Címke: ellenzék

Hiába érünk hamarosan a kormányzati ciklus közepéhez, a balliberális oldal társadalmi támogatottsága nem növekszik, hanem csökken vagy legjobb esetben is stagnál. Mindez komoly pánikot kelt a balliberális politikusok körében, így olyan kijelentéseket tesznek, amivel saját magukat leplezik le – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet videóelemzésében kiemelte: jó példa erre Hadházy Ákos, aki egy interjúban lényegében beismerte, hogy hazudik a balliberális oldal, míg Donáth Anna azt vallotta be, hogy továbbra sincsen víziója a balliberális szereplőknek, illetve korábbi állításaikkal ellentétben ő is beismerte, nem nőtt a balliberális pártok támogatottsága. (tovább…)

A minap Dobrev Klára egy interjújában 51 százalékos támogatottságot jósolt a Demokratikus Koalíciónak 2026-ra, ami jól mutatja, hogy nem számít partnerekre, önálló kormányzásra készül – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez világos üzenet a kisebb balliberális pártok számára, amelyektől Gyurcsány Ferenc mindenképpen megtisztítaná az ellenzéki térfelet az EP-választást követően. Egyedül a Momentum maradhat számukra fontos, amely a „DK SZDSZ-eként” funkcionálhatna a jövőben. (tovább…)

2022-ben már a negyedik kétharmados győzelmet aratta a jobboldal Magyarországon, míg a baloldal pártjai történelmi vereséget szenvedtek. A balliberális oldal 2010 óta választási ciklusról választási ciklusra ugyanazokat a köröket futja: a voksolásokat megelőzően hamis reményeket ébresztenek, a vereséget követően a választókat és a keretrendszert hibáztatják, majd külföldi mozgósítástól, politikai és pénzügyi támogatástól várnak fordulatot, végül kialakítanak egy új együttműködési formulát, miközben a politikájuk lényegén nem módosítanak. A jelek szerint a baloldal útja nem változik, csupán a válságuk mélyül és egyre kevesebben tartanak velük. (tovább…)

Donáth Anna momentumos politikus már több mint egy éve írt arról publicisztikát, hogy szerinte a „céltalan orbánozás az ellenzék egyik legnagyobb önbecsapása”. Ennek ellenére továbbra sem kínálnak politikai alternatívát, a baloldal összes szereplőjének kommunikációja többnyire kimerül a kormányzati intézkedések totális kritikájában. Ennek oka a külföldi finanszírozás mellett az intellektuális hiányosságban található meg, ami miatt az ellenzék továbbra is képtelen egy olyan összefüggő és koherens politikai narratíva kialakítására, amely találkozna a társadalom többségének álláspontjával. Mindezek miatt a baloldal támogatottsága semennyit sem erősödött a Fidesz újabb kétharmadát eredményező 2022-es választás óta. (tovább…)

Egy évvel a tavalyi parlamenti választások után és egy évvel a jövőre esedékes önkormányzati és európai parlamenti választások előtt a baloldal összességében rosszabb állapotban van, amit a közvélemény-kutatások is alátámasztanak. Külön nehézséget jelent, hogy nőtt az egyébként is nagyfokú fragmentáltság, illetve tovább mélyült az ellenzék személyi, szervezeti és szellemi válsága. A pártok releváns politikai célok és társadalmi támogatottság híján képtelenek kormányzóképes politikai tényezővé válni, így megpróbálnak egyes társadalmi csoportok elégedetlenkedési megmozdulásaira rátelepedni. A megújulást nehezíti, hogy a kívülről irányított NGO-k és a külföldről finanszírozott kormányellenes médiumok részben átvették a pártok szerepét. A baloldal mintegy másfél évtizedes lemaradásba került közösség- és szervezetépítésben, illetve a politikai tudás megszerzésében a 2002 óta szervesen és következetesen építkező jobboldallal szemben. (tovább…)

Az elmúlt hónapok során az ellenzéki erőviszonyok érdemben nem változtak: a kis pártok a túlélésért küzdenek, a Demokratikus Koalíció pedig dominálja a baloldalt. Gyurcsány Ferencék az árnyékkormány megalakításával, illetve a folyamatos átigazolásokkal lépéselőnybe kerültek, amit Donáth Anna visszatérése sem tudott ellensúlyozni. Míg a Jobbik és a történelmi mélypontra került MSZP hitelességi problémákkal küszködik, illetve tagságuk is drámaian fogyatkozik, addig a zöldpolitikáért síkraszálló két pártnak, az LMP-nek és a Párbeszédnek továbbra sincs valós társadalmi támogatottsága. A 2024-es választásokig a DK folytatni fogja a konkurens pártok megosztását és az aktív politikusok átléptetését. Gyurcsány Ferenc célja, hogy a DK tartósan olyan domináns szervezetté váljon, aminek nincs alternatívája a baloldalon. (tovább…)

A baloldali pártok – releváns politikai mondanivaló kidolgozása helyett – a saját válságukkal vannak elfoglalva, illetve egyre élesebb küzdelmet vívnak egymással, így érdemben nem tudnak erősödni. Donáth Anna hétvégi felszólalásából, illetve az LMP és az MSZP kongresszusán elhangzott beszédekből kiderült, hogy a teljes összefogás lehetősége átmenetileg lekerült a napirendről. Gyurcsány Ferenc – a szintén hétvégén megtartott pártkongresszuson – világossá tette, hogy a baloldal leuralására készül, így várhatóan folytatódni fognak az átlépések a DK-ba. A mostani versengés ellenére a 2024-es helyhatósági választásokon szükség lesz valamilyen együttműködésre, amely az egykori MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrejövő, belső feszültségekkel terhelt DK–Momentum-tengely mentén formálódhat. (tovább…)

