Hírek

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adásának címe: „Totális háború” a nép ellen. Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója és Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője arról beszélgetnek, hogyan folytat a mai, nyugati típusú demokrácia „totális háborút” a népakarat ellen, miközben egy elit által működtetett rendszer irányítja a közéletet, amely látszólagos demokratikus keretek között valójában korlátozza a többségi akaratot. A demofób gondolkodás ma kifinomult intézményrendszeren keresztül érvényesül: az alkotmányosság, a bíróságok és az ombudsmanok hálózata nem a népuralom elvét, hanem egy szűk elit értékrendjét védi. (tovább…)

A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ – az utókor szempontjából, amelynek magyarázattal tartozik a történelem. (tovább…)

Az Európai Parlament 2025. május 23-i plenáris szavazásán elfogadta azt az új uniós jogszabálytervezetet, amely egységesítené a harmadik országok beruházásainak ellenőrzését a tagállamokban és újabb hatásköröket adna az Európai Unió kezébe e téren, a tagállami hatáskör rovására. Az új javaslat az Európában tapasztalható geopolitikai feszültségekre hivatkozik, de a valóságban francia és német érdekek és a jól ismert brüsszeli birodalmi törekvések húzódnak meg mögötte. Ráadásul az uniós szintű befektetés-átvilágítás – különösen a döntési jogkörrel kiegészülve – precedenst teremthet arra, hogy a Bizottság más gazdasági területeken is jogosultságot szerezzen (pl. iparpolitika, innovációs támogatások, tőkemozgás), megnyitva ezzel az utat a gazdaságpolitikai föderalizmus előtt – amit a francia államfelfogás történetileg mindig is támogatott, Németország pedig pragmatikusan elfogad, amennyiben úgy látja, hogy gazdasági előnye származhat belőle. Az új szabály az európai szuverenitás védelmére hivatkozik, pedig annak feltétele nem az, hogy az EU elnyomja, hanem éppen, hogy segítse a nemzetállamok szabadságát és önrendelkezését: külső viszonylatban érvényesítse, belső viszonylatban pedig a legmesszebb menőkig tiszteletben tartsa azt. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Célkeresztben Magyarország, középpontban Ukrajna. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Kosztur András vezető kutató azokat a nyílt és fedett tevékenységeket veszik végig, amik az orosz–ukrán háború árnyékában folynak, most éppen Magyarország ellen. (tovább…)

Törökország utóbbi hónapokban folytatott többdimenziós sakkjátszmája beérni látszik, hiszen több sikert is elkönyvelhetett a török vezetés az elmúlt hetekben bel- és külpolitikai téren egyaránt. Az állammal szemben 1984 óta fegyveres ellenállást folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) éppen akkor jelentette be feloszlását a demokratikus alapértékek érvényesülésére hivatkozva, amikor az Erdoğan-rendszert politikai ellenfelei önkényuralmi vádakkal támadják az İmamoğlu-ügy miatt. Noha az isztambuli polgármester őrizetbe vétele által vetett hullámok továbbra is polarizálják a társadalmat, a tüntetések intenzitása jelentősen csökkent, ami nagy mértékben a külföldi támogatás hiányának is köszönhető. A transzatlanti világnak jelenleg nem áll érdekében Erdoğan megbuktatása, hiszen amíg az EU saját gyengesége és ezáltal a török katonai védernyőbe vetett reménye miatt egyenesen szemet huny a törökországi események felett, addig a Donald Trump vezette kormányzat lényegében Törökországra bízta a közel-keleti regionális biztonság kezelését, és Szíria sorsát is. Mindebből pedig egyenesen következik az, hogy az orosz–ukrán háborúban közvetlenül és közvetetten érintett felek (főképp az Amerikai Egyesült Államok, és az Európai Unió tagállamai) nemcsak alkalmasnak tartják Törökországot arra, hogy a békeszerződés helyszínéül szolgáljon, de kellő erőt is tulajdonítanak az országnak a háborúban álló felek közötti ellentétek megoldásához. (tovább…)

