Válsághelyzetben nem lehet a baloldalra számítani

  •  
  •  

A különféle válsághelyzetekben nagy szerepe van annak, hogy az egyes politikai erők miként reagálnak az ország előtt álló kihívásokra, hiszen a válságkezelés következményei hosszú éveken, sőt évtizedeken át befolyásolhatják az életünket. Már a 2008-as gazdasági világválságot megelőzően – az európai konjunktúra ellenére – jelentősen romlottak hazánk gazdasági és társadalmi mutatói, Magyarország nem rendelkezett semmilyen tartalékkal a válság negatív hatásainak kivédésére, így a baloldali Gyurcsány-Bajnai-kormányok megszorítócsomagok tucatjait hajtották végre. Miután a 2008-as gazdasági világválságot félrekezelték, a 2015-ös migrációs krízis során a már ellenzékben lévő baloldal politikusokra ugyancsak nem lehetett számítani: az emberek akaratával szemben politizáltak, a Soros-hálózathoz hasonlóan bevándorláspárti álláspontot képviseltek. A 2020-ban megjelenő koronavírus-járvány újabb komoly kihívás elé állította Magyarországot. A hazai baloldal ugyanakkor a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta megállás nélkül támadja a kormány intézkedéseit, álhíreket terjeszt, sőt nemzetközi médiaháborút is indított Magyarországgal szemben.

A különféle válsághelyzetekben nagy szerepe van annak, hogy az egyes politikai erők miként reagálnak az ország előtt álló kihívásokra, hiszen a válságkezelés következményei hosszú éveken, sőt évtizedeken át befolyásolhatják az életünket. Az elmúlt bő egy évtizedben több olyan kihívás is érte (2008-as gazdasági világválság, a 2015-ös migrációs krízis és a mostani koronavírus-járvány) Magyarországot, amelyek kapcsán érdemes megvizsgálni a hazai politikusok magatartását.

A XXI. Század Intézet legújabb elemzése azt járja körül, hogy a 2008-as gazdasági világválság, a 2015-ös migrációs krízis, illetve a mostani koronavírus-járvány során hogyan reagált az ország előtt álló kihívásokra a magyarországi baloldal.

2008-as gazdasági válság: a megszorítások pártján volt a baloldal

A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság a nagy gazdasági világválság óta a legjelentősebbnek tartott gazdasági válság volt, amely az ezt megelőző globális pénzügyi válságból alakult ki. Az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és bankszektorából 2006 végén kiindult, változó intenzitású pénzügyi válság más országokban is éreztette a hatását, amelynek során több jelentős cég csődbe ment, vagy kénytelen volt versenytársaival egyesülni. A válság rendkívül érzékenyen érintette a nyugat-európai bankokat is, és hatása az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül az egész világgazdaságban megmutatkozott. A válságkezelésben nagy szerepe volt annak, hogy az egyes kormányok miként reagáltak, az elhibázott politikát folytató országok évekig nem tudtak kijutni a krízishelyzetből.

Magyarországon a 2008-as gazdasági világválság során a baloldali Gyurcsány-Bajnai-kormányok megszorítócsomagok tucatjait hajtották végre, miután már a 2008-as gazdasági világválságot megelőzően – az európai konjunktúra ellenére – is jelentősen romlottak hazánk gazdasági és társadalmi mutatói, így nem rendelkezett semmilyen tartalékkal az ország a válság negatív hatásainak kivédésére.

Jól példázza, hogy milyen katasztrofális állapotba sodorta a baloldali kormányzás már 2008-at megelőzően Magyarországot, hogy már akkor sem volt egyetlen egy olyan év sem, amikor csökkent volna a munkanélküliség Magyarországon. 2002-ben csaknem 6 százalék volt az álláskeresők aránya, a 2008-as globális pénzügyi válságot megelőző évben már majdnem 8 százalék, 2010-ben pedig már jóval 10 százalék fölé nőtt az álláskeresők aránya. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is elkeserítően alakult: a magyarok kevesebb, mint hatvan 60 százaléka dolgozott csupán. Ezzel az adattal Európa szégyenpadjára került Magyarország, hiszen még a kelet-európai országokban is alacsonynak számított ez a foglalkoztatottsági szint.

