2021. szeptember

WP Post Author

Választásokat tartottak Oroszországban, választásokra készültek Grúziában, tovább tartanak a nemzetközi konfliktusok. A szeptemberi Eurázsiai Figyelő alább olvasható.

Az orosz választásokon magabiztos győzelmet aratott a kormánypárt. Továbbra is nagy figyelem összpontosul Afganisztánra, a regionális nemzetközi szervezetek találkozóján is ez volt a fő téma. Folytatódik az örmény – azeri konfliktus, ezúttal nemzetközi jogi terepen feszül egymásnak a két ország. Ukrajnában elfogadták az oligarchaellenes törvényt, a tervezetbe azonban tartalmi hibák csúsztak.

 

BELARUSZ

Elítélték az ellenzéki vezetőket. A minszki megyei bíróság bűnösnek találta Marija Kalesznyikavát és Makszim Znakot, 11, illetve 10 év szabadságvesztésre ítélve őket. Kalesznyikava és Znak a tavalyi elnökválasztásokat követően megalakult ellenzéki Koordinációs Tanács tagjai voltak, amely nem ismerte el a választások eredményeit. Mindkettejüket a hatalom erőszakos megszerzésére irányuló szervezekedéssel és társadalmi ellenségeskedés szításával vádolták meg.

Újabb lépés az integráció felé. Szeptember 9-én Szocsiban találkozott egymással Aljakszandr Lukasenka belarusz és Vlagyimir Putyin orosz elnök. A két államfő megállapodásra jutott a Belarusz és Oroszország között még az 1990-es években létrehozott Szövetségi Állam mélyebb integrációs folyamatainak előmozdításáról. Mind a huszonnyolc, még vitatott szövetségi program kapcsán sikerült megegyezniük, amely a két ország közötti gazdasági kapcsolatok szinte minden területét érintik. Megállapodás született a Belarusznak szállítandó orosz gáz áráról is, amelyet 1000 köbméterenként 128,5 dollárban állapítottak meg.

GRÚZIA

Hazatért az elítélt ex-elnök. Visszatért hazájába Miheil Szaakasvili volt grúz elnök, akit távollétében többéves börtönbüntetésre ítéltek hatalommal való visszaélés vádjával. Szaakasvilit nem sokkal hazatérése után le is tartóztatták. A volt elnök az elmúlt éveket Ukrajnában töltötte, ahol jelenleg a Nemzeti Reformtanács elnöki tisztségét töltötte be. Hazatérése az október 2-án rendezett önkormányzati választásokkal volt összefüggésben, amelyen pártja, az Egyesült Nemzeti Mozgalom a kormányzó Grúz Álom párt elsőszámú kihívója volt.

KAZAHSZTÁN

Előtérben a nyelvkérdés. Az elmúlt időszakban egyre hangsúlyosabban jelenik meg Kazahsztánban is a nyelvtudás kérdése. Önkéntes „nyelvi járőrök” jelentek meg, akik különböző szolgáltatókon kérték számon az államnyelv ismeretét. A kazah nacionalisták elsősorban az orosz nyelv elterjedtségét és a kazah nyelvtudás hiányát kifogásolták. Az esetre az ország vezetése is reagált, a „nyelvi járőrökkel” szemben közösség elleni uszítás vádjával eljárás indult, vezetőjük el is hagyta az országot. Szeptember elején pedig éves beszédében Kaszim-Zsomart Tokajev elnök is kitért a kérdésre, aki elmondta, az államnyelv ismerete ugyan minden kazah hazafitól elvárható, semmilyen nyelvi alapú diszkriminációnak nem lehet helye a társadalomban, és bár a kazah az egyetlen államnyelv, az orosz is hivatalos státuszban van.

OROSZORSZÁG

Lövöldözés Permben. 2021. szeptember 20-án a Permi Nemzeti Kutatóegyetemen egy elsőéves diák, Timur Bekmanszurov lőfegyverrel megölt hat embert, 47-en megsérültek. A támadót lelőtték, súlyosan megsérült, de túlélte. Az idén ez már a második hasonló incidens Oroszországban, nyáron Kazanyban rendezett mészárlást egy fiatal.

Külföldi beavatkozás a választások előtt? A parlamenti választásokhoz közeledve ismét napirendre került a külföldi beavatkozások témája Oroszországban. Szeptember elején az a hír jelent meg a sajtóban, miszerint Alekszej Navalnij szervezeteit a külföldi nagykövetségek alkalmazásában álló személyek tucatjai támogatták az elmúlt időszakban, így juttatva közvetett úton külföldi támogatáshoz a hálózatot. A választások előtt pár nappal pedig előbb egy, az orosz hatóságok által külföldi ügynökként megjelölt médiaprojekt, a Vazsnije isztoriji (Fontos történetek), majd a börtönben lévő Alekszej Navalnij YouTube-csatornája hozott le egy-egy riportot Szergej Lavrov orosz külügyminiszterről, amelyben oligarchákkal való kapcsolatokkal és eltitkolt vagyonok birtoklásával vádolták. Lavrov a kormánypárt listájának második helyén szerepelt a választásokon, és az egyik legnépszerűbb politikusnak számít az országban.

