Ez a honlap sütiket használ a legjobb felhasználói élmény elérése érdekében.
Nyitóoldal, bal oldali tartalom
A pandémia politológiája
A már lassan egy éve tartó koronavírus-járvány rég nem látott próbatétel elé állította a kormányokat, az egészségügyi krízis mellett nagymértékű gazdasági visszaeséssel is meg kell küzdeniük. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei G. Fodor Gábor, Gerő András és Frank Füredi voltak, akik egyetértettek abban, hogy a pandémia háborús helyzetet teremtett, a cselekvőképes magyar kormány viszont európai viszonylatban a lehetőségekhez képest jól helyt áll. (tovább…)
Kormányzásképtelen a hatpárti szivárványkoalíció
Európában rendkívül ritkák és nagyon instabilak az olyan sok pártból álló kormánykoalíciók, amelyet a magyarországi ellenzék akar létrehozni 2022-ben: az EU 27 tagállama közül csupán hat olyan van, ahol négy vagy annál több párt összefogásának köszönhetően alakult meg a hivatalban lévő kormány. Ezek szinte mindegyike rendkívül ingatag, több közülük az elmúlt hetekben bukott meg. A koalíciós problémákkal küzdő tagállamokban a politikai instabilitás a járvány elleni védekezést is hátráltatta. A hétpárti koalíciós kormány vezette Belgium például végig a legrosszabb mutatókat produkálta a járvány során, ráadásul az ország első, átgondolatlan oltási programja is csődöt mondott. A mostani ellenzéki szivárványkoalíció nem csak azért hozhat kormányzásképtelenséget, mert sok pártból áll, hanem azért is, mert nincsen közös értékalapjuk. Emiatt bomlanak fel sorra az ellenzéki vezetésű településeken az együttműködéseik, de a kétpárti MSZP-SZDSZ fémjelezte kormánykoalíció is hasonló okok miatt bomlott fel 2010 előtt. A történelem is figyelmeztet: a dualizmus időszakának „habarékellenzéke” az 1906-os kormányalakítást követően a belső ellentétek miatt nem tudta megvalósítani célkitűzéseit, majd 1910-ben kétharmaddal váltotta le őket Tisza István Nemzeti Munkapárt élén. (tovább…)
Nyitási mozgalmak: felelős kormány vs. felelőtlen ellenzék
A koronavírus-járvány során sokadszorra bebizonyosodott: a nemzetállamok hatékonyabbak a brüsszeli bürokráciánál. A nemzetállami kormányok ugyanis gyorsabban és eredményesebben cselekszenek, mint az egyre inkább túlterjeszkedő és ezúttal a vakcinabeszerzéseket elhibázó Európai Bizottság. A korlátozások feloldását követelő globális nyitási mozgalmak újabb politikai kihívások elé állítják az európai kormányokat. Az erős állam tesztje zajlik, melyen több koalíciós kormány – például Hollandiában – elbukott az elmúlt hetekben, ugyanakkor Magyarország megőrizte politikai stabilitását. A politikai nyomás és a népszerűséghajhászás miatt a karácsonyi időszakban több európai kormány is felelőtlen módon lazított. Ennek következtében januárra soha nem látott mértékben ugrott meg az újonnan regisztrált koronavírusos esetek száma több tagállamban. A magyarországi baloldal – nem tanulva más ország hibájából – meglehetősen felelőtlen módon a koronavírus megjelenése óta politikai haszonszerzési lehetőséget lát a krízishelyzetben, az oltásellenes hangulatkeltés után most már a vakcinák megérkezése előtt a korlátozások feloldását követelik. (tovább…)
A Navalnij-ügy
Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus az augusztusi mérgezési botrány után ismét a nemzetközi sajtó figyelmének középpontjába került, miután Oroszországba visszatérve letartóztatták, hívei pedig Oroszország-szerte tüntetésekbe kezdtek a kiszabadítása érdekében. A tiltakozó akciók lendülete azonban már a második hétvégén alábbhagyott, és kétséges, hogy a Navalnij-ügy képes lenne megrengetni a Putyin-rendszert. Azonban a mai napon, február másodikán újabb bírósági döntés születik Navalnij ügyében, aminek nyomán a tüntetések folytatódásával továbbra is számolni kell. (tovább…)
Globális nyitási mozgalmak: újabb próbatétel előtt az európai kormányok
Miután a koronavírus-járvány miatt már közel egy éve különféle korlátozások között éljük a mindennapjainkat, az európai országokban egyre nagyobb a feszültség az emberekben. Hollandiában például rég nem látott méretű erőszakos zavargások törtek ki miután bevezették az éjszakai kijárási tilalmat, de több koalíciós kormány által vezetett, így politikailag instabil országban is voltak tiltakozások az utóbbi napokban, a kiszámíthatatlan, sok esetben hetente változó korlátozások ellen. Bár az európai országok között közmegegyezés van abban, hogy a végső megoldást a vakcina jelenti, az addig vezető út a politikai stabilitással rendelkező országokban lehet zökkenőmentesebb. A politikailag stabil Magyarország így komoly versenyelőnyben van számos nyugat-európai országgal szemben, mivel az egységes kormánynak köszönhetően hazánk mentes az ad hoc intézkedésektől, következetes a járvány elleni védekezés. A stabil járványkezelés miatt így továbbra is sikertelennek mondható a baloldali ellenzéki politikusok aknamunkája, akik az oltásellenesség után immár a korlátozások elleni ellenérzésből akarnak politikai hasznot húzni. (tovább…)
Vakcinaháború: Már Szerbia is lekörözte az EU-t
