Az Európai Unió globalista vezetésének olyan nehézségekkel kell szembenéznie a nemzetközi színtér átalakulása folytán, mint a gazdasági lassulás, a technológiai lemaradás, a kereskedelmi partnerekkel való problémák, illetve a szuverenista erők egyre erősödő nyomása. A brüsszeli elitnek elemi érdeke, hogy továbbra is befolyást gyakoroljon a tagállamok fölött és a számukra megfelelő jelölt támogatásával az általuk képviselt ideológiai irányvonal felé terelje a tagállamokat. A történelem ismétli önmagát: a 2022-es ellenzéki összefogás esetében is látható volt a brüsszeli beavatkozás, ám a Tisza Párt is több szállal kötődik az eurokrata elit csoportjához.
A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a brüsszeli körökhöz kapcsolódó politikusok motivációit vizsgálja az Európai Unió befolyásszerző képességének fényében.
Birodalmi lépegetés: Brüsszeli bővítené hatáskörét
Napjainkban nem elhanyagolható szempont, hogy egyes nemzetállami politikusok mögött milyen nemzetközi kapcsolatok és globális háttérszereplők állnak s mely érdekek mentén tevékenykednek a politikában. A világrendszerváltás folyamataa nemzetközi kapcsolatokra is nagy hatást gyakorol, amely a korábbi domináns aktorok jelentőségének csökkenését is magával hozza. A felemelkedő nagyhatalmak mellett tetten érhető az Európai Unió dominanciájának csökkenése, amely a tagállami bizalmatlanság tekintetében és az Európán kívüli partnerekkel való egyet nem értésben is megmutatkozik. Ennek ellenére az Európai Unió vezetésének továbbra is érdeke, hogy érvényesüljön a „Brüsszel-hatás”, melynek keretében egyes mechanizmusoknak, irányvonalaknak, jelentéseknek és az azokból születő jogszabályoknak köszönhetően föderális megoldásokra törekednek.
Az Európai Unió dominanciájának csökkenését felismerve igyekszik olyan politikusokat hatalomra juttatni, akik képviselik a brüsszeli narratívát a tagállamokban.
Ehhez a jelenséghez kapcsolódik a „lopakodó hatáskörök” jelensége is, melynek keretében az Európai Unió olyan területeken is igyekszik befolyást szerezni, amelyben nem rendelkezik saját hatáskörrel. Ezen folyamat a tagállami szuverenitás további csorbítását igyekszik elérni, nagyobb befolyást szerezve az államok működésében. A hatáskörök kiterjesztését teszik lehetővé azon globalista álláspont térnyerését szolgáló politikusok is, akik a nemzeti-szuverenista vezetés ellen lépnek fel. A hálózat részét képező személyek elősegítik a tagállamokban a föderalista-globalista érdekek érvényesülését – erre mutatnak rá a brüsszeli elitréteggel folytatott egyeztetéseik.
Lopakodó jelöltek
Az előbbiekben bemutatott jelenség megmutatkozik a tagállamok belpolitikai színterén is. Magyarországon a 2022-es választást megelőzően az ellenzéki összefogás politikusai (Dobrev Klára, Donáth Anna, Karácsony Gergely, Márki-Zay Péter) egyeztettek a globális pénzügyi körökből érkező francia elnökkel, Emmanuel Macronnal, akivel többek között az uniós értékek és a jogállamiság kérdésében is azonos álláspontot képviseltek. Emellett Márki-Zay Brüsszelben is tárgyalt az unió tisztségviselőivel; ennek kapcsán a korábbi ellenzéki vezető elmondta, hogy a zöld és a szocialista képviselőknek is érdekükben áll egy „megújuló Magyarország”. Donald Tusk, akkoriban az Európai Néppárt vezetőjeként élénken támogatta az Egységben Magyarországért pártszövetséget Orbán Viktor kormányával szemben, és reményét fejezte ki az esetleges kormányváltást és a rákövetkező néppárti csatlakozást illetően. Emellett nem meglepő tény, hogy a globalista érdekeket képviselő Anne Applebaumhoz kötődő Action for Democracy nevű amerikai civil szervezet is jelentős összegekkel támogatta Márki-Zay Péter szervezetét a választások előtt, melyet később az ellenzéki jelölt saját maga ismert el.
A 2022-es ellenzéki összefogáshoz képest a Tisza Párt sokkal erősebb és kiterjedtebb kapcsolatot ápol a globális irányvonalat képviselő politikusokkal.