Mindemellett a GDP-növekedés már 2007-re gyakorlatilag megállt, majd a 2008-as világválság leginkább Magyarországot ütötte meg Európában: 7 százalékponttal esett vissza a gazdaság teljesítménye 2009-ben. Összehasonlításképpen: a lényegesen nagyobb globális sokkhatásként jellemezhető koronavírus-járvány 5,1 százalékkal vetette vissza a magyar gazdaságot 2020-ban.

Ugyancsak a baloldali gazdaságpolitika komoly hibája volt, hogy a rossz gazdasági teljesítményt is csak a kiugróan magas eladósodottsággal, államháztartási hiánnyal tudta a balliberális kormány fenntartani.

Így a maastrichti kritériumok alapján elviekben 3 százalék alá leszorítani kívánt hiány 2002 és 2010 között közelebb állt a 10, mint a nulla százalékhoz: 2006-ban például 9,3 százalék volt az államháztartás hiánya. Ennek a felelőtlen gazdaságpolitikának az lett az eredménye, hogy mind a mai napig megterheli az országot a magas államadósság, amely 2002 és 2010 között a GDP arányában 55 százalékról közel 80 százalékra nőtt.

Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon ráadásul nem a veszteségeket minimalizálta, hanem a megszorítócsomagok sorozatával tovább rontott a magyar társadalom helyzetén.

Ekkor szüntették meg például a 13. havi nyugdíjat is, amelyet az Orbán-kormány most fokozatosan ismét visszahoz. Emellett emelkedett a szegények aránya, számos szociális támogatás, juttatás megszűnt vagy csökkent. Ráadásul a politikai érdekérvényesítő képessége is igen gyenge volt az országnak, az IMF és az Európai Unió gyakorlatilag mindenféle ellenállás nélkül képes volt érvényesíteni akaratát az országgal szemben.

Gyurcsány Ferenc megszorító intézkedéseiből a magyarok nem kértek, a 2008-as népszavazáson nemet mondtak a vizitdíjra, a kórházi napidíjra és a tandíjra is. A volt miniszterelnök 2009-ben belebukott a válság félrekezelésébe, először az SZDSZ kilépése miatt kisebbségi kormányt volt kénytelen vezetni, majd lemondását követően átadta a hatalmat a megszorításokat tovább folytató Bajnai Gordonnak. 2010-ben a parlamenti választáson pedig történelmi vereséget szenvedett a baloldal, a második Orbán-kormány kétharmados parlamenti felhatalmazást szerzett.

2015-ben a bevándorlók oldalára állt a baloldal

A másik komoly krízishelyzet, a nagy migrációs válság, 2015-ben érte el Magyarországot. Az Európába érkező bevándorlók száma ugyan már 2014-ben is érezhető mértékben nőtt, de a 2015-ös év fordulópontot jelentett: a migránsok százezres nagyságrendben érkeztek Magyarország határaihoz.

A migránsok a balkáni útvonalon, Törökországon keresztül schengeni területre először Görögországba léptek be, az adósságválsággal küzdő ország azonban schengeni kötelezettségét nem teljesítette, nem próbálta meg megállítani a migránsáradatot, a migránsok nagy részét nem regisztrálta (2015 első félévében például csak 6 ezer főt regisztráltak). Ehelyett szervezett formában, buszokkal, vonatokkal igyekeztek minél előbb továbbszállítani a regisztrálatlan migránsokat, akik a balkáni migrációs útvonalon néhány napon belül elérték Magyarország déli határát.