Már a lényegesen szegényebb, NATO és EU tagsággal sem rendelkező Szerbia is megelőzte az Európai Uniót a koronavírus elleni küzdelemben, jóval magasabb náluk a beoltottak aránya. Brüsszel mindeközben tovább magyarázkodik az elhibázott vakcinabeszerzések miatt, a tagállamok pedig nemzeti hatáskörben igyekeznek menteni a menthetőt. A magyarországi baloldal mindeközben ismét eltaktikázta magát: miközben hetek óta Brüsszeltől várják a segítséget és politikai okokból minden erejükkel az orosz, illetve a kínai oltóanyagok ellen uszítanak, az EU vakcinabeszerzése csődöt mondott, az európai vezetők pedig az oroszoktól és a kínaiaktól remélnek segítséget. (tovább…)
Politikai okokból támadja a baloldal a vakcinákat
A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta kizárólag aktuálpolitikai szempontok motiválják az ellenzéki politikusokat, ezért támadják minden fronton a járvány elleni védekezést és ezért keltenek hangulatot bizonyos vakcinákkal szemben, illetve terjesztenek álhíreket – mondta élő videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a magyarországi baloldal ezzel a magatartással nem csak a magyar kormánnyal szemben foglal állást, hanem lényegében az összes meghatározó európai vezetővel, akik – miután a brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcot vallott – mind azt hangsúlyozzák, hogy a lehető legtöbb forrásból kell védőoltásokat beszerezni. Ezzel a magatartással a baloldali politikusok az emberek egészségét is kockáztatják, emiatt a támogatottságuk csökkenése várható – tette hozzá. A beoltottsági adatok kapcsán elmondta, a magyar oltási program rendkívül hatékony, Magyarország továbbra is a gyorsan oltó tagállamok közé tartozik az EU-n belül, az EU azonban jelentősen le van maradva a fejlett világ sok országához képest. (tovább…)
Humortalan zsarnokság
A politikai korrektség képviselői már a humort is sérelemként, támadásként élik meg. A Monty Python tagja, John Cleese szerint a politikai korrektség túlburjánzása megöli a humoristákat, ő maga sem hajlandó többet fellépni a baloldali fellegvárnak számító brit egyetemeken. A Mr. Beant is megformáló híres brit komikus, Rowan Atkinson szerint a komédia műfajának alapja a szólásszabadság, amit a jelenlegi trendek szerint nemsokára teljesen kiiktathatnak a közbeszédből az irányt adó politikai erők. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Bayer Zsolt, Bagi Iván és Frank Füredi voltak, akik egyetértettek abban, hogy a politikai korrektség sérti a szólásszabadságot, Magyarországon ugyanakkor szerencsére nincsen akkora térnyerése, mint a nyugati világban.
Magyarország számára kedvező változás a CDU élén
Január 16-án új pártelnököt választott a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Az elnökségért folyó versenyt végül Armin Laschet nyerte meg, aki a párt kilencedik elnökeként kezdi meg tevékenységét. A 2017-től Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként tevékenykedő politikus bár valamelyest eltérő álláspontot képvisel bizonyos kérdésekben, várhatóan továbbra is a jelenlegi német kancellár által folytatott politikát fogja képviselni a jövőben. Laschet megválasztása Magyarország számára ugyanakkor kedvező változást hozhat a jövőben, sok kérdésben ugyanis a hivatalban lévő kancellárénál barátibb hangnemet üthet meg Magyarországgal kapcsolatban. (tovább…)
Intő példa Szlovákiából: Instabilitást jelent a koalíciós kormányzás
A politikai stabilitás az egyik legnagyobb érték ezekben a válságos időkben, amit visszaigazolnak az elmúlt egy év eseményei is: Magyarország tavaly tavasszal gyorsan reagált a koronavírus megjelenését követően, sikerült a járvány folyamán végig garantálni az ország stabilitását, a gazdasági válságot is megfelelően tudja kezelni az ország. Nincsenek ilyen szerencsés helyzetben a koalíciós kormányok által irányított és ezáltal politikai instabilitástól szenvedő európai országok, amelyek közül több sem az egészségügyi, sem a gazdasági krízisen nem bír úrrá lenni. Ilyen ország Szlovákia is, ahol az egyre nagyobb egészségügyi és gazdasági válsággal szembenéző négypárti koalíciós kormányt egymásnak ellentmondó intézkedések jellemzik. Igor Matovič miniszterelnöknek a kormánykoalícióban kialakult nyilvános viták miatt komoly problémákkal kell szembenéznie, könnyen elképzelhető a négypárti kormánykoalíció felbomlása. A magyarországi baloldal által tervezett hatpárti koalíciós kormány még azokban az országokban is ritka, amelyek hozzászoktak a koalíciós kormányokhoz. Hatalomra kerülésük garantáltan politikai instabilitást okozna Magyarországon, aminek súlyos következményei lennének. (tovább…)

Vakcinaháború: A magyar az egyik legsikeresebb oltási program
A baloldali pártok a koronavírus magyarországi megjelenése óta támadják a járvány elleni védekezést, ezúttal a koronavírus elleni védőoltás kapcsán terjesztenek álhíreket. A számok szerint ugyanakkor ellenzék állításaival szemben Magyarország sikeres oltási programmal rendelkezik: uniós összehasonlításban hazánk a leggyorsabban oltó tagállamok között foglal helyet. Olyan gazdag országokat előzünk meg, mint például Ausztria, Luxemburg, Hollandia, Franciaország vagy Belgium. Több nyugati országban is komoly gond van az oltási programmal, Belgiumban például új oltási tervet is ki kellett dolgoznia a kormánynak, miután a vakcinák megérkezését követő héten csupán pár száz embert tudtak beoltani. A számok azt mutatják, ha az EU sikeresebb beszerzési politikát folytatott volna, akkor már lényegesen szélesebb társadalmi csoport élvezhetne védettséget a koronavírussal szemben. Brüsszel elhibázott vakcinabeszerzése miatt egyre többen fejezik ki elégedetlenségüket Európában. (tovább…)
Sikerrecept lehet a Brexit?
