Több országban is összefogtak a pártok a koronavírus ellen

  •  
  •  

Miközben Magyarországon az ellenzéki pártok továbbra sem képesek félretenni kicsinyes politikai érdekeiket és még a koronavírus-törvény elfogadását sem támogatják, több, hosszú évek óta politikai patthelyzettel küzdő országban is összefogtak a politikai pártok. Így például a koronavírus megfékezése érdekében az etnikai és pártpolitikai ellentétek miatt régóta kormány nélkül működő Belgiumban válságkezelő kormány alakult, Spanyolországban a nacionalista jobboldal is támogatja a baloldali kormány válságkezelését, Romániában az ellenzék megszavazta az új kormányt, Izraelben pedig a 2018 vége óta tartó, három választással sem megoldott politikai patthelyzetnek vetett véget a pártok összefogása, de még az elnökválasztás előtt álló Egyesült Államokban is együtt szavaztak a republikánusok és a demokraták. Nem meglepő, hogy a magyar ellenzék viselkedését több ellenzéki véleményformáló is elfogadhatatlannak tartja.

A koronavírus-járvány olyan megpróbáltatások elé állítja a világ országait, amellyel már hosszú évtizedek óta nem találkoztak. A dél-európai és az amerikai események jól jelzik, hogy a vírus gyors terjedése még a világ legfejlettebb országainak egészségügyi rendszereit is képes bedönteni. Ezt felismerve nagyon sok országban a politikai pártok félretették az aktuálpolitikai szempontjaikat és nemzeti összefogás keretében minden erejükkel a járvány elleni védekezést támogatják. Még az olyan etnikailag megosztott országokban is félretették a csatározásokat, mint Belgium vagy Spanyolország. De szintén együttműködnek a pártok a normál esetben belpolitikai csatározásoktól, kormányválságoktól vagy kormányalakítási nehézségektől hangos Romániában és Izraelben is, ráadásul az elnökválasztási kampány ellenére az Amerikai Egyesült Államokban is közösen szavaztak a demokraták és a republikánusok a járvány hatásait mérséklő gazdasági csomagról.

Belgiumot 2018 decembere óta korlátozott hatalommal rendelkező ügyvivői kormány irányítja, miután az addigi négypárti szövetség akkor felbomlott. A belga pártoknak a tavaly májusban tartott választások eredményei alapján sem sikerült kormányt alakítaniuk, a tárgyalások áttolódtak az idei évre. Jól jelzi az etnikailag és politikailag megosztott országban régóta uralkodó politikai instabilitást, hogy a mostani helyzetet megelőzően, a belga pártok már a 2010-es választást követően is csak 541 napon át tartó huzavona után tudtak megegyezni a kormányalakításról.

A belgák a koronavírus-járványra való tekintettek félretették aktuálpolitikai szempontjaikat és Sophie Wilmes belga ügyvezető miniszterelnök és kormánya további 6 hónapra szóló, külön hatáskörrel rendelkező megbízatást kapott a koronavírus elleni küzdelem hatékonysága érdekében.

A kormánynak különleges jogkörei lettek, ami azt jelenti, hogy a törvények elfogadása helyett királyi dekrétumokkal kormányozhatnak, vagyis a kormány döntéseit azonnal alkalmazzák, anélkül, hogy a parlamenti törvényhozási lépéseket végig kellene járni.

Mindez hat belgiumi párt – az Új Flamand Szövetség, a vallon liberális Reformer Mozgalom, a Flamand Liberálisok és Demokraták, a jobbközép Kereszténydemokrata és Flamand, a flamand szocialista párt, a vallon jobbközép Demokrata Humanista Centrum koronavírus elleni intézkedések sikere érdekében tett megegyezésének köszönhető. Mindegyik párt képviselője egyet értett abban, hogy félre kell tenni a politikai különbségeket ebben a helyzetben. Egyedül a flamand nacionalista N-VA nevű párt szavazott a válságkormány ellen.

Spanyolországban már hosszú évek óta politikai patthelyzet van, 2019 novemberében négy éven belül a negyedik választást kellett tartani. 8 hónapon át nem volt hagyományos értelemben vett kormány, miután a választáson egyik párt sem szerzett abszolút többséget, a koalíciós tárgyalások pedig rendre kudarcba fulladtak. Januárban végül felállt a Franco-éra utáni Spanyolország történetének első koalíciós kormánya, miután a parlament 167 igen, 165 nem és 18 tartózkodás mellett éppen hogy, de igent mondott a Pedro Sánchez vezette koalícióra. A törékeny és minimális többséggel rendelkező baloldali kormány egyedül nem lenne képes kezelni a mostani válsághelyzetet, így az alapvető kérdésekben, még a jobboldali, nacionalista VOX nevű párt is is bizalmat szavazott a válságkezeléshez.

