Hírek

A baloldal és annak kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter folyamatos bukdácsolása ellenére a 2022-es országgyűlési választás korántsem lefutott – figyelmeztet a Magyar Nemzetben megjelent negyedéves elemzésében a XXI. Század Intézet. A kormánypártok versenyelőnyét a kiszámíthatóság, a stabil gazdasági-politikai helyzet adja, míg a baloldal biztosan számíthat a globalista erők korlátlan támogatására. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában idén utoljára beszélgetett egymással G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor. A vendégek az utolsó adás során a szeretet és a politika kapcsolatáról diskuráltak, amivel összefüggésben megállapították, hogy Márki-Zay Péter hiába akar „a szeretet erejével” politikát folytatni, ha közben többmillió embert sérteget hétről hétre. (tovább…)

Galló Béla politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa új könyvében a szociáldemokrácia történetét, illetve hanyatlásának lehetséges okait járja körül. Mint írja: „A Szovjetunió megszűnése igen erőteljes következményeket okozott a porondon maradó nyugat-európai szociáldemokráciában, hozzájárult ahhoz, hogy a kilencvenes évek átmeneti – még sikeresnek tűnő – időszaka után a harmadik évezred első évtizedeire az európai balközép tartósan lejtőre kerüljön. Hanyatlását persze nem csak ez a bukás, hanem alapvetően a rövid 20. század végén felgyorsuló világméretű társadalmi-gazdasági-technológiai folyamatok magyarázzák, de ezek hatásait a szovjet összeomlás tovább erősítette.” (tovább…)

A direkt és az indirekt hatalom alkalmazása más és más eszközöket, sebességet és tudást igényel. A modern európai politikában használata együtt született a vele szembeni ellenállással, így mindkettő gyakorlata hosszú évszázadokra nyúlik vissza. A konzervatívok rendre ellenezték az indirekt hatalom „csápjait”, míg a progresszív oldal feltűnően sikeresen alkalmazta. Napjainkban a „globális civil társadalom” és a nemkormányzati szervezetek hálózata már a demokratikus nemzetállamok létét fenyegeti. A Kommentár folyóirat 2021. évi utolsó száma „Közvetett hatalom” című blokkösszeállításával bevezetőt nyújt az indirekt hatalomgyakorlás elméletébe. Czopf Áron történetpolitikai tanulmánya pedig ennek horizontját világítja meg. (tovább…)

Horia-Roman Patapievici fizikus, író, esszéista vehette át csütörtökön a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Mol Nyrt. által közösen alapította Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban. (tovább…)

2021. december 9-én újra átadták a Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a MOL Nyrt. által közösen alapított kitüntetést olyan jeles személyek kapják, akik az elmúlt évtizedekben kiemelkedően sokat tettek a közép-európai népek szabadságáért. (tovább…)

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai rávilágítanak arra, hogy az állami stabilitás megingatása, a nemzeti szuverenitás és a hagyományos társadalmi rend lebontása az ezek talapzatául szolgáló kultúra befolyásolásán keresztül érhető el. A kultúra alapját jelentő bizonyosságok tudatos lebontása mögött a progresszív napirend nyomása áll, amely azonban nem áll meg Washington és Brüsszel küszöbén. A „kulturális szuverenitás” védelméről dr. Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára és Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélgettek az intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban többek között szó esett a kereszténydemokrata alapú politizálásról, az új német kormányról, a baloldal identitásvesztéséről, valamint mindezekkel összefüggésben az ellenzék ötlettelen politikájáról. (tovább…)

G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójának Politikai virológia – Kormányozni a vírust című művével indul az Intézet 21 című zsebkönyvsorozata. A kötet a koronavírus-járvány következtében kialakult helyzetet és annak kormányzati kihívásait tárgyalja, kiegészítve táblázatokkal, grafikonokkal, statisztikákkal és a pandémia kronológiájával.  (tovább…)

