Működik a visegrádiak receptje a járvány ellen

  •  
  •  

Miközben a koronavírus egész Európában komoly erőpróba elé állította a kormányokat, a Visegrádi Együttműködés tagállamai sikeresen vették fel a harcot a járvánnyal. A Csehországból, Lengyelországból, Magyarországból és Szlovákiából álló V4-ek a folyamatos együttműködésnek, valamint az időben meghozott, határozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően sokkal eredményesebben tudtak reagálni a COVID-19 okozta egészségügyi válságra, mint a nyugat-európai országok. Mindemellett az időközben életre hívott gazdasági mentőcsomagok jelentős segítséget nyújtanak számukra a járvány által előidézett gazdasági válság leküzdésében.

A koronavírus európai megjelenése óta eltelt időben jó képet kaptunk arról, hogy az egyes országoknak milyen szinten sikerült felkészülniük a járvány elleni védekezésre. Míg a nyugat-európai államok nagy része csupán részben tudott megbirkózni a feladattal, a V4-ek országai jól szerepelnek a koronavírus elleni harcban. A XXI. Század Intézet elemzése a Visegrádi Együttműködés tagállamainak teljesítményét vizsgálja meg a koronavírus elleni védekezés kapcsán. Az országok jelenlegi közegészségügyi helyzete mellett kitérünk az eddig meghozott politikai intézkedésekre, valamint az egyes országok gazdasági mentőcsomagjait is ismertetjük.

Közegészségügyi helyzet

A koronavírus elleni védekezés minden államban eltérő, ugyanakkor abban megegyezik, hogy az egyes országok a WHO iránymutatásai alapján igyekeznek laposan tartani a járványgörbét. Fontos tehát megvizsgálnunk a megbetegedések számát, hiszen leginkább ez érzékelteti a járvány elleni védekezés sikerességét. Meg kell néznünk továbbá a jelenleg aktív esetek számát is, hiszen ez mutatja leginkább, hogy jelen pillanatban milyen mértékben van jelen a vírus az egyes országokban. Fontos ugyanakkor megvizsgálni az elhunytak számát is, mivel ez jól tükrözi az egyes országok egészségügyi ellátórendszerének felkészültségét.

A V4-ek országai közül a lakosságszám arányában a legtöbb megbetegedést Csehországban regisztrálták, ahol százezer lakosra 80,3 koronavírusos eset jut, míg Lengyelországban ugyanannyi lakosra számítva ez a szám a fele. A legkevesebb megbetegedést Magyarországon (31,7 fő), illetve Szlovákiában (29,1 fő) regisztrálták százezer lakosra vetítve.

Az aktív esetek száma szintén Csehországban a legmagasabb, ahol jelenleg százezer lakosra 33,9 fertőzött személy jut, míg Lengyelországban 24,4 fő. A legkevesebb aktív esettel Magyarországon, illetve Szlovákiában találkozhatunk. A két országban jelenleg kevesebb, mint a lakosság 0,03 százaléka szenved a betegségben.

A százezer lakosra jutó elhunytak száma a vizsgált országok közül Magyarországon 3,9 fő, ezt követi Csehország (2,7 fő) és Lengyelország (2 fő). A legkevesebben Szlovákiában hunytak el a betegségben, ahol eddig mindössze 26-an vesztették életüket, amely százezer lakosra vetítve az egy főt sem éri el. (Kutatásunkban a május 8-ai állapotot rögzítettük.)

Összességében elmondható, hogy az adatokat tekintve a V4-ek országai kifejezetten jól teljesítenek a koronavírus elleni védekezésben, amivel a legjobban teljesítő európai államok között foglalnak helyet. Jó példa erre, hogy ahol a vizsgált országok közül az elhunytak száma a legmagasabb, a nyugat-európai országok halálozási adataihoz képest az is kifejezetten alacsonynak mondható. Összehasonlításképp, a százezer lakosra jutó elhunytak száma Németország esetében 8,9 fő, míg Franciaország esetében ez a szám a magyar érték majdnem tízszerese, 38,8 fő.

Politikai intézkedések

A koronavírus terjedésének megállításában a legfontosabb szerepet az egyes országok politikai intézkedései játszották. Azokban az országokban, ahol későn sikerült reagálni a veszélyre, a fertőzésszám jóval nagyobb mértékű volt, mint azokban az államokban, ahol időben meghozták a járvány elleni intézkedéseket. Fontos tehát megvizsgálnunk, hogy a V4-ek országai milyen lépéseket tettek a koronavírus megfékezésének érdekében.

