Hírek

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Európa válaszúton: sebességek vagy körök. Az intézet vezető elemzője, Halkó Petra és az intézet kutatója, Biró András a kétsebességes és a körkörös Európa koncepcióját vitatják meg az Európai Unió jövőjének kontextusában. (tovább…)

Az elmúlt évek európai folyamatai egy irányba mutatnak: az Európai Unió fokozatosan eltávolodik attól az alaplogikától, amely korábbi sikerének feltétele volt. A belső piac elmélyítése, a gazdasági integráció erősítése és az európai jólét növelése helyett háborús hisztéria, ideológiai küzdelmek és félreértelmezett geopolitikai ambíciók határozzák meg a brüsszeli döntéshozatalt. Ennek az árát pedig végül az európai polgárok fizetik meg, akik joggal teszik fel a kérdést: ha Ukrajna jóléti programjára 800 milliárd dollárt szánna Brüsszel, hogy lehetséges, hogy az európai jólét kérdése szóba se kerül a pénzek elosztásánál? (tovább…)

A magyar futball társadalmi presztízsének lerombolásáról, majd visszaállításáról szól a Kertész Imre Intézetben bemutatott, Futbólia visszahódítása című kötet, amelyet nem is sport-, hanem közéleti könyvnek tart a szerző, Szöllősi György. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Közép-európai szövetség – korunk végvárai a benzinkutak. Az intézet igazgatója, Békés Márton az örök geopolitikai összefüggések mai következményeit elemzi. (tovább…)

Az energia megszerzése, felhasználása és kereskedelme meghatározó szuverenitási kérdés, amely mindig is központi jelentőségű volt, és ma is az – mondta köszöntőjében Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében megrendezett Energiaszuverenitás 2026 konferencián hétfőn Budapesten, a MOL Campus-on. Az eseményen előadást tartott Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke; Lantos Csaba energiaügyi miniszter; Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója; Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója; Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos; Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhely vezetője; Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitika üzletág-igazgatója; Yongsoo HWANG, a Kepco International Nuclear Graduate School professzora; és Tóth Máté energiajogász, a Rátky és Társa Ügyvédi Irodától. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Biztos magyar út a globális átalakulásban. Az intézet vezető elemzői, Halkó Petra és Deák Dániel a héten létrejött Béketanácsról, az átalakuló világrendről és annak belpolitikai vonatkozásairól beszélgettek. (tovább…)

A Mozgásban őszi évada után idén is a kampány lesz a középpontban. Az őszi évadban egy magasabb perspektívából vizsgáltuk meg a kampány lehetséges körülményeit, kérdéseit Amerikával, Európával, a gazdasággal, illetve a digitális világgal de még a politikai morállal kapcsolatosan is.  (tovább…)

Napjaink geopolitikai folyamatai egyértelművé teszik, hogy egy olyan új globális energiarend van kialakulóban, amelyben az energiaszuverenitás és a diverzifikált hordozókhoz való hozzáférés biztosítása az államok kiemelt célja. Az energiapolitika nem pusztán egy ország gazdasági stabilitását és versenyképességét határozza meg: az olcsó, fenntartható, tiszta és megfizethető energiához való hozzáférés stratégiai és biztonságpolitikai vetülettel is bír. A gyakorlatban azonban kevés állam képes teljes mértékben saját forrásaira és döntéseire támaszkodva kielégíteni energiaigényét. Az erőforrások szűkösségéből és eloszlásából adódóan olyan nemzetközi versenyfutás vette kezdetét, amely nemcsak a szuperhatalmakat érinti, hanem a világ összes államát. (tovább…)

Számos olyan eset van, amikor a jog egyértelműen és kíméletlenül kimondja azt, amit a politika nem szeretne. A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 2025. december 10-i ítélete az Északi Áramlat 2022-es felrobbantásáról pontosan ilyen. A német ítélet valójában annyit mondott ki, amit eddig is tudtunk: a terrorcselekményért Ukrajna felelős, egy állami hátterű, titkosszolgálati műveletről volt szó, amely veszélyeztette egy uniós ország, s így az egész EU energiaszuverenitását. A megfelelő következményeket mielőbb le kellene vonni, Ukrajna alkalmatlan az uniós csatlakozásra, hiszen egy ilyen ország nem érdemli meg a többi tagállam bizalmát. A brüsszeli vezetés azonban hallani sem akar erről, mint ahogy a nyakló nélkül kiszórt uniós források kapcsán sem hajlandó elszámoltatni Ukrajnát. (tovább…)