A magyar kormány a megnövekedett migrációs nyomás miatt már 2015 júniusában azt fontolgatta, hogy a Szerbiából beáramló illegális migránsok okozta problémát határzár létesítésével, valamint egyéb, például az államhatár védelmét szolgáló jogi eszközökkel kezeli. Erről a döntés végül 2015. június 15-én született meg: megkezdték a műszaki határzár építését a magyar–szerb határ mentén.

Angela Merkel német kancellár augusztusban egy olyan nyilatkozatot tett közzé, amely szerint Németország a Szíriából érkezettek esetében nem küldi vissza a menekülteket abba az uniós országba, ahol beléptek a schengeni övezetbe. Amikor Merkel nyilatkozatának és a magyar határzár építésének híre eljutott a migránsokhoz, többségük elkezdte vagy megtagadni a magyarországi regisztrációt és a Magyarországgal való együttműködést, vagy regisztrált, de nem várta meg kérelme elbírálását, hanem még az elbírálás előtt elhagyta az országot. Az arányokat jól mutatja, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint 2015. szeptember másodikáig 159 968 illegális határátlépést regisztráltak Magyarországon, de csak 148 643 menedékjog iránti kérelem érkezett be. A migránsok mindegyike szírnek vallotta magát, noha számos afgán, iraki, iráni, pakisztáni és bangladesi akad közöttük, akik a még náluk lévő iratok eldobálták, megrongálták vagy felgyújtották, hogy ne lehessen azonosítani őket.

2015. szeptember 5-én Merkel újabb nyilatkozatot tett közzé, melyben kijelentette: „a politikai menedékjogra jogosultak befogadásának nincs felső korlátja”. Ennek hatására még több migráns indult meg Magyarországon keresztül Németország felé, Schengen és a Dublini Egyezmény összeomlott. Az egyre romló állapotok miatt szeptember 15-én Magyarország életbe léptette az úgynevezett „jogi határzárat”, melynek keretében szigorodtak az embercsempészés büntetései, és innentől kezdve kiutasítással járt a műszaki határzár megrongálása, átlépése.

A 2015-ös migrációs válság legemlékezetesebb magyarországi eseménye az volt, amikor szeptember 16-án a röszkei határátkelőnél erőszakba torkolló összecsapás történt a migránsok és a magyar rendőrök között, melynek során több száz ember sérült meg. Az Európai Unió a válságra befogadó állásponttal reagált, a tagállamokat az úgynevezett kötelező betelepítési kvóták bevezetése révén akarták rákényszeríteni a migránsok befogadására.

A magyarországi baloldali politikusok a kezdetektől fogva támadták a kormány bevándorlásügyi lépéseit, többségük csupán álproblémának tartotta a bevándorlást. Így miután a 2008-as gazdasági világválságot félrekezelték, a 2015-ös migrációs válság során a már ellenzékben lévő baloldal politikusokra nem lehetett számítani, ugyancsak az emberek akaratával szemben politizáltak, a Soros-hálózathoz hasonlóan bevándorláspárti álláspontot képviseltek.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP jelenlegi társelnöke 2015 júniusában például egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy a vesztébe rohan az az ország, amely falat húz határainál és ezzel „gettóba zárja magát”. Kunhalmi Ágnes ezt megelőzően magát a problémát is tagadta, mint fogalmazott: „ma a bevándorlással kapcsolatban nincs érdemi problémája Magyarországnak. Ez a probléma, ez egy álprobléma. Nem létezik. Ez a Fidesz által generált hiszti és műbalhé.”

Karácsony Gergely pedig 2015 januárjában a következőt posztolta a közösségi oldalára: „Meggyőződésünk, hogy egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező közösség erősíti és előreviszi Magyarországot.” A határkerítést támadó Karácsony Gergely a válság kirobbanásakor több ízben is „gumicsontnak” nevezte a bevándorlás jelentette veszélyeket és a kormány intézkedéseit.

