2021. január

  •  
  •  

Navalnij-ügy, választások, válságtünetek – eseményteli januárral indult a 2021-es év az eurázsiai térségben.

A januári hónap fő híre a posztszovjet térségben Alekszej Navalnij hazatérése és letartóztatása volt – az ügy bel- és külpolitikai színtéren is nagy hullámokat vetett. Kazahsztánban és Kirgizisztánban meglepetések nélküli választásokat tartottak, Grúziában azonban tovább tart az októberi választások óta zajló belpolitikai válság. Ezzel szemben Belaruszban végleg elcsitulni látszanak a zavargások.

BELARUSZ
Lankadó tüntetések, megszilárduló hatalom. Belaruszban tovább folytatódnak a kisebb, hagyományosan vasárnap megtartott ellenzéki akciók, amelyek Aljakszandr Lukasenka elnök újraválasztása ellen tiltakoznak. Bár a tiltakozók abban bíznak, tavasszal újabb lendületet kaphatnak a tüntetések, a kormányzat teljesen átveheti a kezdeményezést, és megszilárdíthatja pozícióit. Ugyanis zajlanak a február közepén megrendezésre kerülő a VI. Összbelarusz Népi Gyűlés előkészületei, amelyen a legkülönfélébb ágazatokat képviselő 2700 delegált vitatja majd meg az ország elkövetkező öt évére vonatkozó terveket, valamint a legutóbbi, 2016-os Gyűlés óta elért eredményeket. A Gyűlés segíthet a kormányzatnak a számára megfelelő mederbe terelni az ország jövőjéről folytatott diskurzust, amit az is jelezz, hogy az ellenzéki sajtóban is állandó témává vált a Gyűlés, és még az EU-nál is kommentálták az eseményt.

GRÚZIA
Tovább tart a politikai válság. Az október végi parlamenti választásokat követő politikai válság Grúziában, amelynek oka, hogy a választások tisztaságát megkérdőjelező ellenzéki pártok nem hajlandóak részt venni a parlament munkájában, tovább húzódik. Az ellenzék jelentős része továbbra is mandátumainak megsemmisítését követeli, ugyanakkor egyes ellenzéki politikusok már megállapodtak a kormányzó Grúz Álom párt vezetőivel, és hajlandóak részt venni a törvényhozás munkájában. Először a Grúz Hazafiak Szövetségének négy képviselője döntött úgy, hogy átveszi mandátumát, új pártot alapítva Európai Szocialisták néven. Január végén pedig a Polgárok nevű párt két tagja csatlakozott a parlament munkájához. A mandátumukat átvevő ellenzéki képviselők a korábbiakhoz képest kiszélesített jogköröket kaptak.

KIRGIZISZTÁN
Szadir Dzsaparov nyerte az elnökválasztást. Kiugró, 79 százalékos eredménnyel Szadir Dzsaparov nyerte a kirgiz elnökválasztást. Dzsaparovot a tavaly novemberi parlamenti választásokat követő zavargások során szabadították ki a börtönből, nem sokkal azután pedig miniszterelnökké, majd Szooronbaj Dzsejenbekov elnök lemondásakor ideiglenes elnökké választotta az ország parlamentje. Jogköreiről azonban rövidesen lemondott, hogy indulhasson az idei elnökválasztáson. 2021 nyarán újabb parlamenti választást tartanak Kirgizisztánban, miután a tavaly novemberi szavazás eredményét az ország választási bizottsága érvénytelennek nyilvánította.

KAZAHSZTÁN
Kormánypárti siker a parlamenti választásokon. A kormányzó Nur Otan (A Haza Fénysugara) párt győzött a január 10-i parlamenti választásokon Kazahsztánban. A párt 71 százalékos eredménye 76 mandátumot jelent a 107 fős mazsiliszben, a kazah parlament alsóházában (a felsőház, a szenátus tagjait közvetett választások útján jelölik ki). A hét százalékos bejutási küszöböt két párt lépte még át, a jobbközép, liberális Ak Zsol (Fényes Út), valamint a kommunista Néppárt, amelyek 12, illetve 10 képviselői helyhez jutottak. További kilenc mandátum sorsáról az elnök által választott Népi Gyűlés tagjai döntöttek.

OROSZORSZÁG
Letartóztatták Alekszej Navalnijt. Az augusztusi mérgezési incidensét követően németországi gyógykezelésen tartózkodó orosz ellenzéki politikus és videóblogger, Alekszej Navalnij hazatért Oroszországba, ahol azonnal le is tartóztatták a felfüggesztett börtönbüntetése szabályainak megszegése miatt. A Navalnij-ügyről bővebben ide kattintva olvashatnak.

Meghosszabbították a New START-megállapodást. Megállapodtak a felek az Oroszország és az Egyesült Államok között 2010-ben kötött, idén februárban lejáró, hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló szerződés öt éves meghosszabbításáról. A nemzetközileg New START, oroszul SZNV-3 néven ismert szerződés folytatásáról Joe Biden újonnan beiktatott amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz vezető január 26-i telefonbeszélgetését követően született döntés. Korábban felmerült a szerződés felbontása is, mivel az Egyesült Államok szerette volna, ha Oroszország segíti Kína bevonását az egyezmény aláírói közé. Ugyanakkor Oroszország bejelentette kilépését a nyitott égbolt szerződésből, miután az USA novemberi távozását követően úgy vélte, a szerződésen belüli érdekegyensúly felborult.

UKRAJNA
Szankciók amerikai nyomásra. Január végén az ukrán kormányzat szankciókat fogadott el a zaporizsjai Motor Szics repülőgép- és helikopterhajtómű-, valamint gázturbinagyártó cég új kínai tulajdonosa, Vang Csing (Wang Jing) ellen. A döntés előzményeként Vang Csing Skyrizon nevű vállalata, amely a Motor Szics egyik fő befeketője is, felkerült az Egyesült Államok MEU (military end user) listájára. Nem ez az ukrán vezetés egyetlen lépése, amely az amerikai döntéseket követi le: január végén kizárták a kormányzó Nép Szolgája párt frakciójából Olekszandr Dubinszkijt, a párt Kijev megyei vezetőjét, miután a képviselő amerikai szankciós listára került az amerikai választásokba való beavatkozás vádjával. Dubinszkij egyike volt azoknak az ukrán közszereplőknek, akik részt vettek a Joe Bident kompromittáló hangfelvételek és dokumentumok nyilvánosságra hozatalában.

Kiújulhatnak a kelet-ukrajnai harcok? A 2019-es év végi enyhülést és a 2020-ban tapasztalható stagnálást követően ismét elmérgesedni látszik az orosz–ukrán viszony, ami a kelet-ukrajnai harcok kiújulásával fenyeget. Bár lezajlottak az idei első egyeztetések a felek között, sem az ún. normandiai formátumban – amelyen az ukrán és orosz fél mellett német és francia delegáltak is részt vesznek –, sem a minszki háromoldalú kontaktcsoport ülésén nem történt előrelépés a konfliktus békés rendezését illetően. Január végén a szakadárok által ellenőrzött Donyeckben pedig egy nagyszabású fórumot tartottak Orosz Donbasz (a kelet-ukrajnai Donyec-medence rövidített megnevezése) címmel, amelyen vezető orosz médiaszemélyiségek is részt vettek, és a terület Oroszországgal történő integrációját szorgalmazták. Igaz, nem sokkal később Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hangsúlyozta, Moszkva a kelet-ukrajnai harcokat Ukrajna belügyének tekinti, és az orosz nyelvű lakosság érdekképviseletén túl nincsenek más céljai.