Közép-Európa rosszul járna Joe Bidennel

  •  
  •  

Hatalmas a tétje az amerikai elnökválasztásnak, és mivel egy globális nagyhatalomról van szó, annak eredménye a világ minden tájára hatással lesz – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a négy évvel ezelőtti demokrata adminisztráció ideológiai megfontoltságból rendszeresen beavatkozott hazánk belpolitikai folyamataiba, geopolitikai szempontból pedig elhanyagolta Közép-Európát, Joe Biden például alelnökként alig járt a térségünkben. Hozzátette, Donald Trump 2016-os hivatalba lépése óta jelentősen javultak a magyar–amerikai kapcsolatok, amely a demokraták győzelmével könnyen véget érhet, Közép-Európa számára egyértelműen hátrányos lenne Biden győzelme. Megjegyezte továbbá, hogy Soros György már több mint hetvenmillió dollárt költött el a demokraták kampányára, ami majdnem háromszorosa a 2016-os költéseinek. A hazánkat rendszeresen támadó tőzsdespekuláns szervezeteinek meghatározó szerepe lehet Joe Biden Magyarország-politikájában, ha megnyeri a választást – tette hozzá.

Szoros küzdelem zajlik az Egyesült Államokban, nagyon sok csatatér-államban fej-fej mellett állnak az elnökjelöltek, ugyanakkor a legfrissebb felmérések a kampányhajrában Donald Trump erősödését mutatják, így könnyen elképzelhető, hogy jövő héten újraválasztják a republikánus elnököt – mondta Deák Dániel. A XXI. Század vezető elemzője videóelemzésében kifejtette: egyáltalán nem mindegy sem Magyarországnak, sem Közép-Európának, hogy ki lesz a nyertes, hiszen az Amerikai Egyesült Államok egy olyan globális nagyhatalom, amelynek belpolitikai folyamatai érdemi hatással vannak a világ összes országára.

Jól példázza ezt, hogy az amerikaiaknak például a közép-európai rendszerváltoztatásokban is kiemelkedő szerepe volt – mondta, majd hozzátette: míg a nyugat-európai országok vezetői féltek a közép-európai rendszerváltoztatástól, a német újraegyesítéstől és a szovjet birodalom széthullásától, addig idősebb George Bush élénken támogatta Magyarország és a közép-európai országok demokratizálódását s feltétel nélkül kiállt Németország egyesítése mellett. Ő volt az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki ellátogatott Magyarországra és rögtön emlékezetessé is vált, amikor a zuhogó esőben a Kossuth-téren széttépte beszédét és spontán, lelkesítő szavakkal fordult a közönséghez. Egy nagyhatalom vezetőjétől szokatlan módon, mély baráti kapcsolatot alakított ki az első demokratikusan választott magyar miniszterelnökkel, Antall Józseffel – emlékezett vissza a 30 évvel ezelőtti eseményekre a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Az azóta eltelt időszakban változatosan alakultak a magyar–amerikai kapcsolatok, ugyanakkor kijelenthető, hogy a demokrata Obama-adminisztráció időszakában Közép-Európát elhanyagolta az Egyesült Államok, sokkal inkább az ázsiai és az orosz térség élvezett külpolitikai prioritást számukra.

Az USA Oroszország megnyerése érdekében lényegében lemondott az egykor szovjet megszállás alatt álló közép-európai országokról – mondta Deák Dániel. Jól példázza mindezt, hogy Joe Biden nyolc éves alelnöksége alatt ritkán látogatott térségünkbe (Magyarországra pedig egyszer sem jött) és amikor ide is utazott, akkor is csupán olyan kellemetlen ügyek miatt, mint hogy erős orosz nyomásra lemondtak a Lengyelországba és Csehországba tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer kiépítéséről.

Beszélt arról is, hogy a 2010-es magyarországi kormányváltást követően a demokrata Obama-adminisztráció amellett, hogy nem kezelte prioritásként geopolitikai szempontból a közép-európai térséget, egyre intenzívebben avatkoztak be ideológiai okokból az egyes országok belpolitikai folyamataiba.