Adásunkban Békés Márton, az Intézet igazgatója a jelenlegi, átmeneti világrend szerkezetéről, szereplőiről és történelmi analógiáiról beszél. (tovább…)

Európa-szerte elszenvedői vagyunk annak a veszélyes tendenciának, hogy az igazságszolgáltatás belép a politika színterére, és a politikai küzdelmeket jogi eszközökkel akarják lerendezni. Brüsszel úgynevezett „fantomeljárásai” is ebbe a sorba illeszkednek: politikai indíttatású boszorkányüldözések, amelyek jogi köntösbe bújva próbálnak nyomást gyakorolni. De ilyen környezetben hogyan lehet olyan jogrendszert kialakítani, amely valóban az ország versenyképességét szolgálja? Mit tett eddig a kormány a bírósági eljárások hatékonyságának javítása érdekében? És milyen lehetőségei vannak az igazságügyi miniszternek akkor, ha az Magyar Bírói Egyesület túlterjeszkedik, és a nemzeti szuverenitást érintő kérdésekkel szemben foglal állást? (tovább…)

Az Európai Unió néhány nappal ezelőtt egy félmilliárd euró értékű ösztönző csomagot jelentett be, amelynek keretében a Donald Trump amerikai elnök által a szövetségi finanszírozásból kizárt kutatókat, tudósokat kívánja a kontinensre csábítani. A kezdeményezéshez Franciaország is csatlakozott, további 100 millió euró összegű támogatással. A program egy ideológiailag vezérelt tehetség- és tudásimport, hiszen Brüsszel valójában azzal, hogy a USAID vagy éppen az amerikai balliberális kutatásfinanszírozási intézmények helyére szeretne lépni, valójában nem az európai emberek és az európai gazdaság érdekeit nézi, hanem politikai, világnézeti szövetségeseket keres. Eközben a tudomány szabadsága és pártatlansága súlyos csorbát szenved. Az Egyesült Államokban Donald Trump elnöksége alatt világos választóvonal keletkezett: a szövetségi kormányzat kizárt bizonyos, ideológiailag elkötelezett kutatási területeket a finanszírozásból. Az így kiszorult szereplők – hasonlóan az NGO-khoz – azonban új finanszírozási terepet találtak maguknak az Európai Unión belül, ami nemcsak az uniós források hatékony kiosztásának szükséglete és a tudományos szabadság elve szempontjából problémás, de szuverenitási szempontból is elfogadhatatlan. (tovább…)

A sikeres pártpolitikai küzdelemhez több tényező szükséges: szellemi, személyi és szervezeti rátermettség, amelyek mindegyike kizárólag a Fidesz–KDNP oldalán adott, hiszen intellektuális, vezetési és strukturális értelemben egyaránt fölényt élvez. Ez a dominancia azonban nem önmagáért van, hanem az ország érdekében áll, a Fidesz győzelmével az egész magyarság nyer. Erről szól a „nemzeti maximum” kifejezés is, amely kijelöli a közös célt, azaz a magabíró Magyarország megvalósítását. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Von der Leyen sms-eitől a szuverén Európáig. A Szabad Európa Intézet 2025. évi Szuverenitásindexe, amely a nemzeti önrendelkezés több aspektusára kitér, sőt ezeket összemérhetővé is teszi, az egyik fontos indikátornak a versenyképességet kezeli. A gazdaság, a kutatás-fejlesztés és a tudománytermelés, azaz a versenyképesség összetevői mögött ott van a szellemi szuverenitás. A stúdióban Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Petri Bernadett, az indexet készítő Szabad Európa Intézet kutatója. (tovább…)

