Hírek

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ez volt a Békemenet: „Egyetlen lélekről sem mondhatunk le”. Az intézet igazgatója, Békés Márton az október 23-i békemenetet, illetve Orbán Viktor miniszterelnök Kossuth téren elmondott beszédét elemzi. (tovább…)

(tovább…)

A nemzet a 21. században is alapja az állampolitikának, és feltétele a demokráciának – mondta Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) párt frakcióvezetője és társelnöke hétfőn a Várkert Bazárban. A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvánnyal közösen szervezett Eötvös József-előadások keretében ezúttal Alice Weidel tartott előadást Németország és Európa címmel. Az eseményen köszöntőt mondott Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója, és Kavecsánszki Ádám, a Polgári Magyarországért Alapítvány elnök-főigazgatója. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: A közel-keleti béke brókerei.Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Biró András a közel-keleti békecsúcsot tágabb kontextusba helyezve értékelik kül- és belpolitikai szempontból egyaránt. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány együttműködésének köszönhetően 2015-ben indult útjára a nagy sikerű Eötvös-előadások című rendezvénysorozat. Az évről évre Magyarországon ritkán megforduló külföldi, illetve nagy tekintélyű hazai előadókat felvonultató programsorozat célja, hogy a résztvevők az adott témában legjáratosabb, leginkább lényeglátó és leghitelesebb értelmezők segítségével gondolkodhassanak el folyamatosan változó világunkról, a közéletet leginkább foglalkoztató aktuális kérdésekről. (tovább…)

Fél év van hátra a választásig. Túl vagyunk egy mozgalmas nyáron és egy viharos szeptemberen, közeleg a hajrá. Most már minden hétnek, minden napnak jelentősége lehet. A XXI. Század Intézet úgy döntött, hogy “A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása” elnevezéssel, a választásokig hátra lévő hónapokban rendszeresen jelentkezik majd kutatásokkal. (tovább…)

Az utóbbi években az ellenzéki pártok összeomlásával vagy eljelentéktelenedésével párhuzamosan Magyarországon a különféle influenszerek, színészek és a külföldről finanszírozott sajtótermékek igyekeznek olyan politikamentesnek álcázott megmozdulásokat szervezni, amelyeken keresztül a kormány bukását segítenék elő. Ezen események kulcsszereplői habár nem köteleződnek el nyíltan, bár erre is van példa, céljaik mindig egybeesnek az új ellenzéki kihívó törekvéseivel, miközben a stabil külföldi háttér megfelelő alapot biztosít tevékenységük lebonyolításához. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyar Majdant akarnak? Az intézet igazgatója, Békés Márton a kormánypárti tábor bővülésének stratégiáját elemzi. (tovább…)

(tovább…)

A demokrácia alapvető ismérve, hogy mindenki egyenlő a törvény előtt. Az Európai Parlament plenáris ülésén azonban, amikor a képviselők többsége úgy döntött: nem függeszti fel sem Magyar Péter, sem Ilaria Salis mentelmi jogát, ismét bebizonyosodott, hogy vannak egyenlőbbek az egyenlőknél. A mentelmi jog tehát ma Brüsszelben nem az igazság eszköze, hanem a politikai lojalitásé. Ahol pedig a felelősségre vonás nem egyetemes elv, hanem politikai alku tárgya, az nem jogállamiság, hanem diktatúra. Ráadásul, amikor egy nemzet képviseletét ellátó politikus sorsáról nem a hazai törvények, nem a nemzeti igazságszolgáltatás dönt, hanem egy idegen, politikailag motivált testület, vagy amikor egy kiemelkedően erőszakos” jellegű cselekményekkel vádolt személyt a magyar bíróság brüsszeli döntés alapján nem vonhat felelősségre, akkor ott nemcsak a jogrend sérül, hanem a nemzeti önrendelkezés is. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Antifa terroristák. Az intézet vezető elemzője, Halkó Petra és az intézet kutatója, Biró András tágabb történelmi kontextusban a politikai erőszak legitimációját és az Antifa mozgalom terrorszervezetté nyilvánítását értékelik. (tovább…)