2020. december 24-én megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, aminek 2021. január 1-jei életbelépésével a britek kilépése teljessé vált az intézményrendszerből. Bár a kilépésnek kétségkívül több negatív hatása is van, a Boris Johnson által kötött megállapodás sok tekintetben példa nélküli lehetőségeket teremtett az Egyesült Királyság számára. Az uniós kötöttségek nélkül a szigetország ismét saját sorsának kovácsává válhat, amit leginkább az Egyesült Királyság kereskedelempolitikája feletti teljes kontrol visszaszerzése segíthet. A brit gazdaság jövőbeli sikere hosszútávon ugyanakkor egyfajta katalizátorként működhet, ami további tagállamokat sarkallhat az egyre inkább a föderalizmus irányába haladó Európai Unió elhagyására. (tovább…)
Baloldali habarékellenzék jött létre
Az ellenzéki pártok által megfogalmazott hatpontos alapvetések olyan általános és megfoghatatlan kampányszlogenek, amelyek már önmagukban is jól rávilágítanak arra, hogy ezeknek a pártoknak valójában nincsen közös víziója, a konkrétumokban nem értenek egyet, a dualizmus időszakához hasonló kormányzásképtelen habarékellenzék jött létre – mondta Deák Dániel videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a programalkotás önmagában nem jelent közös víziót is, hiszen az sokkal inkább belső meggyőződésből fakad, nem pedig a tárgyalóasztaloknál megkötött egyezségekből. Hozzátette: a Gyurcsány Ferenccel történő együttműködés hatására a Jobbik, az LMP és az MSZP támogatottsága is jelentősen csökkent, a Momentumra is hasonló sors várhat. Békés Márton legújabb elemzésére utalva megjegyezte, a nemzeti erők – amelyeket a Fidesz–KDNP parlamenti többsége és az Orbán-kormány képvisel – egy „sokféle összetevőből álló, kívülről irányított nemzetközi erőkkel” állnak szemben. (tovább…)
Békés Márton: Egyetlen, nemzetközi párttá vált az ellenzék
2021-re felálltak a belpolitikai frontvonalak: a nemzeti erők, amelyeket a Fidesz–KDNP parlamenti többsége és az Orbán-kormány képvisel, állnak szemben a sokféle összetevőből álló, kívülről irányított nemzetközi erőkkel. Míg a nemzeti erők egy hosszú történeti és politikai fejlődés eredményeképpen, széles társadalmi felhatalmazással, az elmúlt tíz évben önálló, magyar modellt hoztak létre, addig utóbbiak 2018 óta egyre inkább egy több frakcióból álló „nemzetközi párttá” álltak össze. Mindez annak a világméretű küzdelemnek a keretében helyezkedik el, amely az egymásnak feszülő globális és lokális erők között folyik, más szavakkal az internacionalista érdekek és a nemzetállami értékek konfliktusát jelenti. (tovább…)
Kérdéses a felvidéki magyar összefogás
Bár a felvidéki magyar pártok még augusztusban aláírtak egy szándéknyilatkozatot az egységes magyar képviselet megteremtéséről, a felek közti tényleges együttműködés továbbra is várat magára. A Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás között több hónapja zajló egyeztetések során a pártoknak továbbra is több fontos kérdésekben kell megállapodniuk, nemrég pedig az új pártban betöltött pozíciók miatt robbant ki vita a felek között, ami tovább rontotta hárompárti megegyezés esélyeit. Az egyre inkább kaotikus helyzet miatt a pártok között a következő hetekben biztosan nem születik megállapodás, ami tovább késlelteti az egységes magyar képviselet létrehozását. A 2021-es szlovákiai népszámláláshoz, valamint a 2022-es önkormányzati választásokhoz közeledve ugyanakkor egyre inkább fontosabb volna egy egységes arculat megteremtése, ami elengedhetetlen a felvidéki magyarság bizalmának visszaszerzéséhez. (tovább…)
Deutsch Tamás és Kónya Imre kapta az idei Petőfi-díjakat
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője és Kónya Imre, a Boross-kormány volt belügyminisztere vehette át a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Mol Nyrt. által közösen alapította Petőfi-díjakat a Terror Háza Múzeumban. (tovább…)
Jövőre is folytatódik a szuverenitási küzdelem
A 2020-as év egyértelműen a koronavírus-járványról szólt, de még a pandémia sem tántorította el a Soros-hálózat által is támogatott globalista balliberális köröket attól, hogy támadják a nemzetállami szuverenitásukért kiálló országokat – mondta Deák Dániel évzáró videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek lehettünk a szemtanúi az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmus kapcsán is, ezzel az eszközzel akarták rávenni Magyarországot egyebek mellett a szuverén bevándorláspolitikájának feladására. Kiemelte, ez a törekvése a baloldalnak nem jött össze, az uniós csúcson a magyar-lengyel álláspont győzött, azonban a balliberális politikai körök újabbnál újabb eszközöket fognak keresni a szuverén magyar politika megtörése érdekében. Hozzátette: a küzdelem tehát 2021-ben tovább folytatódik, az Európai Parlament balliberális többsége máris szembeszállt az Európai Tanácsban született megállapodással, az Európai Bizottság pedig újabb bevándorláspárti elképzeléseket akar ráerőltetni az uniós tagállamokra, amellyel állampolgárságot, így szavazati jogot adna több tízmillió bevándorlónak. (tovább…)