Magyar Péter politikai pályafutása során olyan vezetők támogatásában részesül, akik a nemzeti keretek megerősítése helyett a globális törekvések úttörői közé tartoznak. A Néppárthoz való csatlakozását megelőzően egyeztetésekre került sor Manfred Weberrel, a pártcsalád vezetőjével, aki egyértelmű kijelentést tett arról, hogy Magyar Pétert támogatja Orbán Viktor leváltása érdekében. Egy uniós irányvonalat kérdés nélkül elfogadó miniszterelnök ideálisabb jelölt lenne az Európai Unió vezető körei számára, aki ennek megfelelően képviselné az eurokrata elit fő csoportjának, az Európai Néppártnak az értékrendjét is. Ebből adódóan nem meglepő, hogy Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság vezetőjével is jó viszonyt ápol Magyar Péter, aki szintén nem nézi jó szemmel a magyarországi szuverenista kormány működését. Emlékezetes: a Tisza Párt politikusai korábban tartózkodtak a szavazástól a von der Leyennel szembeni bizalmatlansági indítvány idején, ennek megfelelően az Európai Unió sem függesztette fel Magyar mentelmi jogát. Ezek egy kölcsönös megállapodásra mutatnak Magyar Péter és az EU vezetői között.
Az egyeztetések nem kizárólag az uniós tisztségviselőket érintik! A napokban megrendezett müncheni biztonságpolitikai konferencia keretében Magyar Péter találkozott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel. Tusk korábban, úgy ellenzékről, mint kormányról, több alkalommal is bírálta az Orbán-kabinetet, ezért feltehető, hogy Magyar Péter személyében lát lehetőséget arra, hogy a szuverenista kormányt egy föderális-globális érdekekkel összhangban álló vezetés váltsa fel, mégpedig pontosan úgy, ahogyan az Lengyelországban is történt.
Tusk mellett Friedrich Merz német kancellárral is személyesen egyeztetett a Tisza Párt vezetője a konferencián. Merz korábban a BlackRock amerikai befektetési alapnál töltött be lobbista pozíciót és erősen kötődik a globális pénzügyi körökhöz, amely megmutatkozik az általa képviselt neoliberális gazdaságpolitikában is. A BlackRock jelentős részesedéssel rendelkezik a Tisza Párt új jelöltjeihez kötődő globális vállalatok (Erste Bank, Shell, Vodafone) esetében is. Ebből adódóan nem meglepő, hogy a német kancellár és a Tisza Párt politikusai hamar megtalálták a közös hangot.
A magyar ellenzék külkapcsolatait az jellemzi, hogy azon európai politikusok támogatását élvezik, akik a globális elitkörökhöz tartoznak.
Brüsszel-hatás a gyakorlatban
Napjainkban – a globális átrendeződés időszakában – különösen fontosak a nemzetközi kapcsolatok és a stratégiai partnerekkel való együttműködés. A szuverenista magyar kormány minden irányban nyitott külpolitikát képvisel, melynek köszönhetően fenntartható a rezsicsökkentés, számos új munkahely létrehozására került sor, gazdasági és kereskedelmi megállapodások köttettek meg, mindez pedig hatással van Magyarország nemzetközi szerepének erősödésére és mozgásterének növekedésére. Ezzel ellentétben az ellenzéki oldalon hangsúlyozzák, hogy külkapcsolataikat a nyugati partnerekre redukálnák, akiknek jelentős része a globális pénzügyi körök érdekeltségei alapján hoz döntéseket. A globalista hálózathoz kötődő, profitorientált, neoliberális, piacközpontú irányvonal képviselői veszélybe sodorhatják az eddig elért eredményeket és csökkenthetik Magyarország nemzetközi szerepét.
Az Európai Unió vezetőit és a globális körök kiszolgálóit valójában olyan politikai érdekek vezérlik, amelyek a hatékonyság álcája mögé bújva különböző eszközök segítségével érnek el egyre nagyobb befolyást a nemzetállamokban. A brüsszeli körök jelöltjei, hatalomra kerülésük esetén, a szuverenista álláspont helyett a globális elit érdekeinek kiszolgálására törekednek, amely az ideológia-vezérelt irányvonal mentén helyezi el az országokat. Az eurokrata elitnek szüksége van a tagállamok együttműködésére pozíciójuk megtartása érdekében, ebből adódóan a nemzeti érdekeket előtérbe helyező szuverenista országokkal szemben eljárásokat alkalmaznak és igyekeznek elősegíteni a brüsszeli narratívának megfelelő jelölt hatalomra jutását. A korlátozott külpolitikai orientáció nem csak a nemzetközi kapcsolatok kiépítését veti vissza, de az ország belpolitikai lehetőségeit is korlátozza.
