Címke: EU

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adásának címe: „Totális háború” a nép ellen. Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója és Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője arról beszélgetnek, hogyan folytat a mai, nyugati típusú demokrácia „totális háborút” a népakarat ellen, miközben egy elit által működtetett rendszer irányítja a közéletet, amely látszólagos demokratikus keretek között valójában korlátozza a többségi akaratot. A demofób gondolkodás ma kifinomult intézményrendszeren keresztül érvényesül: az alkotmányosság, a bíróságok és az ombudsmanok hálózata nem a népuralom elvét, hanem egy szűk elit értékrendjét védi. (tovább…)

Míg korábban azt hangoztatták Brüsszelben a nyugati vezetők, hogy jogállamisági kérdések miatt tartanak vissza uniós forrásokat Magyarországtól, ma már egyre nyíltabban kimondják, hogy valójában ez csak egy zsarolási eszköz annak érdekében, hogy változtassák meg Magyarország álláspontját például Ukrajna ügyében. Az új német kancellár már Szlovákiát is ezzel fenyegeti, amire Robert Fico határozottan reagált – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Tisza is részt vesz ebben a külföldi nyomásgyakorlásban, amit Kollár Kinga pár héttel ezelőtti kijelentése is jól mutat. (tovább…)

Az Európai Unió néhány nappal ezelőtt egy félmilliárd euró értékű ösztönző csomagot jelentett be, amelynek keretében a Donald Trump amerikai elnök által a szövetségi finanszírozásból kizárt kutatókat, tudósokat kívánja a kontinensre csábítani. A kezdeményezéshez Franciaország is csatlakozott, további 100 millió euró összegű támogatással. A program egy ideológiailag vezérelt tehetség- és tudásimport, hiszen Brüsszel valójában azzal, hogy a USAID vagy éppen az amerikai balliberális kutatásfinanszírozási intézmények helyére szeretne lépni, valójában nem az európai emberek és az európai gazdaság érdekeit nézi, hanem politikai, világnézeti szövetségeseket keres. Eközben a tudomány szabadsága és pártatlansága súlyos csorbát szenved. Az Egyesült Államokban Donald Trump elnöksége alatt világos választóvonal keletkezett: a szövetségi kormányzat kizárt bizonyos, ideológiailag elkötelezett kutatási területeket a finanszírozásból. Az így kiszorult szereplők – hasonlóan az NGO-khoz – azonban új finanszírozási terepet találtak maguknak az Európai Unión belül, ami nemcsak az uniós források hatékony kiosztásának szükséglete és a tudományos szabadság elve szempontjából problémás, de szuverenitási szempontból is elfogadhatatlan. (tovább…)

Korábban a Momentumot érte erős kritika, miszerint Magyarország érdekeivel szemben politizálnak Brüsszelben, ugyanakkor a Magyar Péter vezette Tisza párt még náluk is messzebb ment – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: még Donáth Anna és Cseh Katalin sem mondta ki, hogy örülnek annak, ha Magyarország nem kap meg bizonyos forrásokat, és őket sem támogatták olyan nyíltan külföldről, mint ahogyan például Manfred Weber Magyar Péteréket, aki az Európai Néppárt valenciai kongresszusán is arról beszélt, hogy a Tiszának kell irányítania Magyarországot. (tovább…)