Az utóbbi évek gazdasági és politikai krízis-konvergenciája alapjaiban rengette meg a világrendet, és miközben az alakuló multipoláris nemzetközi rend szerkezeti mintázatai még képlékenyek, az új tartópillérek egyre szilárdabbnak tűnnek. A „nemzeti újjáéledés korszakában” (Halkó Petra) azon államok képesek érdekeik minél szélesebb körű érvényesítésére, amelyek egyrészről képesek ellenállni a váratlan politikai-gazdasági turbulenciáknak, másrészről olyan ambiciózus politikát folytatnak, amely saját történelmi gyökereikből és hagyományaikból táplálkozik, és nemzeti konszenzuson alapul. A világrend átalakulásának eddigi egyik legnagyobb nyertese a Recep Tayyip Erdoğan vezette Törökország, amely – a világ államainak túlnyomó többségével ellentétben – alakítója, sőt hajtóereje is a formálódó multipolaritásnak. Törökország geopolitikai elhelyezkedése, katonai és gazdasági ereje, valamint kulturális hatósugara miatt egyre inkább azt ambicionálja, hogy önálló pólussá váljon a többpólusú világrendben. Ankara ehhez nemcsak erővel és elkötelezettséggel rendelkezik, de az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve az Európai Unión át egészen Oroszországig és Kínáig egy sor geopolitikai szereplőt tett érdekeltté – más-más szempontból – a török befolyás kiterjesztésében, ami egyértelműen igazolja a török külpolitika sikerét. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Szelíd erődemonstráció – elindult a Fidesz-hullám. Az intézet igazgatója, Békés Márton a kormánypárti tábor bővülésének stratégiáját elemzi. (tovább…)

Ha az Európai Unióra, mint politikai projektre tekintünk, akkor az jut eszünkbe, hogy azért hozták létre, hogy legyen béke, és legyen gazdasági növekedés. Most viszont úgy tűnik, hogy Európa háborút akar, miközben lemarad a gazdasági versenyben más kontinensekkel szemben.

Mi történt Európával és az Európai Unióval? Van értelme fenntartani ezt a konstrukciót? Miért nincs nyoma annak, hogy az európai elit bármit is tenne azért, hogy Európának jobb legyen? A fegyverkezés helyett miért nem versenyképes akar lenni az EU? Van egyáltalán értelme a brüsszeli utat választani? Erősödik a patrióta hang az Európai Unióban, de vajon ez mire lesz elég a széteső nagy nemzetállamok mellett? (tovább…)

(tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Röszke után tíz évvel ébredezik Európa. Az intézet kutatója, Biró András és a Szabad Európa Intézet munkatársa, Petri Bernadett értékeli a tíz éve lezajlott röszkei csata fényében a nyugat-európai migrációs krízist. (tovább…)

Ha megnézzük a 2015-ös EU-csúcsok előtti csoportképeket, akkor azt láthatjuk, hogy az akkori állam- és kormányfők többségét ma már nem is ismerjük, a felejtés homályába vesztek, miután többségük bevándorláspárti álláspontot képviseltek és népszerűtlenné váltak – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán Viktor szinte egyedüli európai vezetőként felismerte, hogy a migráció az uniós jövőjét alapjaiban meghatározó kérdés lesz és aki nem lép fel azzal szemben, az visszafordíthatatlanul megváltoztatja az országa kultúráját és jövőjét. Hozzátette: az elhibázott bevándorláspolitikából fakadó társadalmi feszültség sok országban már polgárháborús helyzetet eredményez, a hétvégén például több százezer angol tiltakozott. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kötcse: Orbán Viktor stratégiája, Magyar Péter dilemmája. Az Intézet két vezető elemzője, Halkó Petra és Deák Dániel értékeli a kötcsei találkozó utáni helyzetet, annak bel- és külpolitikai vonatokzásait. (tovább…)