Magabiztos kormánypárti győzelem a választásokon. Nem történt meglepetés az orosz Állami Duma választásain, a kormányzó Egységes Oroszország párt alkotmányozó többséget szerzett a törvényhozás alsóházában, miután megszerezte a listás szavazatok 49,8 százalékát, és győzelmet aratott a 225 körzetből 198-ban. A második helyen az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja végzett 18,93 százalékos eredménnyel, a harmadik Oroszország Liberális Demokrata Pártja lett 7,55 százalékkal, negyedik pedig az Igazságos Oroszország a szavazatok 7,46 százalékával. Átlépte az öt százalékos küszöböt és bejutott a parlamentbe a nemrég alakult Új Emberek pártja is. A bejutott pártokat a hagyományosan a Kremlhez lojális, rendszeren belüli ellenzék pártjai közé sorolják.

ÖRMÉNYORSZÁG

Kölcsönös vádak az ENSZ előtt. Örményország faji alapú diszkriminációval, tömeggyilkosságokkal és kínzásokkal vádolta meg az ENSZ Nemzetközi Bírósága számára benyújtott keresetében Azerbajdzsánt. Az örmény fél szerint ez különösképp a tavalyi karabahi háború során nyilvánult meg, de azóta is tart, hiszen az azeriek számos örmény katonát tartanak fogva. Azerbajdzsán viszonváddal élt, és ugyanezen tettekkel vádolta meg az örményeket. Az azeriek állítása szerint az örmények vádjai alaptalanok, hiszen a harcok mindvégig Azerbajdzsán területén zajlottak, az örmény állam és hadsereg részvételével, így Jereván keresete kudarcra van ítélve szerintük.

TÁDZSIKISZTÁN

Nemzetközi csúcstalálkozók Dusanbe városában. Szeptember közepén Dusanbe városában tartották mind a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, mind a Sanghaji Együttműködés Szervezete ülését, a két szervezet pedig Afganisztán témájában közös megbeszélést is tartott. Így a tádzsik fővárosba látogattak a térség szinte összes államának vezetői, a posztszovjet országok többségétől Pakisztánon, Indián és Iránon át Kínáig. A találkozó során sor került Iránnak a Sanghaji Együttműködés Szervezetéhez történő csatlakozási folyamatának elindítására is. A találkozó helyszínének különös aktualitást ad a Tádzsikisztán és az afganisztáni tálib hatalom között éleződő konfliktus, amelynek alapját az adja, hogy az új afgán vezetők az ország belügyeibe való beavatkozással vádolják Dusanbét a tálibokkal szembenálló afganisztáni tádzsikok támogatása miatt.

UKRAJNA

Elfogadták az oligarchaellenes törvényt. Az ukrán Legfelsőbb Tanács második olvasatban is elfogadta az ún. oligarchaellenes törvényt, amely azon vagyonos személyek listázásáról rendelkezik, akik jelentős befolyással bírnak a politika és a média területén. A törvénybe azonban ellentmondások kerültek, így könnyen lehet, hogy újra kell majd szavazni, vagy életbe lépését követően rögtön módosítani kell majd. Az ellenzék azt is kifogásolta, hogy szerintük a törvény elfogadására házszabályellenesen került sor. Egyes ellenzéki erők szerint az oligarchaellenes törvény célja a még kormánykritikus sajtótermékek elnöki ellenőrzés alá helyezése lehet.

Merényletkísérlet az elnöki tanácsadó ellen. Kijev közelében többször is rálőttek Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadójának, Szerhij Sefirnek az autójára. Sefir nem találták el, a gépkocsi vezetőjének lábát azonban igen. Az elnök és környezete szerint a merénylettel ellenfelei – az oligarchák vagy az oroszok – Zelenszkij számára akartak üzenni, eltántorítani politikai vonalvezetésétől. Egyes sajtótermékek azonban arra mutattak rá, hogy Sefir az Elnöki Iroda vezetőjével, Andrij Jermakkal került konfliktusba az elmúlt időszakban, egyes ellenzéki erők pedig egyenesen megrendezett jelenetnek nevezték a merényletet.

Kirohanások a magyar–orosz gázszerződés ellen. Hevesen reagált az ukrán külügy arra a hírre, miszerint Magyarország aláírta egy hosszútávú, az ukrán vezetékrendszert elkerülő gázszerződést a Gazprommal. Ukrajna válaszlépésekkel kezdett fenyegetőzni, lemondta az esedékes gazdasági közös bizottsági ülést, és az Európai Bizottsághoz fordult támogatásért. A két ország kölcsönösen behívatta egymás nagyköveteit, ugyanis a magyar fél a saját szuverén ügyeibe történő beavatkozásnak tekintette az ukrán lépéseket.