Gyurcsány Ferenc 2015 szeptemberében pedig egy-egy éjszakára saját házában szállásolta el a migránsok egy csoportját, akik épp Budapesten tartózkodtak. A Demokratikus Koalíció elnöke a déli határnál tett látogatásakor azt is leszögezte, hogy Magyarországnak nagyvonalúbban kellene kezelnie a bevándorlást, eleget téve az Európai Unió „szabályainak”. A DK elnöke az egyik legfontosabb feladatnak nevezte, hogy helyreálljon a bizalom a magyar állam és a „menekültek” között, valamint hangsúlyozta, hogy „több információval kellene ellátni az érkezőket”.

Gyurcsány a Röszkénél történt áttörési kísérletkor a magyar határt védő rendőrök ellenében a migránsok védelmére kelt, mondván, „ünneplő, boldog tömeg érkezett Magyarországra.”

A baloldal emellett nemzetközi támadássorozatot is generált a kormány bevándorlásügyi intézkedései ellen, az Európai Parlamentben is kritizálták a lépéseket. A kormány ugyanakkor népszavazást is tartott a kötelező betelepítési kvóták kapcsán, illetve több nemzeti konzultáció során is kikérte a magyar emberek véleményét, akiknek túlnyomó többsége párthovatartozástól függetlenül a baloldali politikusokkal szemben az Orbán-kormány álláspontját osztották a kérdésben. Ezt jelezte a 2018-as parlamenti választás eredménye is, ahol harmadszorra szerzett kétharmados parlamenti többséget a Fidesz-KDNP.

Koronavírus-járvány: hátráltatja a védekezést a baloldal

A 2020-ban megjelenő koronavírus-járvány újabb komoly kihívás elé állította Magyarországot. A hazai baloldal ugyanakkor a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta megállás nélkül támadja a kormány intézkedéseit, álhíreket terjeszt és a Soros-hálózat segítségével nemzetközi médiaháborút indított Magyarországgal szemben.

Már márciusban, a járvány első hulláma során is látni lehetett, hogy a hazai baloldal a koronavírus-járvány ellenére sem teszi félre a napi aktuálpolitikai érdekeit és ebben az összefogást igénylő időszakban is tovább folytatja a kormányzati intézkedések korlátlan kritikáját. Ez a tavaszi időszakban példanélküli magatartás volt Európában, hiszen a járvány kitörésekor még olyan országokban is összefogtak a pártok, ahol hosszú évek óta politikai patthelyzettel küzdenek. Még az etnikai és pártpolitikai ellentétek miatt hosszú ideig kormány nélkül működő Belgiumban válságkezelő kormány alakulhatott márciusban, a szintén igen megosztott Spanyolországban a nacionalista jobboldal is támogatta a baloldali kormány kezdeti válságkezelő lépéseit, Romániában pedig az ellenzék megszavazta tavasszal az új kormány megalakulását a járvány elleni küzdelem érdekében.

Ezzel szemben a magyarországi ellenzék tavaly tavasz óta rombolja az egészségügyi ellátórendszerbe vetett társadalmi bizalmat, rendre támadja a kormányzati intézkedéseket.

A koronavírus-törvény kapcsán például álhírek terjesztésével nemzetközi össztüzet indítottak hazánkkal szemben a baloldali politikusok, az Európai Parlamentben pedig megszavazták azt az állásfoglalást, amelyben többek között olyan hamis állítások szerepelnek, miszerint a koronavírus-törvény rendelkezései „összeegyeztethetetlennek az európai értékekkel”, illetve hogy „határozatlan időre rendeletekkel kormányozhat a kormány”, „meggyengítették az Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét”. Ezekkel az állításokkal ellentétben, az Alaptörvény és a koronavírus-törvény szövege is világos korlátozásokat tartalmazott a kormány számára, a különleges jogrend pedig kizárólag a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos döntésekre vonatkozott, és annak vége a járványhelyzet elmúlása volt, ráadásul számtalan európai országban hasonlóképpen védekeztek a járvánnyal szemben.

