Nyitóoldal, bal oldali tartalom

Miközben az elmúlt hónapokban egyre többször került szóba a tárgyalások lehetősége és úgy tűnhetett, az ukrajnai háború a végjátékához közeledik, Ukrajna kurszki támadása jórészt felülírta a korábbi várakozásokat. Az ukrán és részben a nyugati médiát is ismét átjárja a Kijev sikereivel kapcsolatos optimizmus, miközben a művelet árnyoldalai is kirajzolódni látszanak a Donyeck megyei fronton. Arról nem is beszélve, hogy a front kiszélesítése újabb lépés az eszkaláció és vele akár az orosz–nyugati közvetlen összeütközés felé is. (tovább…)

Brüsszel már évek óta a farizeus politika melegágya, azonban a 2024-es európai parlamenti választások óta az uniós szervek magasabb fokozatba kapcsoltak a szubjektív jogértelmezés terén, és mára nyilvánvalóvá vált: a balliberális többség számára a globalista fősodor akarata és (vélt) politikai haszna megelőzi a joghoz kötöttség elvét, legyen szó az Európai Parlament saját eljárási szabályairól vagy akár az Európai Unió elsődleges jogában, az alapító szerződésekben foglaltakról. Minden egyes újabb jogellenes lépéssel, amit Brüsszel a politikai céljai megvalósítása érdekében tesz, aláássák a választóknak az Európai Unióba és annak intézményeibe, valamint azok jogállami működésébe vetett bizalmát, végső soron pedig közösségen belüli feszültséghez és ezáltal az unió gyengüléséhez vezetnek. (tovább…)

Május végén a Nemzeti Együttműködés Rendszere meghaladta fennállásának 14. évét, így benne vagyunk a tizenötödikben. Ez azt jelenti, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt immár harmincöt esztendőnek ez a legfontosabb, sőt egyenesen jellegadó politikai rendszere. Kétségtelen, hogy Magyarországon egy önálló érvényre emelkedő történelmi korszak formálódik, amelyet céljai felől legjobban a nemzeti maximum fogalmával írhatunk le. A nemzeti maximum nem más, mint a legszélesebb lehetséges konszenzus, avagy a lehetséges legszélesebb konszenzus. (tovább…)

Június végén megalakult az Európai Parlamentben a Patrióták Európáért (PfE) politikai szövetség, amely rövid idő alatt 84 fős közösséggé duzzadt, és ezzel az EP harmadik legnagyobb képviselőcsoportja lett. Noha a centrumban és attól balra elhelyezkedő pártcsaládok egy politikai kordon felhúzásával képesek voltak átmenetileg meggátolni azt, hogy a Patrióták döntően befolyásolják az uniós döntéshozatalt, a hatalom valódi központját jelentő Európai Tanácsban akár már középtávon egyre több, nemzetek Európájában gondolkodó állam- és kormányfő képviselheti a szuverenista erőket. A Patrióták egy olyan alternatív víziót kínálnak Európa jövője szempontjából, amely a liberális–konzervatív ideológiai törésvonalon felülkerekedve gravitációs erővel bír az elkötelezetten szuverenista pártok számára. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök megromlott viszonya következtében az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládban helyet foglalók sem folytatják a centrumhoz való közeledésüket, akkor középtávon egyre kevésbé tűnik elképzelhetetlennek a szuverenista erők egyesítése. (tovább…)

Orbán Viktor idén ismét jelentős beszédet tartott a 33. alkalommal megrendezett Tusványosi Szabadegyetemen. Előadásában részletesen tárgyalta a világrendszerváltás folyamatát, valamint politikai előrejelzést adott Magyarország jövőbeni kilátásaival kapcsolatban. Külön hangsúlyt helyezett a fiatal generációk fontosságára és szerepére, amelyek nélkülözhetetlenek a nemzeti nagystratégia sikeres megvalósításához. (tovább…)

Orbán Viktor nagyhatású, bízvást történelminek nevezhető tusnádfürdői beszéde a 21. század legjelentősebb nemzetközi politikai folyamatáról, a világrend átalakulásáról szólt. A komplex geopolitikai, gazdasági, katonai, kereskedelmi és kulturális folyamat megközelítése lehetőséget ad a nemzeti erőknek a továbbgondolásra.  (tovább…)

