Almazbek Atambajevet, akit azzal vádoltak, hogy 2013-ban elősegítette a közismert bűnöző, Aziz Batukajev törvénytelen szabadon bocsátását és az országból való szökését. Atambajevet tavaly augusztusban súlyos, halálos áldozattal is járó zavargások közepette tartóztatták le, az akkor történtek miatt szintén bíróság előtt kell felelnie. Atambajev 2011–17 között volt Kirgizisztán elnöke, mandátuma lejárta után békés körülmények között adta át a hatalmat, a választásokat pedig korábbi munkatársa, Szooronbaj Zseenbekov nyerte. 2018-ban azonban a korábbi elnök és környezete ellen egy sor eljárás indult, június folyamán Szapar Iszakov volt miniszterelnököt is 18 év szigorított börtönbüntetésre ítélték korrupciós vádakkal. Nem ez az első eset, hogy a kirgiz igazságszolgáltatás fellép az ország volt vezetői ellen, így Atambajev elnöksége idején a 2010-es tüntetéssorozatot követően Belaruszba menekülő Kurmanbek Bakijev ex-elnököt is 24 év börtönre ítélték távollétében.

OROSZORSZÁG

Győzelmi parádé és alkotmánymódosítás. Az idei év két fontos, a koronavírus miatt elhalasztott eseményét is pótolták június végén Oroszországban. Június 24-én a moszkvai Vörös téren megrendezésre kerülhetett az eredetileg május 9-re tervezett győzelmi felvonulás a II. világháború végének 75. évfordulója alkalmából. Június 25. és július 1. között pedig a Vlagyimir Putyin elnök által kezdeményezett alkotmánymódosítási javaslatról tartottak népszavazást az országban, amelyen közel 68 százalékos részvételi arány mellett a szavazók több mint háromnegyede a javasolt változtatások elfogadása mellett döntött. (A népszavazás hátteréről és eredményeiről készült elemzésünket itt találják.)

Diplomáciai botrány. Oroszország kiutasított két cseh diplomatát az országból, válaszul a cseh hatóságok hasonló lépésére. Oroszország és Csehország között azután romlott meg a kapcsolat, miután Prágában elbontották Ivan Konyev szovjet marsall szobrát. Moszkva ezt az 1993-as barátsági szerződés megsértésének tekintette, amelyben a felek kölcsönösen vállalták az egymás területén lévő katonai emlékművek védelmét. Az igazi botrány azonban akkor kezdődött, amikor egy cseh lap szenzációs hírt közölt arról, miszerint az orosz titkosszolgálatok egy tagja diplomata útlevéllel cseh területre lépett, táskájában pedig a rendkívül veszélyes ricin nevű mérget hozta be az országba, azzal a céllal, hogy merényletet kövessen el a szobor eltávolítását szorgalmazó politikusok, köztük Prága polgármestere ellen. Az orosz fél tagadja a vádakat és azt állítja, a cseh hatóságok provokációjáról van szó, hiszen március óta nem érkezett újabb orosz diplomata az országba. A cseh sajtó szerint viszont az orosz követségi személyzet tagjai közötti rivalizálás áll a nagyon is valós alapokon álló hír hátterében.

ÖRMÉNYORSZÁG

Eljárás az ellenzéki vezető ellen. Június közepén az örmény Nemzetbiztonsági Szolgálat házkutatást tartott az ellenzéki Virágzó Örményország nevű párt vezetője, Gagik Carukjan otthonában, valamint a párt irodáiban, törvénytelen vállalkozói tevékenység és választási vesztegetés gyanújával. Pár nappal később Carukjant megfosztották képviselői mentelmi jogától, június végén pedig előzetes letartóztatásba helyezték. Az ellenzék szerint politikai indíttatású ügyről van szó, amelynek oka az ellenzéki pártok Carukjan személye körül kialakult konszenzusa. A Carukjan elleni eljárás ellen tiltakozva támogatói több tüntetést is szerveztek, amelyeken többszáz embert letartóztattak. Örményországban a politikai feszültség fokozódásához hozzájárult a 2018-as tiltakozó akciókat követően hatalomra került kormány alkotmánymódosítási javaslata, amely jelentősen megváltoztatná az Alkotmánybíróság jelenlegi összetételét. Az ellenzék az azóta elfogadott javaslatot az alkotmányos rend törvénytelen megváltoztatására irányuló kísérletnek tekinti, a kormány viszont a 2018 utáni bírósági reform elengedhetetlen részének tartja azt.