Megtartotta éves értékelő beszédét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Hetedik alkalommal hallhattuk tőle a hagyományos, az Európai Unió állapotáról szóló beszédet az Európai Parlament előtt, megszólalásában azonban minden eddiginél jobbra értékelte eddigi teljesítményét és minden eddiginél grandiózusabb ígéreteket tett az új időszakra vonatkozóan. Von der Leyen továbbra is kiállt a háború folytatása és Ukrajna finanszírozása mellett, emellett pedig úgy értékelte, hogy az Európai Unióban összességében minden rendben van a legfontosabb ügyek, az energiával kapcsolatos kérdések, a migráció és a gazdasági teljesítmény terén. Egy válságban lévő politikus válságbeszédét hallhattuk, amelynek középpontjában valójában von der Leyen saját hatalmának megtartása áll, elsősorban kritikusai háttérbe szorítása által. Éppen ezért sürgős teendőt csak olyan területeken talált, mint az amerikai NGO finanszírozás átvétele, a tagállami vétó leépítése és a jogállamisági eszközök megerősítése, kiterjesztése. Eközben a felmérések szerint az európaiak kétharmada kudarcnak tartja a von der Leyen bizottság működését és ugyanilyen arányban támogatnák a Bizottság elnökének lemondását. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Jön az ősz, fordul a szél. Békés Márton történész–politológus, az intézet igazgatója a nyár bel- és külpolitikai eseményeit értékeli. (tovább…)

A tavalyi kegyelmi ügy óta eltelt egy híján húsz hónap alatt sok minden történt: teljesen átalakult a magyarországi ellenzék szerkezete, a kormánypártokra rekordot döntve kétmillió ember adta szavazatát az európai parlamenti választásokon, miközben veszteségeket is szenvedett, a hazai kormányellenes média pedig összehangolt kampányba kezdett a szuverenitást védő kabinet munkája ellen. A jövő évi választásokig hátralévő több mint hét hónap mindkét oldal számára egyszerre sok és kevés idő. A kormányoldal számára azonban egyértelműen több a kedvező jel: a tapasztalt vezetés, a nagy rutin, a szervezettség és a nyáron kialakított tematizációs fölény mind mellette szól. Az ellenzék eközben fáradtan áll rajthoz s még csak most jön a java. (tovább…)

Ausztriában a közelmúltban hozott bírósági ítélet – amely egy magánjogi vita során az iszlám saría jog alapján született döntést hagyott helyben – sokkolta az európai közvéleményt. Bár a bíróság hivatalosan arra hivatkozott, hogy az ítélet tartalmát nem kötelessége vizsgálni, elegendő, ha az eredmény nem sérti az osztrák jog alapelveit, az ügy mégis messzire mutat. Nem csupán arról van szó, hogy Európai Unió egészének demokratikus működését komoly veszély fenyegeti a párhuzamos jogrendszerek megjelenésével, aláásva ezzel mind a tagállamok közötti kölcsönös igazságügyi együttműködést, mind pedig az európai állampolgárok bíráskodásba vetett bizalmát. A valódi probléma az eset hátterében álló európai migrációs politika több, mint egy évtized óta tartó látványos kudarca, amely, miközben Magyarországra immáron a 600 millió euró összeget is meghaladó mértékű pénzbírságot ró, az európai civilizáció és önrendelkezés felszámolásával fenyeget. (tovább…)

Miközben Friedrich Merz német kancellár a nemzetközi térben azzal pozícionálja magát, hogy vezetésével „Németország visszatért” a jelentős geopolitikai súllyal bíró államok közé, valójában még a belföldi kihívások kezelésére is képtelen a német politikai rendszer válsága miatt. A kancellár energiáit főleg az SPD-vel alkotott – már a megalakulásakor recsegő-ropogó, pusztán az AfD hatalomból való kizárását célzó – koalíció egyben tartása égeti fel, ami a permanens társadalmi elégedetlenség tüzet csak tovább szítja – főleg Merz választási ígéreteinek elárulása után. A mostanra nagyjából 15 millió állampolgár támogatását élvező AfD betiltására irányuló törekvések egyre nyíltabban egy koncepciós pert idéznek, amelyet a németek többsége a felmérések szerint nem támogat. Mindennek ellenére a német hatalmi kartell az elviekben független Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Szövetségi Alkotmánybíróságot is olyan politika eszközként használja fel, amelyet ezen antidemokratikus ügy érdekében saját céljai érdekében mozgósíthat. A joginak álcázott politikai ellehetetlenítés időzítése nem véletlen, hiszen az AfD töretlen erősödése és a párt BSW-vel való politikai kordonbontó szövetsége a német politikai elit számára komoly veszélyt hordoz magában: hegemón pozíciójuk elvesztését, és ezáltal a rendszerváltás lehetőségét. (tovább…)