Kiélezett viszonyok között veszik kezdetüket hamarosan a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalások. Az Európai Parlament előzetes elképzeléseit tartalmazó jelentéstervezetről, amelyet Siegfried Mureşan román néppárti és Carla Tavares portugál szociáldemokrata képviselő terjesztett elő, a jövő héten szavaz az Európai Parlament plenáris ülése. Az uniós tagországok versenyképességének megerősítéséről ismét kevés szó esik, Ukrajna uniós tagságát és az ebből eredő pénzügyi szükségletek fedezésének elsőbbségét azonban tényként kezeli a jelentés. Olyannyira, hogy az EP elképzelései között szerepel az európai uniós egységes belső piacának mielőbbi, még az ukrán uniós csatlakozás előtti megnyitása Ukrajna javára. Még akkor is, ha ez szembemegy a szabályokkal, a tagállami érdekekkel és az európai egységgel. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Folytatódik a bosszúhadjárat. Magyarország és az Európai Unió elmúlt másfél évtizedét nevekkel is korszakolhatjuk: Tavares, Sargentini, Delbos-Corfield, most pedig Strik. Brüsszel raportőreiről van szó, akik szorosan együttműködnek a hazai ellenzékkel. A magyar szuverenitás elleni külső-belső támadásról beszélget Deák Dániel vezető elemző és Szűcs Gábor elemző. (tovább…)

Elindult a kormány véleménynyilvánító szavazása, a VOKS 2025, amely lehetőséget biztosít a magyar állampolgároknak, hogy kifejezzék véleményüket egy Európa és benne hazánk sorsát hosszútávon eldöntő kulcskérdésről: legyen-e Ukrajna az EU tagja? Brüsszel már 2030 előtt szeretné Ukrajnát az EU-ban látni, ami komoly veszélyeket rejt Magyarország számára – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Brüsszellel paktumot kötő Tisza párt támogatja Ukrajna EU-tagságát, ennek megfelelően a tét meglehetősen nagy. (tovább…)

Háromnapos „tényfeltáró misszióra” érkezett a héten az Európai Parlament LIBE bizottságának öt EP-képviselője Budapestre. A baloldali képviselőkből álló küldöttség vezetője a zöldpárti Tineke Strik, aki a Magyarországgal szembeni jogállamisági ügyek új felelőse. A delegáció tagja Krzysztof Smiszek lengyel szociáldemokrata képviselő is, Magyar Péter mentelmi ügyének európai parlamenti felelőse. A látogatás formális célja egy új jelentés összeállítása, amelyre „megfelelő intézkedéseket” kívánnak alapozni a képviselők, s amely szokás szerint beépül majd a Magyarországról szóló jogállamisági országjelentésbe. A szakbizottsági vizit célja azonban messze túlmutat ezen. A korábbi, 2021-es látogatáshoz hasonlóan ismét az a törekvés áll a hátterében, hogy Brüsszel beavatkozzon a magyar belpolitikába és minden lehetséges eszközt megragadjon annak érdekében, hogy az Európa országai számára is sikeres jövőt, követendő példát kínáló konzervatív, patrióta alapokon politizáló erő helyett hatalomra segítse a saját maga által választott ellenzéket: a Tisza pártot. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Köztársaság a Birodalom ellen, Amerikából nem lesz Európa. Békés Márton, az Intézet igazgatója arról beszél, hogy miközben Amerika sebességet váltott és teljes gázzal hajt előre, addig Európa továbbra is rükvercbe kapcsolva marad. A 21. század kiszabadult szellemét azonban már nem lehet visszagyömöszölni a 20. század palackjába.   (tovább…)

Mintegy 40 perces beszélgetés, amelynek stratégiai célja, hogy közelebb hozzuk az emberekhez a Brüsszellel szemben vívott csata értelmét és tétjeit. Van-e helyünk Európában vagy éppen kifelé tartunk onnan? Brüsszel: barát vagy ellenség? Európai Egyesült Államok vagy Európai Nemzetek Közössége? Birodalom vs. Nemzetállamok? Azaz: középpontban a szuverenitás. (tovább…)

A párizsi büntetőbíróság hétfőn két év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte hétfőn Marine Le Pent és öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól, amiért az általa fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) a vád szerint 2,9 millió euró európai parlamenti juttatást nemzeti pártcélokra használt fel. Az ítélet messzemenő politikai hatással bír: ellehetetlenítheti Marine Le Pen indulását a 2027-es elnökválasztáson. A választók jelentős része, köztük az a több, mint 11 millió francia állampolgár, aki tavaly a Nemzeti Tömörülésre szavazott, nemcsak politikai, hanem demokratikus válságként is értelmezi az ítéletet. (tovább…)