A rendszerváltoztatás óta eltelt harminckét év egy egész emberöltő, mely alatt a magyar baloldal szervezeti, szellemi és személyi értelemben is lehanyatlott. Ez nem csak pártjai, intellektuális teljesítménye és vezetése kapcsán érhető tetten, de a választási eredményekben is tükröződik. A magyar baloldalnak a jobboldalhoz hasonlóan széleskörű hazai hagyománya van, a demokratikus közéletnek mindkettő fontos szereplője. A hazai érdekeket előtérbe helyező, autonóm, szellemileg felkészült és személyi értelemben is hiteles baloldalnak mégis híján vagyunk, és mintha szerkezeti értelemben jelentkezne a hiba. Egyes értelmezések szerint ez a globális-progresszív hálózatok szinte ellenállás nélküli térnyeréséből fakad. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Galló Béla politikai szociológus, intézetünk tudományos főmunkatársa és Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő voltak. (tovább…)

A legtöbb európai országban a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta gazdasági válság következtében gyengült a kormányok támogatottsága, több országban már át is vette a vezetést az ellenzék a felmérésekben. Magyarországon ugyanakkor más a helyzet, a külföldi finanszírozási botránytól hangos balliberális oldal támogatottsága alacsonyabb, mint a 2022-es választási eredményük, amely már eleve történelmi mélypontnak számított – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindennek az egyik fő oka, hogy miközben a kormány a magyar nemzeti érdekek mentén politizál a háború és a szankciók ügyében, addig a globális-progresszív hálózatok részének számító magyarországi baloldal a külföldi finanszírozóik elvárásának megfelelően rendre szembemegy a magyar társadalom elvárásával. (tovább…)

A politikai frontvonalak megmerevedtek: a társadalmi többséget maga mögött tudó kormány szuverenista állóháborút folytat az uniós bürokráciával, az ellenzéki oldalon pedig sem megújulás, sem érdemi erősödés nem történt a választások óta. A Demokratikus Koalíció és a Momentum továbbra is dominanciaküzdelmet vív egymás kárára, miközben a Jobbik, az LMP és az MSZP is a túlélésért küzd, a Párbeszéd pedig mérhetetlen. Dobrev Klára árnyékkormánya új választókat nem vonzott be, de átrendezte az ellenzéken belüli erőviszonyokat, Gyurcsány Ferenc stratégiájának köszönhetően pedig egyre több politikus igazol át a Demokratikus Koalícióba, amely ezáltal lépéselőnybe került. A következő hónapokban a Momentum Donáth Anna reaktiválásával próbál majd felzárkózni, miközben Gyurcsány az elaprózódott ellenzék darabjaiból folytatja az építkezést. (tovább…)

Míg a magyar jobboldal az elmúlt tizenkét évben egymás után négy alkalommal szerzett alkotmányozó többséget eredményező felhatalmazást össznemzeti programja megvalósításához, addig a magyarországi baloldal ciklusról-ciklusra mindjobban integrálódott a globális-progresszív hálózatokba, egyre rosszabb választási eredményeket produkálva. Ezek a körök a transzatlanti, sőt kifejezetten amerikai kormányzati és nemkormányzati csatornákon keresztül, a pénzügyi, politikai és hírszerzési eszközöket egyaránt mozgósítva tizenkét év alatt teljesen magukba olvasztották a hazai baloldalt. Egyes pártok (Jobbik, LMP, MSZP) fokozatosan estek áldozatul e bekebelezésnek, mások szíves-örömest olvadtak be, hiszen alapító céljuk eleve ez volt (Demokratikus Koalíció, Momentum), ám olyanok is akadtak, amelyek kifejezetten e folyamat végrehajtására szerveződtek (Együtt, Párbeszéd). A 2022-es nagy lelepleződés a projekt végpontjára derített fényt. (tovább…)

Az Európai Tanácsban is elfogadták a hazánknak járó uniós forrásokról szóló megállapodást, Magyarország sikeresen érvényesítette érdekeit, miközben korábban a balliberális oldal többször is azt állította, hogy semmilyen mozgástere nincsen már a magyar kormánynak Brüsszelben – fogalmazott évzáró videóelemzésében Deák Dániel. Ennek köszönhetően Magyarország jobb helyzetben vághat neki a 2023-as esztendőnek, amelynek legfontosabb kihívása az lesz, hogy a háború és a szankciók okozta európai gazdasági válság ellenére is megmaradjon a növekedés a magyar gazdaságban, ne süllyedjen recesszióba az ország. Ennek egyik legfontosabb eszköze a befektetések ösztönzése, amelyben meglehetősen sikeres Magyarország, ugyanis idén is rekordot döntött a beruházások mértéke, alig pár hónapja jelentették be például a magyar történelem eddigi legnagyobb beruházását, amelyet egy kínai vállalat valósít meg. A hazai balliberális oldal az április 3-i választás óta csak tovább gyengült, a külföldi finanszírozási botrány pedig hosszútávon éreztetni fogja a hatását a támogatottságukban, miközben az Európai Parlamentben dolgozó szövetségeseiket is súlyos korrupciós botrányok tépázzák – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

Szinte minden állítását azonnal cáfolni lehet a külföldi finanszírozási botrány ügyében a baloldalnak, hiába próbálja mentegetni őket még az ellenzéki sajtó is – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az internetes mentésekből kiderült, hogy az eredeti állításaikkal ellentétben nem mikroadományok ezreiből finanszírozzák magukat, ráadásul semmilyen módon nem ellenőrizték az „adományozók” állampolgárságát. Egyre világosabb, hogy valójában semmilyen mikroadomány nincsen, az csupán egy fedősztori, amivel leplezni próbálják a Soros-hálózattól kapott milliárdokat. Mindez azért komoly veszély, mert a mostani háborús és válságokkal teli időszakban minden politikai erőnek a nemzeti érdekeket kellene követnie, nem pedig külföldi finanszírozók elvárásait teljesíteni – fogalmazott. (tovább…)