Orbán Viktor az elmúlt hónapokban többek között két nagyhatalmi vezetővel – Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal – is találkozott, emellett a közel-keleti Békecsúcson résztvevő tíz európai vezető között is szerepelt, a tervek szerint pedig az esetleges Trump–Putyin csúcstalálkozó megrendezésére Budapest a legesélyesebb. Az utóbbi évek fejleményeinek tükrében nem meglepő, hogy Magyarország multivektorális külpolitikája hatékonynak bizonyul a jelenleg zajló globális átalakulásban. A magyar külpolitikai stratégia már több, mint egy évtizede felismerte, hogy a korábbi transzatlanti dominancia kora a végéhez közeledik ideológiai, gazdasági és diplomáciai értelemben egyaránt. A világrendszerváltás folyamatában a korábban domináns aktorok helyzete megváltozik, új szereplők emelkednek fel, akik igyekeznek a saját nemzeti érdeküket védeni. Magyarország élen jár abban a folyamatban, amely egy ideológiai kötöttségektől mentes, kölcsönösen előnyös partnerségeken alapuló nemzetközi rend kiépítésére törekszik. A korábbi nyugati orientáció kibővülése a keleti, majd a déli nyitással nemcsak külpolitikai sikereket eredményez, de az ország belpolitikai helyzetének stabilitását is szolgálja. (tovább…)

(tovább…)

(tovább…)

Németország komplex gazdasági, társadalmi és politikai válságtünetei a jelenlegi elit vezetése mellett egy visszafordíthatatlan strukturális átalakulás folyamatára világítanak rá. Friedrich Merz kancellár hangzatos reformígéretei politikai ellenállásba ütköznek, az ipar stagnál, a német újrafegyverkezés – és főleg annak költségei – terén sincs társadalmi konszenzus, az általános jóléttel kapcsolatos kilátások egyre borúsabbak. A német elit a gazdasági, ipari, és energetikai, valamint biztonság és társadalompolitikai döntések szerteágazó pókhálójában egyre nehezebben talál olyan metszetet, amely nem növeli tovább a társadalmi frusztrációt, és ezzel párhuzamosan az AfD támogatottságát. (tovább…)

A 2025-ös évnek, mint a fordulat évének, az a nagy tanulsága, hogy a világban a liberális korszellem egyszer s mindenkorra véget ért. Ez a liberális korszellem nálunk már 2010-ben véget ért. Magyarország a nyugati világ előtt jár tizenöt évvel. Az Orbán-korszak lényege az, hogy sokkal előbb felismertük a küszöbön álló változásokat. Ez jelenti a világváltozások felismerését a politikai, gazdasági, nemzetközi kapcsolatokat érintően, de kulturális tekintetben is – ennek a része a hazai kulturális hegemónia szerkezetváltozása.  (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozat évzáró adásának címe: EU-csúcs: sorsdöntő csata várható! Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Petri Bernadett a jövő heti EU-csúcson várható politikai vitákat értékelték, de egyben összegezték az idei évet és azt, mi várható 2026-ban. (tovább…)

A jövő hét második felében idén utoljára ülnek össze Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők. A hivatalos napirenden szerepel Ukrajna újabb pénzügyi támogatása: Brüsszel ugyanis egy új, több évtizedre kiható, a tagországokra nézve rendkívül kockázatos megoldással kívánja ismét „megmenteni” az ukrán államot, amely a befagyasztott orosz vagyonra épülne. A tagországok a legkevésbé sem támogatják egyhangúan az ötletet, így Brüsszel egy újabb jogi trükkel szabadulna meg a nemzetállami vétótól. Az év utolsó uniós csúcstalálkozója tehát arról szól, hogy Európa marad-e szuverén nemzetek szövetsége, vagy végképp elszabadul egy központosított, szerződések keretein és a tagállamok felhatalmazásán túlfutó brüsszeli gépezet. A tét óriási – és Magyarország ismét a frontvonalban van. Ebben a helyzetben különösen felértékelődik, hogy hazánk élén olyan vezető álljon, aki nem hajlandó feladni a nemzeti szuverenitás utolsó eszközeit – sem pénzügyi, sem jogi, sem pedig politikai téren. (tovább…)

