Célkeresztben: Oroszország

WP Post Author

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban többek között szó esett az orosz birodalmi gondolkodásról, Oroszország kiírásáról a nyugati civilizációból a cancel culture  szellemében, valamint a magyarországi baloldal hiteltelen és szürreális pozíciójáról a háborús helyzetben békére és biztonságra törekvő kormánnyal szemben.

Gerő András azzal kezdte gondolatait, hogy Nagy Péter cár óta létezik az az orosz birodalmi gondolkodás, amely az évszázadok során különböző formákban, de mindig alapelvként fogalmazta meg saját érdekszférájának kiterjesztését. Ennek mértéket általában a környező viszonyok és az ország ereje szabta meg, ám most úgy tűnik, hogy Putyin valamilyen okból kifolyólag elérkezettnek látta az időt a birodalmi restitúcióra. G. Fodor Gábor egyetértett, hogy Oroszország szempontjából létezhet egy racionális terv, azonban azt is kiemelte, hogy amíg az orosz elnök a birodalmi logika alapján indított háborút, addig a Nyugat is hadat üzent, csak gazdasági–kulturális szinten. Így a párhuzamos háború keretében ölt testet a hollywoodi jellegű propagandisztikus elbeszélés, ami egyre szürreálisabb gazdasági szankciókkal és kulturális eltörléssel jár együtt (ide sorolható többek között a Dosztojevszkij betiltására tett kísérlet, az orosz macskák kitiltása a macskaversenyekről, vagy az orosz származású zeneszerzők eltávolítása pozíciójukból). A történészprofesszor egyetértett, hogy teljességgel elfogadhatatlan, hogy az oroszok stigmatizációját a kollektív felelősség szintjére akarja emelni a Nyugat.

A vendégek elemezték a jó–rossz dichotómia mögött felsejlő politikai szándékot is, aminek kapcsán egyetértettek, hogy a brit, francia, vagy az amerikai birodalom nemcsak a világtörténelem, de a XXI. század során is követett el elítélendő háborús agressziót. A valóság éppen ezért azt mutatja, hogy nem a világ működési elvei változtak meg, hanem a nyelvi keretek. Gerő András szerint azonban továbbra is a nagyhatalmi logika érvényesül a nemzetközi kapcsolatokban, aminek kapcsán G. Fodor Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy a hidegháborús logika akadályokat gördíthet Oroszország visszaírására a civilizációba, miközben a gáz, a kőolaj, vagy a gabona tekintetében rendkívül kiszolgáltatott az európai kontinens az országnak.

Az orosz–ukrán háború magyarországi kontextusában a politikai filozófus arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal elszámolja magát, amikor azt hiszi, hogy a háborút a kampány alá tudja rendelni. Ahelyett, hogy csatlakoznának a nemzeti egységhez, most is megosztottságot akarnak teremteni, ami által nemcsak a kormánnyal, hanem a választópolgárok érdekeivel is szembe mennek. A történészprofesszor szerint a kormány három olyan alapelvet is meghirdetett, (a háborúból való kimaradás, az EU- és NATO-szövetségeinkhez való lojalitás, valamint a menekültek segítése terén) amelyek garantálják hazánk biztonságát, ám az ellenzék retorikája e téren is improduktív és hiteltelen.