Az elmúlt napokban felgyorsultak az események az ukrajnai konfliktus lezárásáról folytatott tárgyalások körül. Miután a Kijevbe látogató európai vezetők ultimátumban követelték Oroszországtól, hogy – mivel erre Ukrajna is kész –, május 12-től hirdessen általános tűzszünetet, Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmen kívül hagyta a felvetést, és közvetlen tárgyalásokat javasolt. Ezekre már ezen a héten sort is kerítene Isztambulban, és miután Donald Trump amerikai elnök is támogatta a javaslatot, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is nyitottnak mutatkozik a tárgyalásokra. (tovább…)

Lassan, de véget érhet a száj- és körömfájás járvány? Miért jelenhetett meg a vírus, és milyen károkat okozott hazánkban? Meg tud küzdeni a kormány ezzel a kihívással? Miért kell elföldelni, és miért nem lehet elégetni az elhullott állatokat? Tudunk majd egészséges magyar húst venni az elkövetkező hónapokban? Milyen hatással lenne Ukrajna EU-csatlakozása a magyar agrárvilágra? Hogyan tud fellépni a kormány a külföldről érkező olcsóbb, rossz minőségű élelmiszerekkel szemben? Hogy néz ki a magyar agrárium ma, a 21. században, és mennyire vonzó terület a fiatalok számára? (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Szuverenitásindex 2025: az önrendelkezés Rubik-kockája. Elkészült a Szabad Európa Intézet 2025. évi Szuverenitásindexe, amely összevethetővé és rangsorolhatóvá teszi az egyes – nem csak európai uniós – államok sokrétű önrendelkezését: a bel- és külpolitikait, a gazdaságit, a katonait és a szellemi-kulturálisat. Az egyedülálló kimutatás Magyarországot tekinti referenciaországnak, hiszen mintaszerű, 21. századi szuverenitáskoncepciót képvisel. A stúdióban Petri Bernadett, az indexet készítő Szabad Európa Intézet kutatója és Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

Az elmúlt évek tanulságaként levonható, hogy a nemzeti szuverenitásunk megerősítése nem csak elemi érdekünk, de önrendelkezésünk és megmaradásunk záloga is. A hazánk szuverenitása elleni egyre kirívóbb támadások szükségessé teszik e téren a védelmünk normatív megerősítését. A szuverenitásvédelem terén példaként jár elől az Amerikai Egyesült Államok, ahol a külső beavatkozások elleni hatékony védelem úgy valósul meg, hogy közben senki sem vonja kétségbe az ország demokratikus berendezkedését és működését. Magyarország esetében a szuverenitásvédelmet megnehezíti, hogy Brüsszel – annak ellenére, hogy az uniónak saját érdeke is, hogy a tagállamai erős önrendelkezéssel bíró országok legyenek – minden ilyen irányú kezdeményezést jogi köntösbe bújtatott politikai támadásokkal kísérel meg meggátolni. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Mi jön a liberalizmus után? A felvételen Békés Márton történész–politológus, az Intézet igazgatója arról beszél, hogy manapság a korábban hegemóniát élvező liberalizmus után élünk, így fogalmat kell alkotnunk arról, mi következik most. (tovább…)

Kiélezett viszonyok között veszik kezdetüket hamarosan a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalások. Az Európai Parlament előzetes elképzeléseit tartalmazó jelentéstervezetről, amelyet Siegfried Mureşan román néppárti és Carla Tavares portugál szociáldemokrata képviselő terjesztett elő, a jövő héten szavaz az Európai Parlament plenáris ülése. Az uniós tagországok versenyképességének megerősítéséről ismét kevés szó esik, Ukrajna uniós tagságát és az ebből eredő pénzügyi szükségletek fedezésének elsőbbségét azonban tényként kezeli a jelentés. Olyannyira, hogy az EP elképzelései között szerepel az európai uniós egységes belső piacának mielőbbi, még az ukrán uniós csatlakozás előtti megnyitása Ukrajna javára. Még akkor is, ha ez szembemegy a szabályokkal, a tagállami érdekekkel és az európai egységgel. (tovább…)