A 2024-es európai parlamenti választások a patrióta erők történelmi áttörését hozták: számos tagállamban, így Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon, Ausztriában és Hollandiában is jelentősen növelték mandátumaik számát, több helyen az első vagy második legerősebb politikai erőként végezve. Ez a választói akarat világos üzenetet küldött Brüsszelnek: egyre nagyobb tömegek követelik a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, a bevándorlás korlátozását és a hagyományos európai értékek védelmét. A választási eredmények a korábbinál is erősebb, intézményesített együttműködés iránti igényt teremtettek a patrióta pártok között. Az Európai Parlament következetes kiszorító akciói ellenére az Európai Patrióták pártja és frakciója él és virul, egyre erősebb, egyre összetartóbb és egyre jelentősebb ügyekben tölt be vezető szerepet. Így aztán a Parlament, ha már politikai alapon nem boldogul a Patriótákkal, szokásos módon egy újabb jogi leszámolást tervez. Gondolhatnánk, hogy ehhez azért illő lenne valamilyen jogsértést találni a Patrióták részéről, de Brüsszelben úgy működik a jogállam, hogy már erre sincs szükség: majd felelnek a Patrióták egy másik európai párt helyett. (tovább…)

Nyugat-Európa országai a holokauszt miatt érzett történelmi bűntudatuk miatt, valamint a zsidó nép iránti szolidaritásból fakadóan több mint 75 éven át szinte feltétel nélküli támogatásukról biztosították Izraelt, amiben azonban az utóbbi másfél évben gyökeres változás állt be. A nyugat-európai vezetők Benjámín Netanjáhú kormányának terrorellenesként hivatkozott háborúját a Hamász ellen egyre nagyobb kétkedéssel fogadják. Az egyre élesebb kritikák megfogalmazása mellett immár a kétállami megoldás támogatása – vagyis a palesztin állam létrehozása Izrael mellett – sem tabu többé részükről. Ennek legfőbb hajtóereje nem a térség biztonság- és geopolitikai vetületében, esetleg hatalmi dinamikáiban, vagy akár az emberi jogi aggályokban keresendő, hanem a növekvő és radikalizálódó európai muszlim lakosságnak való megfelelési kényszerben. A nyugati-európai államokon belül a muszlimok növekvő demográfiai, kulturális és politikai súlya olyan belső feszültségeket generál, amely mára az államok stabilitására is hatással van, ahogyan azt a lassan két éve Európa nagyvárosaiban zajló palesztinpárti tüntetések is megvilágítják. A nyugat-európai elitek olyan csapdahelyzetbe kerültek, amelyben immár politikai túlélésük forog kockán és ezért a szimbolikus ügyeken túlnyúlva is kénytelenek egyre növekvő mértékben palesztinpárti politikát folytatni – muszlim (állam)polgáraik elvárásaival összhangban. (tovább…)

A nyugati világban két erő küzd egymással: lokalisták és globalisták, szuverenisták és föderalisták, populisták és neoliberálisok. Egyszerűbben szólva nemzeti és nemzetközi törekvésekről van szó, amelyek Magyarországon régi történeti mintázatokra nyúlnak vissza. (tovább…)

