Politikai dilettantizmustól szenved az ellenzék

Rendre olyan amatőr hibákat vétenek az ellenzéki pártok, amelyek rávilágítanak a professzionális politizálás hiányára ezen a térfélen – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője példaként említette Korózs Lajos videóhamisítási botrányát, de szintén a dilettáns ellenzéki politizálás részeként tekint arra, hogy a párt késlekedése miatt hivatalosan még mindig nem Jakab Péter a Jobbik elnöke. Hozzátette: az MSZP és a Jobbik mellett a Momentum sincsen jó helyzetben, hiszen a tisztújítás eredménye rávilágít a párt identitásválságára, amely könnyen pártszakadáshoz vezethet. Szintén rontja az ellenzék megítélését, hogy Budapesten – ahol kicsiben tudnák megmutatni, miként kormányozna egy balliberális kormánykoalíció – még a Lánchíd felújítása is kifog rajtuk. Az ellenzéki térfélen az egyetlen potens szereplő a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció.

A kormányzati ciklus közepén a rendelkezésre álló közvélemény-kutatások alapján a Fidesz-KDNP támogatottsága magasabb, mint amilyen eredményt elért a 2018-as országgyűlési választáson, míg az ellenzéki pártok között ugyan átrendeződtek az erőviszonyok, de érdemi támogatottságnövelést egyikük sem tudott elérni – mondta Deák Dániel. Hozzátette, ez a magyar és a nemzetközi politikában is szokatlan, hiszen a kormányzati ciklusok közepén általában a kormányoldal vissza szokott zuhanni, míg az ellenzéket az építkezés jellemzi. Mindez szerinte a kormány sikeres politikája és napirendalakító képessége mellett annak a következménye, hogy az ellenzéki politikusok rendre olyan amatőr hibákat vétenek, amelynek eredményeként egyáltalán nem tudnak egy kormányképes alternatívát felmutatni.

Szétesik a Jobbik, még a párt elnökét sem tudják bejegyezni

Az ellenzéki pártok közül a legnagyobb bajban a Jobbik van, a párt az elmúlt két évben több pártszakadáson is átesett, a parlamenti frakciójának a harmada távozott – mondta Deák Dániel. Ennek hátterében a Vona Gábor által elindított „néppártosodási” stratégia áll, amelynek keretében fokozatosan feladta a párt az önállóságát és mára nyíltan együttműködik a balliberális oldallal és Gyurcsány Ferenccel. Ez vezetett a 2018-as pártszakadáshoz és ahhoz, hogy lényegében minden karizmatikus és országosan is ismert politikus elhagyta a pártot és hogy rövid időn belül a 2018-as 20 százalék körüli támogatottsági szintről a parlament bejutási küszöb közelébe zuhant a párt támogatottsága.

Deák Dániel kiemelte, a balratolódás mellett szintén komoly érvágást jelentett a párt számára, hogy olyan botránypolitikusok kaptak fontos szerepet, akik tovább rombolták a párt társadalmi megítélését. Ilyen politikus például Jakab Péter, aki miután hosszú belső küzdelmeket követően 2020 januárjában a Jobbik elnöke lett, tovább folytatta a botránypolitizálást, ráadásul a konszenzusteremtés helyett tovább mélyítette a párton belüli törésvonalakat. Ezt jelzi szerinte, hogy az elmúlt napokban ismét a Jobbik belső ügyeitől volt hangos a politikai közélet, még az a Sneider Tamás is távozott, aki papíron még mindig a Jobbik elnöke.

Jól jellemzi ez a helyzet is a Jobbik dilettantizmusát, hiszen hivatalosan még mindig nem Jakab Péter a párt elnöke, ami nagyon kínos számukra, főként annak fényében, hogy Sneider Tamás már szakított a párttal – mondta a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Elmondta, a bíróságnak 30 napja van arra, hogy az ilyen típusú bejegyzési kérelmet elbírálja, a párt pedig köteles 60 napon belül bejelenteni a változást.

Ehhez a Jobbik alapszabálya szerint a lemondott és a megválasztott elnökének a nyilatkozatára is szükség van, de Sneider Tamás a napokban azt nyilatkozta, hogy ő ilyet még nem írt alá – részletezte Deák Dániel.

Az MSZP újabb videóhamisítási botrányba keveredett

Az elmúlt napokban az MSZP videóhamisítási botrányától volt hangos a magyar belpolitika – hangsúlyozta Deák Dániel. Mint ismert, a felvételen Korózs Lajos egy Németh Athina nevű nővel beszélget, akiről a szocialisták országgyűlési képviselője azt állította, hogy egy mentőtiszt. A baloldali politikus a beszélgetésben maga adja Németh Athina szájába azt az adatot, amit több baloldali portál ezután tényként közölt. Az Országos Mentőszolgálat néhány órával később azt írta, hamis látszatot kelthetett egy nő, akinek nincs semmi köze az Országos Mentőszolgálathoz, de az egészségügyi szakdolgozók nyilvántartásában sem szerepel. A videó felháborodást váltott ki a mentődolgozók körében, később az MSZP oldaláról is eltüntették. Azóta kiderült, hogy belső vizsgálat indul az MSZP-ben a párt Facebook-oldalára felkerült videó miatt – tette hozzá Deák Dániel.