A NER a normalitás, most vagyunk rendben, amit viszont az ellenzék tervez 2026-tól, az abnormális, ugyanakkor ez jó és természetes, mert így meg lehet mutatni, hogy az ország egyetlen „jó fidesze” a Fidesz, és egyetlen „orbánviktora” maga Orbán Viktor – fogalmazott Békés Márton a XXI. Század Intézet igazgatója a Nemzeti Maximum című legújabb könyvének bemutatóján. A Terror Háza Múzeumban rendezett eseményen L. Simon László József Attila-díjas író laudált, a szerzővel pedig Szentkirályi Alexandra, a budapesti Fidesz elnöke, a fővárosi közgyűlési frakcióvezetője, és Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója beszélgetett Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének moderálásával. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Folytatódik a bosszúhadjárat. Magyarország és az Európai Unió elmúlt másfél évtizedét nevekkel is korszakolhatjuk: Tavares, Sargentini, Delbos-Corfield, most pedig Strik. Brüsszel raportőreiről van szó, akik szorosan együttműködnek a hazai ellenzékkel. A magyar szuverenitás elleni külső-belső támadásról beszélget Deák Dániel vezető elemző és Szűcs Gábor elemző. (tovább…)

„Az elmúlt tizenöt év kormányon töltött időszaka, pontosabban az egymás után négy alkalommal elnyert alkotmányozó felhatalmazás, melynek jelenlegi ciklusa 2026-ig tart, joggal veti föl, hogy politikai rendszernél bizonyosan több formálódik Magyarországon, mégpedig egy önálló érvényre emelkedő történelmi korszak” – fogalmaz Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója a Nemzeti maximum címmel a XXI. Század Intézet Új Idők könyvsorozatában megjelent legújabb könyvében. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kifakult a „színes forradalom” Szerbiában? Mozgásban a Balkán, ami a történelmi tapasztalatok alapján semmi jót nem jelent. Szerbiában „színes forradalmakhoz” hasonló jelenetek, Romániában alkotmánybírósági puccs, Bosznia-Hercegovina a szétesés szélén, Moldovában kelet–nyugati patthelyzet, Bulgáriában permanens kormányzási válság. A felvételen a Balkán, és vele együtt Közép-Európa déli kapuját, azaz Szerbiát nézi meg közelebbről Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója és Biró András kutató. (tovább…)

Mérlegen az elmúlt 15 év. Arra keressük a választ, hogy honnan indultunk, hol tartunk, és milyen kihívások előtt áll a magyar egészségügy? Mi a jelentősége a hálapénz eltörlésének, és az orvosi bérek rendezésének? Hol tartanak a digitális fejlesztések az egészségügyben? Arról is beszéltünk, hogy mi a helyzet a várólistákkal, és lesz-e wc papír a kórházakban. (tovább…)