„Nem elég a világ, világkép kell” – fogalmaz Márai Sándor. Világrendet csak az képes kialakítani, aki világképet is tud kínálni: olyan víziót és rendezőelvet, amely kijelöli a közösségek céljait, értékeit és önértelmezését. Az elmúlt évtizedek globális ideológiái azonban épp ettől fosztották meg a világ társadalmait – univerzális ígéreteik mögött nem világképet, csupán technokrata menedzsmentet kínáltak. A jelenlegi átrendeződés egyszerre következménye egy ideológiai vákuumnak és lehetőség arra, hogy újraértelmezzük, mi lehet ma egy érvényes, jövőt formáló világkép alapja. (tovább…)

Néhány nappal ezelőtt tette közzé az Európai Bizottság a tagállamokat immáron hatodik éve pellengérre állító úgynevezett „jogállamisági” jelentését. A joguralmi áttekintés helyett inkább brüsszeli bizalmi indexnek nevezhető dokumentumban valamennyi ország, így hazánk vonatkozásában is a papírforma érvényesült, hiszen annak keretében a tagállamok nem a jogalapú kormányzás, hanem a politikai konformitás alapján kapnak minősítést. A jelentés újítása, hogy külön figyelmet szentel a belső piac „jogállamiság-érzékenységének”, valamint a jogállamiság és az uniós költségvetés kapcsolatának, kiemelve a feltételességi rendelet szerepét. Azzal, hogy az idei jelentés példátlan módon integrálja a „belső piaci dimenziót” a brüsszeli jogállamisági felfogásba, az Európai Bizottság nyíltan kimondja, hogy a „jogállamiság” nemcsak értékkérdés, hanem a gazdasági versenyfeltételek és a pénzekhez való hozzáférés feltétele is. Ezzel az elméleti összekapcsolással Brüsszel aggasztó képet fest a jövőről: lényegében politikai feltételt állít egy gazdasági jogrend működtetéséhez, mindez pedig az európai integráció szerződéses alapelveivel és történeti fejlődésével is nyíltan szembemegy. (tovább…)

Donald Trump megválasztása óta a világrendszerváltás felgyorsult, ugyanis a multipoláris világ kialakulásának folyamatához az Egyesült Államok is csatlakozott. Egyedül az Európai Unió van lemaradva a nagy versenyben, hiszen Eurázsia feltartóztathatatlan felemelkedése, Kína és India tartós ringbe szállása, valamint a globális Dél integrációinak konvergenciája mellett most már Amerika is nagyhatalmi politizálásra állt át a korábbi globalista kurzus után. (tovább…)

Az atomfegyverek terjedésének megakadályozása ezen eszközök megjelenésének pillanatától kezdve napirenden van, az évtizedek során azonban, ha lassan is, de az atomhatalmak száma mégis növekedett. A nukleáris robbanófejek terjedésének korlátozása nem csupán a már atomfegyverrel rendelkező államok stratégiai érdeke, de azoké is, akiknek nincsenek ilyen eszközeik. Az atomfegyverek terjedése – ahogyan azok bevetése is egyes atomhatalmak által – ellenkező logikát juttathat érvényre, és nukleáris fegyverkezési versenyre ösztönözheti azokat az államokat is, amelyeknek ez nem állt szándékában. (tovább…)

Napokon belül véget ér a féléves lengyel EU-elnökség, amely egy új politikai alku időszakának volt tekinthető Brüsszel és Varsó között. A korábbi konzervatív lengyel kormány leváltását célzó, nyolc esztendőn át tartó jogállamisági offenzíva, a „varsói modell” brüsszeli szempontból sikerrel zárult 2023 végén, győzelemhez segítve a Tusk-kormányt. Az egy évvel később kezdődő lengyel elnökség hatalmi szempontból éppen a tranzitidőszakra esett, a belpolitikai viharok mellett a közvélemény érdektelen maradt a féléves brüsszeli időszakkal szemben. A kormány politikai lojalitása és uniós irányvonalakhoz való igazodása egyértelmű elvárás volt az EU részéről, az új lengyel kormány pedig ennek megfelelően teljesített. 2024 elején az Európai Unió rekordsebességgel szabadította fel a korábban visszatartott több mint 100 milliárd euró összegű uniós forrást a lengyel kormány javára, anyagilag ezzel azonban nem az ország gazdaságát, hanem a Tusk-párti politikai elit hatalmát erősítették meg. Eközben a demokrácia és a jogállamiság egyértelmű leépülésével szemben cinkos módon nem emel szót egyetlen uniós intézmény sem. (tovább…)