Jól jelzi a nemzet összefogást Spanyolországban az is, hogy nem sokkal azután, hogy a miniszterelnök televíziós beszédében részletezte a koronavírus-járvány fejleményeit, a fő ellenzéki Népi Párt vezetője elmondta, hogy képviselőcsoportja támogatni fogja a szükséghelyzet meghosszabbítását.

Szintén jó példa az összefogásra Románia, ahol Magyarország környezetében a legtöbb kormányválság volt az elmúlt időszakban: az elmúlt 10 évben már 14 kormányfő váltotta egymást. A komoly belpolitikai ellentétek és gyakori kormányválságok ellenére a koronavírus-járványra való tekintettel még az ellenzék is megszavazta Ludovic Orban kormányát. A kormánynak – a minimálisan szükséges 233 helyett – 286 törvényhozó szavazott bizalmat, és csak 23-an voksoltak ellene. A kisebbségi kabinetet a koronavírus okozta helyzet miatt az ellenzéki szociáldemokraták is megszavazták.

Benedek Zakariás, az RMDSZ frakcióvezetője a szavazás kapcsán arról beszélt, hogy az országnak jelen körülmények között beiktatott, teljes jogú kormányra van szüksége.

Az RMDSZ törvényhozói ezért megszavazták Ludovic Orban kormányát. Mint fogalmazott, „félretettük azokat a be nem tartott ígéretek, átverések okozta sérelmeinket, amelyeket az első Orban-kormány okozott”.

Az elmúlt évek eseményeit követően senki sem gondolta volna, hogy a koronavírus Izraelben is együttműködésre sarkallja a politikai erőket. Már pedig a jelek szerint véget érhet a 2018 vége óta tartó, három választással sem megoldott politikai patthelyzet Izraelben, miután sikerült megegyeznie a Likudnak és a Kék és Fehér párt volt vezetőjének egy egységkormány megalakításról, miután Beni Ganz félretette Netanjahuval kapcsolatos ellenérzéseit, és saját pártszövetségéből kiválva politikai áldozatot hozott egy újabb választás megakadályozása céljából.

Döntésének fő indokaként a koronavírus-járványt jelölte meg, melynek közepette szerinte egy ország nem teheti meg hogy bizonytalan lábakon álljon, muszáj egységbe kovácsolódnia a vezetésnek.

Hasonlóan nemzeti összefogás valósult meg az Amerikai Egyesült Államokban is a múlt héten, miután kétpárti megállapodás született egy történelmi jelentőségű segélycsomagról. A kongresszus vezető republikánus és demokrata párti tagjai múlt kedden egész nap, éjszakába nyúlóan egyeztettek és a felek egyetértettek abban, hogy az amerikai nép érdekében együtt kell működniük a koronavírus-járvány elleni küzdelemben.

Mindeközben Magyarországon hiába beszélnek a nyilvánosság előtt az ellenzéki politikusok az összefogás fontosságáról, az országgyűlési szavazásoknál mégsem támogatják a koronavírus megfékezése érdekében hozott kormányzati lépéseket, veszélybe sodorva ezzel hazánk hatékony védekezését. Az ellenzéki politikusok lépését több ellenzéki véleményformáló is kritizálta, Vona Gábor, a Jobbik korábbi elnöke például azt írta a múlt heti parlamenti szavazás kapcsán, hogy szerinte támogatnia kellett volna az ellenzéknek a kormányt. Mint fogalmazott, „milyen jó lett volna, ha az összes párt vezetője, ellenzéké és kormánypártoké ma (most az egyszer?) azt üzeneték volna, egymás mellett állva: közösen fogjuk legyőzni ezt a vírust”.

Hasonlóképpen vélekedett Schiffer András is, aki arról beszélt, hogy véleménye szerint az ellenzéknek meg kellett volna szavaznia hétfőn a kormánypártokkal egyetértésben azt a négyötödös javaslatot, ami szerint az Országgyűlés sürgősséggel tárgyalhatta volna a koronavírus-törvényt.

A korábbi parlamenti képviselő tragédiának nevezte, hogy „egy ilyen közegészségügyi vészhelyzetben sem sikerül a pártpolitikai érdekektől elszakadva nemhogy a négyötödös, de az ötötödös támogatást biztosítani a rendkívüli intézkedések mögött”.