Nyitóoldal, bal oldali tartalom

Karácsony Gergely már kizárólag az országos választási kampánnyal van elfoglalva, még rendkívüli Fővárosi Közgyűlést is csupán azért hívott össze szeptember elsejére, hogy a számára fontos kampánytémákkal elfedje a fővárosban uralkodó közlekedési káoszt – hangsúlyozta Deák Dániel a szezonnyitó videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: emiatt az a fővárosiak érzete, hogy Budapestnek nincsen gazdája, ami meg is látszik a főpolgármester támogatottságán, ami mára már alacsonyabb, mint Dobrev Kláráé, aki az ország egyik legelutasítottabb politikusa. A népszerűségének csökkenését radikális szólamokkal igyekszik megállítani, azonban ezekkel a szemmel láthatóan kétségbeesett próbálkozásokkal rendre mellélő: nem akar esküt tenni az Alaptörvényre, miközben ezt már többször is megtette, vétózni akar az atlétikai vb kapcsán, miközben erre valójában nincsen lehetősége – jegyezte meg Deák Dániel, hozzátéve: a beígért vétó elmaradása újabb komoly arcvesztés a főpolgármesternek. (tovább…)

Az elmúlt másfél évben számos olyan megalapozatlan közlekedésfejlesztési és felújítási projekt indult el Budapesten, amely megbénította az autós forgalmat és a tömegközlekedést. Az augusztusban tapasztalható dugók, valamint a szakmai szervezetek figyelmeztetése ellenére a főpolgármester nem tett érdemi lépéseket az elviselhetetlen állapotok felszámolásáért, így megjósolható volt, hogy az iskolakezdés miatt tovább romlik a helyzet. A közlekedési válság kialakulásáért a miniszterelnök-jelölti kampányával foglalkozó Karácsony Gergely a felelős, hiszen több döntést is a rendkívüli jogrend keretében egyedül hozott meg, továbbá a Tarlós István által előkészített projektek újratervezésével közel két évet vesztegetett el. Az időben összecsúszó felújítások és a kerékpársávok kijelölése miatt kialakult dugók huzamosabb ideje nehezítik meg a munkába igyekvő lakosok és az agglomerációból érkezők életét, anyagi károkat okoznak a szállítmányozási cégeknek és a turizmusnak, nem utolsósorban növelik a károsanyag-kibocsátást. A főpolgármester hiába igyekszik az atlétikai vb megvétózásának zsarolásával elterelni a figyelmet, a lakosok és a közlekedők tapasztalata szerint a város egyre élhetetlenebbé válik. (tovább…)

A tálib hatalomátvétel nemcsak Afganisztánra nézve járhat súlyos következményekkel, de megrengetheti egész Közép-Ázsia és középtávon Európa biztonságát is. Nem véletlen, hogy a posztszovjet államok már hónapok óta igyekeznek lépéseket tenni az amerikaiak afganisztáni kivonulásából fakadó veszélyek elhárítására. Ezek egyike a fokozódó terrorfenyegetettség, a másik pedig a 2015–16-oshoz hasonló migrációs hullám, amely a folyamatosan aktív balkáni és mediterrán útvonalak mellett egy új, posztszovjet térségen átívelő szakasszal bővítheti az illegális bevándorlás Európai Unió felé irányuló útját. Az EU számára is kockázatot jelenthet, hogy több posztszovjet országgal is feszültté vált a Nyugat viszonya, más országokat pedig súlyos belső konfliktusok terhelnek. (tovább…)

A magyar kormány szuverenitásvédő harca 2015-ben ütközött igen látványosan a Soros-birodalom ellenállásába, amikor az illegális migrációt az Orbán-kabinet határvédő intézkedésekkel tartóztatta fel. Majd következett a bevándorlással kapcsolatos népszavazás kiírása, az átláthatatlanul működő „civil” szervezetek transzparenssé tételéről szóló törvény elfogadása és a Közép-európai Egyetemnek (CEU) a hazai felsősoktatási szabályok elfogadására való rábírása. Azóta Soros hadban áll Magyarországgal. A küzdelem azonban jóval korábbra megy vissza: Antall Józsefnek, sőt Horn Gyulának is meggyűlt vele a baja, de földrajzilag is jóval szélesebb a frontvonal, hiszen a „Soros-birodalom”, ahogyan imperátora nevezi, egész Közép- és Kelet-Európát be akarja kebelezni. Immár lassan 40 éve. (tovább…)

Karácsony Gergely az LMP-hez, a Jobbikhoz és a Momentumhoz hasonlóan azt ígérte, hogy leszámol a régi baloldali elittel, megújítja a baloldalt és elhatárolódik a Gyurcsány Ferenc fémjelezte MSZP–DK-féle posztkommunista politikai garnitúrától. Ennek azonban éppen az ellenkezője következett be: Karácsony Gergelynek és az újbaloldali pártoknak köszönhetően az egy százalékos MSZP ismét bejuthat a parlamentbe, ahol erején felül képviseltetheti magát, Gyurcsány Ferenc pedig már most is az ellenzéki térfél vezetője. A DK így az előválasztásnak nevezett kampányesemény legnagyobb nyertese: Gyurcsány Ferenc a „nép akaratára” hivatkozva a politikai élet maghatározó szereplője maradhat, pártja pedig a legnagyobb frakcióval rendelkezhet 2022-től a baloldali térfélen. Nem meglepő tehát, ha a jelöltek kiválasztásában is maradéktalanul Gyurcsány Ferenc akarata érvényesült. (tovább…)