Brüsszel folytatja azt az intervenciós kísérletsorozatát, amelynek keretében jogi köntösbe bújtatott riportokban marasztalja el a nyílt társadalmak eszmerendszerét magukénak nem valló tagállamokat. A jogállam fogalmát politikai fegyverré züllesztő Európai Bizottság 2024-es jogállamisági jelentése nem okozott csalódást a korábbi riportokat ismerők számára, a 2020 óta megjelenő jelentések egyik legfőbb közös vonása, hogy a valóságot lényegesen mellőző állítások szerepelnek benne, az elmarasztalások pedig aránytalan mértékben – és az erre vonatkozó szándékosságot megerősítendő – csak azokat az országokat érintik, amelyek vezetése szembe megy a balliberális fősodor aktuális narratívájával, vagyis jelenleg szuverenista és békepárti. (tovább…)

Most szombaton 33. alkalommal tart beszédet Orbán Viktor a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. A magyar miniszterelnök e megszólalásai a magyar politikai élet legnagyobb hatású témakijelölő beszédei, az itt megfogalmazott gondolatok jelentik a kormányzás intellektuális kereteit, illetve meghatározzák a stratégiai horizontot a magyar jobboldal számára. De viszonyítási pontot jelentenek az európai, sőt legújabban az amerikai politikai közegben is. A mostani beszédét sorsfordító időszakban tartja Orbán Viktor, ugyanis az EP-választáson után, de még az amerikai választások előtt vagyunk. (tovább…)

Hétfőn este Eric Mamer, az Európai Bizottság vezető szóvivője bejelentette, hogy Ursula von der Leyen elnök úgy határozott, hogy az Európai Bizottság politikai helyett csak technikai, azaz köztisztviselői szinten képviselteti magát a magyar EU elnökség informális tanácsülésein. A döntésre a „közelmúltban felmerült fejlemények” fényében került sor, fogalmazott a szóvivő Orbán Viktor miniszterelnök békemissziójára utalva, amely egyhangú tiltakozást váltott ki az uniós vezetőkből. Úgy tűnik, hogy Magyarország béketörekvéseivel, a szuverenitáspárti politikai erők térnyerésével szemben azonnal ellentámadást indított az Európai Bizottság elnöke és az uniós működést korábban domináló politikai erők. Minden lehetséges eszközzel igyekeznek megakadályozni a változást és megtartani hatalmukat, még akkor is, ha ezzel sértik a jogállamiságot és veszélyeztetik az unió működőképességét. (tovább…)

A cél: nemzeti érzelmű, szuverenista, migrációt elutasító kormánya soha ne legyen Franciaországnak. Az eszköz: bármi. Franciaországban a cordon sanitaire-t olyan protestkoalíció állította fel, amelynek tagjait egy fő motívum kapcsolta össze: bárki csak Le Pen ne! Hasonló, építő jellegűnek erős eufemizmussal sem nevezhető motiváció húzódott meg a 2022-es magyar országgyűlési választásokon összefogó hatpárti koalíció létrejötte mögött is, ami azonban teljes kudarcba fulladt – a különbség a két ország választási rendszerén túl az egy párt(szövetség) által magáénak tudható támogatottságban és a kimagasló népi legitimációban gyökerezik. A legitimitás esszenciális eleme a jogállami berendezkedésnek és az alkotmányos kontinuitásnak, melyek franciaországi meglétével kapcsolatban egyre hangosabbak az aggályok. (tovább…)

A június 9-ei választások eredményeként új helyzet állt elő a magyar belpolitikában: amellett, hogy a Fidesz–KDNP kettős győzelmet aratott az egyidőben tartott európai parlamenti és önkormányzati választáson, a baloldal eddigi meghatározó pártjait elsodorta a Tisza Párt előretörése. Mindez egyben egy új kihívót is jelent a kormányoldal számára. (tovább…)