Háromnapos „tényfeltáró misszióra” érkezett a héten az Európai Parlament LIBE bizottságának öt EP-képviselője Budapestre. A baloldali képviselőkből álló küldöttség vezetője a zöldpárti Tineke Strik, aki a Magyarországgal szembeni jogállamisági ügyek új felelőse. A delegáció tagja Krzysztof Smiszek lengyel szociáldemokrata képviselő is, Magyar Péter mentelmi ügyének európai parlamenti felelőse. A látogatás formális célja egy új jelentés összeállítása, amelyre „megfelelő intézkedéseket” kívánnak alapozni a képviselők, s amely szokás szerint beépül majd a Magyarországról szóló jogállamisági országjelentésbe. A szakbizottsági vizit célja azonban messze túlmutat ezen. A korábbi, 2021-es látogatáshoz hasonlóan ismét az a törekvés áll a hátterében, hogy Brüsszel beavatkozzon a magyar belpolitikába és minden lehetséges eszközt megragadjon annak érdekében, hogy az Európa országai számára is sikeres jövőt, követendő példát kínáló konzervatív, patrióta alapokon politizáló erő helyett hatalomra segítse a saját maga által választott ellenzéket: a Tisza pártot. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett Eötvös József-előadások programsorozat idei rendezvényén Európa válaszúton címmel Emmanuel Todd francia demográfus, történész, antropológus és szociológus tartott előadást. Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója az eseményen tartott köszöntőjében kiemelte: a legfontosabb a gondolkodás képessége, gondolkodni pedig úgy lehet, ha hagyjuk, hogy mások gondolatai inspiráljanak. Kavecsánszki Ádám a Polgári Magyarországért Alapítvány elnök-főigazgatója ugyanitt úgy fogalmazott, Emmanuel Todd ujjait korunk ütőerén tartja, legutóbbi könyve nem is lehetne aktuálisabb, hiszen a Nyugat vereségéről szól. (tovább…)

Az orosz emigránsok már sokszor csalódtak a Nyugatban, most pedig az ukránokon lehet a sor. A Nyugat iránti rajongás és az azzal szembeni ellenségesség váltakozása visszatérő jelenség a keleti szláv népek történelmében, és nem kerülte el azok nyugati emigráns csoportjait sem. Számukra az általuk csodált országok hétköznapjainak valósága gyakran éppúgy kiábrándítónak bizonyult, mint az a közöny vagy éppen hideg számítás, amellyel a nyugatiak az emigránsok hazájának problémáihoz viszonyultak. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány együttműködésének köszönhetően 2015-ben indult útjára a nagy sikerű Eötvös-előadások című rendezvénysorozat. Az évről évre Magyarországon ritkán megforduló külföldi, illetve nagy tekintélyű hazai előadókat felvonultató programsorozat célja, hogy a résztvevők az adott témában legjáratosabb, leginkább lényeglátó és leghitelesebb értelmezők segítségével gondolkodhassanak el folyamatosan változó világunkról, a közéletet leginkább foglalkoztató aktuális kérdésekről. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Köztársaság a Birodalom ellen, Amerikából nem lesz Európa. Békés Márton, az Intézet igazgatója arról beszél, hogy miközben Amerika sebességet váltott és teljes gázzal hajt előre, addig Európa továbbra is rükvercbe kapcsolva marad. A 21. század kiszabadult szellemét azonban már nem lehet visszagyömöszölni a 20. század palackjába.   (tovább…)

Mintegy 40 perces beszélgetés, amelynek stratégiai célja, hogy közelebb hozzuk az emberekhez a Brüsszellel szemben vívott csata értelmét és tétjeit. Van-e helyünk Európában vagy éppen kifelé tartunk onnan? Brüsszel: barát vagy ellenség? Európai Egyesült Államok vagy Európai Nemzetek Közössége? Birodalom vs. Nemzetállamok? Azaz: középpontban a szuverenitás. (tovább…)

A párizsi büntetőbíróság hétfőn két év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte hétfőn Marine Le Pent és öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól, amiért az általa fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) a vád szerint 2,9 millió euró európai parlamenti juttatást nemzeti pártcélokra használt fel. Az ítélet messzemenő politikai hatással bír: ellehetetlenítheti Marine Le Pen indulását a 2027-es elnökválasztáson. A választók jelentős része, köztük az a több, mint 11 millió francia állampolgár, aki tavaly a Nemzeti Tömörülésre szavazott, nemcsak politikai, hanem demokratikus válságként is értelmezi az ítéletet. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Magyar Péter réme, hogy színt kell vallania. A stúdióban Deák Dániel vezető elemző és Szűcs Gábor elemző, akik arról beszélgetnek, hogy a belpolitika visszatért a régi kerékvágásba: a kormány kezdeményez, az ellenzék szalad az események után. (tovább…)