Az elmúlt tizenkét év során megfigyelhető volt egy ismétlődő politikai mintázat, mely szerint az ellenzék – közvetlenül az elvesztett választások után – a megújulás és a parlamenti munka helyett az utcai politizálásra helyezte a hangsúlyt. Megpróbáltak rátelepedni civil elégedetlenségi akciókra, majd nemzetközileg kipróbált mozgalmi forgatókönyvek alapján igyekeztek kormányellenes demonstrációvá szélesíteni azokat. Ebbe a sorba illeszkednek az idei KATA-törvény módosítása miatti tüntetések és a pedagógussztrájknak indult rendszerellenes megmozdulások is, amelyek éppen a népszerűtlen politikusok személyes megjelenése miatt váltak egyelőre kontraproduktívvá. A céljai elérése érdekében a baloldal egyre szélsőségesebb hangnemet használ, ami a legutóbbi diáktüntetésen és az MTVA-székház előtti zavargásokon is szembetűnő volt, ezzel azonban a társadalmi rendet és a jogbiztonságot is felelőtlenül veszélyezteti. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta egyszer, félórában a magyar politikáról. A legutóbbi adás során a vendégek egyetértettek abban, hogy nehéz idők jönnek egész Európában, ezért a kormányzóképes erőknek egyszerre kell nyugalmat, biztonságot és stabilitást megteremteniük. Mindemellett a magyar kormány kapcsán szó esett a mérsékelt őszinteségi faktorról, míg az ellenzék tekintetében a rossz diagnózisokra adott rossz gyógymódokról. Mindkét esetben megállapítható, hogy a hitelesség egy lényegi összetevője annak, hogy mely pártok tudnak profitálni a jelenlegi példátlan helyzetből. (tovább…)

Az elmúlt félév során szervezeti túlkínálat alakult ki az ellenzéki oldalon, következésképpen nincs szükség ennyi baloldali pártra. Jelenleg a Demokratikus Koalíció és a Momentum a vezető pozícióért, a többi baloldali párt pedig a túlélésért küzd, de egyelőre csupán egymás kárára tudnak erősödni. A főpolgármester-helyettesnek megválasztott Bősz Anett pozíciójáról szóló vita a DK és a Momentum közötti dominanciaharc nyitánya volt, amit Donáth Anna nyílt levele, majd Újpest momentumos polgármesterének átlépése követett. A 2024-es uniós választásokon vélhetően külön indulnak majd az ellenzéki pártok, de az azonos időben tartandó önkormányzati voksolásokon együttműködésre lesz szükség, amit a DK és a Momentum – az MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrehozott – instabil szövetsége fog meghatározni. (tovább…)

A korábban momentumos újpesti polgármester a Demokratikus Koalícióhoz csatlakozott, Gyurcsány Ferenc pedig átvette a budapesti DK irányítását Trippon Norberttől. Így a többi baloldali pártelnöknek személyesen Gyurcsánnyal kell tárgyalnia a fővárosi kérdésekről, ahol a DK egyáltalán nem akar előválasztást, tehát a baloldal 2024-es polgármester-jelöltjeiről és a főpolgármester-jelöltről a tárgyalóasztaloknál kell majd megállapodniuk. Mindez azt vetíti előre, hogy a baloldal megmaradt fellegvárának számító Budapesten a DK egyeduralkodó lehet, amire alapozva 2026-ra Gyurcsány Ferenc pártja a régi terveiknek megfelelően a balliberális erők gyűjtőpártjává válhat. A kiszivárgó információk szerint az elkövetkezendő hónapokban további polgármesterek léphetnek át jelenlegi pártjukból a Demokratikus Koalícióba, Karácsony Gergely politikai jövője pedig erősen kérdéses. (tovább…)

Az egymással versengő baloldali pártok a 2022-es parlamenti választások után válságba kerültek, így szavazóik tömegesen fordultak el tőlük, amit az időközi helyhatósági voksolások eredményei is alátámasztanak. Az elmúlt félévben a Fidesz–KDNP-pártszövetség tizenöt polgármesteri és huszonhat egyéni önkormányzati mandátumot szerzett, a baloldal ezzel szemben csupán kilenc körzetben győzött és egyetlen polgármesteri széket sem nyert el. Az eredményekből kiderül, hogy a Fidesz továbbra is erős a vidéki városokban, illetve a kisebb falvakban, amelyekből a baloldal gyakorlatilag eltűnt. A számokból továbbá kiolvasható, hogy az ellenzék csak azokban a budapesti kerületekben ért el sikert és tartotta meg mandátumát, ahol továbbra is aktív alapszervezetei vannak és a baloldali városvezetés stabilan működik. A következő időszak kérdése az lesz, hogy a háború és az elhibázott uniós szankciók miatt kialakult globális válság, illetve a baloldali térfelet leuraló Demokratikus Koalíció árnyékkormánya érdemben meg fogja-e változtatni a jelenlegi trendet. (tovább…)

Orbán Viktor a parlamentben világossá tette, hogy fel kíván lépni a brüsszeli szankciókkal szemben, amelyek elképesztő energiaáremelkedést és inflációt okoztak egész Európában. Ehhez szövetségeseket kell keresnie az unióban, ugyanis Magyarország egyedül kevés az európai nagyhatalmak, Brüsszel és az Egyesült Államok terveinek megakadályozásához. Egy fontos szövetséges a jobboldali fordulatnak köszönhetően Olaszország lehet – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a tegnapi parlamenti vitanap is egyértelművé tette, hogy a baloldali pártok továbbra is támogatják a szankciókat, a Momentum elnöke például egyenesen azt állította: a szankciók működnek. Ezt az álláspontot még az ellenzéki szavazók jelentős része sem osztja, így a támogatottságuk tovább csökkenhet – hívta fel a figyelmet az elemző. (tovább…)