A párt a jelek szerint a saját hibáiból sem tanul, hiszen 2013-ban hasonló eset történt a „bajai videóként” elhíresült videóhamisítási ügyben – mondta Deák Dániel.

Ismertette, a bajai videóhamisítási botrány azzal kezdődött, hogy 2013. október 18-án a hvg.hu egy felvétellel állt elő, amelyet „Itt a bizonyíték a csalásra: pénzért és tűzifáért szavaztak Baján” címmel tett közzé, a cikk bevezetőjében egyebek között azt állították, „egyértelmű bizonyíték került elő arról, hogy szavazatvásárlás történt a bajai időközi választáson”. Mesterházy Attila, az MSZP elnöke sajtótájékoztatón kürtölte világgá a felvételre hivatkozva, hogy a Fidesz választási csalást követett el. Baján október 13-án tartották az időközi választás második fordulóját, melyen a kormánypárt jelöltje nyert. A videóról már aznap estére kiderült, hogy hamis, az MSZP és a hvg.hu ennek ellenére még napokig tagadott, de október 21-én a rendőrség megerősítette, hogy a felvétel hamis, és azonosították a szereplőit és helyszíneit is – mondta a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Deák Dániel szerint ez már a sokadik olyan amatőr hiba az MSZP részéről, ami nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy már a parlamenti bejutási küszöböt sem haladja meg a párt támogatottsága a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint.

Bizonytalan a Momentum identitása

A nyilvánosság előtt ugyan Fekete-Győr András és a Momentum többi politikusa úgy tesz, mintha semmi meglepő dolog nem történt volna a tisztújításon, ugyanakkor az eredmények még a balliberális véleményformálók szerint is azt jelzi, hogy a párt tagsága nem ért egyet a Momentum balra tolódásával és azzal, hogy összefogjanak Gyurcsány Ferenccel – hangsúlyozta Deák Dániel.

Ezt jelzi szerinte, hogy a liberális Donáth Anna és Berg Dániel ugyan indult az alelnöki pozícióért, azonban velük szemben olyan politikusokat emelt be a vezetésbe a párttagság, akik sokkal inkább a jobboldali értékekkel szimpatizálnak.

Ez a belső megosztottság nem újszerű szerinte a Momentumon belül, hiszen korábban is ez a két pólus csapott össze a pártban, 2019 elején például attól volt hangos a sajtó, hogy Soproni Tamás alelnökként azt követően bukott meg, hogy 2018-ban sikertelen puccsot szervezett Fekete-Győr András Momentum-elnök ellen. Hasonló világnézeti megosztottság miatt szakadt szét korábban az LMP és a Jobbik is, kérdéses, hogy a Momentum nem-e jut hasonló sorsra – mondta Deák Dániel és hozzátette: az biztos, hogy ha a Momentum tovább közeledik Gyurcsány Ferenchez, akkor elkerülhetetlen lesz, hogy sokan otthagyják majd a pártot.

Az elemző szerint látható, hogy a Momentum ideológiailag meglehetősen megosztott, talán még saját maguk sem tudják eldönteni, hogy a párt liberális, baloldali vagy jobboldali akar lenni. Jól mutatja ezt, hogy a párt megalakulásakor még Fekete-Győr Andás is arról beszélt, hogy várják a jobboldali szavazókat és sok jobboldali tagjuk van, ugyanakkor az elmúlt időszakban erősen liberális, baloldali programot hangoztattak. Ez az identitásválság előbb-utóbb – hasonlóan az LMP-hez és a Jobbikhoz – kikezdi majd a párt kezdeti lendületét és könnyen pártszakadáshoz vezethet.

Ez törvényszerű szerinte, hiszen egy párt világos értékválasztás nélkül hosszútávon működésképtelen, enélkül fontos társadalmi és politikai kérdésekben nem tudnak majd koherens álláspontot képviselni a kampány során. Komoly probléma továbbá a Momentum számára, hogy míg például a DK erős identitással és karakteres politikusokkal rendelkezik, addig a Momentumnak nincsen világos karaktere, ráadásul az elnökségbe most beválasztott politikusok sem ismertek országosan.

Az LMP-t még a Kétfarkú Kutyapárt is megelőzi

A zöldpárt továbbra sem képes olyan üzenetet megfogalmazni, amellyel hosszútávon képes lenne a politikai napirendet befolyásolni – mondta Deák Dániel. Kiemelte, a zöldtematika Magyarországon továbbra sem olyan húzótéma, amivel tömegtábort lehetne építeni, így a pártnak emellett egyéb olyan ügyeket kéne felkarolnia, amellyel meg tudja magát különböztetni a többi ellenzéki párttól.

A közvélemény-kutatások alapján az LMP teljesen eljelentéktelenedett, már nem csak a parlamenti bejutási küszöb meghaladása nehéz a pártnak, hanem még az állami támogatás megszerzése – 1 százalék elérése – is kockázatos vállalkozás lenne egy mostani választáson – hangsúlyozta az elemző.