Március 19-én hajnalban Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármestert őrizetbe vették a török hatóságok bűnszövetkezetben való közreműködés és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet támogatásának vádjai miatt. Noha legközelebb 2028-ban tartanak köztársasági elnöki és parlamenti választásokat az országban, a CHP – felbuzdulva a tavaly márciusban elért helyhatósági győzelmein – már előrehozott választásra készül, amit nem lehet függetleníteni az isztambuli polgármester letartóztatásától, főképp úgy, hogy a CHP-t lassan két éve de facto vezető İmamoğlu március 23-án letartóztatása ellenére hivatalosan is a párt elnökjelöltjévé vált. Recep Tayyip Erdoğan többdimenziós sakkjátszmáját kellően szemlélteti, hogy a PKK-t vezető, ám 1999 óta börtönben lévő Abdullah Öcalant éppen béketeremtőként népszerűsíti a kormány, aki feloszlatja a terrorszervezetet. Egy ilyen történelmi jelentőségű békekötés mögött könnyen állhat az a számítás, hogy a kurdok támogatásával meglenne a szükséges többség az alkotmánymódosításhoz, amely megszüntetné az elnöki mandátumkorlátot, ami jelenleg megakadályozza Erdoğan újraindulását. İmamoğlu letartóztatása miatt az Európai Unió a főbb tagállamok vezetői egyelőre nem vádolták meg a török elnököt politikai leszámolással, ami jó eséllyel köszönhető a Törökországnak való geopolitikai kitettségüknek. Az Egyesült Államok kivonulása Európából könnyen eredményezheti azt, hogy Törökország – saját külpolitikai érdekvédelme mentén – válik nemcsak Ukrajna, de Európa biztonságának legfőbb garantálójává, amire az EU saját gyengesége miatt is rászorul. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ahogy közeleg a tűzszünet, úgy szigetelődik el Brüsszel. A felvételen Kosztur András vezető kutató és Biró András kutató az aktuális nemzetközi eseményekről beszélget, így szóba kerül a közelgő béke esélye, de megvalósulásának ellenfelei is. (tovább…)

Az utóbbi időben több nagy vihart kavart kormányzati döntés is született, de ezek tényleg arról szólnak, hogy segítsenek az embereknek? Vagy a Fidesz lesz az új elit?

Miért kell a készpénz használatát Alaptörvénybe foglalni? Csak népszerűséghajhászás a kocsmák támogatása?

Bátor döntés volt a pride betiltása? Miért pont most lett fontos a kábítószer elleni fellépés? Elhiszik még egyáltalán az emberek, hogy a kormány meg tudja csinálni? (tovább…)

A Magyar Péter és képviselőtársai által benyújtott közös állásfoglalásra irányuló indítvány, bár elvileg az európai védelem jövőjéről szól, valójában nem más, mint egy rendkívül súlyos háborús állásfoglalás. Míg az USA, Oroszország és Kína is nyitottak a békére, ráadásul az Egyesült Államok elnöke épp tűzszüneti megállapodást próbál tető alá hozni, addig Brüsszel további fegyverszállítmányokkal eszkalálná a háborút. A globalista elit demokratikus „elköteleződését” jól szemlélteti, hogy annak érdekében, hogy egyetlen tagállam véleménye se szabhasson gátat az akaratuknak, akár az unió alapító szerződéseivel is hajlandóak szembehelyezkedni. (tovább…)

Az Egyesült Államok 20. századi szuperhatalommá válásáig Európa meghatározó politikai és gazdasági szerepe a világban megkérdőjelezhetetlen volt, mára azonban a nyugati kultúra egykori bölcsője csupán árnyéka önmagának. Mi vezetett ide, milyen állapotban van ma a kontinensünk és mik Európa kilátásai? Ezekre a kérdésekre keressük a választ. A Kommentár folyóirat legújabb, 2025/1. száma Reformkor 200 alcímmel jelent meg, tisztelegve Széchenyi István 1825-ös birtokkamat-felajánlásai és az ezzel útjára indított magyarországi modernizáció előtt, valamint számot adva Európa jelenéről és az „öreg kontinens” lehetőségeiről a formálódó világrendben. (tovább…)