Sőt, az úgynevezett „demokráciaexport” keretében a demokrata külügyi irányítás igyekezett érvényesíteni akaratát Magyarországon is: Hillary Clinton akkori amerikai külügyminiszter 2011 decemberében karácsony előtt írt egy levelet Orbán Viktor miniszterelnöknek, amiben a magyar demokratikus intézményrendszer „szisztematikus leépítésével” kapcsolatban fejtette ki véleményét.

Innentől kezdve érezhetően megromlottak a magyar–amerikai kapcsolatok – mondta Deák Dániel, kiemelte: a mélypont 2014 októberében következett be, amikor a 7750-es elnöki proklamáció alapján – amely korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyek amerikai egyesült államokbeli belépésének felfüggesztéséről szól – az Egyesült Államok megtagadta a beutazás lehetőségét hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől.

Hozzátette, a kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, később pedig úgy nyilatkoztak, hogy „semmilyen konkrét adattal nem rendelkeznek, információikat a sajtó- és az internet nyilvánosságán keresztül szerezték be, úgy, mint egy hírügynökség riportjai és a magyar sajtóhírek”. 2014 decemberében pedig André Goodfriend, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője konkrét bűncselekmény végrehajtásával vádolta meg Vida Ildikót, a NAV akkori elnökét, ugyanakkor ezeket az állításokat sosem bizonyították.

Ezek az események nyílt politikai nyomásgyakorlási eszközök voltak a demokrata adminisztráció részéről, miután a konzervatív magyar kormány több olyan intézkedést is hozott, amely ideológiai okokból nem tetszett a liberális demokrácia élharcosainak – mondta Deák Dániel.

Donald Trump 2016-os megválasztása óta jelentősen javultak a magyar–amerikai kapcsolatok, hosszú idő után az amerikai külügyminiszter Magyarországra látogatott, a magyar miniszterelnököt pedig Trump hivatalos látogatáson fogadta a Fehér Házban, amelyet követően baráti hangnemben tartottak közös sajtótájékoztatót – hívta fel a figyelmet az elemző. Elmondta, a magyar kormány teljesíti az amerikaiak NATO-elvárásait, hadiipari beszerzésekről is kötött megállapodást velük, emellett fontos politikai kérdésekben – például a bevándorlás korlátozása, Izrael állam támogatása, családvédelem – azonos álláspontra helyezkedtek.

Magyarországra 2016 óta ismét partnerként tekint az Egyesült Államok vezetése és nem úgy, mint egy diákra, akit ki kell oktatni.

Emellett Közép-Európa kiemelt szerepet kapott az amerikai külpolitikában, mely régióval Donald Trump lényegesen jobb kapcsolatot ápol, mint azokkal a liberális demokráciában hívő, bevándorláspárti nyugat-európai vezetőkkel, akik például a 2016-os elnökválasztási kampányban és azóta is élesen kritizálták őt – tette hozzá Deák Dániel.

Megjegyezte, a bevándorláspárti Joe Biden esetleges győzelmével ez a Közép-Európa, így Magyarország számára is rendkívül kedvező helyzet negatív irányba változhat, hiszen amellett, hogy ismét leértékelődhet az amerikai vezetés szemében a közép-európai térség, ideológiai okokból ismét a 2016 előtti éles politikai támadásokra lehet számítani. Erre utal szerinte, hogy Joe Biden nemrég Fehéroroszországhoz hasonlította Lengyelországot és Magyarországot, Orbán Viktort pedig lényegében lebanditázta.

Deák Dániel hangsúlyozta, nem véletlenek ezek a nyilatkozatok, hiszen Biden mögött áll Soros György.

A milliárdos spekuláns az idei elnökválasztás kimenetelét nem bízza a véletlenre, eddig már több mint hetvenmillió dollárt költött el, ami majdnem a háromszorosa annak az összegnek, amit 2016-ban erre a célra fordított. Így nem meglepő, hogyha Bidennek elnökként véleményt kell majd alkotnia Magyarország és a közép-európai régió kapcsán, akkor a Soros-féle NGO-k jól ismert tanulmányaira fog támaszkodni.

Ez volt a helyzet az Obama-adminisztráció időszakában is, amikor a Wikileaks által kiszivárogtatott levelezések szerint Hillary Clinton külügyminiszterként olyan politikai döntéseket hozott és kényszerített rá az Európai Unióra, amelyeket Soros György vagy valamelyik szervezete javasolt.