Önálló magyar modell jött létre

A járványkezelés sikeressége nyomán Magyarország válságállóvá vált, így már a harmadik hullám során elkezdett erősödni a kormánypártok támogatottsága. A XXI. Század Intézet negyedéves nagyelemzése. (tovább…)

A kormány adót csökkent, a baloldal megszorításra készül

Gyurcsány Ferenc ésszerűtlenségnek nevezte a kormány adócsökkentéseit, egy DK-közeli közgazdász pedig egyenesen arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltást követően azonnal nagyszabású megszorítást kell végrehajtani. De nem csak a szavak, hanem a tettek szintjén is az adóemelések és megszorítások politikáját képviselik a balliberális politikusok: a 2010 előtti balliberális kormányok számtalan adóemelést hajtottak végre, emellett a most körvonalazódó választási ígéreteikben is több adóemelési terv jelenik meg. Orbán Viktor ezzel szemben már ellenzékben is folyamatosan adócsökkentést követelt, az elmúlt 11 évben pedig jelentősen csökkent a lakosság adóterhelése. Egyebek mellett ennek hatására csökkent a szegénység Magyarországon, nőtt az ország mozgástere, fehéredett és válságállóvá vált a gazdaság. (tovább…)

Válsághelyzetben nem lehet a baloldalra számítani

A különféle válsághelyzetekben nagy szerepe van annak, hogy az egyes politikai erők miként reagálnak az ország előtt álló kihívásokra, hiszen a válságkezelés következményei hosszú éveken, sőt évtizedeken át befolyásolhatják az életünket. Már a 2008-as gazdasági világválságot megelőzően – az európai konjunktúra ellenére – jelentősen romlottak hazánk gazdasági és társadalmi mutatói, Magyarország nem rendelkezett semmilyen tartalékkal a válság negatív hatásainak kivédésére, így a baloldali Gyurcsány-Bajnai-kormányok megszorítócsomagok tucatjait hajtották végre. Miután a 2008-as gazdasági világválságot félrekezelték, a 2015-ös migrációs krízis során a már ellenzékben lévő baloldal politikusokra ugyancsak nem lehetett számítani: az emberek akaratával szemben politizáltak, a Soros-hálózathoz hasonlóan bevándorláspárti álláspontot képviseltek. A 2020-ban megjelenő koronavírus-járvány újabb komoly kihívás elé állította Magyarországot. A hazai baloldal ugyanakkor a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta megállás nélkül támadja a kormány intézkedéseit, álhíreket terjeszt, sőt nemzetközi médiaháborút is indított Magyarországgal szemben. (tovább…)

Botrányos választással győzhet Biden

A hosszú ideig elhúzódó jogi csatározások ellenére nagy eséllyel Joe Biden lesz az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke. Míg a Trump-adminisztráció partnerként tekintett Közép-Európára és nem úgy, mint egy diákra, akit ki kell oktatni, ez Joe Biden győzelmével negatív irányba változhat. Már csak azért is, mert az egyik legnagyobb támogatója Soros György, így ha elnökként véleményt kell majd alkotnia régióról, akkor várhatóan a Soros-féle NGO-k már jól ismert tanulmányaira fog támaszkodni. Magyarország ugyanakkor az Egyesült Államokkal az elnök pártszínezetétől függetlenül jó kapcsolatra törekszik, annak erőssége tehát sokkal inkább az új demokrata vezetés hozzáállásától függ majd. A nemzeti oldal ennél sokkal kedvezőtlenebb nemzetközi helyzetben is már kétszer tudott kétharmados győzelmet aratni, és a liberálisok nyomása ellenére is szembe tudott szállni az illegális bevándorlással, így jó esélyei vannak 2022-ben is. (tovább…)

Botránypolitikusok: Jakab Péter a ciklus Juhász Pétere

Minden kormányzati ciklusban megjelennek azok a politikusok, akik rendre valamilyen megbotránkoztató akcióval igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. Ezek a politikusok olyan lejtmenetben lévő pártokban juthatnak főszerephez, amelyeket a meghatározó, elsővonalbeli politikusok már otthagytak. A botránypolitikusok előtérbe kerülése minden esetben az adott párt szétesését, rövid időn belüli megszűnését jelzi. A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a botránypolitizálás jelenségét járja körül. Azt vizsgálja, miként kerülhetnek vezető pozícióba bizonyos pártokon belül azok a botránypolitikusok, akik megbotránkoztató politikai akciókkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. (tovább…)