Az utóbbi években minden korábbinál szorosabbá vált a Visegrádi Együttműködés tagállamainak kapcsolata, ami a gazdasági projektek mellett ma már a politikai érdekérvényesítés terén is megmutatkozik. Ennek okán a Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát magába foglaló V4-ek ma már nem csupán egy a kontinens többi regionális együttműködése közül, hanem sokkal inkább az elmúlt harminc év legsikeresebb államközi szövetsége, ami a 2020-as években több előrejelzés szerint is Európa gazdasági motorjává válhat. (tovább…)

Egy évvel ezelőtt a világsajtót bejárták a belarusz elnökválasztásokat követő zavargások képei. A tiltakozó akciók azóta elcsendesedtek, az ellenzék is kénytelen volt elismerni az utca elvesztését, az országra azonban továbbra is nagy nemzetközi figyelem irányul. (tovább…)

A 2015-ös migrációs válság minden korábbinál jobban polarizálta az európai politikai közvéleményt. Amíg kezdetben az Európai Unió nyugati tagállamai a Wilkommenskultur szellemében az ellenőrizetlenül beérkezett, idegen kultúrájú tömegek befogadását propagálták, a közép-európai tagállamok – Magyarország vezetésével – következetes migrációellenes politikát folytattak. Noha a koronavírus-járvány megtörte az Európába vándorolni kívánó tömegek lendületét, az elmúlt év során újra felerősödött a migrációs tendencia. Ez permanens veszélyeket rejt magában, hiszen Európa szomszédságában egyre több olyan válsággóc jelenik meg, amelyek újabb, bármikor bekövetkezhető migrációs krízisbe torkollhatnak. (tovább…)

A jövő évi választások idején már elmondhatjuk, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak fele Orbán Viktor kormányzásával telt. A miniszterelnök a magyar politikatörténet nagy csúcstartói, azaz Bethlen István és Tisza Kálmán kormányon töltött idejét már ma meghaladja, akár ha egybefüggő három ciklusa vagy pedig az ehhez minden joggal hozzászámított első kormányzása felől nézzük. Ezt a rekordot ráadásul demokratikus viszonyok között érte el, sőt éppenséggel a népszuverenitás hatókörének kibővítése révén. A hazai, jobboldali történelmi blokk szilárdságát az fogja bizonyítani, amikor az idehaza köré szőtt hegemónia kulturális természetűvé válik. (tovább…)

A klímaváltozás kérdése és annak kezelése mára az egyik legaktuálisabb témává vált a világ vezetőinek körében. A problémával kapcsolatban több megoldási javaslat is született, ezek közül a legtöbb azonban a nagyvállalatok helyett a családokkal fizettetné meg a klímaváltozás elleni harc árát. Jó példa erre az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúllyal bíró karbonadó bevezetésének kérdése, ami a tagállamokban többmillió háztartás energiaszámláinak megemelkedését eredményezné. Ezzel párhuzamosan tagállami szinten is egyre több zöldbaloldali párt programjában jelenik meg valamilyen formában a leginkább családokat sújtó zöldadó terve, ami az egyes országok eladósítása mellett komoly munkanélküliséget is eredményezne.  (tovább…)

Miközben a klímaváltozás folyamata a migráció mellett kétségtelenül uralja az évek közbeszédét, a progresszív erők gyakran vádolják azzal a konzervatív tábort, hogy az nem foglalkozik kellőképp a globális klímaváltozással. Ezzel szemben az igazság az, hogy a jobboldali zöldpolitika évszázados hagyománnyal rendelkezik, a természet védelme és megőrzése az egyik legrégebbi konzervatív értéknek számít. Mindezt jól példázza az Orbán-kormány klímapolitikája, amely az elmúlt években eszközölt intézkedéseinek köszönhetően mára uniós szinten is példamutatónak számít. Ezzel szemben a zöld köpenybe bújtatott baloldali pártok általában saját céljaik megvalósítására használják a klímavédelem kérdését, aminek árát a családokkal fizettetnék meg a kibocsátásért leginkább felelős nagyvállalatok helyett. (tovább…)

Az elmúlt egy évben a nyugat-eurázsiai térség, azaz a volt Szovjetunió nyugati része gyakran került a nemzetközi híradások figyelmének középpontjába. Az eseménydús időszakhoz a régió sajátosságain és belső viszonyain túl az a küzdelem is hozzájárult, amelyet a nyugati hatalmak és Oroszország folytatnak a térség feletti ellenőrzésért. Bár a Nyugat lépett fel proaktívabb szereplőként, komolyabb eredményeket nem igazán tudott elkönyvelni. A status quo megmaradása azonban csalóka lehet, az elmúlt év eseményei ugyanis könnyen jelentős változások kiindulópontjává válhatnak. (tovább…)

A 2019-es önkormányzati választások után a főváros irányítását – a főpolgármester ígéretével szemben – nem egy új politikusi generáció, hanem a Gyurcsány-kormányok meghatározó tagjai és háttéremberei vették át. A többpárti koalíció instabilitása, átláthatatlan működése és a politikai alapon kinevezett tisztségviselők hozzá nem értése mára a hatékony politikai cselekvés akadályává vált. Az elmúlt másfél évben elmaradtak a valós városfejlesztések, ezzel szemben olyan szimbolikus döntések születtek, amelyektől Karácsony stábja országos politikai hasznot, az ellenzéki szavazók körében pedig népszerűség-növekedést remélt. A főpolgármester a parlamenti választásokra eredményeket akar felmutatni, így a főváros hatáskörébe tartozó fejlesztéseket mostanra kapkodás jellemzi. A nagyobb felújítások az eddigi késlekedések miatt időben egybecsúsztak, ami miatt mára összeomlott a főváros autós- és tömegközlekedése. (tovább…)

Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és a Kommentár folyóirat főszerkesztője interjút adott a Mandinernek. A beszélgetés a folyóirat és az M5 csatorna koprodukciójában készülő Kommentár Klub című kulturális magazinműsor évadzáró részének témáihoz kapcsolódott. A beszélgetésben szó volt a nyugat-európai új antiszemitizmusról, a Magyarország elleni uniós eljárásokról és arról, hogy az elmúlt több mint egy évtized tanúsága szerint a magyar jobboldal társadalmi konszenzusképző erővel rendelkezik. Az erre vonatkozó kijelentések rövidített és szerkesztett változatát közöljük. (tovább…)

Az Országgyűlés megszavazta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről szóló törvényt, amelyet a hazai és nemzetközi balliberális erők melegellenesnek titulálnak. Noha az elfogadott szabályozás a gyerekek neveléséről, és nem a homoszexuálisokról szól, a globalista erők újra támadásba lendültek, ismét pellengérre állítva a magyar szuverenitáspárti kormányt. Világossá vált, hogy a migrációs válsághoz hasonlóan szuverenitáskérdésről van szó, és a nemzetközi erők aknamunkája ellenére Magyarország nem enged a progresszív napirend nyomásának. Miután a közép-és kelet-európai régió Magyarország vezetésével 2015 után az önállóság útjára lépett, – ezáltal gyengítve az uniós intézményrendszer további föderalizációjának tervét – az egykori gyarmatosítók a „közös értékek” nevében indítanak újabb támadást Magyarország ellen. (tovább…)

Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos volt az egyetértési pontok létrehozása az emberekkel, 2005-ben indította újtának az első nemzeti konzultációt, a 2010-es kormányváltás után pedig immáron tizenegyedik alkalommal él ezzel a sikeres kapcsolatteremtési eszközzel. Ennek a társadalmi támogatásnak köszönhetően jött létre az önálló magyar modell, a konzultációk során ugyanis a választóknak egyebek mellett olyan sorskérdésekben volt döntési lehetősége, mint például a szuverén gazdaságpolitika alapjainak megteremtése, a családtámogatási rendszer bővítése vagy az illegális migráció elleni magyar küzdelem. A most induló, a járvány utáni életünkről szóló nemzeti konzultáció főként gazdasági fókuszú, de ugyancsak kiemelt téma benne a fokozódó migrációs nyomás elleni fellépés. A baloldal kezdetben felesleges pénzkidobásnak tartotta a konzultációt, mostanra azonban már ők is próbálkoznak hasonló indításával, ám az ő témafelvetéseik rendre érdektelenségbe fulladnak. (tovább…)

A totalitárius diktatúrák a huszadik században a kollektív jogokat helyezték az egyén fölé, melynek címén rengeteg borzalmat követtek el. A mai, új ideológiai áramlat megfordítja ezt és az elvont egyén fogalmát helyezi a közösség fölé. Frank Füredi, Célkeresztben a határok című, új könyvével az ellen a nyugati propaganda ellen emel szót   – magyarázatul szolgálva egyúttal a nyugati emberek számára – amellyel hosszú évek óta fordulnak Magyarország felé. A mérföldkőnek számító könyv bemutatóján olyan izgalmas összefüggésekről beszéltek a résztvevők, minthogy az új ideológiák képviselői hogyan emelnek új határokat úgy, hogy közben az alapvető társadalmi normák határait próbálják meg átalakítani, eltörölni. (tovább…)

Míg a Magyar Szocialista Párt tíz év leforgása alatt elvesztette szavazótáborának felét, magyar és uniós parlamenti jelenléte történelmi mélypontra zuhant, addig a Demokratikus Koalíció az ellenzék, sőt az egész baloldal vezető erejévé vált. A történelmi átrendeződés mögött a DK stabilitása, szélsőségesen Orbán-ellenes politikája és Gyurcsány Ferenc tudatos stratégiája áll. Az MSZP válsága és a DK vonzó alternatívája miatt tucatnyi alapszervezet, a tagság jelentős része és számos meghatározó politikus lépett át, vagy egyenesen kényszerült arra, hogy a DK-ban keresse a helyét. Vitatott körülmények között, de ez történt legutóbb a párt egykori elnökével, Molnár Gyulával is, ami jelképesnek mondható, hiszen az MSZP valamikori első emberéről van szó. Az előválasztásokig folytatódni fog az átlépési hullám, az MSZP-árvák a Demokratikus Koalícióban fogják keresni az egzisztenciális túlélés lehetőségét. Gyurcsány Ferenc célja ma már az, hogy függetlenül az esetleges kormányváltástól, a Demokratikus Koalíciónak legyen a legnagyobb frakciója a következő parlamenti ciklusban. (tovább…)

Az Európai Unió nem fog magától megjavulni, nekünk kell visszavezetni a helyes ösvényre – mondta Orbán Viktor a Magyar Függetlenség Napján. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány konferenciáján a miniszterelnök megfogalmazta azokat a téziseket, melyekkel a magyar kormány hozzájárul az összeurópai vitához, ami az unió jövőjéről szól. „Mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szembe a birodalom építőivel” – fogalmazott a kormányfő. A Pesti Vigadóban tartott eseményen Orbán Viktor miniszterelnök mellett Schmidt Mária, a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Varga Judit igazságügyi miniszter is beszédet mondott a magyar függetlenség napja alkalmából. (tovább…)