Bélyegsorozat emlékezik az első szabadon választott magyar kormányra
A „30 éve szabadon” emlékévhez kapcsolódóan az első szabadon választott magyar kormány tagjairól bocsátott ki 10 bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet a Magyar Posta, a 30 éve szabadon Emlékbizottság és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával. (tovább…)
Nincs vége a migrációs válságnak: Brüsszel újra próbálkozik
Magyarország és bevándorlásellenes szövetségesei 2015 óta folyamatos küzdelmet folytatnak a migrációt ösztönző föderális szervekkel szemben. Az illegális migráció megállításának ügye komoly törésvonalakat hozott létre az unióban, a Jean-Claude Juncker vezette korábbi Európai Bizottság hozzáállása pedig még inkább kiélezte az ellentéteket. A bevándorlás kapcsán született eddigi brüsszeli tervek működésképtelenek, az elmúlt öt év eseményei rendre Magyarország igazát támasztották alá, hazánk a következetes álláspontjával egyre több partnerre tett szert az unión belül. A bevándorlás pozitív hatásait egyre nagyobb szkepszis övezi, a vezető európai államok is egyre inkább idomulnak a magyar állásponthoz. Mindezek ellenére Brüsszel tovább próbálkozik: az Európai Bizottság november végén bemutatott cselekvési terve például több millió bevándorlónak adna állampolgárságot, így egyben szavazati jogot is. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság sem hozott tehát változást, az elkövetkezendő években újabb politikai küzdelmekre lehet számítani a bevándorlás ügyében. (tovább…)
Országból hazát – Schmidt Mária könyve az elmúlt harminc évről
A legutóbbi három évtized történelmét, a kommunizmus szorításából magukat több mint harminc éve kiszabadító közép-európai országoknak a szuverenitásért és a szellemi önállóságért folytatott küzdelmét vizsgálja Országból hazát – Harminc éve szabadon címen Schmidt Mária történész, kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója frissen megjelent kötete. (tovább…)
A válság biztos jele: magyarellenesség
Az elmúlt időszakban Ukrajnában és Romániában is tapasztalható volt a magyarellenes megnyilvánulások fokozódása, miközben mindkét ország vezetése politikai gondokkal küzd. Romániában gyakorlatilag állandó jelenséggé vált a kormányválság, Ukrajnában pedig a tavaly kirívó győzelmet arató Nép Szolgája párt népszerűsége szakadt be. Ezzel szemben Szerbiában és Szlovákiában, ahol korábban szintén erősen jelent volt a magyarellenesség, a magyarok elleni atrocitások számának csökkenése figyelhető meg, bizonyára nem függetlenül attól, hogy a két ország Budapesttel való viszonya is sokat javult az elmúlt években. (tovább…)
Ismét sikert hozott a magyar-lengyel együttműködés
Magyarország számos kérdésben irányadóvá vált 2010 óta az Európai Unióban, ráadásul egy olyan közép-európai szövetségépítésbe kezdett, amelynek köszönhetően térségünk mára képes szembeszállni akár Európa legnagyobb hatalmaival is – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az uniós tárgyalások ugyan még zajlanak, de már most látni, hogy a balliberális többségű Európai Parlament szinte mindent elveszíthet, amit november elején beleírt a „jogállamisági mechanizmusnak” nevezett törvénytervezetbe, Magyarország és Lengyelország pedig elérte a tárgyalásokon azt, amit szeretett volna. Mindez azt mutatja, hogy megéri Magyarországnak kiállnia a nemzeti szuverenitásáért, hiszen így még az ilyen erős politikai nyomásgyakorlásnak is ellen tud állni – tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hiába próbálták a tárgyalások során megosztani a magyar-lengyel együttműködést, ez nem sikerült. (tovább…)
„A kultúra hatalom” – Bemutatták Békés Márton legújabb könyvét
A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójának új kötete Kulturális hadviselés címmel a kulturális hatalom elméletét és gyakorlatát mutatja be. (tovább…)
Biden elnökségének dacára marad a trumpizmus
A hagyományos értékeket képviselő Donald Trump nagy hatással volt az Amerikai Egyesült Államokra, a „trumpizmusnak” nevezett politika Joe Biden beiktatását követően is velünk marad. Legfeljebb az lehet a kérdés, hogy ki fogja megszemélyesíteni ezt a politikát, Donald Trump újraindul-e 2024-ben – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, ahol Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének vendégei ezúttal Patrick Egan, a FWD Affairs igazgatója, Galló Béla és Frank Füredi, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársai voltak. A vendégek kitértek arra is, hogy a koronavírus-járvány politikai hatásai mellett az volt a fő problémája Donald Trumpnak, hogy a nem sikerült a kulturális térnyerés a jobboldal számára. (tovább…)
A posztliberális jelenidő
Egyre több jel enged arra következtetni, hogy a neoliberális globalizáción alapuló rendszer felbomlóban van, azonban a közelgő összeomlás ellenére a liberális demokrácia képviselői utolsó rohamra indulnak. A 2010-es évek, mint a „lázadás évtizede” komoly politikai és ideológiai kihívásként érte a fennálló, világméretű liberális rendet, amelynek legkomolyabb része a szuverenista erők részéről érkezett. Most, a 2020-as évek kezdőpontján a nemzetközi és a nemzeti erők harcában új harcterek kapcsolódnak be a küzdelembe. Ezen a ponton tekinti át a csatateret a Kommentár folyóirat 2020/4. száma, amelynek központi témája a liberális világrend egyeduralmának alkonya. (tovább…)