Jól példázza az ellenzék fő üzeneteit a járvány kitörésének időszakából Arató Gergely DK-s politikus március 16-i parlamenti felszólalása, amelyben többek között arról beszélt, hogy „a kormány védőfelszerelés, maszk és kesztyű nélkül küldi az orvosokat és ápolókat, az egészségügyi dolgozókat a koronavírus elleni harcba”, illetve azt is kijelentette, hogy szerinte „a kormány potenciális koronavírus-fertőzötteket, sőt kontaktszemélyeket sem hajlandó tesztelni.” Hasonló véleményt fogalmazott meg a többi ellenzéki politikus is, rendre azt állították, hogy Magyarország nem lépett időben, nem tesztelnek kellő számban és hogy az egészségügyben dolgozókat nem látták el kellő számú védőfelszereléssel.

A valóság ezekkel az állításokkal szemben az, hogy Magyarország – megelőzve számos európai országot – időben hozta meg a járvány elleni intézkedéseket. A kormány emellett mindvégig biztosította a szükséges védőfelszereléseket a koronavírusos betegekkel foglalkozó orvosoknak, ráadásul a veszélyeztetett korcsoportba tartozó orvosok helyett a fiatalabb orvosokat helyezte a frontvonalba. Szintén igaz a járvány kitörése óta, hogy a kormány a járványügyi szakemberekkel együttműködve hoz meg minden ilyen jellegű szakmai döntést, így a WHO ajánlásainak megfelelően minden potenciális koronavírusos beteget és azok kontaktszemélyeit a járvány magyarországi megjelenése óta tesztelik.

Hasonlóképpen lyukra futott az ellenzék az érettségi témájában is.

A balliberális beállítottságú Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például azt írta 2020. április 16-i közleményében, hogy „május elején felelős tanár nem érettségiztet, felelős szülő pedig nem küldi a gyerekét érettségizni.” A Jobbik megajánlott jegyeket javasolt az érettségi helyett, a DK halasztást kért a diákoknak, az LMP pedig kizárólag a szóbeli vizsgák megtartása mellett tette le a voksát. Az ellenzéki támadások ellenére az érettségit minden gond nélkül meg lehetett rendezni és a járványügyi szakemberek ajánlásait betartva egyáltalán nem nőtt a fertőzésveszély. Ráadásul a diákok és a szülők sem érettek egyet az ellenzékkel, hiszen a diákok döntő többsége – 97 százaléka – nem élt a későbbi vizsgázás lehetőségével, hanem május elején tette le az érettségit. Ugyanilyen politikai támadás érte a kormányt a szeptemberi iskolakezdés során is, azonban ebben az esetben is kiderült, alaptalanok voltak az ellenzéki riogatások.

Szintén emlékezetes jelenet volt Korózs Lajos MSZP-s politikus kamuvideója is, ahol a magát mentősnek kiadó nőről rövid időn belül kiderült, hogy álhíreket terjeszt, ráadásul valójában nem is mentős.

Ugyancsak álhírnek bizonyultak a gazdasági mentőcsomaggal kapcsolatos ellenzéki állítások, a munkanélküliségi adatok kedvezőek és a járvány után rögtön elkezdett normalizálódni a munkaerőpiaci helyzet is.

A második hullám során is a tesztelést támadták kezdetben, azt állították, hogy nem tesztelnek eleget, ráadásul azt is tagadták, hogy akinek szüksége van rá, annak ingyenes lenne a vizsgálat. A valóság ezzel szemben az, hogy a vizsgálatok túlnyomó többsége térítésmentes, hiszen akit háziorvosa potenciális fertőzöttnek ítél, azt ingyenesen letesztelik. Szintén ekkor robbant ellenzéki álhír volt, hogy nincsen elegendő lélegeztetőgép-kapacitás az országban, nem tudják már ellátni a betegeket. Ezt azóta számtalan helyről cáfolták, ugyanakkor alkalmas volt arra, hogy jelentősen rombolja az egészségügyi ellátórendszerbe vetett társadalmi bizalmat.