Március 19-én hajnalban Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármestert őrizetbe vették a török hatóságok bűnszövetkezetben való közreműködés és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet támogatásának vádjai miatt. Noha legközelebb 2028-ban tartanak köztársasági elnöki és parlamenti választásokat az országban, a CHP – felbuzdulva a tavaly márciusban elért helyhatósági győzelmein – már előrehozott választásra készül, amit nem lehet függetleníteni az isztambuli polgármester letartóztatásától, főképp úgy, hogy a CHP-t lassan két éve de facto vezető İmamoğlu március 23-án letartóztatása ellenére hivatalosan is a párt elnökjelöltjévé vált. Recep Tayyip Erdoğan többdimenziós sakkjátszmáját kellően szemlélteti, hogy a PKK-t vezető, ám 1999 óta börtönben lévő Abdullah Öcalant éppen béketeremtőként népszerűsíti a kormány, aki feloszlatja a terrorszervezetet. Egy ilyen történelmi jelentőségű békekötés mögött könnyen állhat az a számítás, hogy a kurdok támogatásával meglenne a szükséges többség az alkotmánymódosításhoz, amely megszüntetné az elnöki mandátumkorlátot, ami jelenleg megakadályozza Erdoğan újraindulását. İmamoğlu letartóztatása miatt az Európai Unió a főbb tagállamok vezetői egyelőre nem vádolták meg a török elnököt politikai leszámolással, ami jó eséllyel köszönhető a Törökországnak való geopolitikai kitettségüknek. Az Egyesült Államok kivonulása Európából könnyen eredményezheti azt, hogy Törökország – saját külpolitikai érdekvédelme mentén – válik nemcsak Ukrajna, de Európa biztonságának legfőbb garantálójává, amire az EU saját gyengesége miatt is rászorul. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ahogy közeleg a tűzszünet, úgy szigetelődik el Brüsszel. A felvételen Kosztur András vezető kutató és Biró András kutató az aktuális nemzetközi eseményekről beszélget, így szóba kerül a közelgő béke esélye, de megvalósulásának ellenfelei is. (tovább…)

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a március 15-i ünnep alkalmából tartott beszédében többek között a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, a nemzeti vétó megerősítését és az európai béke megteremtését követelte 12 pontban. A miniszterelnök újraértelmezte az 1848-as forradalom követeléseit, és a „Mit kíván a magyar nemzet” aktuális kiáltványaként fogalmazta meg az Európai Unióval szembeni elvárásait. 1848 óta talán most a legidőszerűbb összefoglalni a magyar szuverenitás alapkövetelményeit, a nemzetek Európáját, a törvénytelenül elvont hatáskörök visszaadását, és a nemzeti főhatalom utolsó bástyája, a vétójog megerősítését. „Unokáink jövőjét ne zálogosítsák el, az unió adósságát pedig számolják fel.” – fogalmaz a 12 pontos felsorolás hatodik pontja, amely igen aktuális felhívás Brüsszel felé. Az Európai Bizottság ugyanis éppen arra törekszik, hogy bebiztosítsa az EU és Ukrajna felfegyverzéséhez szükséges jelentős összegű hitelfelvételét: jogi trükkel akadályozná meg, hogy Magyarország megvétózhassa az EU tervezett kölcsönfelvételét, ráadásul mindezt éppen a szolidaritás elvére hivatkozva. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: A háború árnyékában, amelyben Halkó Petra, az Intézet vezető elemzője Petri Bernadettel, a Szabad Európa Intézet kutatójával beszélget az egyre nagyobb méreteket öltő brüsszeli demokráciadeficitről. (tovább…)