Meg akarják osztani a magyar–lengyel szövetséget
A nemzetközi balliberális körök várakozásaival ellentétben Magyarország álláspontja egyáltalán nem puhult a Szájer-ügy hatására, Orbán Viktor továbbra is elfogadhatatlannak tartja az uniós források hozzákötését politikai feltételekhez – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a német soros elnökség igyekszik megosztani a magyar-lengyel együttműködést, ezért külön javaslatot tettek a lengyeleknek. Szintén a megosztási kísérlet része szerinte Jaroszlaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes tegnapi nyilatkozatának felnagyítása is, amelyben a lengyel vétó feladásának lehetőségéről beszélt. Kiemelte: Jaroszlaw Gowin nem a Jaroszlaw Kaczynski vezette PiS tagja, hanem egy kisebb koalíciós párt elnöke, ráadásul ő már korábban is ellenezte a vétót. A lengyel és magyar miniszterelnök megállapodása világos: csak akkor írják alá az uniós megállapodást, ha az mindkét országnak elfogadható, így Brüsszelnek engednie kell, jogi garanciákat kell nyújtania – szögezte le Deák Dániel. A brüsszeli törekvések kapcsán a vezető elemző hangsúlyozta, egyre látványosabb, hogy az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmussal akarják rábírni a magyarokat és a lengyeleket a bevándorláspolitikájuk feladására. (tovább…)
Megjelent Schmidt Mária legújabb könyve
Megjelent Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Országból hazát – Harminc éve szabadon című kötete. (tovább…)
Megjelent Békés Márton új könyve
A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójának új kötete Kulturális hadviselés címmel a kulturális hadviselés elméletét és gyakorlatát mutatja be. (tovább…)
Gertrude Himmelfarb: Egy nemzet, két kultúra
Az amerikai történész által írt kötet segítségével betekintést nyerhetünk a „két kultúrára” szakadt Egyesült Államok világába. (tovább…)
Orbán Viktor: korszakalkotó politikus
Orbán Viktor immáron a magyar történelem leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke, a héten haladja meg kormányzati összeideje a mindenkori rekordtartóét, Tisza Kálmánét (14 év, 144 nap). Orbán Viktor, aki immár negyedik ciklusa félidejénél is túl jár, 1998 és 2002 között kormányozta először Magyarországot, majd 2010-től kezdve egymás után háromszor nyert kétharmados parlamenti felhatalmazást. Miniszterelnöki teljesítménye abból a szempontból is egyedülálló, hogy egymás után kétszer választották újra. Sőt: kormányfői éveit számolva összesen lassan másfél évtizede Orbán Viktor vezeti Magyarországot, ami egyben azt is jelenti, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt harminc évnek már-már a felét az ő kormányzása határozta meg. A magyar miniszterelnök ezzel a politikai teljesítménnyel olyan nagy történelmi nevekkel állítható párhuzamba, mint Franklin Delano Roosevelt, Helmut Kohl, Charles de Gaulle vagy Margaret Thatcher. A korszaképítéshez ugyanakkor elengedhetetlen a kulturális élet dominálása, ezen a téren további teendők vannak. (tovább…)
Önmagát leplezte le Soros
Soros György hosszú évtizedeken keresztül a jótékony filantróp szerepében tetszelgett, azonban a 2015-ös migrációs válság óta kijött a fényre és saját maga árulta el, hogy valójában egy olyan milliárdos spekuláns, aki előszeretettel avatkozik be egyes országok belpolitikai folyamataiba, illetve még az Európai Unió döntéseit is képes befolyásolni. Magyarán láthatóvá tette a láthatatlant – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a nyíltan Magyarország és Lengyelország megbüntetését követelő legújabb írásával Soros egyértelművé tette, hogy az ő támogatásával erőltetik Brüsszelben az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmust. Hozzátette: ennek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a mechanizmust megalapozó jogállami jelentésben a 12 külső hivatkozásból tizenegy Soros által támogatott szervezethez kötődik. Mindezek ellenére az elemző szerint a december 10-i uniós csúcsra megszülethet egy olyan kompromisszumos megállapodás, amely tartalmazza a magyarok és lengyelek elvárásait. (tovább…)
Geopolitikai küzdelem Európa és Ázsia határán
Az elmúlt időszakban a posztszovjet térség peremvidékein a jelenlévő hatalmak fokozott aktivitása tapasztalható. Az egymással versengő nagy- és középhatalmak, valamint kisebb államok mindegyike igyekszik a koronavírus-járvány következtében lezajló változásokat kihasználva előnyösebb helyzetbe kerülni, míg mások számára a korábban megszerzett pozícióik megtartása a tét. Lengyelország Belaruszban, Törökország a Kaukázusban, a globalista Soros-hálózat pedig a térség egészében igyekeztek kiterjeszteni befolyásukat – általában Oroszország kárára. (tovább…)
Békés Márton: Soros a V4-ek szétrobbantására készül