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a március 15-i ünnep alkalmából tartott beszédében többek között a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, a nemzeti vétó megerősítését és az európai béke megteremtését követelte 12 pontban. A miniszterelnök újraértelmezte az 1848-as forradalom követeléseit, és a „Mit kíván a magyar nemzet” aktuális kiáltványaként fogalmazta meg az Európai Unióval szembeni elvárásait. 1848 óta talán most a legidőszerűbb összefoglalni a magyar szuverenitás alapkövetelményeit, a nemzetek Európáját, a törvénytelenül elvont hatáskörök visszaadását, és a nemzeti főhatalom utolsó bástyája, a vétójog megerősítését. „Unokáink jövőjét ne zálogosítsák el, az unió adósságát pedig számolják fel.” – fogalmaz a 12 pontos felsorolás hatodik pontja, amely igen aktuális felhívás Brüsszel felé. Az Európai Bizottság ugyanis éppen arra törekszik, hogy bebiztosítsa az EU és Ukrajna felfegyverzéséhez szükséges jelentős összegű hitelfelvételét: jogi trükkel akadályozná meg, hogy Magyarország megvétózhassa az EU tervezett kölcsönfelvételét, ráadásul mindezt éppen a szolidaritás elvére hivatkozva. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: A háború árnyékában, amelyben Halkó Petra, az Intézet vezető elemzője Petri Bernadettel, a Szabad Európa Intézet kutatójával beszélget az egyre nagyobb méreteket öltő brüsszeli demokráciadeficitről. (tovább…)

Ukrajna elfogadta az Amerikai Egyesült Államok azon javaslatát, hogy azonnali, harminc napos, teljeskörű fegyverszünetet léptessen életbe a front teljes szakaszán, amennyiben Oroszország is megteszi azt. A javaslatokat az amerikaiak képviselői továbbítják Oroszország felé: Steve Witkoff amerikai különmegbízott a héten Moszkvába utazik, ahol a hírek szerint Vlagyimir Putyinnal egyeztethet majd a tűzszünetről, de telefonbeszélgetésre is sor kerül majd Donald Trump és orosz kollégája között. A tűzszünet az első lépés lehet a béketárgyalások felé vezető úton, így a vérontás megállításán túl a konfliktus tartós lezárását is közelebb hozhatja. (tovább…)

(tovább…)

A magyar nagystratégia lényege a drámaian változó nemzetközi környezetben, romló európai perspektívák közepette is állandó történelmi célkitűzés megfogalmazása. Egy ilyen „21. századi kis magyar nagystratégiára” tett javaslatot Békés Márton történész–politológus és Tóth Máté energiajogász a Látószögön 2025 februárjában megjelent kétrészes vitaírásában. (tovább…)

Egyre dagad a brüsszeli botrány, újabb és újabb visszaélésekre derül fény az uniós források brüsszeli felhasználásával kapcsolatban: lobbitámogatás a Bizottság zöldpolitikai propagandája érdekében, balliberális ideológiai hadviselés az „európai értékek megóvása” címén, NGO-k javára átjátszott kutatás-fejlesztési források, politikai korrupció. Évek óta tapasztaljuk, hogy Brüsszel számára másodlagos az európai emberek jóléte, a vállalkozások versenyképessége, az álcivil szervezetek érdekei és működésük anyagi feltételeinek biztosítása azonban mindenek felett áll. A változás érdekében Magyarország az uniós korrupció elleni küzdelem élére állt, az elkövetkező időszak kérdése, hogy kialakul-e a patrióta többség az EU intézményeinek számonkérése mellett, vagy a brüsszeli elit továbbra is úgy folytatja öncélú hatalmi játszmáját, mintha mi sem történt volna. (tovább…)