A nagy 20. századi európai néppártoknak – legyenek akár kereszténydemokraták vagy szociáldemokraták – leáldozott, amely nem csak a társadalom politikai reprezentációját töredezi szét, hanem az országok kormányzásában is instabilitást vált ki. Míg a régi nyugati jobbközép pártok egy része balkanyart vett, az új jobboldal viszont szuverenista-populista irányba fordult, addig a régi baloldal helyén kisebbségi identitásokat képviselő liberális frakciók hemzsegnek. A pártrendszer összeomlása előbb-utóbb a parlament összetételében is megmutatkozik, majd az ingatag kormánykoalíciók bukdácsolásába torkollik. A 27 EU-tagország felében koalíciós felállás van, negyedüket kisebbségi kormány vezeti, három országban ügyvezető kabinet működik, de csak három olyan akad, ahol egy párt(szövetség) birtokolja a parlamenti mandátumok többségét. Az utóbbiak közül is egyértelműen kiemelkedik Magyarország, ahol négy ciklus óta kétharmados, dominánspárti berendezkedés szavatolja a kormányzati stabilitást. (tovább…)

Az identitás és a sokszínűség fogalma az elmúlt években gyakori szereplője lett a politikai vitáknak. A globalista erők szemében a konstruált identitások élveznek elsőbbséget, a multikulturalizmus fogalma a hagyományos közösségek sokszínűsége helyett valójában az elszigetelt egyének kavalkádját jelenti. Ezzel szemben jelent meg az etnopluralizmus fogalma, amely nem egyes népek felsőbbrendűségét vagy ellenkezőleg, az egész emberiség azonosságát hirdeti, hanem a különbségek elismerésére épülő realista szemléletet képvisel. (tovább…)

A rendszerváltoztatás és a huszadik századi magyar történelem egyik legfontosabb beszédeként méltatták Orbán Viktor 36 évvel ezelőtt, Nagy Imre és társai újratemetésekor mondott szavait a XXI. Század Intézet által szervezett Egy bátor beszéd 1989. június 16. – A kezdet című konferencia felszólalói.  (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adásának címe: Nemzetiek a nemzetköziek ellen. Békés Márton történész–politológus, az intézet igazgatója a kiegyezéstől napjainkig tekinti át a magyar politikatörténet két szemben álló erejét. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adásának címe: „Totális háború” a nép ellen. Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója és Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője arról beszélgetnek, hogyan folytat a mai, nyugati típusú demokrácia „totális háborút” a népakarat ellen, miközben egy elit által működtetett rendszer irányítja a közéletet, amely látszólagos demokratikus keretek között valójában korlátozza a többségi akaratot. A demofób gondolkodás ma kifinomult intézményrendszeren keresztül érvényesül: az alkotmányosság, a bíróságok és az ombudsmanok hálózata nem a népuralom elvét, hanem egy szűk elit értékrendjét védi. (tovább…)

A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ – az utókor szempontjából, amelynek magyarázattal tartozik a történelem. (tovább…)