A 2010-es évek közepe óta megfigyelhető, hogy Soros György fokozottan a közép-európai, önrendelkezésüket védő, nemzeti kormányok ellen használja NGO-hálózatát és lobbitevékenységét, vagy ahogy ő nevezi: „politikai filantrópiáját”. A 2010 óta kormányzó Fidesz–KDNP-kormány, a 2015-ben hatalomra került PiS-kabinet, és a kettő tengelyén nyugvó visegrádi együttműködés, valamint a V4-ek felé gravitáló szlovén és szerb jobboldali kormányzatok által formált, markánsan bevándorlás-ellenes közép-európai blokk ellehetetlenítése a nemzetközi tőzsdespekuláns legújabb törekvése. Soros szerint a „nyílt társadalom” kialakulását napjainkban fenyegető legnagyobb veszély az EU-s költségvetés megszavazása ellen emelt magyar–lengyel vétó, amit Budapest és Varsó a „jogállami kritériumokra” hivatkozó brüsszeli nyomásgyakorlás ellenében alkalmazna – feltéve, ha rákényszerítik. (tovább…)
Brüsszel miatt nincs megállapodás
A balliberális oldal szerint a magyar és a lengyel kormány vétója az oka annak, hogy még mindig nincsen elfogadva az uniós költségvetés és a helyreállítási alap, de valójában az Európai Parlament miatt tart még mindig a vita, hiszen ők nem voltak hajlandóak elfogadni a tagállami vezetők júliusi megállapodását politikai okokból – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a bevándorláspárti liberális közvélemény az elmúlt tíz évben saját magát hergelte hazánkkal szemben, aki ki mert állni Magyarország mellett Nyugat-Európában, rögtön megtámadták. Ennek a liberális véleményterrornak – melynek része a Soros-hálózat is – igyekeznek megfelelni a nyugat-európai politikusok és erőltetik az úgynevezett „jogállamisági” feltételeket. A magyar és a lengyel kormány álláspontja világos: a költségvetési források ideológiai és politikai feltételekhez történő kötését elutasítják, csak objektív mércéket és vizsgálatot fogadnak el, amihez először azt kéne tisztázni, mit is értünk „jogállamisági” feltételek alatt – tette hozzá Deák Dániel kiemelve: várhatóan a december 10-i EU-csúcson lesz megállapodás. (tovább…)
Schmidt Mária: Nagy baj, hogy az EU német befolyás alatt áll
Az összes uniós tagállam ki van szolgáltatva a német beruházásoknak, a németek által irányított eurónak, ami nagyon nagy probléma – mondta Schmidt Mária az M5 műsorában. A XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Németország mondvacsinált ügyekkel próbálja a saját dominanciáját Magyarországgal szemben érvényesíteni, aminek az elmúlt négy évben a Trump-adminisztráció valamelyest gátat szabott. Joe Biden győzelmével szerinte nem lesz egy olyan ellenerő, amely kordában tartaná a német nagyhatalmi törekvéseket Európában. (tovább…)
Tíz év küzdelem a magyar önrendelkezésért
Az Európai Unión belüli értékviták az elmúlt években látványosan kiéleződtek a brüsszeli bürokraták és a szuverenitásukat őrző tagállamok között. Bár a magyar kormány mindeddig képes volt megvédeni az álláspontját, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövőben tovább folytatódnak majd a brüsszeli jogkörbővítési törekvések a tagállami szuverenitás rovására. A politikai küzdelmekben mérföldkővé válhat az uniós pénzek kifizetésének jogállamisági mechanizmushoz kötése, melynek célja egyértelműen a tagállami érdekérvényesítés csökkentése, és az érintett országok belpolitikai folyamatainak befolyásolása. A 2022-es választásokhoz közeledve – az uniós költségvetéssel kapcsolatos lengyel és magyar vétó után – várhatóan erősödni fog az Orbán-kormányra gyakorolt politikai nyomás, amiben a nemzetközi baloldallal együttműködve, továbbra is részt vesznek majd a hazai ellenzéki pártok és a Soros-féle NGO-hálózat. (tovább…)
Különleges jogrendekkel védekezik Európa
Tegnap a magyar Országgyűlés megszavazta a különleges jogrend 90 napos meghosszabbítását, amely lehetőséget biztosít a kormány számára a gyors és hatékony fellépésre a koronavírus-járvánnyal szemben. Míg tavasszal az ellenzéki politikusok „diktátor-törvénynek” nevezték a koronavírus-törvényt, most ők is támogatták annak ismételt bevezetését, hiszen belátták, ezekben a válságos időkben a saját választóik is ezt várják el tőlük – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A mostani szavazás ellenére azonban nem várható szerinte gyökeres változás az ellenzék politikájában, a közösségi oldalakon és a nyilvános megszólalásaik során továbbra is rombolják a járvány elleni intézkedésekbe vetett társadalmi bizalmat, tavasz óta megállás nélkül támadják a kormány intézkedéseit. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette, szerte Európában Magyarországhoz hasonlóan szükségállapotot vagy különleges jogrendet vezettek be a járvány elleni védekezés miatt, így ez az eljárás egy általánosan bevett gyakorlat a kontinensen. (tovább…)
Karabahi fordulat
Újabb megállapodás született a Hegyi-Karabah térségében zajló harcok beszüntetéséről, ez azonban komolyabb következményekkel járhat, mint a korábbi, kudarcba fulladt tűzszüneti kísérletek. Azerbajdzsán jelentős területek felett szerezheti vissza az ellenőrzést, a térségbe pedig orosz békefenntartók érkeznek. (tovább…)
