„Színes forradalmárok” internacionáléja

Az elmúlt húsz évben a posztszovjet térségben számos olyan sikeres és sikertelen tömegmegmozdulás történt, amelyeket „színes forradalmak” gyűjtőnéven ismert meg a világ. Ezek a hasonló forgatókönyv alapján zajló, az alkalmazott szimbólumok színe alapján elkülönített, manipulatív technikákkal elért rezsimváltások gyakran nem kis részben külső (állami, nemzetközi, nagyvállalati) érdekeket is szolgáltak, így egyáltalán nem meglepő, hogy végrehajtóik közül sokan egyetlen nemzetközi hálózatba ágyazódtak be, mondhatni, egy „színes forradalmi internacionálét” alkottak, sőt alkotnak mai napig. (tovább…)

Destabilizációs hullám Kelet-Európában

A posztszovjet térség államain az elmúlt hónapokban destabilizációs hullám söpört végig, a különböző szintű választásokat követően számos országban elhúzódó politikai válság kezdődött. Grúziában az ellenzék bojkottálja a parlament munkáját, Moldovában az új elnök oszlatná fel a parlamentet, Örményországban a hadsereg követeli a miniszterelnök távozását. A válságok kialakulásában a Soros-hálózatok helyi érdekeltségei is felbukkannak, amelyek már Ukrajnában is visszakapaszkodnának a hatalomba. (tovább…)

Kettős médiamérce

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ez nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte. A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be. (tovább…)

A válság biztos jele: magyarellenesség

Az elmúlt időszakban Ukrajnában és Romániában is tapasztalható volt a magyarellenes megnyilvánulások fokozódása, miközben mindkét ország vezetése politikai gondokkal küzd. Romániában gyakorlatilag állandó jelenséggé vált a kormányválság, Ukrajnában pedig a tavaly kirívó győzelmet arató Nép Szolgája párt népszerűsége szakadt be. Ezzel szemben Szerbiában és Szlovákiában, ahol korábban szintén erősen jelent volt a magyarellenesség, a magyarok elleni atrocitások számának csökkenése figyelhető meg, bizonyára nem függetlenül attól, hogy a két ország Budapesttel való viszonya is sokat javult az elmúlt években. (tovább…)

Elmélyülő válság Ukrajnában

Ukrajna legutóbb azzal került a magyar közvélemény figyelmének középpontjába, hogy a koronavírust illetően Európa egyik legfertőzöttebb államának számító ország „vörös zónává” nyilvánította Magyarországot, így az onnan érkezőket mostantól két hét karanténra kötelezik – miközben a naponta regisztrált fertőzöttek száma többszöröse a magyarországiaknak. A koronavírus elleni küzdelem furcsasága azonban nem az egyetlen és talán nem is a legsúlyosabb problémája a kelet-európai országnak. Ukrajna elmélyülő válságát a kormányzópárt folyamatos bomlása, az utcákon elharapózó erőszak, a lassan befagyott konfliktusnak tekinthető kelet-ukrajnai háború és a gazdaság egyre kilátástalanabb helyzete jelzi.

(tovább…)

Demokrata párti elnökjelölt avatkozott be Ukrajnában

Május és június folyamán két alkalommal is olyan hangfelvételeket mutattak be a sajtónyilvánosság előtt Ukrajnában, amelyek Joe Biden egykori amerikai alelnök és jelenlegi elnökjelölt, valamint Petro Porosenko volt ukrán elnök számára is kompromittálóak lehetnek. Az elnöksége idején szélsőségesen nacionalista retorikát alkalmazó és az ország elsőszámú hazafiaként pózoló Porosenko a felvételek alapján egy külföldi hatalom szófogadó bábjának tűnik, míg Biden kapcsán ugyanazokat a vádak vethetők fel, amelyekkel a demokraták illették Donald Trumpot az elmúlt évek során. A XXI. Század Intézet elemzése az ukrán–amerikai kapcsolatokban tavaly kibontakozott kölcsönös beavatkozási botrány hátterét és lehetséges következményeit vizsgálja a legújabb fejlemények tükrében. (tovább…)

Soros-tartomány: Ukrajna

A Soros György körüli hálózatok befolyásának kérdése főleg az elmúlt egy évben került az ukrajnai sajtó figyelmének középpontjába, azonban az amerikai milliárdos immár harminc éve tevékeny szerepet vállal az ukrán közéletben. Az 1990. április 8-án alapított Nemzetközi Újjászületés Alapítvány (International Renessaince Foundation, avagy Mizsnarodnij Fond Vidrodzsennya) eddig több mint 310 millió dollárt költött közel 10 ezer projektre, azzal a céllal, hogy Ukrajnában is felépítse a „nyílt társadalmat”. Az ukrajnai Soros-alapítvány és partnerei időről időre jelentős befolyáshoz jutottak az egymást váltó ukrán elnökök és kormányok mellett. Más országokhoz hasonlóan a Soros-hálózatok ukrajnai tevékenységét is kettősség jellemzi, amelyben a vitathatatlanul hasznos – például egészségügyi vagy kutatási – projektek finanszírozása együtt jár a politikai küzdelmekbe való olykor egészen nyílt beavatkozással és az országon belüli ellentétek kiélezésének szándékával. (tovább…)

Felforgatja az ukrán politikai életet a Telegram

A közösségi média politikában játszott szerepe ma már megkérdőjelezhetetlen, és nem csupán a fiatalabb korosztályok elérésében kikerülhetetlen az online közösségi térben való jelenlét. Az persze régiónként és országonként változik, hogy melyik közösségi oldalnak mekkora a jelentősége: az amerikai politikai kommunikációban kiemelt helyen álló Twittert például viszonylag kevesen használják Magyarországon, ahol az online politikai kommunikáció elsődleges felülete mai napig a Facebook. A posztszovjet térség politikai életében pedig egyre nagyobb szerepet játszik a Telegram nevű alkalmazás, amely nem csupán a kommunikáció közegét, de jellegét is megváltoztatja. (tovább…)