Július 1-én kezdetét vette Magyarország féléves soros elnökségének időszaka az Európai Unióban. Az elnökségi programban meghatározott célok lényege, hogy az Európai Unió térjen át a béke, biztonság és fejlődés útjára, ahogy azt az európai állampolgárok elvárják. Az európai emberek június 9-én a változásra szavaztak, a szuverenitáspárti politikai erők térnyerésével szemben azonban az uniós működést korábban domináló politikai erők egy nagykoalíciós hatalmi paktummal igyekeznek fellépni. Magyarország elkötelezett abban, hogy a választások eredménye, az európai emberek akarata és a demokrácia érvényesüljön az Európai Unióban, e célok elérésére pedig az elnökségi félév kiváló lehetőséget teremthet. (tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatója és a Kommentár folyóirat főszerkesztője Lentulai Krisztián HírFM-en futó műsorában, a Bezzegben járt, ahol másfél órás interjút adott. A felvételen szóba került többek között a magyar jobboldalt érintő számos kérdés, eszmei, szerkezeti, szellemi és generációs tekintetben egyaránt. A félidei kettős választások számos tanulsága alapján a jobboldal további fejlődése és a korszakformálás lehetőségei is terítékre kerültek. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának évadzáró adása a legújabb TREND-kiadványról szól, melynek címe: Migráció, járvány, háború: Európa lejtmenetben. (tovább…)

A héten publikálta az Európai Stabilitás Indexet a XXI. Század Intézet, amely a 2020 és 2023 közötti időszakban vizsgálta az Európai Unió 27 tagállamának politikai, gazdasági és társadalmi stabilitását. Deák Dániel a szezonzáró videóelemzésében ezzel kapcsolatosan kiemelte, a friss rangsor adatai világosan mutatják, hogy a járvány és a háború együttes, de legalábbis egymásra való hatása következtében Európa ma sokkal kevésbé stabil, az európai uniós országok nagyrésze politikai, gazdasági és társadalmi problémák sorától szenved, főleg abból adódóan is, hogy még a korábbi problémákat sem oldották meg. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette, ennek ellenére Magyarország, Lengyelország és Csehország továbbra is a tíz legstabilabb európai ország közé tartozik, míg Szlovákia kiesett az élbolyból, hiszen a 11. helyen végzett. (tovább…)

Az elmúlt időszakban egyre többet lehet hallani a béketárgyalások lehetőségéről az ukrajnai háború kapcsán: Ukrajna Oroszország meghívása nélkül békecsúcsot rendezett Svájcban, Oroszország békeajánlatot tett közzé, Kína pedig a globális Dél államaival szervezné meg az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat. Ezzel párhuzamosan azonban a háborús eszkaláció fenyegetése is fennmaradt, sőt talán növekedett is. (tovább…)

A XXI. Század Intézet TREND címmel tavaly kiadvány-sorozatot indított, amelynek 2023-ban két száma jelent meg. Idén kiadott új számunk a 2020–23 között eltelt négy év gazdasági, társadalmi és politikai mutatóit összegző Európai Stabilitási Index, amely az Európai Unió 27 tagállamának komplex rangsora. A számokból egyértelműen kiderül, hogy a 2016–19 közötti négy év összegzett mutatójához képest Európa egésze lejtmenetbe került, amelynek okai között ott vannak a maradandónak bizonyuló korábbi strukturális problémák, mint például a nyugat-európai országokat sújtó migráció és annak hosszútávú társadalmi következményei, de alapvetően járulnak hozzá a koronavírus-járvány és az elhúzódó orosz–ukrán háború, valamint ezek gazdasági folyományai, elsősorban is az infláció. Az adatok arra mutatnak, hogy a multikulturális társadalom, az illegális migráció és a koalíciós kormányzás fokozottan hozzájárul az instabilitáshoz. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adása nemzetközi témákkal foglalkozik: az európai parlamenti választások végkimenetelének dacára az EU továbbra is háborús üzemmódban működik, az orosz–ukrán béke pedig alighanem a globális Dél nyomására fog véget érni és Kína garantálja majd. (tovább…)