Csehországban március elsején jelentették az első beteget, melyet követően a kormány szinte azonnal megkezdte a védekező intézkedések bevezetését. Az ország határait lezárták, bezárták az iskolákat, valamint kötelezővé tették az emberek számára a szájmaszk viselését a boltokban és a közterületeken. Emellett március 12-én a kormány a teljes országra kiterjedő veszélyhelyzetet hirdetett, melynek értelmében az emberek csak indokolt esetben hagyhatták el lakhelyüket.  A gyors intézkedéseknek köszönhetően mára a vírus terjedése nagymértékben lassult, így Andrej Babiš miniszterelnök egy öt pontból álló akciótervet hirdetett, aminek keretén belül április 27-től kinyithattak a 2500 négyzetméternél kisebb alapterületű üzletek, a következő hetekben pedig további lazítások várhatóak a korlátozó intézkedések terén.

Hasonló rendelkezések jellemzik a lengyel válságkezelést is, ahol a veszélyhelyzet március 13-i kihirdetését követően, szintén az első intézkedések között szerepelt a határok lezárása és az iskolák bezárása. Március 20-án a kormány kihirdette a járványhelyzetet, melynek értelmében bezártak a nem létfontosságú intézmények, valamint kijárási korlátozások léptek életbe, melyeket a hónap végén újabb szigorítások követtek. A több mint egy hónapig tartó válsághelyzet után Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő április 20-tól engedélyezte a parkok újranyitását, ugyanakkor kötelezővé tette a szájmaszkok használatát a közterületeken. Az intézkedéseket április 27-én újabb lazítások követték, melyek értelmében a kormány tovább enyhítette az üzleti szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezéseket.

A gyors és hatékony politikai intézkedések jellemzik Magyarországot is, ahol a veszélyhelyzet március 11-i kihirdetése után szintén bezártak az iskolák, valamint az országhatárok is lezárásra kerültek.

Ezt követte március 27-én a nem létfontosságú intézmények bezárása, kijárási korlátozások elrendelése, valamint a kötelező, másfél méteres távolságtartás bevezetése az élelmiszerboltokban. Az első, korlátozásokat lazító rendelkezések május 4-től kerültek bevezetésre, amelynek értelmében Budapesten és Pest megyében ugyan megmaradtak a szigorító intézkedések, az ország többi részén azonban – az egészségbiztonsági előírások betartása mellett – megszűntek a kijárási korlátozások, valamint engedélyezték a parkok és a kisebb szolgáltató egységek újranyitását is.

Hasonló intézkedések jellemzik Szlovákiát is, ahol a március 12-én kihirdetett veszélyhelyzet után szintén lezárták az országhatárokat, valamint a többi országhoz hasonlóan, itt is bezártak az iskolák és a boltok, illetve kijárási korlátozásokat is elrendeltek. A kormány ezt követően, március 25-én kötelezővé tette a szájmaszk viselését, valamint a húsvéti időszakra a lakóhelyük szerinti járásokra korlátozta az emberek mozgását. Az intézkedések feloldása április 22-én kezdődött meg, melynek keretén belül Igor Matovič miniszterelnök egy négy szakaszból álló tervet jelentette be. Az eddig megnyílt három szakasz részeként, az országban újranyithattak a szolgáltatást nyújtó üzlethelyiségek és állatkertek, valamint engedélyezték a 25 főnél kisebb rendezvények megtartását is.

Látható tehát, hogy a Visegrádi Együttműködés tagállamai a vírus megjelenését követően azonnal megkezdték az intézkedések bevezetését, aminek köszönhetően hatékonyan tudtak fellépni a járvány ellen.

A járvány korai szakaszában kihirdetett veszélyhelyzet, valamint az annak kapcsán elrendelt határzárak és kijárási korlátozások mind hozzájárultak a vírus terjedésének lassításához, ezzel megakadályozva az egészségügy nagyfokú leterheltségét, valamint lehetővé tették a további intézkedések biztonságos bevezetéseit.

Jelentős gazdasági mentőcsomagok

A koronavírus terjedése hamar egyértelművé tette a régió országai számára, hogy a súlyos közegészségügyi helyzet mellett komoly gazdasági válsággal is szembe kell nézniük a következő hónapokban. A V4-ek országai ehhez mérten olyan gazdasági mentőcsomagokat állítottak össze, amelyek nemzetközi viszonylatban is jelentősnek számítanak.