Miközben Magyarország minden nagyhatalommal jó kapcsolatot ápol, addig a brüsszeli vezetésnek egyre rosszabb a viszonya még Washingtonnal is, múlt héten például Kaja Kallast, az EU külügyi főképviselőjét meglehetősen megalázó módon nem fogadta az amerikai külügyminiszter – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az Amerikai Egyesült Államok egyértelműen rendezni akarja a viszonyát Oroszországgal, amelynek csak egy eleme az ukrajnai háború. Az EU ugyanakkor nem reagál a megváltozott geopolitikai helyzetre, amivel azt kockáztatja, teljesen kimarad a rendezési folyamatból. (tovább…)

Egyre dagad a brüsszeli botrány, újabb és újabb visszaélésekre derül fény az uniós források brüsszeli felhasználásával kapcsolatban: lobbitámogatás a Bizottság zöldpolitikai propagandája érdekében, balliberális ideológiai hadviselés az „európai értékek megóvása” címén, NGO-k javára átjátszott kutatás-fejlesztési források, politikai korrupció. Évek óta tapasztaljuk, hogy Brüsszel számára másodlagos az európai emberek jóléte, a vállalkozások versenyképessége, az álcivil szervezetek érdekei és működésük anyagi feltételeinek biztosítása azonban mindenek felett áll. A változás érdekében Magyarország az uniós korrupció elleni küzdelem élére állt, az elkövetkező időszak kérdése, hogy kialakul-e a patrióta többség az EU intézményeinek számonkérése mellett, vagy a brüsszeli elit továbbra is úgy folytatja öncélú hatalmi játszmáját, mintha mi sem történt volna. (tovább…)

Az Európai Parlament is perbe száll hazánk ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt. A jogszabály uniós jog-ellenességére hivatkozással még tavaly indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. Kérdés, hogy miért épp most érzi úgy a plenáris testület, hogy csatlakoznia kell az eljáráshoz. A miértre az álcivil szervezetek amerikai finanszírozásának felszámolása és azok Brüsszel általi pótlása környékén keresendő a válasz. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Szakítás előtt a transzatlanti viszony. A felvételen a transzatlanti viszonyban néhány nap alatt bekövetkező drámai változásról beszélget Kosztur András vezető kutató és Biró András kutató. (tovább…)

Viharos körülmények, kiélezett viszonyok között veszik kezdetüket hamarosan a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalások, pedig ez a közös tervezés hétköznapi körülmények között is próbára teszi az európai szereplők együttműködési készségét. A körülmények nem sok jót sejtetnek, a hagyományosnak tekinthető versenyképességi és elosztási vitákat tovább élesíti a most már uniós szinten is megjelenő tőke- és pénzhiány, a gazdasági stagnálás és recesszió, illetve a költségvetési keretek közé erőltetett politikai ügyek. Miközben a hírek szerint a jogállamisági kritériumok még ez eddigieknél is erősebben átpolitizálhatják az uniós pénzek elköltését, az eddig ismert tervek alapján az európai versenyképesség helyzete továbbra is rendezetlen marad. (tovább…)

Mark Zuckerberg bejelentette: felszámolja a platformjain a tényellenőri rendszert, ami évek óta a jobboldali, szuverenista hangok cenzúrázására szolgál. Az új amerikai adminisztráció ehhez minden bizonnyal meg fogja teremteni a jogi kereteket, Brüsszel azonban számos kötelező érvényű uniós norma révén intézményesítette a véleménydiktatúrát. A pálfordulását követően Zuckerberget a teljes globalista elit össztűz alá vette, ami kiváló bizonyítéka annak, kiknek is kedvez a régóta fennálló digitális cenzúra. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kész átverés show Németországban. Békés Márton, az Intézet igazgatója Szájer Józseffel, a Szabad Európa Intézet vezetőjével, volt európai parlamenti képviselővel beszélget, a közelgő németországi előrehozott választások kapcsán.  (tovább…)