A június 9-ei EP-választáson átalakult a magyar pártrendszer, míg a régebbi balliberális formációk összeomlottak, Magyar Péter új szereplőként a szavazatok közel 30 százalékát meg tudta megszerezni. A külföldi finanszírozók átlátva, hogy a magyar társadalom többsége jobboldali, új taktikával próbálkozik, a magukat baloldalinak valló formációkat lecserélték. Mindebből fakadóan a 2026-os választás már nem a jobboldal–baloldal törésvonal mentén zajlik majd, hanem a szuverenista–globalista törésvonal lesz a meghatározó. Míg a Fidesz egyértelműen a szuverenista táborhoz tartozik, addig Magyar Péter a globalista tábort erősíti, ami a néppárti csatlakozása és a külföldi multivilágból érkező EP-képviselői is jól szimbolizálnak. (tovább…)

Történelmi sikert aratott az Alternatíva Németországért (AfD), amely az európai parlamenti választások során 15,9 százalékot ért el és a második legnagyobb német frakciót delegálhatja az Európai Parlamentbe. Ezen eredmény abból a szempontból is komoly fegyverténynek tekinthető, hogy minden eddiginél erőteljesebb lejáratókampány folyt a párt ellen az utóbbi fél évben. Az országot vezető erők számára görbe tükörként kellene, hogy szolgáljon az, hogy az AfD mind a három kormánypártnál jobb eredményt ért el: az AfD a volt NDK öt tartományában is győzött, ezek közül háromban pedig tartományi választásokat tartanak szeptemberben. Miközben az országot vezető elit egyre kevésbé képes demokratikus eszközökkel a politikai kordonon kívül tartani az AfD-t, az országon belül egyre növekvő nyugati–keleti megosztottság következtében egy lappangó vasfüggöny kezdett leereszkedni Németországra. (tovább…)

A Kommentár folyóirat legfrissebb, 2024. évi 2. száma a közérdeket állítja fókuszába, amely alatt államszervezési elvet, kormányzati filozófiát, alkotmányjogi konstrukciót és gazdaságpolitikai működésmódot egyaránt ért. A 2010 óta létező Nemzeti Együttműködés Rendszerének alapgondolata, vagyis a közösségelvűség egyaránt jelenti a nemzeti keretek megerősítését, a családok és a gyermekek védelmét, valamint az állami szuverenitás érvényesülését. Mindez belefoglalható a közérdek fogalmába, ami nem más, mint a közjó legmagasabb rendű megnyilvánulása. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adásában a június 9-ei kettős választás végeredményeit értékeli Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója, hazai tekintetben Halkó Petra vezető elemzővel, európai viszonylatban pedig Biró András kutatóval. (tovább…)

A Fidesz–KDNP pártszövetség az EP-választáson 44,9 százalékos eredményt ért el, ami teljesen megegyezik a 2014-es parlamenti választás arányával, amelyek a kormányoldal kétharmados parlamenti többséget szerzett – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ha nincsen változás, akkor 2026-ban a domináns Fidesz mellett egy ellenzéket egyértelműen vezető Tisza párttal kell megmérkőzni, ami mellett már csak 5–10 százalék körüli egyéb formációk lesznek, mint a DK és a Mi Hazánk. (tovább…)

A vasárnapi európai parlamenti és önkormányzati választás rendhagyó módon úgy zajlott le, mintha országgyűlési voksolás lenne. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában a félidei kettős választást Deák Dániellel beszélgetve Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója és G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója értékelte. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adásában a június 9-ei kettős választás utolsó hetéről van szó: pártok és üzenetek, mozgósítási verseny és tétek. (tovább…)

Az Európai Unió ma a szabadság és a jólét feladásán dolgozik, legfőbb büszkeségének pedig azt tekinti, hogy háborúban áll. A háború napjainkban uniós alapérték, ez jelenti az uniós önmeghatározás forrását, az integráció mozgatórugóját. Az Európai Unió, amely évek óta egyes tagállamai és azok állampolgárai ellen harcol, most mások háborújába is kész belépni, azt állítva, hogy ez lesz az erősebb Európa felé vezető út. Ez az integrációtörténet legsúlyosabb tévedése. Az uniós elitprojekt szemmel láthatóan a társadalmi realitások után a geopolitikai valósághoz sem tartja magát. Az unió krízise egzisztenciális, a napokon belül sorra kerülő választások tétje nem a jobb Európa, hanem a nemzetek szabadsága és Európa túlélése. (tovább…)

