Mi lett veled szociáldemokrácia?

WP Post Author

Galló Béla politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa Mi lett veled szociáldemokrácia? című könyvének megjelenése kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. A laudációt Békés Márton tartotta, aki kiemelte, hogy az elmúlt években a globalizáció következtében alakult ki a társadalmakat leginkább megosztó törésvonal. Ebből adódóan pedig a konfliktus is azok között feszül, akik belső, hazai megoldásokban gondolkodnak és akik külső, mintakövető módon teszik ezt. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során Baczoni Dorottya moderálása mellett Schmidt Mária és Mikecz Dániel vitatták meg a könyv legfontosabb megállapításait a kötet szerzőjével, Galló Bélával. A meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy a szociáldemokraták fokozatosan elvesztették identitásukat és feloldódtak a neoliberalizmus olvasztótégelyében. Ezen folyamatnak tulajdonították azt a jelenséget is, hogy világszerte a munkásosztály egyre inkább jobboldali pártokra szavaz a választások során.

A szuverenista–globalista törésvonal

Békés Márton történész, Intézetünk igazgatója laudációjában úgy vélekedett, hogy a szuverenista és globalista erők közötti törésvonal egy sor kérdésben – például a nemzetállamok, a bevándorlás, vagy a szociális kérdések terén is – egyre élessebbé válik. Hangsúlyozta, hogy a 2010 után megváltozott légkörre, és minderre a kölcsönös összefüggésben lévő kérdéshalmazra a Fidesz reagált legkreatívabban, ám egy sor olyan nemzetközi esemény ment végbe, – például a Brexit, Donald Trump megválasztása, vagy a lengyel és olasz belpolitikai események – amelyek a globalizáció krízisére kívántak választ adni.

Galló Béla könyve alapján a „három nagy skizma” jelentőséget is kiemelte, vagyis a szociáldemokrácia szakítását forradalmi baloldallal, majd a marxizmussal és végül az ideológia behódolását a neoliberalizmusnak. Miután a ’90-es évek elejétől a szociáldemokrácia a neoliberalizmus zsákutcájába jutott, ez az irányzat emberképének megváltozását is magával vonta, ezáltal pedig a társadalom többségét sem képviselték többé.

Így kerültek szembe egymással a nemzetállami érdekeket képviselő szuverenista baloldaliak a progresszív, multikulturális globalistákkal szemben.

Intézetünk igazgatója szerint ennek tulajdonítható, hogy a konzervatív ideológiájú Fidesz társadalompolitikai intézkedései nyomán – például a munkaalapú társadalom, a család- és szociális érdekvédelem terén – nemzeti alapon képes integrálni a hagyományosan szociáldemokrata identitású szavazókat is.

A szuverenista bal-és jobboldal szövetsége

Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a kerekasztal-beszélgetés kezdetén elismerte a szociáldemokrata mozgalom sikerét, és hangsúlyozta, hogy méltatlanul kevés szó esik arról, hogy a mai jóléti társadalmak kialakulásában milyen jelentős szerepet játszottak a szociáldemokraták. Mégis napjainkban azt láthatjuk, hogy az önfeladás következtében egyenesen a megszűnés állapotában van a szociáldemokrácia, amire kellően rávilágít, hogy a munkások mindenhol átpártolnak a jobboldalhoz.

Galló Béla a kötet szerzője, Intézetünk tudományos főmunkatársa arról beszélt, hogy az is nehézséget jelent manapság, hogy a nem-bolsevista és globalista elkötelezettségű baloldaliakat rendre „áruló” címkével látják el. Rávilágított arra is, hogy miután a neoliberalizmus progresszivitása mindent leural, ezért a szuverenista baloldal képviselőinek a konzervativizmus – a globalizmusnak szintén ellenálló –ágaival kell egymásra találnia.

Jelenleg azonban semmiféle szociáldemokrácia nincs Magyarországon – hangsúlyozta.

Mikecz Dániel politológus, az MTA TK Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa szerint két évtizeddel ezelőtt még létezett az a globalizációkritikus baloldal, – főképp az alternatív zöld mozgalmakat sorolta ide – amely a neoliberalizmust kritizálta. Közép- és Kelet-Európa helyzete kapcsán pedig úgy vélekedett, hogy térségünk nem fért bele a globális észak–dél kizsákmányolási narratívába, ezért nálunk a globalizációkritika főképp jobboldali köntösben öltött testet.

A Fidesz szociáldemokrata szellemisége

A könyv szerzőjének meglátása szerint Bill Clinton, Gerhard Schröder és Tony Blair hivatali ideje alatt a szociáldemokrácia lépésről lépésre beleolvadt a neoliberalizmusba, aminek pedig egy olyan arcvesztés és önfeladás lett a következménye, amit a mai napig nem tudott kiheverni az irányzat. A Terror Háza Múzeum főigazgatója egyetértett, hogy a három politikus együtt próbálta ezt a „harmadik utas” gazdasági fordulatot levezényelni, amit azonban az amerikanizáció sikerének tulajdonított. Európa kulturális mezőjét megölte az amerikai soft-politika, ezáltal pedig a szociáldemokraták a bázisukat is elveszítették ezen a területen. Az MTA TK Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa úgy vélekedett, hogy a kultúra mentén tudott neoliberálissá válni a baloldal, és az identitáspolitika posztmateriális értékei mentén keresztül jelent meg a neoliberalizmus.

Galló Béla azt fűzte hozzá a gondolathoz, hogy az amerikai baloldal, vagyis a Bill Clinton alatti Demokrata Párt tette lehetővé a „kaszinókapitalizmus” térnyerését, majd a szintén demokrata Barack Obama a 2008-as gazdasági válság terheit kizárólag a munkavállalókra és kisvállalkozókra terhelte, míg a bankokat kárpótolta és kimentette. Schmidt Mária szerint Magyarország volt a kivétel ezen helyzetben, hiszen Orbán Viktor például a különadókkal a bankokat és multinacionális cégeket is bevonta a közös teherviselésbe, és nem a társadalom tagjaival akarta megfizettetni ennek árát.

Ezt a nyugati neoliberális elit azóta sem tudta megbocsátani neki – emelte ki.

Intézetünk tudományos főmunkatársa egyetértett, hogy Orbán Viktortól ezen intézkedések valódi szociáldemokrata szellemiséget tükröztek, amihez még hozzáfűzte, hogy ez ugyanúgy igaz a családpolitika megerősítésére is. A tradicionálisabb értékek fontossága kapcsán Mikecz Dániel is egyetértett, hogy a magyar munkásság nem véletlenül szimpatizált a 2010-es években a Jobbikkal a baloldali pártok helyett.

Schmidt Mária erre úgy reagált, hogy az amerikanizált témákkal operáló ellenzéki szivárványkoalíció magára hagyta a munkásosztályt, míg a Fidesz képviselni kívánta ezen réteg érdekeit is, ez pedig a választási eredményekben is megmutatkozott.