Csehország esetében a kormány az elmúlt hetekben egy 1190 milliárd cseh korona értékű gazdasági mentőcsomag elfogadásáról döntött, amely az ország éves bruttó hazai összterméke (GDP) mintegy 19 százalékának felel meg. A csomag részeként a kormány amellett, hogy 22 milliárdot különít el a különböző adóelőlegek elhalasztására, mintegy 951 milliárd cseh koronát szán a bankkölcsönökre nyújtott állami garanciák fedezetére, valamint további 216 milliárd koronát fordít a gazdaságot közvetlenül támogató intézkedésekre. Ennek keretén belül a következő hónapokban jelentősen csökkennek a vállalkozások adóterhei, illetve a kormány a következő három hónapra 80 százalékban átvállalja a munkavállalók bérének kifizetését azokban az üzemekben, amelyek a járvány miatt leállásra kényszerültek.

Lengyelország esetében szintén jelentős gazdasági mentőcsomagról beszélhetünk. A 212 milliárd lengyel złoty értékű csomag – amely a lengyel éves GDP mintegy 10 százalékának felel meg – kiemelt hangsúlyt fordít a munkahelyek megőrzésére. Ennek keretében a lengyel kis- és középvállalatok három hónapig mentesülnek a dolgozók utáni társadalombiztosítási járulék felének megfizetése alól, illetve a kormány kedvezményes hiteleket is biztosít számukra. Szintén három hónapon keresztül, az állam kétezer złoty értékű támogatást nyújt az egyéni vállalkozóknak az elmaradt bevételeik után.

Jelentős gazdaságélénkítő programról beszélhetünk Magyarország esetében is. A 9000 milliárd forint összértékű mentőcsomag a magyar éves GDP mintegy 20 százalékának felel meg.

A három szakaszból álló program leginkább a munkahelyek megőrzésére, valamint a kis- és középvállalkozások megsegítésére koncentrál. Ennek keretében a válság által leginkább sújtott szektorokban a munkáltatók júliusig mentesülnek a járulékfizetési kötelezettségek alól, valamint a munkavállalók adóterhei is csökkennek. Nagy hangsúlyt kap továbbá egy bértámogatási program is, melynek keretén belül a magyar kormány 70 százalékban átvállalja a rövidített munkaidőben dolgozók kieső bérének kifizetését. Emellett a mentőcsomag részeként nagy figyelmet kap a kiemelt ágazatok védelme is, melynek részeként mintegy 600 milliárd forint kerül elkülönítésre a turizmus megsegítésére, valamint a válság által sújtott vállalatok támogatására is kedvezményes hitelek állnak rendelkezésre.

Szintén a munkahelyek megőrzését, valamint a vállalkozások megsegítését helyezi előtérbe a szomszédos Szlovákia. A 1,5 milliárd eurós mentőcsomag részeként, a kormány 500 millió euró értékben bankgaranciát vállal a vállalkozók kedvező hitelfinanszírozása érdekében, valamint 80 százalékban átvállalja a munkavállalók bérének kifizetését azokban az üzemekben, melyek a járvány miatt leállásra kényszerültek. A csomag részeként továbbá a válság által sújtott vállalkozások három hónapig nem kötelesek kifizetni az egészségügyi és szociális hozzájárulásokat a munkavállalók után.

Jól teljesítő V4-ek

Kijelenthetjük, hogy a Visegrádi Együttműködés tagjai kifejezetten jól teljesítenek a koronavírus elleni küzdelemben, melyet bizonyít az országokban tapasztalható alacsony fertőzésszám. A meghozott politikai intézkedéseknek köszönhetően az említett államok sikeresen tartották kordában a járványt, amivel jelentősen csökkentették a vírus által okozott károkat. A V4-ek tagállamai emellett olyan gazdasági mentőcsomagokat hoztak létre, amelyek – amellett, hogy nemzetközi viszonylatban is jelentősnek számítanak – nagymértékben segítik majd a gazdaságok talpra állítását a következő hónapokban.

Fontos továbbá kiemelni, hogy az országok közti kapcsolatot az elmúlt hónapokban is a folyamatos egyeztetések és együttműködések jellemezték. Jó példa erre többek között, hogy a járvány ideje alatt az ingázók esetében – a határok lezárása ellenére – továbbra is megengedett volt a munkavégzés céljából történő határátlépés a szlovák–magyar határon. Az együttműködés sikerességét bizonyítja az is, hogy a V4-ek országai nemrég közösen, 3 millió euróval járultak hozzá a koronavírus elleni vakcina kifejlesztéséhez. Amellett tehát, hogy a V4-ek országai egyenként is jól szerepelnek a koronavírus elleni küzdelemben, egymást segítve is arra törekednek, hogy a régió országai a lehető leghamarabb leküzdjék a járvány okozta válságot.