A Terror Háza Múzeumban mutatták be a Budapest második világháborús angolszász bombázását felelevenítő honlapot. A rendezvényen beszédet mondott Barthel-Rúzsa Zsolt, a Honvédelmi Minisztérium katonai nemzetbiztonság irányításáért felelős államtitkára, Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és Kovács Vilmos ezredes, történész, muzeológus. Az esemény házigazdája Farkas Sebestyén, a Terror Háza Múzeum történésze volt. (tovább…)

A „színes forradalomra” irányuló törekvések továbbra is virágkorukat élik. Európában a nemzeti-szuverenista erők megerősödése okozta jobboldali hullám részeként nem meglepő, hogy több országban is külföldi beavatkozásra, felforgató tevékenységek sorozatára került sor egy-egy kormány megdöntése érdekében. Ezen megmozdulások általában egyes államok, külföldi szervezetek vagy NGO-k által támogatott, hatalomra törő politikusok és „civil” szervezetek által életre hívott tüntetések formájában mutatkoznak meg, amelyek a civil társadalom vagy a diákság bevonásával igyekeznek elérni céljaikat. Magyarországon sem újkeletű a külföldi segítséggel kormányváltásra törekvő erők jelenléte, amelyek egy globális hálózat részeként működve igyekeznek érvényre juttatni ideológiájukat. (tovább…)

Alig valamivel több mint négy hónap van hátra a választásokig. Mozgalmas őszön vagyunk túl. Az október-november arról szólt, hogy a Fidesz sebességet váltott, megy előre és átvette a kezdeményezést. Ezt támasztják alá a bejelentett kormányzati programok (az Otthon Start-program, a háromgyermekes anyák szja-mentessége, a 14. havi nyugdíj, a vállalkozásokat segítő javaslatcsomag) és erről szól a diplomáciai nagyüzem is (Trump-Orbán találkozó és a moszkvai látogatás), ahol a tét megint csak az embereket foglalkoztató nagy ügyek (a rezsicsökkentés megvédése és az ukrajnai béke) voltak. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Európa válságra ítélve. Az intézet kutatói, Petri Bernadett és Biró András az Európai Unió gazdasági lejtmenetét elemzik olyan szempontok mentén, mint az évek óta tartó stagnálás, a beruházások hiánya, a körvonalazódó közös uniós adósságspirál és a fegyverkezési láz. (tovább…)

Az orosz-ukrán háború nem csak beárnyékolja de a keretét is adja a jövő évi választásoknak. De milyen hatással van a háború most a magyar háztartásokra? Mennyivel jutott kevesebb a magyaroknak a háború miatt? Mit tud kezdeni a kormány a háború okozta gazdasági nehézségekkel kicsit több mint 4 hónappal a választások előtt? Mit oldana meg a béke, és mi változna? Megoldja a béke az energiabiztonságunkat? Brüsszelnek a háború vagy a béke az érdeke? Mennyibe fog kerülni a magyaroknak ha Brüsszel akarata érvényesül? Hogy fog ez meglátszódni a magyar ember pénztárcáján? (tovább…)

Az elmúlt évek világpolitikai eseményei átalakították az erőviszonyokat a Kaukázus térségében is, ahol Azerbajdzsán feltűnő szinergiákat volt képes létrehozni saját külpolitikai stratégiája és a formálódó multipolaritás hajtóereje között. A térség hatalmi dinamikája gyökeresen megváltozott, hiszen amíg a történelem folyamán leginkább különböző nagyhatalmi érdekek ütközőzónájaként szolgált, napjainkra egy forgalmas kereszteződéssé vált Európa és Közép Ázsia között. Azerbajdzsán egy olyan kereskedelmi, logisztikai és energetikai tengellyé vált, amely nemcsak összekapcsolja a transzatlanti világot Törökországot és Kínát, de földrajzi adottságait kihasználva nélkülözhetetlen szereplővé is avanzsált a legtöbb geopolitikai szereplő szemében. (tovább…)

Jó döntést hoztak 1989-ben arról, hogy Magyarország alkotmányjogi berendezkedése parlamentáris demokrácia legyen – mondta Áder János korábbi köztársasági elnök, a tíz elnöki évéről szóló interjúkötet szerdai bemutatóján Budapesten, a Kertész Imre Intézetben. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában megjelent könyv bemutatóján köszöntőt mondott Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója, a szerzőt pedig Stumpf István Széchenyi-díjas egyetemi tanár kérdezte. (tovább…)