Trump-tornádó – többnyire ezzel a plasztikus kifejezéssel írják le azt, ami Donald Trump megválasztása óta történik. Érett már a vihar, a forgószél feltámadásához a beiktatását sem kellett megvárni, ugyanis megválasztott elnökként is tett olyan lépéseket, amelyek gyökeres változásokat ígértek. Azóta pedig minden nap történik valami. Ezúttal azonban nem csak az Egyesült Államokban következett be a fordulat, hanem szerte a Nyugaton, sőt globális méretekben is érezteti hatását. Ennek leglátványosabb amerikai, de világszerte hatást kifejtő döntése a USAID megszüntetése volt, aztán jött az orosz–ukrán háború lezárására tett rijádi erőfeszítés, amely megváltoztatta a világpolitikát, új jaltai megállapodást körvonalazva. Trump második elnöksége egyszerre amerikai rendszerváltás és a világrendszerváltás felgyorsítója. (tovább…)

Az Európai Parlament is perbe száll hazánk ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt. A jogszabály uniós jog-ellenességére hivatkozással még tavaly indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. Kérdés, hogy miért épp most érzi úgy a plenáris testület, hogy csatlakoznia kell az eljáráshoz. A miértre az álcivil szervezetek amerikai finanszírozásának felszámolása és azok Brüsszel általi pótlása környékén keresendő a válasz. (tovább…)

Noha a várakozások jelentősek voltak a vasárnapi szövetségi választással kapcsolatban Németországban, elégedett aligha lehet bármelyik párt az AfD-n kívül. Miközben a CDU pürrhoszi győzelmet aratott, a progresszív zöldek és szociáldemokraták a várakozásoknak megfelelően gyengén szerepeltek, és miután az AfD-vel való koalíciókötést a CDU-t vezető Friedrich Merz továbbra is kizárja, a kormányalakítási tárgyalások tere rendkívül szűkké vált. A választás eredményeként minden korábbinál világosabbá vált, hogy nem „a demokratikus közép” áll szemben „az autoriter jobboldallal”, hanem az országot túszul ejtő hatalmi kartell a népakarattal. Matematikailag létrejöhet a CDU–SPD nagykoalíció, ám ez pusztán annak köszönhető, hogy a BSW 0,03% híján kimaradt a parlamentből, az ún. centrumpártok soha nem értek el ilyen gyenge együttes eredményt. Kérdéses, hogy a világra köszönő új geopolitikai korszak árnyékában mire lesz képes egy minden korábbinál gyengébb nagykoalíció, amelynek egyszerre kellene megoldania az ország strukturális problémáit, és adott esetben élesen szakítani az ország külpolitikai hagyományaival a transzatlanti viszonyok leértékelésén keresztül. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Szakítás előtt a transzatlanti viszony. A felvételen a transzatlanti viszonyban néhány nap alatt bekövetkező drámai változásról beszélget Kosztur András vezető kutató és Biró András kutató. (tovább…)

Viharos körülmények, kiélezett viszonyok között veszik kezdetüket hamarosan a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalások, pedig ez a közös tervezés hétköznapi körülmények között is próbára teszi az európai szereplők együttműködési készségét. A körülmények nem sok jót sejtetnek, a hagyományosnak tekinthető versenyképességi és elosztási vitákat tovább élesíti a most már uniós szinten is megjelenő tőke- és pénzhiány, a gazdasági stagnálás és recesszió, illetve a költségvetési keretek közé erőltetett politikai ügyek. Miközben a hírek szerint a jogállamisági kritériumok még ez eddigieknél is erősebben átpolitizálhatják az uniós pénzek elköltését, az eddig ismert tervek alapján az európai versenyképesség helyzete továbbra is rendezetlen marad. (tovább…)