A háborús geopolitikai mellékhatások

Az orosz–ukrán háború és a világban zajló geopolitikai változások az egykori Szovjetunió összes államára hatást gyakorolnak. Moldova energiaellátását már közvetlenül is érinthetik az Ukrajna elleni légicsapások, állandó témává vált Belarusz esetleges közvetlen beavatkozásának kérdése, több ország viszont váratlan GDP-növekedés elé nézhet az oroszországi mozgósításnak köszönhetően. (tovább…)

Válságok sora Oroszország határainál

Nem Ukrajna az egyetlen ország, amely fejtörést okoz a moszkvai vezetőknek az elmúlt időszakban. A Szovjetunió felbomlása utáni időszakban olykor lassú, máskor gyors és intenzív elhidegülés ment végbe Oroszország és a posztszovjet országok egy része közt, és azon országok sem kizárólag Moszkva felé orientálódnak már, amelyek megtartották a jó viszonyt vele. Az elmúlt időszakban válságok sora rázta meg, illetve destabilizálja továbbra is a térség több államát, ezek pedig nem csupán az orosz külpolitika problémáira mutattak rá, hanem az egykori Szovjetunió országainak belső feszültségeire is rávilágítottak. (tovább…)

Sanghaji együttműködés: úton Nagy-Eurázsia felé?

Szeptember 15–16-a között az üzbegisztáni Szamarkand városában tartották a Sanghaji Együttműködési Szervezet idei csúcstalálkozóját. A nagyjából az emberiség felét képviselő államok legmagasabb szintű vezetői találkozójának egyik fő témája az együttműködés területi és tartalmi bővítése volt. A többoldalú tárgyalások mellett azonban kétoldalú egyeztetések sora is lezajlott Szamarkandban, amelyek szintén nagy jelentőséggel bírhatnak mind az eurázsiai térség, mind a globális geopolitika erőviszonyainak alakulása szempontjából. (tovább…)

Itt az ősz: egyre nagyobb a brüsszeli szankciók ára

A szeptemberrel elkezdődik az őszi politikai szezon, ami a háború folytatása és az elhibázott brüsszeli szankciók fenntartása miatt sok nehézséget tartogat Európa számára. Az európai energiaválság már annyira súlyos, hogy rendkívüli uniós csúcsot kell tartani jövő pénteken, amelyen több nyugati tagállam is a magyar modellhez hasonlító uniós szintű extraprofitadót és árstopot javasolhat – mondta szezonnyitó videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ebben a rendkívül nehéz globális környezetben Magyarország számára komoly versenyelőny a cselekvőképes kormány, illetve a stabil gazdasági alapok, amelyet jól példáz, hogy még ebben a háborús helyzetben is az EU egyik legnagyobb GDP-növekedését produkálta Magyarország. A baloldal kapcsán kiemelte: a tragikus szervezeti, a személyi és a szellemi állapotuk okán még csak értelmezni sem képesek a jelenlegi geopolitikai helyzetet, rájuk ebben a válsághelyzetben sem lehet számítani. (tovább…)

Önsorsrontó az európai szankciópolitika

Az orosz–ukrán háború következtében minden korábbinál világosabbá vált, hogy Európa képtelenné vált saját geopolitikai és gazdasági érdekeinek képviseletére és érvényesítésére. Nemcsak az Európai Unió elitje, de a legtöbb tagállami vezető sem ismerte fel a szankciópolitika kontraproduktív mivoltát, ami végső soron az uniót hozta előnytelen helyzetbe. Az ellátásbiztonsággal összefüggő alapvetések önsorsrontó módon való figyelmen kívül hagyása többek között magas energiaárakat, egyre emelkedő inflációt és megélhetési költségeket eredményeznek, ráadásul már a stagfláció vagy az akut gázhiány következtében leálló teljes iparágak rémképe sem tűnik elképzelhetetlennek. Az uniós szankciópolitika kudarcára az is kellően rávilágít, hogy a nemzetek feletti intézmény egyre több esetben kénytelen az Oroszország „megbüntetésére” kivetett szankciókon enyhíteni annak érdekében, hogy különböző Európára nézve katasztrofális kimenetelű eseményeket elhárítson. (tovább…)

Messze még az orosz–ukrán háború vége

Öt hónapja tart már Oroszország és Ukrajna háborúja, és sajnos nem tűnik közelinek a vége. A harcok középpontja továbbra is a Donyec-medence (Donbasz), ugyanakkor a többi frontszakaszon is bármikor nőhet a harcok intenzitása. Az orosz–ukrán katonai összecsapáson kívül a globális diplomáciai szembenállás is élesedik, Moszkva és a Nyugat egyaránt gazdasági nyomásgyakorlással próbálja kibillenteni a másik felet – úgy tűnik, eddig előbbi járt sikerrel. (tovább…)

Hatalmi átmenet Eurázsiában

Az elmúlt két évben a posztszovjet térség több államában is nagyszabású alkotmányreformra került sor, amelyek szinte mind a hatalmi átmenet problematikájával álltak kapcsolatban. Az alkotmánymódosításokat Belaruszban, Kirgizisztánban és Kazahsztánban is zavargások előzték meg, míg Üzbegisztánban éppen a módosítások miatt kezdődtek tüntetések. A volt szovjet országok jelentős része szembesült ebben az időszakban azzal a problémával, hogy hogyan tarthatóak fenn a nagy tekintéllyel bíró, gyakran évtizedekig hatalmon lévő vezetők által kialakított rezsimek a hatalom átadása után. (tovább…)

Harc a történelemért

A harctéri küzdelmek mellett emlékezetpolitikai csatározás is zajlik az ukrán–orosz háború hátterében. Ez a II. világháború lezárásának évfordulójához közeledve különösen érzékelhetővé vált. A lassan nyolcvan évvel ezelőtti történések megítélése eddig is problémás pont volt Ukrajna és Oroszország, sőt Európa és Oroszország kapcsolatában, az idei évben pedig végképp elszakadni látszanak egymástól a narratívák. (tovább…)

Két hónapja tart az orosz–ukrán háború

Már több mint két hónap telt el azóta, hogy Oroszország megkezdte ún. „különleges hadműveletét” Ukrajnában. Sem a háború kimenetele, sem az orosz katonai és politikai célok nem világosak teljesen, ahogyan az sem, hogy a Nyugat meddig hajlandó elmenni Oroszország feltartóztatása érdekében. (tovább…)