A 21. század harmadik évtizedének eleje a hidegháborúra emlékeztet: az Amerikai Egyesült Államok katonai, gazdasági és ideológiai tekintetben szemben áll egy keleti, kommunista birodalommal. A 20. század második felében zajló nemzetközi versengéssel szemben azonban ez az ellenfél, vagyis Kína, a világgazdaság motorja. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendége David P. Goldman közgazdász, elemző, az Asia Times újságírója volt, aki hangsúlyozta, hogy Kína befolyása egyre csak nő a világban s mára megkerülhetetlen szereplőjévé vált a világfolyamatoknak. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban Karácsony Gergely politikai impotenciáját feszegették a vendégek, amely véleményük szerint a fogolyhelyzet, a hazugságspirál és a hűtlenség egyvelegéből áll össze. Ezzel összefüggésben szó esett az érzelmek helyéről és szerepéről a politikában, ami a jó és rossz kormányzás kapcsán merült fel. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Ezt tették velünk 2006-ban címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést, melynek résztvevői Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke voltak. A meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy akik napjainkban összefognak a 2006-os rendőrterrorért felelős Gyurcsány Ferenccel, azok is bűnrészessé válnak az általa parancsba adott, tizenöt évvel ezelőtti brutális emberijog-sértések elkövetésében. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban szó esett az Európát érintő energiaválságról, valamint az Orbán-kabinet kormányzóképességről, miközben az ellenzék vízió és mondanivaló nélkül maradt, annyira elfáradt saját belső versengésében. (tovább…)

Soros György nem népben, nemzetben, közösségben és hazában gondolkodik, hanem ezeken kívül helyezi el önmagát és azt a globális „nyílt társadalmat”, amit meg akar valósítani. Ez határozza meg a zsidósághoz, mint valláshoz és politikai közösséghez való hozzáállását is, nemkülönben azt az ellenséges érzületet, amelyet a zsidó állammal szemben táplál. Soros Györgynek útban van Izrael, mivel mint bármelyik más nemzetállam, vallási-etnikai-kulturális kötöttséget képvisel, és ezen alapuló államként, saját határai között működik. Soros ugyanis mindent, ami rögzített, fel szeretne oldani, mégpedig egy globális nyitott társadalomban. (tovább…)

A XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A műsor második adásában olyan témákat feszegettek, mint az elköteleződés nehézsége egy elvtelen ellenzéki koalíció irányában, a nemzetközi erők  beavatkozása a magyar választásokba, valamint a magyar nemzeti érdek közép-európai szintű képviselete. (tovább…)

Az elmúlt években több olyan nemzetközi esemény is történt, amelyek a 2006-os hazai rendőrattakkal párhuzamba állíthatók, ám a 15 évvel ezelőtti eseménysorozat különleges abban a tekintetben, hogy a hatósági erőszak mértéke máig példátlan, az események politikai háttere pedig tisztázatlan. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendégei László András, nemzetközi kapcsolatok szakértő és Kosztur András, az intézet vezető kutatója a 2006-os eseményeket helyezték mai kontextusba. A vendégek egyetértettek abban, hogy a rendőri erőszak kérdésében a balliberális többségű nyugati média rendre kettős mércét alkalmaz és csak azon ellenfeleit marasztalja el, akik geopolitikai vagy ideológiai szempontból eltérnek az általuk megszabott véleménysodortól. (tovább…)

A XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, húsz-huszonöt percben a kampány aktuális kérdéseiről. Az első adás témája mi más lehetett volna, mint a hétvégén végre-valahára révbe ért baloldali előválasztás. A műsorban ennek kapcsán szó esett többek között a „tiszták koalíciójáról”, amelyben továbbra is az ellenzék politikai zombijai játszanak kulcsszerepet, valamint a messziről jött ember, azaz Márki-Zay Péter karakteréről, akit politikai porszívóügynöknek neveztek. (tovább…)

