Címke: MSZP

A rendszerváltoztatás fontos pillanata volt, amikor az állampárt utolsó kongresszusán megalakult a Magyar Szocialista Párt, melynek tagja, Szűrös Mátyás házelnök, két héttel később kihirdette a harmadik magyar köztársaság megalakulását. A szocialisták húsz év alatt négy miniszterelnököt adtak; 1994 és ’98, valamint 2002 és 2008 között együtt kormányoztak a liberálisokkal. A Horn-koalíció társadalmi háttere és a baloldali reformizmus szellemi ereje azonban időközben megfogyatkozott. Az MSZP három és fél évtizedes útjáról szólt a Mozgásban, amelynek vendégei ezúttal Lendvai Ildikó, az MSZP volt frakcióvezetője, 2009–2010 közötti elnöke, valamint Szekeres Imre, az MSZP-alapítója, az MSZP 2004–2010 közötti elnökhelyettese voltak. (tovább…)

Az elmúlt félév során szervezeti túlkínálat alakult ki az ellenzéki oldalon, következésképpen nincs szükség ennyi baloldali pártra. Jelenleg a Demokratikus Koalíció és a Momentum a vezető pozícióért, a többi baloldali párt pedig a túlélésért küzd, de egyelőre csupán egymás kárára tudnak erősödni. A főpolgármester-helyettesnek megválasztott Bősz Anett pozíciójáról szóló vita a DK és a Momentum közötti dominanciaharc nyitánya volt, amit Donáth Anna nyílt levele, majd Újpest momentumos polgármesterének átlépése követett. A 2024-es uniós választásokon vélhetően külön indulnak majd az ellenzéki pártok, de az azonos időben tartandó önkormányzati voksolásokon együttműködésre lesz szükség, amit a DK és a Momentum – az MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrehozott – instabil szövetsége fog meghatározni. (tovább…)

Míg a Magyar Szocialista Párt tíz év leforgása alatt elvesztette szavazótáborának felét, magyar és uniós parlamenti jelenléte történelmi mélypontra zuhant, addig a Demokratikus Koalíció az ellenzék, sőt az egész baloldal vezető erejévé vált. A történelmi átrendeződés mögött a DK stabilitása, szélsőségesen Orbán-ellenes politikája és Gyurcsány Ferenc tudatos stratégiája áll. Az MSZP válsága és a DK vonzó alternatívája miatt tucatnyi alapszervezet, a tagság jelentős része és számos meghatározó politikus lépett át, vagy egyenesen kényszerült arra, hogy a DK-ban keresse a helyét. Vitatott körülmények között, de ez történt legutóbb a párt egykori elnökével, Molnár Gyulával is, ami jelképesnek mondható, hiszen az MSZP valamikori első emberéről van szó. Az előválasztásokig folytatódni fog az átlépési hullám, az MSZP-árvák a Demokratikus Koalícióban fogják keresni az egzisztenciális túlélés lehetőségét. Gyurcsány Ferenc célja ma már az, hogy függetlenül az esetleges kormányváltástól, a Demokratikus Koalíciónak legyen a legnagyobb frakciója a következő parlamenti ciklusban. (tovább…)

Másfél évvel a választások előtt kétfrontos küzdelmet vívnak az ellenzéki politikusok. Annak ellenére, hogy egy hónappal ezelőtt kinyilvánították szándékukat arra vonatkozóan, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítsanak, továbbra is versenyben vannak saját szervezetük tisztségeiért és a szélsőjobbtól a balliberális oldalig tartó szivárványkoalíción belüli befolyásért. Mindez meghaladja a pártok potenciális erejét, így – a Demokratikus Koalíció kivételével – népszerűségük folyamatosan csökken, valódi politikai alternatíva kidolgozására sem energiájuk, sem intellektuális tőkéjük nem marad. Idén, az összefogásban résztvevő ellenzéki pártok mindegyike tisztújításon esett át, utoljára az MSZP online szavazását előzték meg vitatott eszközökkel lefolytatott pozícióharcok. (tovább…)

A hazai ellenzék tartós válságának tünetei közül Bíró László személye, mint a krízis legszembetűnőbb jele emelkedik ki. (tovább…)

A közép-európai rendszerváltoztatások után általánosan elvárttá és elfogadottá vált a nyugati országok másolása.
(tovább…)

A rendszerváltoztatás óta a magyar baloldal identitása három fogalom köré szerveződött: progresszió, szakértelem, elittudat. Az egykori „demokratikus ellenzék” és a reformkommunista pártvezetés stratégiai szövetségéből megszületett a posztkommunista elit, amely 1990 és 2010 között, szinte megszakítás nélkül dominálta a társadalom legtöbb alrendszerét és immár három évtizede meghatározza az általánosan vett baloldal politikáját. Az uralom gyakorlásának szerves része volt a liberális kulturális hegemónia fenntartása. Az elmúlt közel másfél évtizedben azonban a baloldali szakértelem megkérdőjeleződött, az államvezetési kompetencia kisajátítási kísérlete is kudarcot vallott, és közben az értelmiségi holdudvar megfogyatkozott, intellektuálisan kiüresedett. 2008 és 2010 között a korábban megismert a progresszív politika elveszítette a társadalom többségének támogatását is. 2010-től kezdve lehetőség nyílt a posztkommunista rendszer lezárására és a progresszív korszak folytonosságának megszakítására. Ehhez az is kellett, hogy a haladás filozófiája, a szakértelem mítosza és az elit jelentősége egyaránt és egyszerre kérdőjeleződjön meg. Miután az ellenzék az elmúlt tíz évben továbbra is a megdőlt bálványokat akarja fenntartani, politikai eszmék híján a politikában is sikertelen. (tovább…)