A balliberális politikusok éveken át támadták a sportberuházásokat, kárörvendtek a kudarcoknál, de most, amikor beérett az elmúlt évtized sportfejlesztéseinek eredménye, politikai hasznot akarnak húzni a sportsikerekből és már nem kampányolnak a „stadionstop” szlogennel. Míg Karácsony Gergely tüntetőleg nem vett részt főpolgármesterként a Puskás Aréna avatásán, ma már ugyanabban a teltházas stadionban fotózkodik a magyar–portugál meccsen. Jól rávilágít ez a jelenség a baloldal hitelességi válságára, hiszen „divatpolitizálást” folytatnak: ha éppen a magyar foci szidásával tudnak szavazókat toborozni, akkor azt csinálják, ha viszont a többség a magyar válogatottnak szurkol, akkor már abból igyekszik politikai hasznot húzni. (tovább…)

Korunkban a hagyományos háborúk ugyan háttérbe szorultak, ez azonban korántsem jelenti a hadviselés alkonyát. Éppen ellenkezőleg: az államok közötti szabályos háborúk számának csökkenésével egyre inkább mindenki egy totális háború résztvevőjévé válik – akár akaratán kívül is. Gerillaharcok, hibrid és proxy-háborúk, kiberhadviselés, „színes forradalmak”: ezek váltak a 21. század „szép új világháborújának” alapfogalmaivá. Ezt a tematikát járja körül a Kommentár folyóirat 2021/2-es száma, melynek hívószava: „szabálytalan háború”. (tovább…)

Gyurcsány Ferenc ésszerűtlenségnek nevezte a kormány adócsökkentéseit, egy DK-közeli közgazdász pedig egyenesen arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltást követően azonnal nagyszabású megszorítást kell végrehajtani. De nem csak a szavak, hanem a tettek szintjén is az adóemelések és megszorítások politikáját képviselik a balliberális politikusok: a 2010 előtti balliberális kormányok számtalan adóemelést hajtottak végre, emellett a most körvonalazódó választási ígéreteikben is több adóemelési terv jelenik meg. Orbán Viktor ezzel szemben már ellenzékben is folyamatosan adócsökkentést követelt, az elmúlt 11 évben pedig jelentősen csökkent a lakosság adóterhelése. Egyebek mellett ennek hatására csökkent a szegénység Magyarországon, nőtt az ország mozgástere, fehéredett és válságállóvá vált a gazdaság. (tovább…)

Magyarország nem csinált politikai kérdést a vakcinabeszerzésből, minden rendelkezésre álló forrásból rendelt oltóanyagokat. Ennek köszönhetően míg az Európai Unió átoltottsági átlaga csak most haladta meg a 40 százalékot, Magyarországon már a 60 százalékhoz közelít ez a mutató. A sikeres oltási program hatására a magyar gazdaság már májusban újraindulhatott, a magyar embereknek pedig szabad nyaruk lehet. Ezzel szemben több országban még mindig komoly korlátozások vannak érvényben: maszkot kell viselni a köztereken, kijárási tilalom van érvényben, vagy például míg nálunk teltházas lehet a foci EB, addig máshol csupán korlátozott létszámmal lehet majd megtekinteni a mérkőzéseket. Mindennek a gazdaságra is rendkívül pozitív hatása van, várhatóan 5-6 százalék körül lesz az idei növekedés és már ebben az évben visszatér a gazdaság a járvány előtti teljesítményéhez. Komoly különbség a 2008-as balliberális válságkezeléssel szemben, hogy most nem megszorítások, hanem többletforrások érik a lakosságot, ami ugyancsak hozzájárul a válság gyors leküzdéséhez. (tovább…)

Magyarország nemzetstratégiai érdeke, hogy minden nagyhatalommal kölcsönösen hasznos, egymás szuverenitását tiszteletben tartó kapcsolatokat építsen. Az Orbán-kormány ennek szellemében olyan érdekalapú külpolitikát folytatott az elmúlt évtizedben, amely növelte az ország politikai–gazdasági mozgásterét, így Magyarország mára Közép- és Kelet-Európa mintaországává vált. Ezzel szemben az ellenzék kizárólagosan nyugati elkötelezettségű, ezért is igyekszik a nagyhatalmak közötti konfliktusokat ideológián alapuló belpolitikai viták tárgyává tenni. Ebbe a folyamatba illeszkedik a Fudan Egyetem elleni tüntetés is, amely esetében olyan kényszerpályára került az ellenzék, hogy már nem lehetséges normalizálni kapcsolatait Kínával. Egy esetleges kormányváltás esetében, miután az ellenzék két nagyhatalmat (Kína, Oroszország) is magára haragított, az Egyesült Államok felé pedig egyoldalúan elköteleződött, az ország szuverenitása kerülne veszélybe. (tovább…)

A rendszerváltoztatás után az állam egyik napról a másikra kilépett a sport mögül úgy, hogy nem volt magántőke, ami biztosította volna a továbbiakban a finanszírozást. Ezt a hátrányt hozta be az Orbán-kormány 2010 után az állami szerepvállalással, amelyet azonban sok támadás ér az ellenzéki oldalról. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában ezúttal Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője és Murányi András, Karácsony Gergely főpolgármester sporttanácsadója vitázott Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Sakkszövetség elnökének moderálásában. A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy a sportnak erős identitásteremtő szerepe van, hiszen politikai oldaltól függetlenül mindenki örül a nemzeti sportsikereknek. (tovább…)