Donald Trump kritikusai az amerikai elnök vámfenyegetéseit átgondolatlan, kapkodó és értelmetlen lépéseknek tálalják, azonban teljesen világos: érvényesíteni akarja az országának érdekeit, ami a jelek szerint be is jön neki – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindeközben az Európai Unió továbbra sem képviseli az európai érdekeket, sokkal inkább a globalista politikai erők túszaként viselkedik. (tovább…)

A brüsszeli intézmények továbbra is tévúton járnak az uniós zöldpolitika jövőjének kérdéskörében. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a néhány nappal ezelőtt bemutatott versenyképességi iránytű csomagban csak a zöldügyi előírások adminisztrációjának egyszerűsítését helyezte kilátásba, miközben az iparági érdekeltek átfogó felülvizsgálatot követelnek. A kialakult patthelyzetben a konzervatív összefogás hozhat változást, a Patrióták Európáért frakciócsoport és az Európai Konzervatívok és Reformerek egyesült erővel igyekeznek meggyőzni az Európai Néppárt józanabb politikusait, hogy az európai versenyképesség megmentése érdekében közös erővel lépjenek fel az Európai Unió korábbi ésszerűtlen és erőltetett zöldpolitikai intézkedéscsomagja, a Zöld Megállapodás ellen. Amennyiben az összefogás a Néppárt demokrácia ellenes hatalmi manőverei miatt elmarad, az egyértelmű jelzés az európai emberek számára: a brüsszeli elit nem tanult az európai választások eredményéből és az állampolgárok elvárásai helyett továbbra is öncélú hatalmi érdekeit követve jár el. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Milyen kormánybuktató forgatókönyveket próbálgatnak napjainkban? Békés Márton, az Intézet igazgatója beszélget Halkó Petra vezető elemzővel belpolitikáról és Kosztur András vezető kutatóval külpolitikáról. (tovább…)

A néppárti–szociáldemokrata–zöld–liberális tengely által felállított politikai kordon Ausztriában, Hollandiában, Olaszországban és Svédországban átszakadt, Franciaországban és Németországban pedig törésközeli állapotba került. Azonban a bevándorlásellenes pártok hiába nyerték meg a 2015-ös válság keretezési diskurzusát, mégis választásról választásra lépéshátrányba kerülnek Európa demográfiai átalakulása miatt. Mindebből hiába következhetne akár az is, hogy az idő és a kontinens demográfiai transzformációja, valamint az Európára nehezedő permanens migrációs nyomás a bevándorláspárti formációkat segíti hosszútávon, a jelen és a jövő politikai küzdelmei számukra egyaránt bővelkednek megoldhatatlannak tűnő csapdahelyzetekben. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata rendkívüli adással jelentkezik, melynek címe: Új korszak jön a Trump-forradalommal. A felvételen Békés Márton, az Intézet igazgatója elemzi a világ, benne Európa és azon belül Magyarország helyzetét abban az új korszakban, amely Donald Trump beiktatásával nyílott meg. (tovább…)

Az elmúlt évben Lengyelországban lezajlott antidemokratikus folyamatok rámutattak arra, hogy Brüsszel és az általa kijelölt bábkormányok bármilyen eszköz alkalmazására hajlandóak a hatalom megszerzése és megtartása érdekében, az eközben elkövetett jogsértések pedig nem vonnak maguk után jogállamisági eljárásokat. Éppen ennek a megelőzése érdekében még „egy nagyon pici szuverenitásról” sem szabad lemondanunk, azzal ugyanis minden eddig elért eredményünk semmissé válhat. (tovább…)

Miközben néhány nappal ezelőtt újabb, magas szintű uniós vezetőt érintő korrupciós botrányra derült fény Brüsszelben, az Európai Bizottság szinte egyidőben a nemzeti kormányokat megkerülő pénzosztási rendszer kidolgozásába kezdett. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben bejelentette, hogy javaslatokat dolgoznak ki az „intelligens feltételességről”, vagyis arról, hogy miként oszthatják ki a jogállamisági okokra hivatkozva felfüggesztett uniós támogatásokat anélkül, hogy a nemzeti kormányokat bevonnák a pénzek célba juttatásába. Az elképzelés nemcsak intézményesítené az egyre növekvő brüsszeli korrupciót, de a jogállamiság elvét is súlyosan sérti. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Stabil ország egy bizonytalan világban. Békés Márton, az Intézet igazgatója Szájer Józseffel, a Szabad Európa Intézet vezetőjével beszélget 2024 bel- és külpolitikai eseményeit mérlegelve. (tovább…)