Hamarosan itt az őszi politikai szezonkezdet, amelynek egyik központi témája minden bizonnyal az ellenzéki pártok közötti küzdelem lesz – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a vezető ellenzéki erőnek számító DK-n és a Momentumon kívül az összes többi ellenzéki párt támogatottsága a parlamenti bejutási küszöb körül vagy az alatt található, így például az MSZP, a Jobbik vagy az LMP számára létkérdés az ellenzéki együttműködés megvalósulása, míg Gyurcsány Ferenc és Fekete-Győr András pártja között egyre élesebb lehet a dominanciaharc. Az elemző arról is beszélt, a szivárványos zászlók körüli hercehurca azt példázza, hogy az ellenzéki polgármesterek valódi városvezetés helyett csupán virtuális identitáspolitizálást folytatnak, ami tovább ronthat a baloldal 2022-es esélyein. Megjegyezte, az LMBTQ+ mozgalmak valójában nem a homoszexuálisokat képviselik, hanem egy olyan szélsőliberális politikai kört, amely politikai tőkét akar kovácsolni a homoszexuálisok problémáiból. (tovább…)

Rendre olyan amatőr hibákat vétenek az ellenzéki pártok, amelyek rávilágítanak a professzionális politizálás hiányára ezen a térfélen – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője példaként említette Korózs Lajos videóhamisítási botrányát, de szintén a dilettáns ellenzéki politizálás részeként tekint arra, hogy a párt késlekedése miatt hivatalosan még mindig nem Jakab Péter a Jobbik elnöke. Hozzátette: az MSZP és a Jobbik mellett a Momentum sincsen jó helyzetben, hiszen a tisztújítás eredménye rávilágít a párt identitásválságára, amely könnyen pártszakadáshoz vezethet. Szintén rontja az ellenzék megítélését, hogy Budapesten – ahol kicsiben tudnák megmutatni, miként kormányozna egy balliberális kormánykoalíció – még a Lánchíd felújítása is kifog rajtuk. Az ellenzéki térfélen az egyetlen potens szereplő a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció. (tovább…)

A koronavírus-járvány egy rövid időre háttérbe szorította az ellenzéki pártok belső konfliktusait, ugyanakkor a járvány csillapodásával újra felerősödik a már régóta tartó átrendeződés az ellenzéki oldalon. A Jobbik szétesése megállíthatatlannak tűnik, a baloldallal szövetkező egykori nemzeti párt a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak egyik legnagyobb szavazótábor-vesztésén ment keresztül. Az MSZP mindeközben egyre mélyebbre süllyed a közvélemény-kutatásokban. A liberális Demokratikus Koalíció végleg az ellenzék vezető ereje lett, a nyilvánosságban pedig egyre inkább Dobrev Klára veszi át Gyurcsány Ferenc helyét. A szintén liberális Momentum mindeközben Hadházy Ákos és Szél Bernadett pártnélküli politikusokkal szövetkezik, hozzájuk hasonlóan a Párbeszéd is a botránypolitizálást részesíti előnyben. Az LMP jövője kérdéses, a zöld formáció láthatóan igyekszik felvenni az ellenzéken belül egyfajta centrumpozíciót. Az ellenzéki polgármesterek kudarcai jelentősen ronthatják az ellenzék 2022-es esélyeit, ráadásul a koronavírus-járvány során mutatott magatartásuk sem segítette őket.
(tovább…)

Szanyi Tibor kilépése az MSZP-ből már a sokadig példa arra, hogy a szocialisták komoly válságban vannak, már egyáltalán nem vehető biztosra, hogy a párt 2022 után is létezni fog. Az elmúlt időszakban tapasztalható sorozatos kilépések mögött Gyurcsány Ferenc erősödő és megosztó szerepe áll: míg sokan a Demokratikus Koalícióba lépnek át, addig mások – éppen az ő növekvő befolyása miatt – tőle független, alternatív politikai formációkat keresnek. Gyurcsány Ferenc célja egyértelmű, egy általa vezetett ellenzékkel akar nekifutni a következő országgyűlési választásnak. (tovább…)

A közvélemény-kutatások alapján nem várható az ellenzék előretörése az októberi önkormányzati választáson, így az EP-választáshoz hasonlóan az ellenzék számára a belső hatalmi harcokról fog majd szólni ez a megmérettetés is.

(tovább…)

Karácsony Gergely győzelmével Gyurcsány Ferenc terve az MSZP beszántásáról egy időre megbicsaklott, a víz felett tudtak maradni a szocialisták. A nyilvánosság előtti támogatás ellenére a DK elnöke abban lesz érdekelt, hogy a zuglói polgármester kikapjon októberben Tarlós Istvántól.

(tovább…)

Hétértékelő. Kálmán Olga jelölésével Karácsonyt akarják ellehetetleníteni, aki kétségbeesetten próbál a víz felett maradni, miután az MSZP–Párbeszéd történelmi mélységekbe zuhant. (tovább…)

Talán még mindenki emlékszik az ajtónak szaladó, földön fetrengő, ordibáló és minősíthetetlen stílusban beszélő ellenzéki képviselőkre, akik tavaly decemberben botránypolitizálással akarták felhívni magukra a figyelmet. A Kunhalmi Ágnessel, Bangóné Borbély Ildikóval, Tordai Bencével és Jakab Péterrel fémjelzett akciózásnak meg is lett az ára: a választók kőkeményen megbüntették őket május 26-án. Jakab Péter frakcióvezetővé jelölése ugyanakkor azt mutatja, hogy a Jobbik nem vonta le a megfelelő következtetéseket, tovább halad a biztos összeomlást eredményező úton.

(tovább…)