Az elmúlt húsz évben a posztszovjet térségben számos olyan sikeres és sikertelen tömegmegmozdulás történt, amelyeket „színes forradalmak” gyűjtőnéven ismert meg a világ. Ezek a hasonló forgatókönyv alapján zajló, az alkalmazott szimbólumok színe alapján elkülönített, manipulatív technikákkal elért rezsimváltások gyakran nem kis részben külső (állami, nemzetközi, nagyvállalati) érdekeket is szolgáltak, így egyáltalán nem meglepő, hogy végrehajtóik közül sokan egyetlen nemzetközi hálózatba ágyazódtak be, mondhatni, egy „színes forradalmi internacionálét” alkottak, sőt alkotnak mai napig. (tovább…)

A 2010 előtti balliberális kormányok kommunikációs kormányzást folytattak, így az első igazi válsághelyzet hatására politikai és gazdasági szempontból is súlyos helyzetbe került hazánk: az IMF és más nemzetközi hitelezők segítségére szorult és még a miniszterelnök is megbukott. 2010-ben fordulat állt be: Orbán Viktor miniszterelnökként számos lokális és globális krízishelyzettel vette fel sikeresen a küzdelmet, politikája több esetben is iránymutatóvá vált Európában, legyen szó akár a 2015-ös migrációs krízisről vagy a koronavírus elleni oltásokról. A magyar gazdaság ráadásul válságálló lett, amelyet a legfrissebb GDP-adatok is alátámasztanak. A ma ugyancsak Gyurcsány Ferenc által dominált és fragmentált baloldal továbbra sem lenne képes egy ilyen teljesítményt nyújtó kormányzat felállítására, sőt: maga a hatpárti szivárványkoalíció idézne elő egy politikai krízist, amivel az ország válságállóságát sodornák veszélybe. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és Hidvéghi Balázs független európai parlamenti képviselő Európa a 21. században című közös rendezvénysorozatának második konferenciája Jobb/Közép címmel folytatódott. Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója szerint a 21. század Közép- és Kelet Európa évszázada lesz, mert a régió népei innovatívabbak, szorgalmasabbak és elszántabbak. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben válságok sora bizonyította, hogy a föderalizációs álmokat dédelgető unió képtelen a válságkezelésre, és a nemzetállamok hatékonyabbak voltak e téren. Hidvéghi Balázs szerint nem szabad hagyni, hogy a balliberálisok uralják a nyelvet, mivel ezáltal képesek a közbeszédet oly módon befolyásolni, hogy a korábban mérsékeltnek számító erőket szélsőségesnek állítsák be. Ezért erőteljesebb fellépésre bíztatja az európai jobboldali erőket. (tovább…)

Karácsony Gergely rendkívül rosszul sikerült kampányindítója után a mostani hét sem hozott változást a baloldal számára: Karácsony Gergely továbbra is zavaros magyarázkodást folytatott, miközben mindenki az őszödi beszéd évfordulójáról beszélt, így Gyurcsány Ferenc került reflektorfénybe a miniszterelnök-jelölt helyett – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek hatására, miközben általában egy miniszterelnök-jelöltnek a bejelentést követően növekedni szokott a támogatottsága, Karácsony Gergely esetében inkább csökkenésre lehet majd számítani. Deák Dániel kiemelte, a baloldal komoly intellektuális válságban van, egyebek mellett ennek köszönheti Gyurcsány Ferenc, hogy 15 évvel az őszödi beszéd után még mindig a baloldal vezetőjeként tud feltűnni és még mindig nem taszították le őt a „trónról”. Tovább tetézi a baloldal problémáit emellett, hogy még a DK-közeli közvélemény-kutatások szerint is nőtt a Fidesz támogatottsága az elmúlt időszakban – jegyezte meg az elemző. (tovább…)

Május 11-én nyílt fegyveres összecsapásokba csapott át az arab–izraeli konfliktus, miután az azt megelőző napokban palesztin tüntetők többször is összecsaptak az izraeli rendfenntartó szervekkel. A konfliktus azután súlyosbodott, hogy a palesztin Hamász terrorszervezet rakétákkal kezdte lőni Izraelt, amire a zsidó állam légi csapásokkal válaszolt, ám végül május 20-án, a késő esti órákban tűzszünetet hirdettek a harcoló felek. A kiújult harcok során Európa több nagyvárosában palesztinbarát tüntetéseket tartottak, ami ismételten felhívta a figyelmet a migrációnak azon aspektusára, hogy a muszlimok tömeges bevándorlásával a kontinens vallási–etnikai problémákat importál. (tovább…)

Gyurcsány Ferenc ma 15 éve mondta el az őszödi beszédként elhíresült szónoklatát, amelyben beismerte, hogy átverésre, hazugságra alapozva nyerte meg a 2006-os országgyűlési választást. A beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a gazdasági megszorítócsomagok hatására a korábban több milliós szavazótáborral rendelkező MSZP támogatottsága süllyedésnek indult, a baloldal pedig szétesett, sok kicsi párt jelent meg. Hiába alakult ki ugyanakkor körülötte a rendszerváltoztatás után látott legnagyobb hitelességi válság, a 2009-ben megbukott kormányfő ma ismét a baloldal vezetője lett. Az őszödi beszédben elmondottak pedig ma is jól jellemzik a baloldalt: Karácsony Gergely sem önazonos kommunikációt folytat, azonban míg Gyurcsány Ferenc csak a választások után, addig Karácsony Gergely már a kampányindítójánál lebukott a valótlan állításaival. (tovább…)

