2020. szeptember

  •  
  •  

Kiújult harcok Karabah térségében, folytatódó tiltakozások Belaruszban, mérgezési botrány Oroszországban – forrongó szeptemberen van túl a posztszovjet térség. A hónap eseményeit összefoglaló Eurázsiai Figyelőt tovább kattintva olvashatják.

Szeptemberben tovább folytatódtak a zavargások Belaruszban, Aljakszandr Lukasenka hatalmát azonban továbbra sem tudták megrendíteni. A nyugati hatalmak szerint novicsokkal mérgezhették meg Alekszej Navalnijt, ezért szankciókat helyeztek kilátásba Oroszország ellen. Szóba került az Északi Áramlat 2 leállítása is, az orosz–európai viszony elhidegülése pedig a hónap központi témája volt a térséget illetően egész addig, amíg rég nem látott hevességű harcok robbantak ki az örmény és azerbajdzsáni erők között Hegyi-Karabah térségében.

AZERBAJDZSÁN

Kiújultak a harcok Hegyi-Karabah környékén. Rég nem látott intenzitású összecsapások robbantak ki az Azerbajdzsán területén fekvő, örmény többségű, el nem ismert szakadár köztársaság, Hegyi-Karabah térségében. A harcok hátteréről a témáról szóló elemzésünkben olvashatnak bővebben.

BELARUSZ

Beiktatták Lukasenkát, a tiltakozások folytatódnak. Belaruszban egy előre nem bejelentett ceremónia során beiktatták hivatalába Aljakszandr Lukasenka elnököt. Az Európai Unió tagállamai továbbra sem ismerik el legitim elnöknek Lukasenkát, aki a belarusz ellenzék szerint súlyos csalásokat követett el az augusztus 9-i elnökválasztás során. Az országban szeptemberben is folytatódtak a rendszeres hétvégi tiltakozó megmozdulások, azok lendülete azonban a korábbiakhoz képest alábbhagyott. Lukasenka Szocsiban találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki továbbra is támogatásáról biztosította a belarusz vezetőt. Nem sokkal később a Litvániába menekült Szvjatlana Cihanovszkaja korábbi elnökjelölt, aki magát a választások valódi győztesének tekinti, Vilniusban Emmanuel Macron francia elnökkel találkozott. A belarusz külügy elítélte a francia elnök gesztusát, az ország vezetőivel szembeni szankciókra pedig szimmetrikus választ ígért.

KIRGIZISZTÁN

Elnöki látogatás Szocsiban és Budapesten. Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz elnök szeptember végén előbb az oroszországi Szocsiba, majd Budapestre látogatott. Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt a kirgiz vezető, Budapesten Orbán Viktorral, Áder Jánossal és Kövér Lászlóval találkozott, valamint részt vett a Csingiz Ajtmatov kirgiz íróról elnevezett park avatásán. A magyarországi látogatás során stratégiai partnerségi megállapodás született a két ország között, döntés született egy magyar–kirgiz gazdaságfejlesztési alap létrehozásáról, amelyhez Magyarország 50 millió euróval járul hozzá, valamint a Budapesten tanuló kirgiz diákok ösztöndíjas keretszámának növeléséről.

OROSZORSZÁG

Novicsokkal mérgezték meg Navalnijt? A német kormány közlése szerint a Bundeswehr egyik laborja a novicsok nevű idegmérget mutatta ki Alekszej Navalnij szervezetében, amelyet svéd és francia laborok is megerősítettek. Az orosz kormány szerint azonban a németek nem szolgálnak kellő bizonyítékkal állításaik alátámasztására. A nyugati hatalmak szankciókkal fenyegették meg Oroszországot, amelyek között felmerült az Északi Áramlat 2 nevű, a Balti-tenger térségében épülő földgázvezeték építésének leállítása is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a német kormány becsületbeli ügyének nevezte az építkezés tervezetteknek megfelelő befejezését.

Kormánypárti győzelem a helyi választásokon. A megelőző hónapok kül- és belpolitikai problémái ellenére magabiztos kormánypárti siker született 2020. szeptember 13-án, az oroszországi egységes választási napon. A négy körzetben lezajlott időközi parlamenti választásokon és a kormányzó-, valamint területi elnökválasztásokon is a Kreml által támogatott jelöltek nyertek (közülük egy képviselő és két kormányzó ellenzéki pártokat képvisel), és az önkormányzati tanácsok közül is mindössze három városban – Tomszk, Tambov, illetve Novoszibirszk – kerültek kisebbségbe az Egységes Oroszország párt tagjai. Igaz, a választási részvétel általánosan nagyon alacsony volt, helyenként a 15 százalékot sem érte el. Ezzel szemben viszont Tatárföld elnökét, a szintén a kormánypártot képviselő Rusztam Minnyihanovot több mint 78 százalékos részvételi arány mellett, a szavazatok több mint 83 százalékával választották újra.

UKRAJNA

Légikatasztrófa Harkiv közelében. A Harkiv megyei Csuhujev mellett szeptember 25-én este lezuhant egy An-26-os katonai oktatórepülő. Fedélzetén többségében kadétok tartózkodtak, huszonhatan vesztették életüket, egyetlen utas élete túl a szerencsétlenséget. A katasztrófa okait még vizsgálják, a hatóságok emberi mulasztásra vagy technikai problémára gyanakodnak. A gép negyvenhárom éves volt, azonban a katasztrófával foglalkozó parlamenti bizottság közlése szerint a gyártásakor tervezett repülési kapacitás kevesebb mint 30 százalékát használta ki lezuhanása előtt.

Menesztették Fokint a békedelegációból. Alig több mint egy hónappal kinevezése után Volodimir Zelenszkij elnök menesztette a kelet-ukrajnai konfliktus rendezéséről tárgyaló, minszki Háromoldalú Kontaktcsoport ukrán delegációjából Vitold Fokint, a független Ukrajna első miniszterelnökét. Fokin menesztésének indokául a Sztrana nevű hírportálnak adott interjúja, valamint az önkormányzatokkal foglalkozó parlamenti bizottság előtt tett kijelentései szolgáltak. Fokin a 2015-ös minszki egyezmények politikai követelményeinek végrehajtására szólított fel (autonómia a teljes Donyec-medencének, általános amnesztia a szeparatistáknak), valamint tagadta, hogy Oroszország és Ukrajna háborúban állna egymással. Kijelentései nagy felháborodást okoztak radikális nacionalista körökben, de Arszen Avakov belügyminiszter és Andrij Jermak, az Elnöki Iroda vezetője is elítélte azokat. A békepárti, az Oroszországgal való kapcsolatokat rendezni kívánó erők azonban kiálltak Fokin mellett, és a volt miniszterelnök menesztését annak jelének tekintik, hogy Zelenszkij továbbra sem kész konkrét lépéseket tenni a kelet-ukrajnai béke ügyében.