A békepárti, a háborúból való kimaradást és az ország szuverenitásának megerősítését képviselő magyar kormány melletti méltóságteljes kiállás, azaz a Békemenet bebizonyította, hogy a hónapok óta zajló külső-belső próbálkozások ellenére szilárd a támogatás mögötte. A február óta tapasztalható szuverenitássértő beavatkozások és a destabilizációt célzó operatív tevékenységek jól láthatóan az ötödik Orbán-kormány – egyébként is általában sérülékenynek mondott – középtáján csúcsosodtak ki, mégpedig az egy időben tartott európai parlamenti és önkormányzati választások befolyásolásának érdekében. Erre adott választ a demokratikusan megválasztott magyar kormány melletti határozott kiállás. Így és ezzel futunk rá a választás utolsó hetére. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcastje eheti adásának címe nem is lehetne aktuálisabb: Háború és béke. (tovább…)

Orbán Viktor több kampányeseményen is elmondta, hogy ezúttal nem kell a bizonytalanokat vagy a másik oldalra szavazókat meggyőzni, elegendő azokat a szavazókat sikeresen mozgósítani, akik a Fidesz–KDNP biztos bázisához tartoznak. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében kiemelte: ez nem kampánystratégiában való változtatás, mint ahogyan azt a balliberális sajtó írja, hanem a bevett forgatókönyv. Minden EP-választáson és minden önkormányzati választáson ez szokott lenni a kampánystratégia. (tovább…)

A közelgő, június 9-i önkormányzati választás nagy csatatere Budapest, ahol Karácsony Gergely és Szentkirályi Alexandra személyében nem csak a paktummal összegründolt Gyurcsány-lista és a Fidesz–KDNP megfiatalodott névsora küzd meg egymással, hanem a 2010 előtti múlt árnyai és a Tarlós-korszak folytatását ígérő jövő. A modern kampányeszközök, a lendületes politikai közösség és a budapestieknek jövedelmező együttműködési képesség egyaránt a jobboldali főpolgármester-jelölt mellett áll, míg a baloldalon korszerűtlenség, kiszolgáltatottság és konfliktuskeresés tapasztalható. (tovább…)

A véleménynyilvánítás szabadságát, mint elsőgenerációs alapjogot, Magyarország Alaptörvénye és számos nemzetközi jogi dokumentum is garantálja, de mint mindennek, úgy a „szabad szólásnak” is van határa. A tradicionális- és közösségi médiában – különösen a politikusokkal szemben – megnyilvánuló uszítás és gyűlöletkeltés olyan szintre jutott, hogy 2024-ben megtörténhetett az Európai Unióban, hogy emberölést kíséreltek meg egy legitim módon megválasztott miniszterelnök sérelmére – mindezt egyfajta politikai véleménynyilvánításként. Ugyan a közszereplők elfogadták, hogy szélesebb körben tűrik a velük szemben megfogalmazott véleményt, arra viszont senki sem vállalkozott, hogy szótlanul viselje a halálát kívánó uszító kommenteket. Mindezt az Alkotmánybíróság is számtalanszor kimondta, itt lenne tehát az ideje, hogy hatósági eszközökkel gátat szabjunk a gyűlölet elburjánzásának. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb, külpolitikai témájú adásában Békés Márton, az Intézet igazgatója először Kosztur András vezető kutatóval beszélget az orosz–ukrán háborúban a jelek szerint közelgő végjátékról, ami persze még hosszan elhúzódhat, katonai, diplomáciai és geopolitikai szempontból egyaránt. Aztán Biró András elemzővel vesznek sorra négy hír, melyek mindegyike a végrehajtó hatalom megrendüléséről szó: a Ficó-merénylettől az iráni elnöki helikopter lezuhanásán és Zelenszkij elnöki ciklusának lejártán keresztül a Netánjáhú elleni elfogatóparancsig. A Mindig péntek legújabb, Harci helyzet című adása elérhető Facebookon, YouTube-on és 17 podcast-csatornán. (tovább…)