A baloldali politikusok és az ellenzéki sajtó erőteljes szankciópárti álláspontot képvisel, Karácsony Gergely például még örömét is kifejezte amiatt, hogy Brüsszel az uniós pénzek visszatartásával igyekszik rávenni Magyarországot a szankciók támogatására. Azonban a magyar lakosság több mint kétharmada negatívan vélekedik a brüsszeli szankciókról, az emberek többsége úgy véli, hogy azok jobban ártanak Európának, mint Oroszországnak. Így nem nehéz belátni, hogy a bevándorlás kérdéséhez hasonlóan a baloldal ismét szembemegy még a saját választóival is, a támogatottságuk további csökkenése vagy legalábbis stagnálása várható – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: ezzel szemben az Orbán-kormány azért dolgozik, hogy a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően át lehessen alakítani az európaiakra nézve nagyon súlyos következményekkel járó szankciós politikát, a kormánypártok pedig nemzeti konzultációt kezdeményeznek a témában. (tovább…)

Magyarországon – szemben az úgynevezett westminsteri típusú demokráciákkal – az árnyékkormány intézménye közjogilag értelmezhetetlen, így megalakulása csupán politikai kampányként értelmezhető. A Demokratikus Koalíció célja, hogy legerősebb baloldali pártként bizonygassa: már nem az összefogásra, hanem az ellenzéki oldal leuralására törekszik. Gyurcsány Ferenc vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, a Dobrev Klára által megalakított árnyékkormány összetétele pedig arra utal, hogy a 2010 előtti politikai elit – az európai baloldal segítségével – vissza akar térni a hatalomba. (tovább…)

A választási kudarc óta egymással is versengő baloldali pártok – a Demokratikus Koalíció kivételével – szellemi–ideológiai, szervezeti és vezetési válságba kerültek, így szavazóik tömegesen fordultak el tőlük. Ezt támasztják alá a sorozatban elbukott időközi önkormányzati választások, illetve a KATA-módosítás elleni tüntetéssorozat kudarca is, amelyre nem tudtak sikeresen mozgósítani, sőt: a szervezők egy része nyíltan elhatárolódott a pártoktól. Jól mutatja a megújulás hiányát, hogy ismét aktivizálta magát Márki-Zay Péter, illetve továbbra is csak Gyurcsány Ferencnek és a DK-nak van esélye arra, hogy integrálja a balliberális szervezeteket. Az ellenzéki szavazótábor ráadásul nem tud eltartani ennyi pártot, így a következő időszak – megújulás hiányában – a túlélésről és az egymással való versengésről fog szólni.

(tovább…)

Az április 3-i választás eredményének köszönhetően Magyarországon továbbra is politikai stabilitás van, amelynek köszönhetően ezekben a háborús időkben is gyors, az emberek érdekeit szolgáló döntéseket lehet hozni – hangsúlyozta szezonzáró videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelt: ennek köszönhetően a háborús infláció hatásait a térségben Magyarországon sikerült a leginkább tompítani, továbbá a kormány a válság ellenére is fenn tudja tartani a nyugdíj- és fizetésemeléseket, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat és az árstopokat is. Ez jelentős különbség a baloldali válságkezeléshez képest, akik 2010 előtt az embereket érintő megszorításokat vezettek be. Nem meglepő, hogy a baloldal támogatottsága romokban van, hiszen ezekben a nehéz időkben a stabil kormányzást felmutató politikai oldalt támogatják a választók – emelte ki az elemző. (tovább…)

A vasárnap megtartott időközi önkormányzati választásokon a kormánypárti jelöltek, illetve a kormánypártok által támogatott civilek elsöprő sikert arattak, összesen 28 mandátumot, ebből hat polgármesteri pozíciót nyertek el, míg a baloldal csupán kettő egyéni körzetben tudott győzni. A Fidesz–KDNP-pártszövetség olyan településeken is tarolt, amelyek az április 3-i választásokon még baloldali fellegváraknak számítottak, így például Budapesten és Szegeden is nyert a jobboldal. Annak ellenére, hogy Karácsony Gergely igyekszik a fővárosi kudarc felelőségét az ellenzéki pártokra tolni, az alacsony részvételben és a kormánypártok sikerében a gyenge főpolgármesteri teljesítmény is közrejátszott. Az eredmények azt mutatják, hogy a kormánypártok lendülete megmaradt, a baloldal viszont a három hónapja elszenvedett történelmi vereség óta nem talál magára, általánossá vált a politikai tanácstalanság, felerősödött az ellenzéken belüli küzdelem, így a szavazók elfordultak tőlük. (tovább…)

A Jobbikon belüli személyi ellentétek mára odáig fajultak, hogy a párt vezetői egymást is feljelentik, a kiszivárgó információk szerint pedig a mozgalom megmaradt erőforrásainak megszerzéséért folytatott belső küzdelem újabb pártszakadást, sőt Jakab Péter távozását is eredményezheti. A Jobbik megszűnés irányába tartó története nem ismeretlen a magyar politikában: egykori parlamenti pártként az FKgP és az MDF is hasonlóképpen esett szét, ezért is nevezhetjük a Jobbikban zajló mostani folyamatokat „elkisgazdásodásnak”. Mivel az ellenzéki oldal többi szereplőjének már nincsen szüksége a szavazóit teljesen elvesztő Jobbikra, így mára ők is érdekeltek lettek abban, hogy az egykori nemzeti radikális párt a lehető leghamarabb a felejtés homályába vesszen. (tovább…)

A baloldal valódi vezetője Gyurcsány Ferenc, Márki-Zay Péternek semmilyen hatalma nem volt a baloldalon belül, az ellenzéki pártokat kizárólag a hatalomvágy tartotta össze, a rezsicsökkentés és az árstopok megmaradnak és nem lesznek megszorítások – ez mind beigazolódott a választás óta eltelt hetekben, magyarul a Fidesz állításai a kampányban igazak voltak – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az ellenzékkel kapcsolatos fideszes állításokat maguk az ellenzéki politikusok és sajtótermékek igazolták, míg a gazdaságpolitikai lépéseket a kormány következetes álláspontja, melynek keretében a háború okozta terheket nem az emberekkel, hanem az extraprofitot termelő vállalatokkal fizettetik meg. (tovább…)