Az Európai Parlament 2025. május 23-i plenáris szavazásán elfogadta azt az új uniós jogszabálytervezetet, amely egységesítené a harmadik országok beruházásainak ellenőrzését a tagállamokban és újabb hatásköröket adna az Európai Unió kezébe e téren, a tagállami hatáskör rovására. Az új javaslat az Európában tapasztalható geopolitikai feszültségekre hivatkozik, de a valóságban francia és német érdekek és a jól ismert brüsszeli birodalmi törekvések húzódnak meg mögötte. Ráadásul az uniós szintű befektetés-átvilágítás – különösen a döntési jogkörrel kiegészülve – precedenst teremthet arra, hogy a Bizottság más gazdasági területeken is jogosultságot szerezzen (pl. iparpolitika, innovációs támogatások, tőkemozgás), megnyitva ezzel az utat a gazdaságpolitikai föderalizmus előtt – amit a francia államfelfogás történetileg mindig is támogatott, Németország pedig pragmatikusan elfogad, amennyiben úgy látja, hogy gazdasági előnye származhat belőle. Az új szabály az európai szuverenitás védelmére hivatkozik, pedig annak feltétele nem az, hogy az EU elnyomja, hanem éppen, hogy segítse a nemzetállamok szabadságát és önrendelkezését: külső viszonylatban érvényesítse, belső viszonylatban pedig a legmesszebb menőkig tiszteletben tartsa azt. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Célkeresztben Magyarország, középpontban Ukrajna. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Kosztur András vezető kutató azokat a nyílt és fedett tevékenységeket veszik végig, amik az orosz–ukrán háború árnyékában folynak, most éppen Magyarország ellen. (tovább…)

Törökország utóbbi hónapokban folytatott többdimenziós sakkjátszmája beérni látszik, hiszen több sikert is elkönyvelhetett a török vezetés az elmúlt hetekben bel- és külpolitikai téren egyaránt. Az állammal szemben 1984 óta fegyveres ellenállást folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) éppen akkor jelentette be feloszlását a demokratikus alapértékek érvényesülésére hivatkozva, amikor az Erdoğan-rendszert politikai ellenfelei önkényuralmi vádakkal támadják az İmamoğlu-ügy miatt. Noha az isztambuli polgármester őrizetbe vétele által vetett hullámok továbbra is polarizálják a társadalmat, a tüntetések intenzitása jelentősen csökkent, ami nagy mértékben a külföldi támogatás hiányának is köszönhető. A transzatlanti világnak jelenleg nem áll érdekében Erdoğan megbuktatása, hiszen amíg az EU saját gyengesége és ezáltal a török katonai védernyőbe vetett reménye miatt egyenesen szemet huny a törökországi események felett, addig a Donald Trump vezette kormányzat lényegében Törökországra bízta a közel-keleti regionális biztonság kezelését, és Szíria sorsát is. Mindebből pedig egyenesen következik az, hogy az orosz–ukrán háborúban közvetlenül és közvetetten érintett felek (főképp az Amerikai Egyesült Államok, és az Európai Unió tagállamai) nemcsak alkalmasnak tartják Törökországot arra, hogy a békeszerződés helyszínéül szolgáljon, de kellő erőt is tulajdonítanak az országnak a háborúban álló felek közötti ellentétek megoldásához. (tovább…)

Adásunkban Békés Márton, az Intézet igazgatója a jelenlegi, átmeneti világrend szerkezetéről, szereplőiről és történelmi analógiáiról beszél. (tovább…)

Európa-szerte elszenvedői vagyunk annak a veszélyes tendenciának, hogy az igazságszolgáltatás belép a politika színterére, és a politikai küzdelmeket jogi eszközökkel akarják lerendezni. Brüsszel úgynevezett „fantomeljárásai” is ebbe a sorba illeszkednek: politikai indíttatású boszorkányüldözések, amelyek jogi köntösbe bújva próbálnak nyomást gyakorolni. De ilyen környezetben hogyan lehet olyan jogrendszert kialakítani, amely valóban az ország versenyképességét szolgálja? Mit tett eddig a kormány a bírósági eljárások hatékonyságának javítása érdekében? És milyen lehetőségei vannak az igazságügyi miniszternek akkor, ha az Magyar Bírói Egyesület túlterjeszkedik, és a nemzeti szuverenitást érintő kérdésekkel szemben foglal állást? (tovább…)

