Geopolitikai küzdelem Európa és Ázsia határán

Az elmúlt időszakban a posztszovjet térség peremvidékein a jelenlévő hatalmak fokozott aktivitása tapasztalható. Az egymással versengő nagy- és középhatalmak, valamint kisebb államok mindegyike igyekszik a koronavírus-járvány következtében lezajló változásokat kihasználva előnyösebb helyzetbe kerülni, míg mások számára a korábban megszerzett pozícióik megtartása a tét. Lengyelország Belaruszban, Törökország a Kaukázusban, a globalista Soros-hálózat pedig a térség egészében igyekeztek kiterjeszteni befolyásukat – általában Oroszország kárára. (tovább…)

Majdan-klónok a növekvő instabilitás árnyékában

A választásokról és következményeiről szólt az elmúlt hónap a posztszovjet térségben. Moldovában és Tádzsikisztánban elnök-, Grúziában és Kirgizisztánban parlamenti választást tartottak, míg Ukrajnában az önkormányzati reform utáni első helyhatósági választásokat rendezték meg. Bár az egyes országok helyzete olykor egymástól különböző, összességében elmondható, hogy Tádzsikisztán kivételével a választások következtében mindenütt nőtt a politikai instabilitás, tovább fokozva a feszültséget a belarusz válsággal és az azeri–örmény konfliktussal egyébként is terhelt eurázsiai térségben. (tovább…)

2020. szeptember

Kiújult harcok Karabah térségében, folytatódó tiltakozások Belaruszban, mérgezési botrány Oroszországban – forrongó szeptemberen van túl a posztszovjet térség. A hónap eseményeit összefoglaló Eurázsiai Figyelőt tovább kattintva olvashatják. (tovább…)

tovább⮞⮞

Háború fenyeget a Kaukázusban

Szeptember 27-én ismét súlyos összecsapások kezdődtek az örmény és az azerbajdzsáni hadsereg között Hegyi-Karabah térségében. Fennáll a veszély, hogy kiterjedt háborúvá eszkalálódhat a helyzet, ennek megakadályozásában a környező nagyhatalmaké lehet a döntő szerep. A XXI. Század Intézet elemzésében a konfliktus előzményeit, kiváltó okait és lehetséges kimeneteleit foglaljuk össze. (tovább…)

2020. augusztus

A XXI. Század Intézet augusztusi Eurázsiai Figyelőjének központi témája a belarusz válság, amelynek hullámai nemcsak a környező országokat, de a nagyhatalmak kapcsolatát is érinthetik. (tovább…)

tovább⮞⮞

2020. július

Júliusban újból felkapta a fejét a koronavírus-járvány a posztszovjet térségben, a világ azonban inkább a politikai eseményekre figyelt. Belarusz választásokra készült, kiéleződött az azeri–örmény konfliktus, Ukrajnában terrortámadások történtek – a júliusi Eurázsiai Figyelő alább olvasható. (tovább…)

tovább⮞⮞

Elmélyülő válság Ukrajnában

Ukrajna legutóbb azzal került a magyar közvélemény figyelmének középpontjába, hogy a koronavírust illetően Európa egyik legfertőzöttebb államának számító ország „vörös zónává” nyilvánította Magyarországot, így az onnan érkezőket mostantól két hét karanténra kötelezik – miközben a naponta regisztrált fertőzöttek száma többszöröse a magyarországiaknak. A koronavírus elleni küzdelem furcsasága azonban nem az egyetlen és talán nem is a legsúlyosabb problémája a kelet-európai országnak. Ukrajna elmélyülő válságát a kormányzópárt folyamatos bomlása, az utcákon elharapózó erőszak, a lassan befagyott konfliktusnak tekinthető kelet-ukrajnai háború és a gazdaság egyre kilátástalanabb helyzete jelzi.

(tovább…)

2020. JÚNIUS

Alkotmánymódosítási népszavazás Oroszországban, választási kampány Belaruszban, politikai válság jelei Ukrajnában – mozgalmas júniuson van túl a posztszovjet térség. A XXI. Század Intézet által készített Eurázsiai Figyelőt alább olvashatják. (tovább…)

tovább⮞⮞

Szuverenitáspárti alkotmányreform Oroszországban

Július 1-jén véget ért az alkotmánymódosítási népszavazás folyamata Oroszországban, amelynek eredményeképpen közel 68 százalékos részvételi arány mellett a szavazók több mint háromnegyede a javasolt változtatások elfogadása mellett döntött. Bár sokan azt emelték ki a módosítások közül, hogy lehetővé teszik Vlagyimir Putyin számára az elnöki tisztségért való indulást újabb két alkalommal, az alkotmánymódosítási reform valójában a hatalmi átmenet és a Putyin utáni időszakra való felkészülés első lépéseként is értelmezhető. Az orosz lakosság számára azonban az ország politikai struktúrájának átalakulása mellett a reformok szociális irányultsága is kiemelt fontossággal bír. A XXI. Század Intézet elemzése az év elején indított Eurázsiai Figyelő-projekt kiemelt témájaként az orosz alkotmánymódosítási folyamatot vizsgálja. (tovább…)