Megjelent FRANK FÜREDI szociológus professzor, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa CÉLKERESZTBEN A HATÁROK című kötete. (tovább…)

Az amerikai és a spanyol populista baloldal kampányszlogeneit másolva, a balliberális kulturális elit támogatásával jelentette be Karácsony Gergely a miniszterelnök-jelöltségét. Jól látható módon igyekszik kompetenciaverseny helyett karakterek versenyévé tenni a 2022-es parlamenti választást, ennek érdekében mesterséges imázst építettek fel neki az amerikai demokrata körökből érkező kampánytanácsadók, amelynek fő célja az „őszinte”, „esetlen”, de „emberséges” és így „szerethető” jelölt képének kialakítása. Az elmúlt napok eseményei azonban kártyavárként dönthetik össze ezt a kreált valóságot, hiszen a szülőfalujában zavartan a kezét tördelve magát vidéki srácként jellemző Karácsonyról kiderült: csak kampányidőszakokban jár vidékre, ráadásul valótlanságot állított nyelvtudásával és iskolai végzettségével kapcsolatban is. A Gyurcsány Ferenc vezette baloldali stratégiák célja egy Medgyessy-hasonmás megépítése, azonban a kezdeti baklövések után erősen kérdéses, hogy ez sikerül-e. (tovább…)

Az amerikai–orosz kapcsolatok milyensége már közel száz éve meghatározza a világpolitikai folyamatok alakulását. A két szuperhatalom közti ellentétek a 2010-es éveket követően, 2021-ben újultak ki ismét, aminek köszönhetően jelenleg Washington és Moszkva kapcsolata már-már a hidegháborús időket idézi. A fennálló helyzetből leginkább Kína profitálhat, aki kihasználva a két szuperhatalom civakodását, nevető harmadikként az elmúlt két évtizedben jelentős gazdasági növekedésen ment keresztül, külpolitikai kapcsolatainak köszönhetően pedig az afrikai kontinens és Latin-Amerika után, immár Európában is egyre jelentősebb gazdasági kapcsolatokra tudott szert tenni. Az ázsiai ország felemelkedéséből Magyarország is sokat profitálhat, ahol a kormány felismerve a világpolitikai folyamatok változását, az elmúlt években több fontos partnerséget is kötött a szuperhatalmak között egyre előkelőbb helyet elfoglaló országgal. (tovább…)

Az elmúlt napokban szinte az összes magyarországi közvélemény-kutató cég a Fidesz-KDNP erősödését és a baloldal gyengülését mérte annak ellenére, hogy az ország komoly krízisidőszakot élt át az utóbbi hónapokban – hangsúlyozta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a baloldal most az előválasztástól vár csodát, azt remélik, hogy ezzel a kampánytechnikai eszközzel tudják majd felrázni a szimpatizánsaikat. Megjegyezte: azonban mivel egyre egyértelműbb, hogy az előválasztás csupán egy kampányeszköz és azon a választóknak nincsen valódi döntési lehetősége, ez a mozgósítási próbálkozás is kudarcba fulladhat a baloldal részéről. Tovább rontja a helyzetet, hogy Karácsony Gergely – akiről már eldöntötték, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje lesz – komoly botrányba keveredett, miután számos kérdés merült fel a hiányzó nyelvvizsgája, így a diplomája és az oktatói tevékenysége kapcsán – jegyezte meg Deák Dániel. (tovább…)

G. Fodor Gábor politológus legújabb könyve Az Orbán-szabály címet viseli, amely egyúttal a XXI. Század Intézet induló, Új Idők című könyvsorozatának nyitódarabja is. Az intézet Mozgásbancímű műsorának vendége ezúttal a szerző mellett Békés Márton történész, a könyvsorozat szerkesztője volt, akik a múltheti könyvbemutatótól eltérően aktuálpolitikaibb szemszögből beszélgettek a miniszterelnök koherens világképéről, amelynek mozgatórugóiba a könyv kellően precíz betekintést enged. A vendégek egyetértettek abban, hogy Orbán Viktor nemcsak elkezdte, de húsz évig tartó (1990–2010) eltérítése után be is fejezte a rendszerváltoztatást, és amellett, hogy korszaképítőnek bizonyul, a folyamatban lévő világrendszerváltásban is számot kell vele vetni. (tovább…)

A klímaváltozás folyamata a migráció mellett kétségtelenül uralta az elmúlt évek közbeszédét. A német Szövetség ’90/Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen) párt történelmi lehetősége arra, hogy Németország következő kancellárját adja, kiváló alkalmat biztosít, hogy tüzetesebben megvizsgáljuk a környezetvédő mozgalmakat. A zöldbaloldal látványos, jól kommunikálható látszatcselekvésekkel igyekszik politikai tőkét kovácsolni, amiben fontos szerepet játszik, hogy progresszív társadalompolitikai céljaikat zöld köpenybe bújtatva igyekeznek megvalósítani. A klímaváltozással kapcsolatos cselekvési terv egyik legkevésbé taglalt sarokköve a tömeges migráció legalizálásának kérdése, éppen ezért fontos, hogy a globális klímaváltozás hatásai ellen való küzdelem konzervatív olvasatának kellő figyelmet szenteljünk. (tovább…)