A XXI. Század Intézet kilenc munkatársa által írt, A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában címet viselő könyv megjelenése kapcsán szervezett online könyvbemutatót az Intézet. Az augusztus végén megjelent tényfeltáró kötet Soros Györgynek a közép- és kelet-európai térségben 1984 és 2020 között folytatott befolyásszerzési tevékenységét mutatja be, mintegy 400 oldalon. A kötet megírását egyévnyi kutatómunka előzte meg, szerzői 12 nyelv forrásai alapján állították össze. Laudációt Bayer Zsolt tartotta, aki hangsúlyozta, hogy a könyv kiválóan dokumentálja Soros szerteágazó tevékenységét, aminek következtében innentől nem lehet azt mondani, hogy a Soros-terv nem létezik. A rendezvény pódiumbeszélgetése során Schmidt Mária, G. Fodor Gábor és Kocsis Máté beszélgettek a szerkesztő, Békés Márton moderálása mellett, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy Soros Györgyöt továbbra sem szabad lebecsülni, mivel az általa kiépített struktúrák beágyazottsága miatt bármikor képes ellentámadásba lendülni az érdekei ellen fellépő erőkkel szemben. (tovább…)

Már a látszatra sem ügyelnek Brüsszelben, az Európai Parlament LIBE-bizottsága például egy olyan delegációt küldött Magyarországra vizsgálódni, amelyiknek az egyetlen magyarországi tagja Donáth Anna, momentumos politikus – jelentette ki Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében. Kiemelte: az ellenzéki politikus mellett LMBTQ-aktivisták és migránspárti, brüsszeli politikusok érkeztek még Magyarországra a jogállamiságot vizsgálni, akiknek a legfőbb céljuk egy olyan Magyarországot támadó jelentés elkészítése, amely várakozásaik szerint felszámolja a nemrég elfogadott gyermekvédelmi törvényt.  Világossá vált, hogy a migrációs válsághoz hasonlóan ebben az ügyben is szuverenitáskérdésről van szó, és a nemzetközi erők aknamunkája ellenére Magyarország azonban nem enged a nyomásnak, a gazdaság stabilitásának köszönhetően már pénzügyi eszközökkel sem tudják zsarolni hazánkat – tette hozzá Deák Dániel kiemelve: a kiszivárgott hírek szerint például már a helyreállítási alap forrásainak visszatartásával sem próbálkozik Brüsszel, hiszen belátták, hatástalan a zsarolás. (tovább…)

Az Eötvös-előadások keretében ezúttal Joshua Muravchik tartott előadást a Várkert Bazárban, melynek során kijelentette: „A szocializmus az emberiség legnagyobb hibájának bizonyult, amióta a kígyó becsapta Évát.” Az amerikai külpolitikai szakértő a Mi történt a szocializmussal? című előadásában kifejtette, hogy az elmúlt két évszázad nagy része alapvetően egyetlen ötlet, a szocializmus megvalósítása körül forgott, amely a sorozatos kudarcai ellenére a mai napig meghatározó részét képezi korunk politikai ideológiáinak. (tovább…)

A döntés évei jönnek, sőt nagyon úgy tűnik, hogy már el is érkeztek – mutat rá a Kommentár folyóirat 2021/3 száma, amely Európa legfontosabb sorskérdéseivel és az ellenforradalommal foglalkozik. A tartalmi összkép ennél is gazdagabb: posztcovid korszak, tudatipari hatalomátvétel, geopolitika, Franciaország végzete, demográfiai válság, keresztény értékek, társadalmi igazságosság, populizmus, ellenforradalom, Molnár Tamás 100, korszakos könyvek, kultúrharc – így áll össze a lap tartalomjegyzéke. Az olvasó nem csalódhat: a Kommentár témaválasztása és hangvétele ismét egyedi módon csendül ki a hazai közbeszédből. (tovább…)

Európa jövője a múltjában van. (tovább…)

(tovább…)

A XXI. Század Intézet 400 oldalas ténykönyvet adott ki nyár végén Soros György közép- és kelet-európai tevékenységéről, amely a nemzetközi tőzsdespekuláns 1984 és 2020 közötti, nyílt és közvetett regionális befolyásszerzését vizsgálja. A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában című kötet összesen 18 országra terjed ki, amelyhez szerzői egy éven keresztül 12 nyelven gyűjtötték és elemezték a forrásokat. A közép-ázsiai és amerikai kitekintéssel kiegészített regionális körkép nyilvános adatok alapján bizonyítja, hogy Soros György tevékenysége elsősorban a nemzetállamok destabilizálására irányul. (tovább…)