Miközben az európai versenyképesség egyre meredekebb lejtmenetet vett, az EU külpolitikája hiteltelenségi válságban van, a kezeletlen migráció pedig napi szinten veszélyezteti az európai emberek biztonságát, az Európai Bizottság „Európai Demokráciapajzs” néven újabb nagyszabású kezdeményezéssel állt elő. A néhány nappal ezelőtt bejelentett új javaslatot szokás szerint az a nemes cél vezeti, hogy megerősítse a demokráciát és védje a polgárokat. A valóságban azonban egy újabb eszközről van szó, amelynek célja a brüsszeli befolyás növelése, beavatkozás a nemzeti választásokba, a patrióta, konzervatív hangokkal való leszámolás. Az európai unió vezetése most nem kevesebbre ragadtatja magát, mint, hogy előírja állampolgárai számára mi a megfelelő információ, mi a helyes vélemény és melyek azok a megbízható NGO-k, amelyek majd eligazítják az európai polgárokat az Brüsszelnek nem tetsző „álhírek” tengerében. Az Európai Demokráciapajzs a nemzeti szuverenitás és a szólásszabadság elleni eddig talán legdurvább támadás, amelynek eredményeként Brüsszel befolyásolhatná a választási folyamatokat, intézményesíthetné a balliberális NGO-hálózat politikai szerepét az információhoz való hozzáférésben, legfőképpen pedig uniós eszközökkel tenné befolyásolhatóvá a közvélemény alakulását a tagországokban. (tovább…)

„Nem születtem köztársasági elnöknek, mint ahogy egy demokráciában senki sem születik semmilyen közjogi méltóságra” – ez az Áder János köztársasági elnöki beiktatási beszédéből származó idézet jól szemlélteti, hogy milyen szellemiséggel állt hozzá tíz éven keresztül pozíciójához. Az Áder János köztársasági elnökként eltöltött egy évtizedét feldolgozó könyv bemutatja, hogyan vált a korábban aktív politikusból a rendszerváltást követően – Göncz Árpáddal holtversenyben – a leghosszabb időt hivatalban töltő magyar államfő. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Mi Orbán titka? A mellérendelő magyar külpolitikáról. Az intézet igazgatója, Békés Márton az Orbán–Trump találkozó kapcsán elemzi Magyarország sikeres külpolitikáját. (tovább…)

A XXI. Század Intézet “A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” projekt keretében azt vizsgálta, hogyan vélekednek a magyar választók a múlt heti Trump-Orbán csúcstalálkozó sikerességéről. (tovább…)

A Tisza Párt feltűnése óta tetten érhető, hogy az ellenzéki kihívó nyíltan a kormánypárt politikai koreográfiáját és stratégiáját másolja, amire az októberi 23-ai események is rávilágítottak. A korábbi választások eredményét tekintve bizonyossá vált, hogy az ellenzéki pártok gyakorlata nem vezetett sikerre, ebből adódón a Tisza Párt eltérő megközelítést alkalmaz a kampányidőszakban, amelynek során a kormány stratégiájának átvételével, hasonló programok és kezdeményezések szervezésével igyekszik nagyobb népszerűségre szert tenni. A párt működésében külföldi példa is felfedezhető, amely leginkább az Európai Néppárt álláspontjának követésében nyilvánul meg. Miután egyre többször tűnnek fel olyan gyakorlatok, amelyek a kormányoldalon már régóta bevett szokásnak számítanak, illetve külföldön látott mintázatok is megjelennek az ellenzéki oldalon, egyre szembetűnőbb, hogy a Tisza Párt mögött nincs önálló gondolat. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig Péntek Podcast című műsorának legújabb adása „Az új világrend küszöbén: Közép-Európa ideje” címet viseli. Az epizódban az Intézet vezető elemzője, Halkó Petra osztja meg közép-európai és kínai tapasztalatait a világrendszerváltás jelenlegi folyamatai kapcsán. (tovább…)

Helye van a politikában a morálnak vagy sem? Mi várható a politikában a technológia, a mesterséges intelligencia behatolásával? A hatalom az démonikus vagy csak a cél iránti alázat testesül meg benne? Helye van az indulatnak a politikában? Hogy lehet az igazság mögé többséget rendelni? Mi a jövő évi választás tétje?

Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett G. Fodor Gábor a Mozgásban legújabb adásában Lánczi Andrással Széchenyi-díjas filozófussal.

(tovább…)

Németország egykoron konzervatív néppártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) történelmi válsággal néz szembe, amelyből egyre kevésbé mutatkozik kiút. Noha a CDU már Angela Merkel vezetése alatt súlyos identitásválságba sodorta magát, Friedrich Merz mindezt tovább fokozva a szakadék szélére kormányozta a pártot. Miután a CDU a progresszív fősodorba való beágyazottsága okán egyre merevebben zárkózik el az Alternatíva Németországért (AfD) párttal való együttműködéstől, a korábbi hajszálrepedések széles törésvonalakká váltak a párton belül. Miután az AfD felmérések szerint hónapok óta Németország legnépszerűbb pártja, a CDU szavazói közötti korábbi konszenzus is elpárologni látszik a két párt közötti együttműködés tilalmát illetően. Természetesen ez nem függetleníthető attól, hogy a kereszténydemokraták kényszerkoalíciója a szociáldemokratákkal nem volt képes új impulzusokat hozni a német politikába, ellenben a választópolgárok frusztrációja tovább nőtt romló életkörülményeik miatt. Az utóbbi évek trendjei alapján a CDU már középtávon is nehezen kikerülhető csapdahelyzetbe kerül: további hanyatlás, vagy politikai szecesszió vár a pártra. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Bővül Orbán Viktor uniós mozgástere. Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Petri Bernadett Orbán Viktor római útját, a cseh választás eredményét és a november 7-i Trump–Orbán találkozót értékelték kül- és belpolitikai szempontból egyaránt. (tovább…)

Az Európai Számvevőszék pár héttel ezelőtt napvilágot látott jelentése szerint az Európai Unió 2024-ben az éves uniós költségvetés 3,6%-át szabálytalan módon költötte el. Ez az összeg Magyarország tavalyi befizetésének négyszerese. A költségvetés kohéziós fejezetében a hibaszint még ennél is magasabb, 5,7% volt, ami azt jelenti, hogy minden húsz euróból legalább egy eurót szabálytalanul fizettek ki. Az uniós programok alacsony hatékonysággal működnek, az Európai Unió egyre növekvő hitelállománya pedig az eladósodással fenyeget, néhány nappal ezelőtt a több, mint 100 milliárd eurós helyreállítási alap hatékonyságát is kritizálta a Számvevőszék. A költségvetési egyensúly felborult, a tervezés helyét az állandó tűzoltás, az ésszerűtlen és megalapozatlan forráskihelyezések és a politikai zsarolás vette át. Európa napjainkban a saját jövőjét éli fel. Az elfolyt eurómilliárdok, a felelőtlen hitelfelvétel, az ész nélküli háborús finanszírozás, összességében tehát az uniós intézmények okszerűtlen gazdálkodása a jogállamiság elveinek egyértelmű és súlyos megsértését jelenti ennek megállítására pedig csak az európai patrióta összefogás teremthet lehetőséget. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ez volt a Békemenet: „Egyetlen lélekről sem mondhatunk le”. Az intézet igazgatója, Békés Márton az október 23-i békemenetet, illetve Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth téren elmondott beszédét elemzi. (tovább…)

(tovább…)

A nemzet a 21. században is alapja az állampolitikának, és feltétele a demokráciának – mondta Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) párt frakcióvezetője és társelnöke hétfőn a Várkert Bazárban. A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal közösen szervezett Eötvös József-előadások keretében ezúttal Alice Weidel tartott előadást Németország és Európa címmel. Az eseményen köszöntőt mondott Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója, és Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnök-főigazgatója. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: A közel-keleti béke brókerei.Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Biró András a közel-keleti békecsúcsot tágabb kontextusba helyezve értékelik kül- és belpolitikai szempontból egyaránt. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány együttműködésének köszönhetően 2015-ben indult útjára a nagy sikerű Eötvös-előadások című rendezvénysorozat. Az évről évre Magyarországon ritkán megforduló külföldi, illetve nagy tekintélyű hazai előadókat felvonultató programsorozat célja, hogy a résztvevők az adott témában legjáratosabb, leginkább lényeglátó és leghitelesebb értelmezők segítségével gondolkodhassanak el folyamatosan változó világunkról, a közéletet leginkább foglalkoztató aktuális kérdésekről. (tovább…)