A brüsszeli békepárti konferencia betiltása és a békepárti szlovák kormányfő, Robert Fico elleni fegyveres merénylet is jól példázza, hogy nem könnyű ma a békepártiak helyzete Európában – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. Kiemelte: Magyarország is tüske a köröm alatt, Magyar Péter feltűnése és látványos felfutása is egy olyan globalista projekt, amelynek célja hazánk békepárti álláspontjának gyengítése. Már csak rövid idő van hátra a június 9-i választásokig, de egy biztos: a valaha volt egyik legfontosabb európai választás előtt állunk, amelyen Európa sorsa hosszútávon eldől. (tovább…)

Minden eddiginél komolyabb politikai és társadalmi válság alakulhat ki Szlovákiában, miután múlt héten merényletet követtek el Robert Fico miniszterelnökkel szemben. Az ország történelmében mindezidáig példátlan tett következményeként szinte rögtön felfüggesztették a parlament működését, a hatóságok pedig jelentősen megerősítették a legfőbb közjogi méltóságok védelmét. A Fico elleni merénylet a szlovákiai társadalmat is megviselte, ami az elmúlt hónapokban zajló politikai csatározások eredményeként mára minden eddiginél megosztottabbá vált. Az egyre mélyülő törésvonalak így minden bizonnyal tovább polarizálják majd a lakosságot, amiben komoly szerepe van az ellenzéki politikusoknak, akiknek a megnyilvánulásai nagymértékben hozzájárulhattak annak a közhangulatnak a kialakulásához, ami végül a miniszterelnök elleni merénylethez vezetett. (tovább…)

Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója a Weltwoche című svájci hetilapnak adott német nyelvű interjújában elemezte a kínai elnök budapesti látogatásának jelentőségét, a realista politika reneszánszának szükségességét, valamint a június 9-ei választások fontosságát is. (tovább…)

Az Európai Bizottság május első hetében bejelentette, hogy újraértékelte a lengyel jogállamiság helyzetéről szóló álláspontját a hírhedt 7. cikk szerinti eljárással összefüggésben és arra jutott, hogy Lengyelországban helyreállt a jogállam. A döntés hátterében nem állnak frissen elfogadott és végrehajtott reformok, ehelyett Brüsszel bemondásra elfogadta az új lengyel kormány vállalásait. E vállalások egyike, hogy Lengyelország a jövőben feltétel nélkül betartja az Európai Unió Bíróságának döntéseit és korlátozás nélkül elismeri az uniós jog elsőbbségét. Lengyelország azzal fizeti meg a jogállamisági eljárás lezárásnak árát, hogy közjogi értelemben feladja saját szuverenitását. Brüsszel már nem is igyekszik leplezni a politikai alapon alkalmazott kettősmércét, hiszen felfogásában ugyanaz az ország attól függően lehet jogállam vagy nem jogállam, hogy éppen melyik párt van kormányon. (tovább…)

G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójának legújabb könyve, az Orbán kontra Soros címet viselő kötete kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. A Terror Háza Múzeumban tartott rendezvény során Stumpf István, a Tokaj-Hegyalja Egyetem alapító elnöke laudációban méltatta a könyvet, a kötetről pedig Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor, a XXI. Század Intézet főigazgatója és a szerző, G. Fodor Gábor beszélgetett Szabó László kommunikációs szakember moderálása mellett. Intézetünk Új idők sorozatának ötödik köteteként megjelenő könyve új szempontból világítja meg az elmúlt negyven év magyar és nemzetközi eseményeinek történetét és bepillantást nyújt a politikai küzdelmek kulisszái mögé. A két, világpolitikában jegyzett személy párbaja megfeleltethető kettejük világnézeti szembenállásának és lehető teszi, hogy minden, ami ma a politika középpontjában áll, mindenki számára egyszerűen érhetővé, világossá váljon. (tovább…)