(tovább…)

A magyar kormány szuverenitásvédő harca 2015-ben ütközött igen látványosan a Soros-birodalom ellenállásába, amikor az illegális migrációt az Orbán-kabinet határvédő intézkedésekkel tartóztatta fel. Majd következett a bevándorlással kapcsolatos népszavazás kiírása, az átláthatatlanul működő „civil” szervezetek transzparenssé tételéről szóló törvény elfogadása és a Közép-európai Egyetemnek (CEU) a hazai felsősoktatási szabályok elfogadására való rábírása. Azóta Soros hadban áll Magyarországgal. A küzdelem azonban jóval korábbra megy vissza: Antall Józsefnek, sőt Horn Gyulának is meggyűlt vele a baja, de földrajzilag is jóval szélesebb a frontvonal, hiszen a „Soros-birodalom”, ahogyan imperátora nevezi, egész Közép- és Kelet-Európát be akarja kebelezni. Immár lassan 40 éve. (tovább…)

(tovább…)

1963-ban a leköszönő Harald Macmillan azzal a figyelmeztetéssel adta át fiatal utódjának a stafétabotot, hogy: „mindaddig, amíg nem akarod elfoglalni Afganisztánt, minden rendben lesz.” (tovább…)

Az utóbbi években minden korábbinál szorosabbá vált a Visegrádi Együttműködés tagállamainak kapcsolata, ami a gazdasági projektek mellett ma már a politikai érdekérvényesítés terén is megmutatkozik. Ennek okán a Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát magába foglaló V4-ek ma már nem csupán egy a kontinens többi regionális együttműködése közül, hanem sokkal inkább az elmúlt harminc év legsikeresebb államközi szövetsége, ami a 2020-as években több előrejelzés szerint is Európa gazdasági motorjává válhat. (tovább…)

Kísértetiesen hasonlít a kispesti szocialisták ügyének kezeléséhez Cseh Katalin botránya is. (tovább…)

(tovább…)

A jövő évi választások idején már elmondhatjuk, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak fele Orbán Viktor kormányzásával telt. A miniszterelnök a magyar politikatörténet nagy csúcstartói, azaz Bethlen István és Tisza Kálmán kormányon töltött idejét már ma meghaladja, akár ha egybefüggő három ciklusa vagy pedig az ehhez minden joggal hozzászámított első kormányzása felől nézzük. Ezt a rekordot ráadásul demokratikus viszonyok között érte el, sőt éppenséggel a népszuverenitás hatókörének kibővítése révén. A hazai, jobboldali történelmi blokk szilárdságát az fogja bizonyítani, amikor az idehaza köré szőtt hegemónia kulturális természetűvé válik. (tovább…)

A kormány kiáll a nemzeti szuverenitásért, miközben a baloldal a magyarok többségének akaratával szembemenve már sokadszorra a globalista erők érdekeit képviseli. (tovább…)

A 21. század emberistenei nem agyszülemények. (tovább…)

„Korrupció az, amiből mi kimaradunk.” – Hofi. (tovább…)

Felfelé ívelő időszak van, én pedig nem nagyon tudok mondani olyan kormányerőt, amely 6-7 százalékos éves növekedés mellett elvesztett volna egy választást. Deák Dániel interjúja a Mandinerben. (tovább…)

(tovább…)

Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és a Kommentár folyóirat főszerkesztője interjút adott a Mandinernek. A beszélgetés a folyóirat és az M5 csatorna koprodukciójában készülő Kommentár Klub című kulturális magazinműsor évadzáró részének témáihoz kapcsolódott. A beszélgetésben szó volt a nyugat-európai új antiszemitizmusról, a Magyarország elleni uniós eljárásokról és arról, hogy az elmúlt több mint egy évtized tanúsága szerint a magyar jobboldal társadalmi konszenzusképző erővel rendelkezik. Az erre vonatkozó kijelentések rövidített és szerkesztett változatát közöljük. (tovább…)