Európa a migráció következményeitől szenved
A 2015-ös migrációs válság óta egyre gyakoribbá váltak az iszlamista terrorcselekmények Európában. Míg korábban sokan vitatták, mára egyértelmű, hogy a bevándorlás és terrorizmus között szoros összefüggés van. Az elmúlt hetekben előbb Párizsban, majd Bécsben került sor iszlamista terrorcselekményekre, melyek gyökerei a muszlim világ válságában, pontosabban a nyugat-európai muszlimok identitásválságában keresendőek – hangzott el XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, melynek vendégei ezúttal Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő és Sayfo Omar politológus voltak, akik a muszlim fiatalok radikalizációjának okairól és következményeiről beszélgettek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének műsorvezetésével. (tovább…)
Botrányos választással győzhet Biden
A hosszú ideig elhúzódó jogi csatározások ellenére nagy eséllyel Joe Biden lesz az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke. Míg a Trump-adminisztráció partnerként tekintett Közép-Európára és nem úgy, mint egy diákra, akit ki kell oktatni, ez Joe Biden győzelmével negatív irányba változhat. Már csak azért is, mert az egyik legnagyobb támogatója Soros György, így ha elnökként véleményt kell majd alkotnia régióról, akkor várhatóan a Soros-féle NGO-k már jól ismert tanulmányaira fog támaszkodni. Magyarország ugyanakkor az Egyesült Államokkal az elnök pártszínezetétől függetlenül jó kapcsolatra törekszik, annak erőssége tehát sokkal inkább az új demokrata vezetés hozzáállásától függ majd. A nemzeti oldal ennél sokkal kedvezőtlenebb nemzetközi helyzetben is már kétszer tudott kétharmados győzelmet aratni, és a liberálisok nyomása ellenére is szembe tudott szállni az illegális bevándorlással, így jó esélyei vannak 2022-ben is. (tovább…)
Majdan-klónok a növekvő instabilitás árnyékában
A választásokról és következményeiről szólt az elmúlt hónap a posztszovjet térségben. Moldovában és Tádzsikisztánban elnök-, Grúziában és Kirgizisztánban parlamenti választást tartottak, míg Ukrajnában az önkormányzati reform utáni első helyhatósági választásokat rendezték meg. Bár az egyes országok helyzete olykor egymástól különböző, összességében elmondható, hogy Tádzsikisztán kivételével a választások következtében mindenütt nőtt a politikai instabilitás, tovább fokozva a feszültséget a belarusz válsággal és az azeri–örmény konfliktussal egyébként is terhelt eurázsiai térségben. (tovább…)
Soros-kapcsolás Közép- és Kelet-Európában 3. rész
Soros György immár közel harminc éve tevékeny szerepet vállal a posztszovjet térség politikai folyamataiban. Bár a milliárdos tevékenysége Ukrajnában a leglátványosabb, a Szovjetunió felbomlása után mind Oroszország, mind Grúzia, mind pedig Kirgizisztán esetében is komoly szervezeti hálót tudott kiépíteni az elmúlt harminc évben, amelynek segítségével a posztszovjet térség „színes forradalmaiban” is fontos szerepet játszott. Ezáltal Soros olyan helyzetek előidézésében vállalt kulcsszerepet a térség országaiban, amelyek több esetben is komoly politikai válságot eredményeztek. Bár a milliárdossal szembeni ellenállás folyamatosan növekszik a térségben, a grúziai, moldovai és kirgizisztáni tevékenységének köszönhetően Soros személye több országban továbbra is felbukkan a politikai fordulatok mögött. (tovább…)
Közép-Európa rosszul járna Joe Bidennel
Hatalmas a tétje az amerikai elnökválasztásnak, és mivel egy globális nagyhatalomról van szó, annak eredménye a világ minden tájára hatással lesz – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a négy évvel ezelőtti demokrata adminisztráció ideológiai megfontoltságból rendszeresen beavatkozott hazánk belpolitikai folyamataiba, geopolitikai szempontból pedig elhanyagolta Közép-Európát, Joe Biden például alelnökként alig járt a térségünkben. Hozzátette, Donald Trump 2016-os hivatalba lépése óta jelentősen javultak a magyar–amerikai kapcsolatok, amely a demokraták győzelmével könnyen véget érhet, Közép-Európa számára egyértelműen hátrányos lenne Biden győzelme. Megjegyezte továbbá, hogy Soros György már több mint hetvenmillió dollárt költött el a demokraták kampányára, ami majdnem háromszorosa a 2016-os költéseinek. A hazánkat rendszeresen támadó tőzsdespekuláns szervezeteinek meghatározó szerepe lehet Joe Biden Magyarország-politikájában, ha megnyeri a választást – tette hozzá. (tovább…)
Szobrot kapott Budapesten George H. W. Bush, az Amerikai Egyesült Államok 41. elnöke
Magyarország Kormánya a közép- és kelet-európai kommunista uralom bukásának harmincadik évfordulója alkalmából szobrot állított George Herbert Walker Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok 41. elnökének a budapesti Szabadság téren. A szobrot Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel. A szobor elkészíttetésére és felállítására a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány – melyhez a XXI. Század Intézet is tartozik – kapott megbízást, mely feladatnak a Közalapítvány eleget tett. (tovább…)
Politikai senkiföldjén a „csalódott fideszesek”