Mint mondta, ez nagymértékben annak köszönhető, hogy hasonlóan a Jobbikhoz, szinte minden országosan ismert politikus, sőt még a párt korábbi miniszterelnök-jelöltje is távozott, ami jelentős versenyhátrányt jelent a többi baloldali párttal szemben.

Még egy híd felújítása is kifog az ellenzéki koalíción

Az októberi önkormányzati választás óta eltelt időszak nem az ellenzéki polgármesterek sikereitől voltak hangosan, ezek a politikusok eddig nem váltották be a szavazóik által hozzájuk fűzött reményeket – mondta Deák Dániel. Ennek komoly hatása lehet szerinte majd a 2022-es országgyűlési választásra is, hiszen ha a választók számára világossá válik, hogy a hangzatos kampányígéretek után hatalmi pozícióban kudarcosak az ellenzéki politikusok, akkor rengeteg szavazót veszíthetnek, hiszen a többség nem díjazza a kormányzásra képtelen politikai alakulatokat.

Különösen nagy jelentősége van a budapesti városvezetésnek ebből a szempontból, hiszen az ország lakosságának ötödét kitevő várost egy olyan ellenzéki szivárványkoalíció irányítja, amelyik 2022-ben az ország irányítását is át kívánja venni – hangsúlyozta.

A fővárosban márpedig hibát hibára halmoztak Karácsony Gergely vezetésével az ellenzéki koalíció pártjai, amely a koronavírus-járvány kapcsán volt a leglátványosabb. Kiemelte, Karácsony Gergely ugyan azzal, hogy igen éles hangnemben támadta, illetve döntésképtelenséggel is vádolta a kormányt, igyekezett elterelni a figyelmet az általa vezetett fővárosi önkormányzat járvány során tanúsított tétlenkedéseiről és hibáiról, ennek ellenére a sajtó például a fővárosi fenntartású Pesti Úti Idősek Otthonában bekövetkezett mulasztásoktól volt hangos.

De emellett Karácsony Gergely csak jóval később, egy hónappal az országos operatív törzs megalakulása után hívta életre a fővárosi operatív törzset, veszélyeztette a járvány elleni védekezést a hibás döntéseivel, így egyebek mellett a BKV-járatok ritkításával vagy a fizetős parkolás fenntartásával. Ezt tetézték a fővárosi fenntartású idősek otthonaiban tapasztalt mulasztások, ráadásul rendre önellentmondásokba keveredett nyilatkozataival – mondta.

De nem csak a koronavírus-járvány során voltak súlyos mulasztások, például a Lánchíd felújítása kapcsán is dilettantizmus mutatkozik meg az ellenzéki politikusok részéről – tette hozzá Deák Dániel.

Érthetetlen szerinte, hogy miért nem írták ki még a hídra a tendert, miközben a Tarlós István vezette hivatal 23,7 milliárd forintot hagyott erre a célra a főváros kasszájában, ráadásul a Lánchídra 2018 óta engedélyezett kivitelezési tervek is vannak. Emlékeztetett, Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár három hete írt a főpolgármesternek egy levelet, amelyben tiszteletteljes kérdéseket fogalmaztak meg, de eddig nem kaptak választ.

Gyurcsány Ferenc pártja az egyetlen potens ellenzéki erő

Gyurcsány Ferenc célja, hogy a baloldal a 2022-es választásra az ő és felesége vezetésével fusson neki – emelte ki Deák Dániel. A DK elnöke szerinte egyértelműen úgy tekint a Momentumra, mint ahogy az MSZP tekintett 2010 előtt az SZDSZ-re. Kérdés szerinte, hogy ehhez miként fog viszonyulni a Momentum vezetése, beállnak-e Gyurcsány Ferencék mögé vagy önálló politikát folytatnak-e majd. Az is reális forgatókönyv álláspontja szerint, hogy az SZDSZ 1994-es választási kampányához hasonlóan a tagságot becsapva a párt vezetése majd azt hangoztatja, hogy nem fognak össze Gyurcsány Ferenccel, ugyanakkor egy esetleges győzelem után mégis koalícióra lépnek.

Mindenesetre az egyértelműen elmondható Deák Dániel szerint, hogy az elmúlt években a Demokratikus Koalíció olyan tudatos és koherens politikát folytatott, amelynek eredményeként az egyetlen olyan politikai szereplővé vált az ellenzéki térfélen, amelynek van víziója, sikeresen ki tudja használni a média adta lehetőségeket és a létrejötte óta ugyanazt az irányt képviseli. Szintén fontos a DK sikerében szerinte, hogy míg a többi ellenzéki párt a legtöbbször magyarázkodásra kényszerül a sajtóban, addig Gyurcsány Ferencék saját ügyekkel és témákkal tudnak szerepelni.

Ez egyben az ellenzék további válságát is eredményezi szerinte, hiszen mivel Gyurcsány Ferenc az egyik legelutasítottabb magyarországi politikus, összellenzéki szinten taszítja a szavazókat, ha az ellenzéket vele azonosítják a választópolgárok.