G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című kötetének megjelenése kapcsán online könyvbemutatót szervezett a XXI. Század Intézet. A 2010-ben kezdődő Orbán-korszak tudatos és stratégiai építkezésen alapszik, amely teljesítményt az egész világ egyre inkább kénytelen elismerni. A szerző arra keresi a választ könyvében, hogy mitől vált különleges, majd később korszakalkotó politikussá a magyar miniszterelnök. A könyvbemutatót Tallai Gábor nyitotta meg, majd Stumpf István mellett felszólalt Lánczi András, Deutsch Tamás és Bayer Zsolt is, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy könyv egyedülálló módon adja vissza a miniszterelnök által képviselt filozófiát és egyszerűen magyarázza el Orbán Viktor sikerességének kulcsát. A rendezvény pódiumbeszélgetése során a szerzővel Schmidt Mária és Barthel-Rúzsa Zsolt beszélgettek Békés Márton moderálása mellett az elmúlt tíz év tudatos, stratégiai alapokon nyugvó építkezéséről, aminek a könyv kötelező irodalom módján ad keretet. (tovább…)

A baloldali politikusok igyekeznek úgy tenni, mintha az ellenzéki előválasztásnak nevezett folyamat során a választóknak valódi döntési lehetősége lenne. A kiszivárgó információk szerint ugyanakkor valójában már lényegében mindent eldöntött a hat baloldali párt: Karácsony Gergely lesz a közös miniszterelnök-jelöltjük, néhány egyéni körzetet leszámítva pedig nem lesz érdemi verseny, azokról is megállapodtak már. Az előválasztással az egyedüli céljuk a baloldali szavazók aktivizálása, hiszen jelenleg jóval kevesebben vennének részt a választáson közülük, mint a kormánypárti szavazók közül. Gyurcsány Ferenc a 2002 utáni taktikáját frissíti újra: Medgyessy Péterhez hasonlóan Karácsony Gergelytől is át akarja majd venni a kormányfői széket. (tovább…)

A Biden-adminisztráció nemzetközi feszültségkeltése, ennek nyomán a közvetlen lekötelezettjének számító Ukrajna háborús készülődése, valamint az unió föderációpárti erőinek támadásba lendülése fellelkesítették, vagy egyenesen feladattal látták el a hazai ellenzéket. Washington és Brüsszel offenzívájának árnyékában helyi klienseik szintén mozgolódnak, amelyre számos alkalmuk kínálkozik: a keleti vakcinák ellenzésétől kezdve az infrastrukturális, energetikai és felsőoktatási beruházások elutasításáig. Céljuk a geopolitikai konfliktusok Magyarországra importálása, ezzel pedig a zavarkeltés, a destabilizáció és a kormány cselekvőképességének akadályozása. A régi leninista stratégiát alkalmazzák, mely szerint „minél rosszabb, annál jobb”. (tovább…)

Az elmúlt évtizedben a hagyományos bal- és jobboldalt részben felülíró új kulturális törésvonal, a globalista–lokalista szembenállás Magyarországon is átrendezte a politikai viszonyokat. A 2022-es választásokon a stabilan kormányzó, szuverenista politikát képviselő jobboldal és az ideológiájában egyre homogénebb, de belső vitákkal terhelt baloldalon egységesülő, globális érdekeket képviselő ellenzék fog szemben állni egymással. Miközben Európa három meghatározó politikusa, Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki és Matteo Salvini építi az európai jobboldalt, addig a nemzetközi baloldal Magyarországon is egyre nagyobb erőforrásokkal támogatja az ellenzéket. A következő választások tétje többek között az lesz, hogy megmarad-e Magyarország önrendelkezése és folytatódik a független, érdekalapú külpolitika vagy az ellenzéki összefogás esetleges győzelmével megvalósulnak a progresszív politikai célok és az ország beilleszkedik a nemzetközi baloldali blokkba. (tovább…)

Miközben a legújabb felmérések szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága nőtt az utóbbi hónapokban, addig a legtöbb európai országban vagy csökkent, vagy stagnált a koronavírus-járvány harmadik hulláma során a kormányzó erők népszerűsége, de még arra is volt példa, hogy belebukott egy miniszterelnök a válságkezelésbe. A választók vélhetően azt díjazzák, hogy a sikeres vakcinabeszerzésnek köszönhetően Európában az elsők között indulhat újra a magyar gazdaság. A baloldal azonban nem tudott profitálni a harmadik hullám okozta krízishelyzetből, csupán a baloldali pártok között figyelhető meg átrendeződés. Ez azt mutatja, hogy a baloldal oltásokkal szembeni hecckampánya, illetve a járványügyi intézkedések támadása nem tetszett a választóknak, még Karácsony Gergely korábbi munkahelyének, a Mediánnak a felmérése szerint is a magyarok többsége elégedett a kormány járványkezelésével és az oltási programmal. (tovább…)

Az európai politika a II. világháború óta a versengő szuperhatalmak árnyékában vegetál. Németország (látszólag) lemondott arról, hogy Európa vezető kulturális és katonai hatalma legyen, cserében a II. világháború óta nem látott gazdasági fölényre tett szert. Olykor felbukkantak államférfiak, akik önálló utat kívántak járni Európában (Charles De Gaulle), de az európai politika végül mindig besimult a szuperhatalmak elvárásrendszerébe. (tovább…)

A XXI. Század Intézet könyvsorozata, az Új Idők hazai szerzők gondolataival újítja meg a magyar politikai gondolkodást. A nyitódarab G. Fodor Gábor „Orbán-szabályról” írott könyve. A könyvről Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója készített recenziót.