UKRAJNA

Heves viták a „magyar” járás körül. Miután napvilágra került az ukrán kormány tervezete az ország közigazgatási felosztásának módosításáról, amely szerint az eredeti tervekkel ellentétben mégis megmaradna, sőt területileg növekedne a Beregszász körpontú járás, ukrán nacionalista körökben többen is bírálni kezdték a javaslatot, a magyarok felé tett túlzott engedménynek tekintve azt. Bár az újjáalakított járásban valójában kisebbségben lennének a magyarok, a Petro Porosenko volt elnök pártjához tartozó egyik önkormányzati képviselő egyenesen odáig ment a tiltakozásban, hogy ún. piszkos bombák bevetését javasolta az elnöknek Moszkva, Szentpétervár és Budapest ellen, „az orosz és magyar agresszió megállítása érdekében”. Ugyanakkor bíztató jelek is vannak az ukrán–magyar kapcsolatokban, az ukrán külügyminiszter budapesti látogatását Szijjártó Péter viszonozta június végén Kijevben, és egyre többször kerül szóba az Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti találkozó lehetősége is.

Tovább bomlik a kormánypárt egysége? Folytatódni látszik a tendencia, amely szerint az ukrán parlamentben elvileg egyedül is többséget alkotó Nép Szolgája frakció a fontosabb döntésekhez nem tud kellő mennyiségű szavazattal hozzájárulni, és külső támogatásra szorul. Legutóbb Denisz Smihalj kormányfő programjának támogatása bukott meg a Legfelsőbb Tanácsban, mivel a 248 képviselővel rendelkező frakcióból csak 176-an álltak saját miniszterelnökük mellé. A Soros-hálózathoz köthető személyeken és az Ihor Kolomojszkij oligarchához közeli képviselőkön kívül újabb érdekcsoportok térnek el egyre gyakrabban az Elnöki Iroda által kijelölt iránytól. A kormánypárton belüli konfliktus miatt a sajtó már az előrehozott választások lehetőségét pedzegeti.

Támadások Sarij Pártja ellen. A hónap második felében egy sor brutális támadást követtek el a radikális nacionalista Nemzeti Hadtest (Nacionalnij Korpusz) nevű párt tagjai és szimpatizánsai az Anatolij Sarij népszerű videóbloggerhez köthető Sarij Pártja támogatói ellen. A támadások azt követően szaporodtak el, hogy Sarij nagyszabású tüntetést szervezett az Elnöki Iroda elé az újságírókat ért atrocitások ellen tiltakozva. Anatolij Sarij, aki 2012-ben menedékjogot kapott az Európai Unióban és azóta is annak területén él, az Elnöki Irodát vádolja a szimpatizánsai elleni támadások megszervezésével. Az elnök és környezete nem kommentálta a nagy médiavisszhangot kiváltó támadásokat.

Újabb hangfelvételek a Biden-ügyben. Június 22-én sajtótájékoztatót tartott Andrij Derkacs független parlamenti képviselő, amelyen újabb hangfelvételeket hozott nyilvánosságra a Joe Biden és Petro Porosenko között 2016-ban lezajlott beszélgetésekről. A felvételekről és Biden ukrajnai kapcsolatairól készült bővebb elemzésünket itt olvashatják.