A 2022-es választásokra létrejött hatpárti összefogásnak nem volt pozitív mondanivalója, ám a kormánypártokkal szemben kialakított negatív kampányukat nyelvileg, tematikailag és időben is összehangolták. A leggyakrabban előforduló ismétlődő kifejezések és szókapcsolatok arra utalnak, hogy a baloldal egymás között egyeztetve, illetve egymással versenyezve folytatott lejárató kampányt Orbán Viktorral és a kormánypártokkal szemben. Az „előválasztásokon” induló miniszterelnök-jelöltek 2021 őszétől kezdve a vélelmezett korrupciót hangsúlyozták, politikai leszámolással fenyegetőztek, majd az orosz–ukrán háború kitörése után megjelent az úgynevezett „putyinozás”. A nyelvhasználatban tetten érhető negatív kampány hatástalan maradt, a lejáratás pedig hitelességi problémák miatt kontraproduktívvá vált: az ellenzéki szavazókat megosztotta, a bizonytalanokat elriasztotta, a jobboldalt mozgósította. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb adásban azt boncolgatták a vendégek, hogy miután az ellenzék összeomlott, az önmérsékletnek milyen eszközei lehetnek a kormánypártok hatalmának korlátozására? Emellett többek között arról is szó esett, hogy az 2022-es választás hosszútávú következményeként egyre világosabb, hogy a korszakdöntő ellenzéknek nincsen esélye a választáson, és egy konstruktívabb ellenzéki politizálás célravezetőbb lenne. (tovább…)

Az ellenzéki összefogás a választási kudarc után szétesett, az egymással is versengő pártok – a Demokratikus Koalíció kivételével – politikai válságba kerültek, a közvélemény-kutatások szerint jelenleg a Mi Hazánk Mozgalom megítélése is jobb, mint a hat párt népszerűsége külön-külön. Továbbra sincs ideológiai karaktere és nem találja saját hangját a parlamentbe először bekerülő Momentum, amely az elhúzódó vezetési válság mellett intellektuálisan is kiüresedett, „obstrukciós” akcióinak pedig egyre rosszabb megítélése van. Az úgynevezett zöldpártok szintén vezetési válságtól szenvednek, az egykori országos hálózatát elvesztő LMP, illetve a tagsággal sosem rendelkező Párbeszéd is csupán médiapártként működik. A Jobbik elvesztette nemzeti jellegét, megszűnt a párt szuverenitása, botrányok és az önvizsgálat teljes hiánya miatt a szervezet leépülése folytatódni fog, sőt a párt jövője is kérdésessé vált. A Demokratikus Koalíció az egyetlen olyan szervezet, amelynek vezetése és struktúrája stabil maradt a közös választási kudarc után, így – mivel Gyurcsány Ferenc újra össze szeretné fogni a baloldalt – vélhetően először a megszűnéshez közel álló, történelmi mélyponton lévő MSZP-t fogja beolvasztani. Gyurcsány célja a 2010 előtti MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára egy hasonló fazonú, általa vezetett DK–Momentum-koalíció megteremtése, amelybe a többi baloldali párt is részt venne. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A vendégek a legutóbbi adásban arról beszélgettek, hogy milyen alternatívák állnak az ellenzék rendelkezésére egy esetleges áprilisi választási vereséget követően. Meglátásuk szerint a jelenlegi baloldali koalíciót alkotó pártok már több éve komoly identitásválságban vannak, aminek megoldása közel sem lesz egyszerű és rövid folyamat. (tovább…)

Miközben a Fidesz ellenzéki pártként 2007-ben 48 óra alatt közel 300 ezer aláírást gyűjtött össze népszavazási kezdeményezéséhez, addig a baloldal egy hónap alatt sem tudott 200 ezret, később is csak 235 ezret szedtek össze. Már biztosan nem lesz megtartva április 3-án, hiszen a nagynehezen összegyűjtött aláírásokat csak ma adják le, kifutottak az időből. Ez történelmi kudarcot jelent az egyesült baloldal számára, amely pár héttel a parlamenti választás előtt még azokat a választókat sem képes mozgósítani, akik októberben részt vettek a baloldali előválasztáson – emelte ki Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hangsúlyozta: mindez Márki-Zay Péter kudarcos kampányának tudható be, aki hónapok alatt ugyanarra az alacsony támogatottsági szintre süllyedt, mint ahol Karácsony Gergely volt, amikor megbukott miniszterelnök-jelöltként. Az elemző szerint ezek után nem meglepő, hogy Márki-Zay azzal igyekszik feljebb tornászni támogatottságát, hogy vitára hívta Orbán Viktort, így akar ugyanis egyenrangú félként feltűnni, miközben még saját frakciója sem lesz a parlamentben. (tovább…)

Míg a jobboldalon büszkén vállalják az újságírók és elemzők, hogy a nemzeti oldal értékrendjét támogatják, addig a balliberális oldal véleményformálói rendre a függetlenség és az objektivitás hamis fátyla mögé bújva tagadják a politikai elköteleződésüket. Az utóbbi időszakban azonban egyre kevésbé hihető ez az állítás, hiszen egyre több, magát pártatlannak valló baloldali újságíró és elemző tűnik fel a szivárványkoalíció politikusainak tanácsadó csapatában, sőt közülük többen már egy-egy műsorban is elszólták magukat politikai hovatartozásuk és szimpátiájukat illetően. A baloldali véleményvezérek elköteleződését bizonyítja továbbá, hogy az elmúlt hetekben két korábbi újságíró is csatlakozott Márki-Zay Péter kampánycsapatához, míg az elemzők közül szinte mindenkit köt valamilyen szerződés egy-egy baloldali párthoz, vagy politikushoz. (tovább…)