A globális politikai átrendeződés és technológiai változások kölcsönösen hatással vannak egymásra. A koronavírus járvány, valamint az elmúlt évek konfliktusai nemcsak a globális értékláncok törékenységére mutattak rá, de egyes gyorsan fejlődő vagy eddig nem teljesen kiaknázott területek jelentőségére is. A kritikus nyersanyagok hozzáférhetősége, a mesterséges intelligencia fejlődése, a kiújuló űrverseny mind-mind a jövőbeli (geo)politikai folyamatok meghatározó témája lehet. (tovább…)

A háborúpárti politikai szereplők igyekeznek elterelni a figyelmet a háború ügyéről a választási kampányban, ugyanis tudják, hogy az ő álláspontjuk kisebbségi ebben a kérdésben. Hasonlóval próbálkoztak az illegális bevándorlás ügyében a korábbi választáson, amikor álproblémának nevezték azt – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az EP-választáson Európa jövőjéről és politikai irányáról dönthetnek az európai választók, a legfontosabb európai kérdés most pedig az, hogy tovább folytatódik-e a háborús hergelés vagy sikerül-e a béke irányába elmozdulni. (tovább…)

Május 9-e, azaz a győzelem napja az orosz emlékezetpolitika kétségkívül legnagyobb jelentőséggel bíró dátuma. A II. világháborúban – orosz neve szerint a nagy honvédő háborúban – aratott győzelem, illetve az annak emlékezetéért folytatott küzdelem jelentőségét az immár több mint két éve tartó ukrajnai háború csak növelte. Az orosz vezetés igyekszik párhuzamot állítani a jelenlegi háború és a nyolcvan évvel ezelőtt a nácizmus ellen folytatott küzdelem között, a harctéren tapasztalt legutóbbi kisebb-nagyobb sikereit a szimbólumok világában aratott győzelemmel egészítve ki. (tovább…)

Soros György politikai tevékenysége továbbra is jelenvaló veszély, úgy Magyarországon, mint Európában. Nemzetközi spekuláció, migránsbetelepítés, „színes forradalmak” és kormánybuktató projektek szegélyezik útját. Soros György 1984-ben Magyarországon jelent meg először, azóta eltelt negyven év, ideje mérleget vonni. 2015-től kezdve Orbán Viktor nyíltan felvette vele a küzdelmet, sőt le is győzte Sorost, de a spekuláns nem adta fel és a háború azóta is tart. Ennek jeleit a most zajló kampányban is tapasztalhatjuk. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában G. Fodor Gábor Orbán kontra Soros című új könyvének apropóján beszélgetett Deák Dániel a szerzővel és Békés Mártonnal, a XXI. Század Intézet igazgatójával. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Új idők című sorozatának ötödik köteteként jelenik meg G. Fodor Gábor, az intézet stratégiai igazgatójának Orbán kontra Soros. Három fejezet Orbán és Soros négy évtizedes küzdelméről című könyve. (tovább…)

Karácsony Gergely az elmúlt öt évben rendre a konfliktust kereste a kormánnyal, a 2022-es parlamenti választáson még miniszterelnök-jelöltként is elindult volna. Számára nem Budapest, hanem a pártpolitikai célok a fontosak – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ez Budapest számára rendkívül káros volt, ugyanis a város nem fejlődött, pártpolitikai csatározások színterévé vált. Ennek egyik szimbolikus példája, hogy a főpolgármester félévente a főváros csődjével riogatott, miközben jelentős tartalékkal és növekvő adóbevételekkel vette át a város vezetését. Az elemző kiemelte: Budapest egy a város érdekeit képviselő, ugyanakkor a kormánnyal együttműködő főpolgármesterrel járna a legjobban. (tovább…)

A XXI. Század Intézet konferenciát rendezett Új Utat mutatunk Európának – húsz éve tagja Magyarország az uniónak címmel, amelyen az előadók hazánk uniós tapasztalatai mellett olyan témákkal is foglalkoztak, mint az EU demokratikus deficitje, strukturális problémái, versenyképességének csökkenése vagy a szervezet előtt álló geopolitikai kihívások. Mindezen kérdések különösen fontos súllyal esnek latba a júniusi európai parlamenti választások és a soron következő magyar uniós elnökség tükrében. (tovább…)