Eszméletlen ellenzék

A rendszerváltoztatás óta a magyar baloldal identitása három fogalom köré szerveződött: progresszió, szakértelem, elittudat. Az egykori „demokratikus ellenzék” és a reformkommunista pártvezetés stratégiai szövetségéből megszületett a posztkommunista elit, amely 1990 és 2010 között, szinte megszakítás nélkül dominálta a társadalom legtöbb alrendszerét és immár három évtizede meghatározza az általánosan vett baloldal politikáját. Az uralom gyakorlásának szerves része volt a liberális kulturális hegemónia fenntartása. Az elmúlt közel másfél évtizedben azonban a baloldali szakértelem megkérdőjeleződött, az államvezetési kompetencia kisajátítási kísérlete is kudarcot vallott, és közben az értelmiségi holdudvar megfogyatkozott, intellektuálisan kiüresedett. 2008 és 2010 között a korábban megismert a progresszív politika elveszítette a társadalom többségének támogatását is. 2010-től kezdve lehetőség nyílt a posztkommunista rendszer lezárására és a progresszív korszak folytonosságának megszakítására. Ehhez az is kellett, hogy a haladás filozófiája, a szakértelem mítosza és az elit jelentősége egyaránt és egyszerre kérdőjeleződjön meg. Miután az ellenzék az elmúlt tíz évben továbbra is a megdőlt bálványokat akarja fenntartani, politikai eszmék híján a politikában is sikertelen. (tovább…)

Mozgatják a Balkánt

2016 óta először tartottak parlamenti választásokat Észak-Macedóniában. A már több éve a Soros György által támogatott baloldali, Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) által irányított országban zajló voksolást végül az eddig is kormányon lévő, Zoran Zaev, korábbi miniszterelnök által vezetett SDSM nyerte meg. A macedón választáson kívül azonban a balkáni régióban az elmúlt időszakban több olyan esemény is történt, amely jelentősen befolyásolhatja az itt található államok jövőjét. A szerb és a bolgár tüntetések, valamint a horvát és szlovén választások mind-mind arra engednek következtetni, hogy a térség országaiban jelentős változásokra lehet számítani. Az önmagában is instabil régió már hosszú idő óta van kitéve a különböző külső hatásoknak, így a mostani események minden bizonnyal újabb alkalommal szolgálnak majd azoknak az erőknek, akik a Balkán instabilitásában érdekeltek. Délkelet-Európa destabilizációja nemcsak a migráció feltartóztatását nehezíti meg, hanem Magyarország és rajta keresztül a visegrádi blokk déli irányból való nyomás alá helyezését is jelenti. (tovább…)

Rendszerváltás után korszakváltás

A 2010 óta tartó Nemzeti Együttműködés Rendszere szervesen illeszkedik a rendszerváltoztatással megkezdődött modern, demokratikus Magyarország történetébe. Egyfelől azért, mert húsz éves késlekedés után befejezi a rendszerváltoztatás folyamatát, amikor véghezviszi annak a nemzeti szuverenitás kibontakoztatásával kapcsolatos misszióját. Másfelől s ezzel szoros összefüggésben pedig azért, mert megszakítja az 1989/90-es fundamentális változások ellenére tovább élő kommunista örökséget, amely ettől kezdve még húsz éven keresztül posztkommunista változatban folytatódott. A 2010 és 2020 közötti időszak ugyanakkor azokkal a világméretű változásokkal is szinkronban van, sőt ezek előőrseként viselkedik, amelyek a hidegháború után kialakuló globális, neoliberális világrend fokozatos széthullását ígérik. A mögöttünk hagyott évtized, amelyet egyértelműen Orbán Viktor stabil kormányzása határozott meg, egyúttal a posztkommunizmusra rákövetkező konzervatív korszak kezdőpontját is jelentheti, de minden bizonnyal már elárul valamit a világnak a posztbipoláris rendszert követő rendjéből is. (tovább…)

Liberális irányba tolódik tovább az ellenzék

A koronavírus-járvány egy rövid időre háttérbe szorította az ellenzéki pártok belső konfliktusait, ugyanakkor a járvány csillapodásával újra felerősödik a már régóta tartó átrendeződés az ellenzéki oldalon. A Jobbik szétesése megállíthatatlannak tűnik, a baloldallal szövetkező egykori nemzeti párt a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak egyik legnagyobb szavazótábor-vesztésén ment keresztül. Az MSZP mindeközben egyre mélyebbre süllyed a közvélemény-kutatásokban. A liberális Demokratikus Koalíció végleg az ellenzék vezető ereje lett, a nyilvánosságban pedig egyre inkább Dobrev Klára veszi át Gyurcsány Ferenc helyét. A szintén liberális Momentum mindeközben Hadházy Ákos és Szél Bernadett pártnélküli politikusokkal szövetkezik, hozzájuk hasonlóan a Párbeszéd is a botránypolitizálást részesíti előnyben. Az LMP jövője kérdéses, a zöld formáció láthatóan igyekszik felvenni az ellenzéken belül egyfajta centrumpozíciót. Az ellenzéki polgármesterek kudarcai jelentősen ronthatják az ellenzék 2022-es esélyeit, ráadásul a koronavírus-járvány során mutatott magatartásuk sem segítette őket.
(tovább…)