Márki-Zay Péter ugyanott folytatta a 2022-es évet, ahol az előzőt abbahagyta: sértegeti a választókat, sorozatosan botrányos megnyilvánulásai vannak. A helyzet annyira súlyos, hogy a baloldal szerdai sajtótájékoztatóján már kérdezni sem engedték az újságírókat, a kevés feltehető kérdést pedig nem válaszolták meg érdemben. Így igyekeztek elkerülni, hogy a baloldal miniszterelnökjelöltje ismét valami zavarosat mondjon – hívta fel a figyelmet Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Márki-Zay olyan fundamentumoknak ment neki az utóbbi hetekben, amelyeknek a társadalomban nagyon komoly támogatottsága van, így nem meglepő, hogy személyes népszerűsége mellett a baloldal támogatottsága is zuhanásnak indult. Gyurcsány Ferenc már igyekszik bebiztosítani magát a vereségre: minden felelősséget Márki-Zayra tolt, akinek még a saját frakció létrehozását is megtiltotta. Gyurcsány ezzel végérvényesen a baloldal vezetője lett, míg Márki-Zay súlytalan kirakatpolitikussá vált. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban szó esett az Európát érintő energiaválságról, valamint az Orbán-kabinet kormányzóképességről, miközben az ellenzék vízió és mondanivaló nélkül maradt, annyira elfáradt saját belső versengésében. (tovább…)

Ugyanott folytatja Márki-Zay Péter, ahol Karácsony Gergely abbahagyta: bevándorláspárti politika, a rezsicsökkentés ellenzése, a jobboldali szavazók sértegetése és a külföldi érdekek kiszolgálása határozza meg a politikáját – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy Márki-Zay Péter jövő héten az MSZP-s Ujhelyi István szervezésében három napos brüsszeli látogatást tesz, ahol várhatóan a globális baloldal emberei közlik majd vele, hogy milyen politikát várnak el tőle a támogatásukért cserébe. Az elemző kiemelte: a baloldali miniszterelnök-jelölt az elmúlt három hétben ugyanazokat a stratégiai hibákat követte el, mint Karácsony Gergely az azt megelőző fél évben, így a hódmezővásárhelyi polgármester is a főpolgármester sorsára juthat, még az ellenzéki szavazók megszólítása is nehézzé válhat neki. Ennek az az oka, hogy a társadalomban kétharmados támogatást élvező témákban rendre a kisebbség véleményét képviselik a baloldali miniszterelnök aspiránsok. (tovább…)

A XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A műsor második adásában olyan témákat feszegettek, mint az elköteleződés nehézsége egy elvtelen ellenzéki koalíció irányában, a nemzetközi erők  beavatkozása a magyar választásokba, valamint a magyar nemzeti érdek közép-európai szintű képviselete. (tovább…)

Az elmúlt években több olyan nemzetközi esemény is történt, amelyek a 2006-os hazai rendőrattakkal párhuzamba állíthatók, ám a 15 évvel ezelőtti eseménysorozat különleges abban a tekintetben, hogy a hatósági erőszak mértéke máig példátlan, az események politikai háttere pedig tisztázatlan. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendégei László András, nemzetközi kapcsolatok szakértő és Kosztur András, az intézet vezető kutatója a 2006-os eseményeket helyezték mai kontextusba. A vendégek egyetértettek abban, hogy a rendőri erőszak kérdésében a balliberális többségű nyugati média rendre kettős mércét alkalmaz és csak azon ellenfeleit marasztalja el, akik geopolitikai vagy ideológiai szempontból eltérnek az általuk megszabott véleménysodortól. (tovább…)

Október 22-én lesz tízéves a Demokratikus Koalíció, amely következetes Orbán-ellenes politikával lépésről-lépésre építkezve győzte le versenytársait, így mára az ellenzék legstabilabb és legerősebb politikai közössége lett. A kezdetben csupán Gyurcsány Ferenc politikai túlélését biztosító párt egy évtized leforgása alatt először megszilárdította helyzetét, majd kolonizálta az MSZP-t, megszállta a budapesti városházát, végül az összefogás keretei között maga alá gyűrte a Momentumot és a Jobbikot. Mára létrejött egy olyan ellenzéki konstelláció, amelyben – függetlenül attól, hogy lesz-e kormányváltás – a Demokratikus Koalíciónak lehet a legnagyobb baloldali frakciója a következő parlamenti ciklusban. Gyurcsány Ferenc stratégiája, azaz egy új, sikeres politikai–szervezeti keret megteremtése pontosan egy évtizedig tartó projektben valósult meg, ennek köszönhetően az egykori bukott miniszterelnökből mára a szivárványkoalíció vezetőjévé vált. (tovább…)

A titokzatos amerikai múlttal rendelkező baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter kampánya és szlogenjei nemzetközi receptet követ, többek között Ukrajnában, Szlovákiában és Lengyelországban is ezt alkalmazták. A magát az elittel szembeszegülőnek beállító hódmezővásárhelyi polgármester több külföldi nagykövettel is egyeztetett, az addigi esélyes Karácsony Gergely pedig egyik napról a másikra váratlanul visszalépett, ami azt jelzi: a globális balliberális körök vele szemben egy új jelöltet támogatnak Magyarországon. A baloldali politikus „elitellenes” kampánya ugyanakkor hamar félremehet, hiszen Gyurcsány Ferenc az előválasztáson tovább erősödött, így a párttal és frakcióval nem rendelkező Márki-Zay Péter erősen kiszolgáltatott lehet a DK vezetőjének, aki megkerülhetetlen tényezővé vált a baloldalon. (tovább…)