Fél év van hátra a választásig. Túl vagyunk egy mozgalmas nyáron és egy viharos szeptemberen, közeleg a hajrá. Most már minden hétnek, minden napnak jelentősége lehet. A XXI. Század Intézet úgy döntött, hogy “A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” elnevezéssel, a választásokig hátra lévő hónapokban rendszeresen jelentkezik majd kutatásokkal. (tovább…)

Az utóbbi években az ellenzéki pártok összeomlásával vagy eljelentéktelenedésével párhuzamosan Magyarországon a különféle influenszerek, színészek és a külföldről finanszírozott sajtótermékek igyekeznek olyan politikamentesnek álcázott megmozdulásokat szervezni, amelyeken keresztül a kormány bukását segítenék elő. Ezen események kulcsszereplői habár nem köteleződnek el nyíltan, bár erre is van példa, céljaik mindig egybeesnek az új ellenzéki kihívó törekvéseivel, miközben a stabil külföldi háttér megfelelő alapot biztosít tevékenységük lebonyolításához. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyar Majdant akarnak? Az intézet igazgatója, Békés Márton a kormánypárti tábor bővülésének stratégiáját elemzi. (tovább…)

(tovább…)

A demokrácia alapvető ismérve, hogy mindenki egyenlő a törvény előtt. Az Európai Parlament plenáris ülésén azonban, amikor a képviselők többsége úgy döntött: nem függeszti fel sem Magyar Péter, sem Ilaria Salis mentelmi jogát, ismét bebizonyosodott, hogy vannak egyenlőbbek az egyenlőknél. A mentelmi jog tehát ma Brüsszelben nem az igazság eszköze, hanem a politikai lojalitásé. Ahol pedig a felelősségre vonás nem egyetemes elv, hanem politikai alku tárgya, az nem jogállamiság, hanem diktatúra. Ráadásul, amikor egy nemzet képviseletét ellátó politikus sorsáról nem a hazai törvények, nem a nemzeti igazságszolgáltatás dönt, hanem egy idegen, politikailag motivált testület, vagy amikor egy kiemelkedően erőszakos” jellegű cselekményekkel vádolt személyt a magyar bíróság brüsszeli döntés alapján nem vonhat felelősségre, akkor ott nemcsak a jogrend sérül, hanem a nemzeti önrendelkezés is. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Antifa terroristák. Az intézet vezető elemzője, Halkó Petra és az intézet kutatója, Biró András tágabb történelmi kontextusban a politikai erőszak legitimációját és az Antifa mozgalom terrorszervezetté nyilvánítását értékelik. (tovább…)

Az utóbbi évek gazdasági és politikai krízis-konvergenciája alapjaiban rengette meg a világrendet, és miközben az alakuló multipoláris nemzetközi rend szerkezeti mintázatai még képlékenyek, az új tartópillérek egyre szilárdabbnak tűnnek. A „nemzeti újjáéledés korszakában” (Halkó Petra) azon államok képesek érdekeik minél szélesebb körű érvényesítésére, amelyek egyrészről képesek ellenállni a váratlan politikai-gazdasági turbulenciáknak, másrészről olyan ambiciózus politikát folytatnak, amely saját történelmi gyökereikből és hagyományaikból táplálkozik, és nemzeti konszenzuson alapul. A világrend átalakulásának eddigi egyik legnagyobb nyertese a Recep Tayyip Erdoğan vezette Törökország, amely – a világ államainak túlnyomó többségével ellentétben – alakítója, sőt hajtóereje is a formálódó multipolaritásnak. Törökország geopolitikai elhelyezkedése, katonai és gazdasági ereje, valamint kulturális hatósugara miatt egyre inkább azt ambicionálja, hogy önálló pólussá váljon a többpólusú világrendben. Ankara ehhez nemcsak erővel és elkötelezettséggel rendelkezik, de az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve az Európai Unión át egészen Oroszországig és Kínáig egy sor geopolitikai szereplőt tett érdekeltté – más-más szempontból – a török befolyás kiterjesztésében, ami egyértelműen igazolja a török külpolitika sikerét. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Szelíd erődemonstráció – elindult a Fidesz-hullám. Az intézet igazgatója, Békés Márton a kormánypárti tábor bővülésének stratégiáját elemzi. (tovább…)