Az Európai Unió néhány nappal ezelőtt egy félmilliárd euró értékű ösztönző csomagot jelentett be, amelynek keretében a Donald Trump amerikai elnök által a szövetségi finanszírozásból kizárt kutatókat, tudósokat kívánja a kontinensre csábítani. A kezdeményezéshez Franciaország is csatlakozott, további 100 millió euró összegű támogatással. A program egy ideológiailag vezérelt tehetség- és tudásimport, hiszen Brüsszel valójában azzal, hogy a USAID vagy éppen az amerikai balliberális kutatásfinanszírozási intézmények helyére szeretne lépni, valójában nem az európai emberek és az európai gazdaság érdekeit nézi, hanem politikai, világnézeti szövetségeseket keres. Eközben a tudomány szabadsága és pártatlansága súlyos csorbát szenved. Az Egyesült Államokban Donald Trump elnöksége alatt világos választóvonal keletkezett: a szövetségi kormányzat kizárt bizonyos, ideológiailag elkötelezett kutatási területeket a finanszírozásból. Az így kiszorult szereplők – hasonlóan az NGO-khoz – azonban új finanszírozási terepet találtak maguknak az Európai Unión belül, ami nemcsak az uniós források hatékony kiosztásának szükséglete és a tudományos szabadság elve szempontjából problémás, de szuverenitási szempontból is elfogadhatatlan. (tovább…)

A sikeres pártpolitikai küzdelemhez több tényező szükséges: szellemi, személyi és szervezeti rátermettség, amelyek mindegyike kizárólag a Fidesz–KDNP oldalán adott, hiszen intellektuális, vezetési és strukturális értelemben egyaránt fölényt élvez. Ez a dominancia azonban nem önmagáért van, hanem az ország érdekében áll, a Fidesz győzelmével az egész magyarság nyer. Erről szól a „nemzeti maximum” kifejezés is, amely kijelöli a közös célt, azaz a magabíró Magyarország megvalósítását. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Von der Leyen sms-eitől a szuverén Európáig. A Szabad Európa Intézet 2025. évi Szuverenitásindexe, amely a nemzeti önrendelkezés több aspektusára kitér, sőt ezeket összemérhetővé is teszi, az egyik fontos indikátornak a versenyképességet kezeli. A gazdaság, a kutatás-fejlesztés és a tudománytermelés, azaz a versenyképesség összetevői mögött ott van a szellemi szuverenitás. A stúdióban Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Petri Bernadett, az indexet készítő Szabad Európa Intézet kutatója. (tovább…)

Az elmúlt napokban felgyorsultak az események az ukrajnai konfliktus lezárásáról folytatott tárgyalások körül. Miután a Kijevbe látogató európai vezetők ultimátumban követelték Oroszországtól, hogy – mivel erre Ukrajna is kész –, május 12-től hirdessen általános tűzszünetet, Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmen kívül hagyta a felvetést, és közvetlen tárgyalásokat javasolt. Ezekre már ezen a héten sort is kerítene Isztambulban, és miután Donald Trump amerikai elnök is támogatta a javaslatot, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is nyitottnak mutatkozik a tárgyalásokra. (tovább…)

Lassan, de véget érhet a száj- és körömfájás járvány? Miért jelenhetett meg a vírus, és milyen károkat okozott hazánkban? Meg tud küzdeni a kormány ezzel a kihívással? Miért kell elföldelni, és miért nem lehet elégetni az elhullott állatokat? Tudunk majd egészséges magyar húst venni az elkövetkező hónapokban? Milyen hatással lenne Ukrajna EU-csatlakozása a magyar agrárvilágra? Hogyan tud fellépni a kormány a külföldről érkező olcsóbb, rossz minőségű élelmiszerekkel szemben? Hogy néz ki a magyar agrárium ma, a 21. században, és mennyire vonzó terület a fiatalok számára? (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Szuverenitásindex 2025: az önrendelkezés Rubik-kockája. Elkészült a Szabad Európa Intézet 2025. évi Szuverenitásindexe, amely összevethetővé és rangsorolhatóvá teszi az egyes – nem csak európai uniós – államok sokrétű önrendelkezését: a bel- és külpolitikait, a gazdaságit, a katonait és a szellemi-kulturálisat. Az egyedülálló kimutatás Magyarországot tekinti referenciaországnak, hiszen mintaszerű, 21. századi szuverenitáskoncepciót képvisel. A stúdióban Petri Bernadett, az indexet készítő Szabad Európa Intézet kutatója és Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)