A baloldalon egy olyan hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzék jött létre, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen, így kormányzásképtelen. Az egymással marakodó baloldali politikusok, ha még kormányt is tudnának alakítani, egy esetleges parlamenti többség megszerzése után, olyan instabil politikai helyzetet váltanának ki Magyarországon, mint amit több környező országban is láthatunk. Románia példája jól mutatja: beláthatatlan következményei lehetnek egy sokpárti koalíciós kormány jelentette instabil helyzetnek. Keleti szomszédunknál összeomlott a koalíció, elszabadultak a rezsiárak, sorra gyulladnak ki a kórházak, sikertelen az oltási program, már a betegeket sem tudják ellátni. Az Orbán Viktor mögött álló jobboldal ezzel szemben egységes és politikai stabilitást biztosít az országnak, amelynek köszönhetően Magyarország gazdasági és társadalmi erősödése is dinamikussá vált az elmúlt évtizedben. Mindezt bizonyítja, hogy idén például a régióban nálunk lesz a legmagasabb a gazdasági növekedés. 2022 tétje tehát az lesz: a gyarapodást vagy a marakodást választja-e a többség. (tovább…)

Miközben a baloldali politikusok egymással marakodnak és alkotmánypuccsa készülnek, amivel káoszba taszítanák az országot, addig a jobboldal gyarapodást, távlatos jövőképet, és egy stabil és működőképes országot tud felmutatni. A gazdasági adatok önmagukért beszélnek: jelentősen csökkent a szegénység, az elmúlt egy évtizedben közel egymillióval több munkahely jött létre Magyarországon, a koronavírus-járvány jelentette válságból az elsők között lábaltunk ki Európában Magyarország, ami az szja-visszatérítésnek, a fiatalok szja-mentességének, a béremeléseknek és a nyugdíjasoknak adott többletforrásoknak köszönhetően a lakosság számára a hétköznapok szintjén is érezhetővé válik.  A baloldal ezzel szemben a 2008-as válság során kudarcot vallott: az ország már legyengült állapotban sodródott bele, majd utána évekbe és súlyos megszorításokba került a kilábalás. (tovább…)

Az elmúlt években egyre élesebbé vált a feltűnően külföldi érdekeket szolgáló ellenzék, valamint a nemzeti kormány közötti konfliktus. A baloldal történelmi okokból kifolyólag immár száz éve képvisel nemzetközi programot, őmellé társultak a nemzeti törekvésüket feladó valamikori rendszerellenes pártok s megerősíti szövetségüket több olyan párt, amelyek nyíltan vállalják, hogy nem többek egy európai/transzatlanti progresszív–kozmopolita misszió hazai képviselőinél. Napirendjük meghatározásában segítségükre van a nemkormányzati szervezetek tucatja, tematikájukat egy egész intézményhálózat dolgozza ki, hangjukat pedig felerősíti a kormánykritikus média. Utóbbi háromban az a közös, hogy egyaránt külföldről finanszírozzák őket. (tovább…)

2006. szeptember 17-én szivárgott ki máig tisztázatlan körülmények között Gyurcsány Ferenc hazugságbeszéde, amelyben a bukott miniszterelnök bevallotta, hogy a választási kampányban eltitkolta az emberek elől az ország valós helyzetét és hazugságokra építette kampányát – emlékeztetett videóelemzésében az évforduló alkalmából Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az őszödi beszéd megrengette a magyar társadalmat és a Gyurcsány-kormány bukását okozta, sőt máig érezteti a hatását. A beszéd és a 2006-os rendőrterror hatására kialakult politikai és morális válság ellenére Gyurcsány Ferenc ma ismét a baloldal vezetője lett, de ma már nem méretteti meg magát a választáson, hanem olyan embereket tol az előtérbe, akiket könnyen tud irányítani – hívta fel a figyelmet, majd hozzátette: ez a személy ezúttal Karácsony Gergely, akit Gyurcsány már főpolgármesterként is könnyen mozgat. Az eszközök is hasonlóak az elemző szerint: a 2006-os rendőrterrorhoz hasonlóan a baloldal ismét radikalizálódik és polgárháborús állapotok kialakulását készíti elő egy alkotmánypuccsnak beillő tervvel. (tovább…)

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt aspiránsok vitájának nevezett kampányeseményen minden aspiráns világossá tette, hogy egy esetleges választási győzelem után semmilyen jogfolytonosság nem lesz akadálya a kormányzásnak. Ha szükséges, akkor egyszerű többséggel vonják vissza a kétharmados törvényeket, illetve – „kreatív módszereket” használva – az alkotmányos rendet megkerülve írják át az Alaptörvényt. Kiderült továbbá az is, hogy a baloldal vezetői előbbre valónak gondolják saját, önkényes politikai céljaikat a jogállamiságnál, hisz egy lehetséges kormányváltás után felfüggeszthetőnek tartják a jog uralmát (rule of law). Mindezek mellett megfigyelhető volt, hogy a miniszterelnök-jelölt-jelöltek az eddigieknél is radikálisabb politikai leszámolással fenyegetőznek és olyan félelemkeltésre alkalmas kijelentéseket tesznek, ami veszélyezteti a jogbiztonságot és a társadalmi békét. A külföldi politikai csoportok támogatásával az elmúlt években megszervezett destabilizációs kísérletek és a bolsevik mozgalmak logikáját követő baloldali ígéretek polgárháborús viszonyokat okozhatnak, amitől a hazai mellett a nemzetközi baloldal is az Orbán-kormány bukását reméli. (tovább…)

Magyarország a 2022-es választások előtt végérvényesen műveleti területté vált. Az immár több mint évtizedes, a nemzeti szuverenitást és a demokratikus önrendelkezést egyszerre védő, sőt bővítő kormányzás ellenében számos alkalommal igyekeztek az ellenérdekelt felek fellépni. Míg a 2010-es évek elején ezek leginkább államok voltak, amelyeknek ellenükre volt magyarországi gazdasági befolyásuk mérséklése, addig az elmúlt évtized második felében többnyire az Európai Unió testületei és a Soros-birodalom felől érkezett fenyegetés. (tovább…)