Az Orbán Viktor által létrehozott nemzeti koalíció lefedi a hazai jobboldal egészét, így ott a kormánypártok mellett mára nem maradt politikai tér. Az önmagukat „kritikus konzervatívnak” nevező értelmiségi csoportoknak, valamint az úgynevezett centrumpártoknak sincs valódi társadalmi bázisa, ahogy a Jobbik is kudarcot vallott az „Orbán-ellenes jobboldaliak” megszervezésében. Ebből kifolyólag az eddig megalakult párt- és csoportképződések rendre sikertelenek voltak. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy az úgynevezett „csalódott fideszes” közszereplők rendre a politikai senkiföldjén találják magukat, az általuk alapított pártok pedig a baloldali–liberális dominanciájú szivárványkoalíció „jobboldali” segédcsapatávaivá válnak. (tovább…)
Botránypolitikusok: Jakab Péter a ciklus Juhász Pétere
Minden kormányzati ciklusban megjelennek azok a politikusok, akik rendre valamilyen megbotránkoztató akcióval igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. Ezek a politikusok olyan lejtmenetben lévő pártokban juthatnak főszerephez, amelyeket a meghatározó, elsővonalbeli politikusok már otthagytak. A botránypolitikusok előtérbe kerülése minden esetben az adott párt szétesését, rövid időn belüli megszűnését jelzi. A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a botránypolitizálás jelenségét járja körül. Azt vizsgálja, miként kerülhetnek vezető pozícióba bizonyos pártokon belül azok a botránypolitikusok, akik megbotránkoztató politikai akciókkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. (tovább…)
A liberális világrend végét hozhatja a járvány
A világjárványok gyakran jelentették egy új világrend kezdetét. A spanyolnátha például egy demokratikus és globális világrend fájdalmas nyitányát hozta, kitörése egybeesett az eddig ismert, Amerika által dominált világrend kialakulásával. A koronavírus-járvánnyal azonban vége a liberális korszaknak, a demokrácia ugyanakkor velünk marad, amely már nemzeti alapú lehet – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, melynek vendégei ezúttal Békés Márton, Földi László és Frank Füredi voltak, akik a koronavírus-járvány társadalmi és politikai hatásairól beszélgettek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének vezetésével. (tovább…)
Nemzetközi koalíció támadja Magyarországot
Orbán Viktor egy olyan nemzeti koalíciót hozott létre, mellyel számos korábbi társadalmi törésvonalat elfedett, több millió embert maga mögé tudott állítani. A Fidesszel szemben pedig internacionalista, kozmopolita, illetve a nemzeti kérdések iránt közömbös pártok állnak, amelyek „nemzetközi brigádként” fognak szembeszállni 2022-ben a nemzeti oldallal – hangzott el Békés Márton történész és G. Fodor Gábor politológus beszélgetésén, amelyet Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Mozgásban című műsor műsorvezetője moderált. Békés Márton kiemelte: a magyar politikatörténetben két nagy áruló van: az SZDSZ, amely antikommunista pártként összeállt az egykori állampárttal, illetve a Jobbik, amely ugyan Gyurcsány Ferencék ellenében jött létre, most mégis vele szövetkezik. G. Fodor Gábor szerint a törésvonalak ilyen szintű átlépése hosszútávon semmiképpen sem marad büntetlenül, a Jobbik is az SZDSZ sorsára fog jutni. (tovább…)
Az utcai provokációkban láthatja a kiutat a baloldal
Miután súlyos vereséget szenvedtek el a szerencsi időközi választáson a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali összefogás pártjai, egyre inkább a „forró ősz” kiprovokálásában láthatják a kiutat, így akarják az elkeseredett szavazóikat felrázni – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az elmúlt években a „forradalomcsinálás” nemzetközi receptjeit elsajátították a hazai baloldali csoportok. Erre példa szerinte az SZFE körüli felhajtás, illetve a közmédia épületének október 23-ra tervezett blokádja, amelyet Hadházy Ákos hirdetett meg. Hozzátette, ezeknek az akcióknak a politikai stabilitás rombolása a céljuk. Emlékeztetett, hasonlóra került sor Szerbiában is tavaly decemberben, ahol szintén blokád alá vették a közmédiát az ellenzékiek. Deák Dániel hozzátette, a magyar kormány mindig jól kezelte a Soros-féle szervezetek által is támogatott provokatív akciókat, rövid időn belül kifulladtak ezek az erőszakos próbálkozások. (tovább…)
A budapesti „színes forradalom” főpróbája
Az ellenzékben lévő pártok a 2010-ben elszenvedett történelmi vereség óta a magyar politika partvonalára szorultak. Hiába hozott létre a kormányzás ellen szivárványkoalíciót az ellenzék, kormányzásképtelenségük továbbra is nyilvánvaló. Az ellenzék ezért két évvel ezelőtt startégiát váltott: a 2018 közepén elkezdett felforgató taktika alkalmazása mellett olyan összefogást hirdettek, amely külső, uniós segítségben reménykedik és szervezett tüntetésekkel próbálkozik. A 2022-es választásig elkövetkező időszakban nemcsak további „forró őszök” megrendezésére, hanem a másutt már látott „színes forradalom” kirobbantására vállalkozhatnak majd, amelynek főpróbája jelenleg szó szerint a színházi berkekben zajlik. (tovább…)