Donáth Anna helyesen fogalmazott, amikor a Telexnek adott interjújában a Momentum Mozgalom és Magyar Péter politikája közötti hasonlóságot 90 százalékosra becsülte. A nemzethez, a jogszabályokhoz és általában a jogállamhoz való hozzáállásban felfedezhető egyezéseken túl azonban szignifikáns különbségként említhető, hogy míg a Momentum már számtalanszor eljátszotta a szavazók bizalmát, addig a TISZA Párt újdonsült alelnöke, relatíve új szereplőként a magyar közéletben, még rendelkezik azzal az előnnyel, hogy elmondhatja, soha nem állt össze a Gyurcsány Ferenc vezette baloldallal, és valódi politikai kultúraváltást szeretne. A két fél zömében egyező álláspontjából és a Momentum hitelességdeficitjéből logikusan következik az, amire több közvélemény-kutatás is rámutatott: Magyar Péter egyre nagyobb arányban állítja maga mögé az egykori momentumos szavazókat, a Momentum politikusainak pedig egyetlen esélyük a közéleti pozíciójuk megtartására az, ha szövetségre lépnek a TISZA Párttal. (tovább…)

Az EU történetének legnagyobb bővítésére került sor Athénban húsz esztendővel ezelőtt, amikor 2004. május 1-én tíz ország, köztük Magyarország aláírta az Európai Unió csatlakozási szerződését. Romano Prodi, az Európai Bizottság akkori elnöke európai álomként hirdette beszédében a tagállamok közötti egyenlőség, a gazdasági stabilitás és a béke ígéretét a csatlakozó országok népei számára, „akik a kommunizmus legsötétebb napjaiban sem vesztették el a reményt, és a berlini fal leomlása után a közös demokratikus értékek érdekében csendes forradalmat hajtottak végre, most pedig emelt fővel, egyenlő jogokkal és felelősséggel csatlakozhattak az Európai Unió közösségéhez.” Két évtizeddel később azonban az európai álom megvalósulása helyett Európa árulásával kell szembenézünk az uniós intézmények részéről. Európa megmentése érdekében nem „jó európaiakra”, hanem éppen olyan forradalmárokra van szükség, mint akik sikerre vitték az 1988–90 közötti közép- és kelet-európai szabadságküzdelmet. (tovább…)

A baloldali pártok komoly válságban vannak, a kiszivárgó információk szerint legtöbbjük még mindig nem tudta összegyűjteni az induláshoz szükséges aláírásokat, Magyar Péter megjelenése tehát nem a Fidesznek, hanem nekik ártott – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a hivatalos kampány első hetének a nyertese mindenképpen a Fidesz, amely párt elsőként gyűjtötte össze az aláírásokat, magasan vezeti a népszerűségi listákat és látványosan beindította a kampányát. (tovább…)

A XXI. Század Intézet konferenciát rendezett Covid-tanulságok? címmel, amelyen a COVID-19 vírustörzs által kiváltott sokrétű válsággal, annak politikai, jogi, társadalmi és egészségügyi hatásaival foglalkoztak a meghívott előadók. Négy évvel ezelőtt, 2020 tavaszán került sor Magyarországon a koronavírus-járvány miatti első lezárásokra, amelyek a pandémia egymást követő hullámai és az újabb és újabb vírusvariánsok miatt szűk másfél évig velünk maradtak. Négy évvel és rengeteg tapasztalattal később sok dolgot tudunk, de talán még több az, amit nem a világjárvány okozta krízisről. Ideje volt számot vetni közös tudásunkról! (tovább…)

Április 20-án elkezdődött a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választás kampánya. Az induláshoz szükséges aláírásokat a Fidesz–KDNP gyűjtötte össze a leggyorsabban, ami azt jelzi, hogy a kormánypártok mozgósítási képessége kimagasló, továbbra is. Magyar Péter megjelenése egyre több közvélemény-kutatás szerint a baloldalt osztotta tovább, a Momentum például várhatóan miatta nem szerez mandátumot az Európai Parlamentben. Mindez nem meglepő, ugyanis Magyar Péter a Momentumhoz és Márki-Zay Péterhez hasonlóan a globalista politikai elit legújabb projektje a háborút elutasító nemzeti kormánnyal szemben. (tovább…)