A balliberális sajtótermékek sokszor aposztrofálták magukat függetlennek és objektívnek, az elmúlt években azonban egyre kevésbé ügyeltek a látszatra: átvették a pártok szerepét, kijelölik az ellenzéki politikusok számára az irányt, aktívan részt vesznek a baloldali miniszterelnök-jelölt kiválasztásában is. Gulyás Márton, politikai aktivista 2018-ban például nyíltan bevallotta: új stratégiát dolgoz ki az ellenzéki győzelem érdekében, ennek része a Partizán nevű Youtube-csatorna, amely sajtótermékként jelenik meg a nyilvánosságban, de valójában aktív politizálást folytat. A baloldali előválasztási kampány szekértolóinak számító sajtótermékek emellett sorra készítik a portrévideókat és interjúkat a balliberális politikusokkal, a legnagyobb Magyarországon működő, de külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi csatorna pedig két előválasztási estet is rendez. Mindez Magyarországon egy viszonylag új, de egyben igen veszélyes jelenség, hiszen a senki által meg nem választott médiatulajdonosok és médiamunkások válnak politikai szereplőkké, akik a választott politikusok helyett alakítják a politikát. (tovább…)

Az elmúlt másfél évben számos olyan megalapozatlan közlekedésfejlesztési és felújítási projekt indult el Budapesten, amely megbénította az autós forgalmat és a tömegközlekedést. Az augusztusban tapasztalható dugók, valamint a szakmai szervezetek figyelmeztetése ellenére a főpolgármester nem tett érdemi lépéseket az elviselhetetlen állapotok felszámolásáért, így megjósolható volt, hogy az iskolakezdés miatt tovább romlik a helyzet. A közlekedési válság kialakulásáért a miniszterelnök-jelölti kampányával foglalkozó Karácsony Gergely a felelős, hiszen több döntést is a rendkívüli jogrend keretében egyedül hozott meg, továbbá a Tarlós István által előkészített projektek újratervezésével közel két évet vesztegetett el. Az időben összecsúszó felújítások és a kerékpársávok kijelölése miatt kialakult dugók huzamosabb ideje nehezítik meg a munkába igyekvő lakosok és az agglomerációból érkezők életét, anyagi károkat okoznak a szállítmányozási cégeknek és a turizmusnak, nem utolsósorban növelik a károsanyag-kibocsátást. A főpolgármester hiába igyekszik az atlétikai vb megvétózásának zsarolásával elterelni a figyelmet, a lakosok és a közlekedők tapasztalata szerint a város egyre élhetetlenebbé válik. (tovább…)

Karácsony Gergely az LMP-hez, a Jobbikhoz és a Momentumhoz hasonlóan azt ígérte, hogy leszámol a régi baloldali elittel, megújítja a baloldalt és elhatárolódik a Gyurcsány Ferenc fémjelezte MSZP–DK-féle posztkommunista politikai garnitúrától. Ennek azonban éppen az ellenkezője következett be: Karácsony Gergelynek és az újbaloldali pártoknak köszönhetően az egy százalékos MSZP ismét bejuthat a parlamentbe, ahol erején felül képviseltetheti magát, Gyurcsány Ferenc pedig már most is az ellenzéki térfél vezetője. A DK így az előválasztásnak nevezett kampányesemény legnagyobb nyertese: Gyurcsány Ferenc a „nép akaratára” hivatkozva a politikai élet maghatározó szereplője maradhat, pártja pedig a legnagyobb frakcióval rendelkezhet 2022-től a baloldali térfélen. Nem meglepő tehát, ha a jelöltek kiválasztásában is maradéktalanul Gyurcsány Ferenc akarata érvényesült. (tovább…)

Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos volt az egyetértési pontok létrehozása az emberekkel, 2005-ben indította újtának az első nemzeti konzultációt, a 2010-es kormányváltás után pedig immáron tizenegyedik alkalommal él ezzel a sikeres kapcsolatteremtési eszközzel. Ennek a társadalmi támogatásnak köszönhetően jött létre az önálló magyar modell, a konzultációk során ugyanis a választóknak egyebek mellett olyan sorskérdésekben volt döntési lehetősége, mint például a szuverén gazdaságpolitika alapjainak megteremtése, a családtámogatási rendszer bővítése vagy az illegális migráció elleni magyar küzdelem. A most induló, a járvány utáni életünkről szóló nemzeti konzultáció főként gazdasági fókuszú, de ugyancsak kiemelt téma benne a fokozódó migrációs nyomás elleni fellépés. A baloldal kezdetben felesleges pénzkidobásnak tartotta a konzultációt, mostanra azonban már ők is próbálkoznak hasonló indításával, ám az ő témafelvetéseik rendre érdektelenségbe fulladnak. (tovább…)

Míg a Magyar Szocialista Párt tíz év leforgása alatt elvesztette szavazótáborának felét, magyar és uniós parlamenti jelenléte történelmi mélypontra zuhant, addig a Demokratikus Koalíció az ellenzék, sőt az egész baloldal vezető erejévé vált. A történelmi átrendeződés mögött a DK stabilitása, szélsőségesen Orbán-ellenes politikája és Gyurcsány Ferenc tudatos stratégiája áll. Az MSZP válsága és a DK vonzó alternatívája miatt tucatnyi alapszervezet, a tagság jelentős része és számos meghatározó politikus lépett át, vagy egyenesen kényszerült arra, hogy a DK-ban keresse a helyét. Vitatott körülmények között, de ez történt legutóbb a párt egykori elnökével, Molnár Gyulával is, ami jelképesnek mondható, hiszen az MSZP valamikori első emberéről van szó. Az előválasztásokig folytatódni fog az átlépési hullám, az MSZP-árvák a Demokratikus Koalícióban fogják keresni az egzisztenciális túlélés lehetőségét. Gyurcsány Ferenc célja ma már az, hogy függetlenül az esetleges kormányváltástól, a Demokratikus Koalíciónak legyen a legnagyobb frakciója a következő parlamenti ciklusban. (tovább…)