Ebbe a sorba illik bele az utóbbi hetekben tapasztalt oltásellenes hangulatkeltés is, illetve hogy legújabban a globális nyitási mozgalmak törekvéseit karolták fel a baloldali politikusok. A Momentum mellett több ellenzéki párt is bizonyos korlátozások feloldását követelte az utóbbi hetekben, amivel veszélyeztetik a társadalmi békét és felelőlenül állnak a védekezéshez.

A hatékonynak bizonyult korlátozó intézkedések fenntartása miatt elindult globális nyitási mozgalmakból az ellenzék politikai hasznot akart húzni, ismét az utcai politizálás eszközével kívánták a kormányt támadni.

Emellett tavaly ősszel bizonyos vakcinákkal szemben folytattak negatív kampányt, majd miután december végén megérkezett az első szállítmány Magyarországra, azt állították, hogy nincsen oltási terv, a vakcinák beadása pedig rendkívül lassan zajlik. Ugyanezt a kommunikációt folytatták januárban is: Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció frakciószóvivője január 3-án például arról beszélt, hogy szerinte „Európa legtöbb országában már elindult a tömeges oltás, Magyarországon szokás szerint továbbra sem történik semmi.” Hasonló véleményt fogalmazott meg Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, illetve számos baloldali politikus, akik egybehangzóan azt állítják, hogy nincsen oltási terve Magyarországnak. Szabó Tímea pedig egy televízióműsorban másfél percen belül négy álhírt is terjesztett az oltásokkal kapcsolatosan.

A tény ezzel szemben az, hogy Magyarország a rendelkezésre álló oltóanyagokat uniós összehasonlításban rendkívül gyorsan használta fel, ráadásul az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzés miatt keleti gyártóktól is beszerzett oltóanyagokat, amelyek ugyancsak támadtak a baloldali politikusok. Ez ugyanakkor szembement a társadalmi elvárással, emellett ma már minden európai vezető Oroszországtól és Kínától vár segítséget.

Egyebek mellett ezért is érzékelhető a magyarországi baloldali pártok részéről is egy folyamatos korrekció a témában: míg pár hete még élesen támadták a keleti oltóanyagokat, ma már Gyurcsány Ferenc is arról beszél, hogy várhatóan engedélyezni fogják az orosz és kínai vakcinákat az EU-ban, hiszen azok is hatékonyak lehetnek a vírus ellen.

Konklúzió

A magyarországi baloldal az elmúlt bő egy évtized krízishelyzeteire rendre a társadalmi elvárással szemben cselekedett, a 2008-as gazdasági válságot félrekezelte a Gyurcsány-Bajnai-kormány, a 2015-ös migrációs krízis során a bevándorláspárti oldalra álltak, miközben a magyar társadalom túlnyomó többsége bevándorlásellenes álláspontra helyezkedett, a mostani koronavírus-járvány alatt pedig a nemzeti összefogás helyett a járvány elleni védekezést támadták és hátráltatták.

Mindennek meg is lett a politikai következménye: 2010-ben kétharmaddal nyert a Fidesz-KDNP, 2018-ban harmadszorra is kétharmados parlamenti többséget szerzett a jobboldal, a koronavírus-járvány első hulláma után ugyancsak nőtt a Fidesz-KDNP támogatottsága, amire a második hullámot követően is számítani lehet a sikeres válságkezelésnek köszönhetően.

Ezzel párhuzamosan a válsághelyzetekben adott reakciói miatt a baloldalt büntették a választók, ez várható a mostani krízishelyzetet követően is, miután a választók összességében értékelik majd a politikai pártok tevékenységét.