(tovább…)

Fekete-Győr András már sokadszorra bizonyította be, hogy nincsen meg benne az a minimális szellemi muníció, ami szükséges lenne egy egész ország irányításához, sőt a jelek szerint még a saját pártjának irányítása is gondot okoz neki, a pártja legalapvetőbb ügyeivel sincsen tisztában – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az, hogy Fekete-Győr András pártelnök, sőt miniszterelnök-jelölt lehet a baloldalon, sok mindent elárul az egész baloldal szellemi állapotáról, amelynek leépülése már hosszú évtizedek óta tart. Hozzátette, ennek meg voltak már a jelei a 2010 előtti időszakban is: sem Medgyessy Péter, sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon nem volt képes koherens víziót alkotni arról, hogy milyen Magyarországot szeretne, csupán jóléti ígéretek, kapkodó és folyamatosan változó megszorítócsomagok, illetve kiszolgáltatottság jellemezte a kormányzásukat. Az elemző szerint a bevándorlás, a koronavírus-járvány, illetve a vakcinakérdés kapcsán tanúsított ellenzéki magatartás is a hosszú távú stratégiaalkotás teljes hiányát jelezte. (tovább…)

A posztszovjet térség számos országában külföldről támogatott politikai csoportosulások hálózata alakult ki, amelyek az elmúlt hónapokban több helyen is megpróbálták megingatni vagy megdönteni a fennálló kormányokat. Az orosz és belarusz „rendszeren kívüli ellenzék” törekvéseit nyíltan támogatják idegen országok kormányai, Moldovában, Ukrajnában és Grúziában a politikai helyzet destabilizálódásához is hozzájáruló hálózatok mögött elsősorban „civil”, alapítványi struktúrák állnak. (tovább…)

Ha a baloldali politikusok akaratának megfelelően Magyarország kizárólag az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzésre támaszkodna, akkor még csak gondolkodni sem lehetne a gazdaság újraindításáról – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a magyar kormány időben kapcsolt és már az év elején megállapodott az orosz és kínai vakcinák beszerzéséről, aminek köszönhetően közel dupla annyi embert lehetett már beoltani, mintha csak az akadozó uniós beszerzésre támaszkodtunk volna. Az elemző hozzátette: ennek köszönhetően júniusra teljesen újraindulhat a magyar gazdaság, míg a legtöbb európai ország az alacsonyabb átoltottsági szint miatt még sokáig zárva maradhat. A baloldali politikusok éppen ezért támadták a keleti vakcinabeszerzést, hiszen ők politikai okokból a válság elhúzódásában lettek volna érdekeltek – tette hozzá Deák Dániel, majd megjegyezte: szomorú, hogy miközben a baloldal a világ egyik leggyorsabb oltási programját folyamatosan támadja, Karácsony Gergely a teljesen üres német oltási pontokat mutogatja követendő példaként. (tovább…)

A nyilvánosság és a politikai közbeszéd jelentős része mára a különböző közösségi oldalakon zajlik, ahol a szólásszabadságot egyre jobban korlátozó techcégek komoly politikai befolyással bírnak. Amerika mellett az Európai Unióban is egyre inkább felmerül a globális techóriások nemzeti szinten való megregulázásnak igénye. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Varga Judit igazságügyi miniszter és Pokol Béla alkotmánybíró voltak, akik egyetértettek abban, hogy a demokratikus felhatalmazást nélkülöző techóriások ellen olyan jogszabályokat kell megalkotni, amelyek korlátozzák egyre növekvő hatalmukat. (tovább…)

Egyre több olyan esetről hallani, hogy baloldali politikusok vagy szimpatizánsok politikai okokból utasítottak el bizonyos vakcinákat, majd később a védettség hiánya miatt tragikus módon elhunytak. Mindez a baloldal politikai haszonszerzésből folytatott, hosszú hónapokon át tartó hangulatkeltésének szomorú következménye – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: már önmagában az, hogy csak három hónappal az első vakcinaszállítmány megérkezése után készítették el az első közös, oltakozásra bíztató videójukat az ellenzéki politikusok, sok mindent elárul. Ma már ugyan tagadják a korábban sokat hangoztatott álláspontjukat az oltóanyagok kapcsán, ugyanakkor az elmúlt hetekben számtalan olyan nyilatkozatot tettek a baloldali politikusok, amelynek eredményeként a választók az oltásellenes állásponttal azonosíthatják őket – mondta az elemző. Megjegyezte: a baloldal oltások kapcsán kialakított álláspontja jelentősen rontja az ellenzék 2022-es választási esélyét. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és Hidvéghi Balázs független európai parlamenti képviselő Európa a 21. században című közös rendezvénysorozatának első konferenciája Európa mi vagyunk címmel vette kezdetét szerdán. A konferencia célja egy közös, európai demokratikus jobboldali, nemzeti-konzervatív politika gondolati megalapozása, valamint a kortárs kihívásokra adandó együttes válaszaink mögötti kulturális erőtér kiszélesítése, megerősítése. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a közép-európaiak rendelkeznek valamivel, amivel a nyugat-európaiak már nem: van víziójuk és tudják, milyen jövőt akarnak. A főigazgató szerint a térség víziója a kontinensről nem más, mint a szabad nemzetek szabad szövetsége. Ez a közép-európai jövőkép a kissé megfásult nyugat-európaiaknak is útmutatóul szolgálhat, és amennyiben nekik nincs saját víziójuk, akkor a miénket is átvehetik. Hidvéghi Balázs szerint a koronavírus-járvány ismét rámutatott arra, hogy az Európai Unió sem a helyzet előrejelzésében, sem pedig a kezelésében nem tudott eredményeket felmutatni és a kormányok védték meg az embereket. Az EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy a központosítottabb Európa nem megoldás, a Fidesz pedig azért hagyta ott az Európai Néppártot, mert lehangoló az európai jobboldal állapota. (tovább…)