A nyugati világban minden a szexről szól. Talán azért, hogy másra ne maradjon idő. (tovább…)

A járványkezelés sikeressége nyomán Magyarország válságállóvá vált, így már a harmadik hullám során elkezdett erősödni a kormánypártok támogatottsága. A XXI. Század Intézet negyedéves nagyelemzése. (tovább…)

A totalitárius diktatúrák a huszadik században a kollektív jogokat helyezték az egyén fölé, melynek címén rengeteg borzalmat követtek el. A mai, új ideológiai áramlat megfordítja ezt és az elvont egyén fogalmát helyezi a közösség fölé. Frank Füredi, Célkeresztben a határok című, új könyvével az ellen a nyugati propaganda ellen emel szót   – magyarázatul szolgálva egyúttal a nyugati emberek számára – amellyel hosszú évek óta fordulnak Magyarország felé. A mérföldkőnek számító könyv bemutatóján olyan izgalmas összefüggésekről beszéltek a résztvevők, minthogy az új ideológiák képviselői hogyan emelnek új határokat úgy, hogy közben az alapvető társadalmi normák határait próbálják meg átalakítani, eltörölni. (tovább…)

A kimondott szónak ereje van. Orbán Viktor felszólítását nem hagyhatták figyelmen kívül sem Budapesten, sem a térség többi fővárosában, de még Moszkvában sem. (tovább…)

Mióta az eszemet tudom, mindig is futballmeccsre járó ember voltam, de olyan lelkesítő élményben, mint most, még soha nem volt részem. (tovább…)

Az Európai Unió nem fog magától megjavulni, nekünk kell visszavezetni a helyes ösvényre – mondta Orbán Viktor a Magyar Függetlenség Napján. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány konferenciáján a miniszterelnök megfogalmazta azokat a téziseket, melyekkel a magyar kormány hozzájárul az összeurópai vitához, ami az unió jövőjéről szól. „Mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szembe a birodalom építőivel” – fogalmazott a kormányfő. A Pesti Vigadóban tartott eseményen Orbán Viktor miniszterelnök mellett Schmidt Mária, a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Varga Judit igazságügyi miniszter is beszédet mondott a magyar függetlenség napja alkalmából. (tovább…)

Korunkban a hagyományos háborúk ugyan háttérbe szorultak, ez azonban korántsem jelenti a hadviselés alkonyát. Éppen ellenkezőleg: az államok közötti szabályos háborúk számának csökkenésével egyre inkább mindenki egy totális háború résztvevőjévé válik – akár akaratán kívül is. Gerillaharcok, hibrid és proxy-háborúk, kiberhadviselés, „színes forradalmak”: ezek váltak a 21. század „szép új világháborújának” alapfogalmaivá. Ezt a tematikát járja körül a Kommentár folyóirat 2021/2-es száma, melynek hívószava: „szabálytalan háború”. (tovább…)

Egy kormány teljesítményét szellemi és anyagi építkezésén, a közösséghez hozzáadott értéken, illetve a válságok kezelésének, nem pedig menedzselésének sikerén lehet megmérni. (tovább…)

Ne hallgassunk a kultúrharc-tagadókra. Mindent eldöntő küzdelem zajlik: a társadalom jövője a tét. (tovább…)

A rendszerváltoztatás után az állam egyik napról a másikra kilépett a sport mögül úgy, hogy nem volt magántőke, ami biztosította volna a továbbiakban a finanszírozást. Ezt a hátrányt hozta be az Orbán-kormány 2010 után az állami szerepvállalással, amelyet azonban sok támadás ér az ellenzéki oldalról. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában ezúttal Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője és Murányi András, Karácsony Gergely főpolgármester sporttanácsadója vitázott Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Sakkszövetség elnökének moderálásában. A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy a sportnak erős identitásteremtő szerepe van, hiszen politikai oldaltól függetlenül mindenki örül a nemzeti sportsikereknek. (tovább…)

2004-ben lelkesen, tele reménnyel, és de azért szorongva váltunk az Európai Unió tagjaivá. Eddigi tapasztalataink alapján azért egyfajta számvetést készíthetünk. (tovább…)