Donald Trump győzelmét követően ismét Európa jövője vált kérdésessé, ugyanis a megválasztott amerikai elnök világossá tette, hogy nagyobb önállóságot, illetve a NATO-n belül nagyobb hozzájárulást vár el az öreg kontinenstől. Magyarország számára komoly előny, hogy Orbán Viktor jó személyes kapcsolatot ápol Donald Trumppal, így a legtöbb európai vezetőnél jóval előbb tudott vele egyeztetni, előbb mint például Ursula von der Leyen – mondta legújabb videóelemzésben Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Európa az elmúlt évtizedekben jelentősen lemaradt a versenytársaitól, emiatt is szorgalmaz Orbán Viktor versenyképességi fordulatot. (tovább…)

Míg Amerika mozgásba lendül, addig Európa tovább vesztegel – ez a 2024-es éve mérlege. Hiába törtek előre 2024-ben Európában a szuverenista erők, a brüsszeli elit csökönyösen ragaszkodik pozícióihoz. Az Egyesült Államokban azonban fordult a kocka: Donald Trump visszatér a hatalomba, méghozzá fölényes győzelemmel. Mit hoz a jövő: belátható időn belül véget érhet-e az orosz–ukrán háború, hatalomra kerülhetnek-e a szuverenisták az európai országokban is, és van-e esélye Európának versenyképessége növelésére? (tovább…)

Nemrég Budapesten gyűltek össze Európa vezetői a 2024. évi magyar EU elnökség két legfontosabb rendezvényén, az Európai Politikai Közösség (EPK) soron következő találkozóján, majd az Európai Tanács (EiT) informális ülésén. Az eseményekre közvetlenül az amerikai elnökválasztást követően került sor lehetőséget biztosítva az európai vezetők számára arra, hogy a választási eredmény fényében áttekintsék a transzatlanti kapcsolatok jövőjét. Ezen túlmenően az uniós tagállamok vezetői az informális EiT ülésen megvitatták és elfogadták a magyar EU-elnökség központi prioritását jelentő európai versenyképesség javítására irányuló javaslatcsomagot, a Budapesti Nyilatkozatot. Volt miről tárgyalni az európai vezetőknek, hiszen éppen arra a szemléletváltásra van szükség az Európai Unió bel-és külügyeiben, amelyet a magyar uniós elnökség eredetileg is napirendjére tűzött. Magyarország pedig e téren már nemcsak az elnökség betöltésére való tekintettel számít megkerülhetetlen tényezőnek. (tovább…)

A Nemzeti Együttműködés Rendszere átlépett a tizenötödik esztendejébe, ennek kezdetén úgy készülhetünk a szűk másfél év múlva esedékes országgyűlési választásokra, hogy leszűrjük a PiS bukásához vezető lengyelországi tanulságokat. Erre azért van szükség, mert teljesen világos, különösen a 2024 októberében tartott európai parlamenti ülésből ítélve, hogy a brüsszeli körök jelöltje Magyar Péter. Az október 9-én tartott plenáris ülésen, amelyen Orbán Viktor a magyar féléves EU-elnökség programját mutatta be, Manfred Weber egyenesen kijelentette, hogy a Tisza Párt ellentmondásos elnöke jelenti a jövőt. Ursula von der Leyen bizottsági elnök eközben merőben szokatlan módon tisztségét az egyik tagállam, mégpedig hazánk megbélyegzésére használta fel. A lengyel modell forgatókönyvét tavaly ősszel már láttuk működés közben, mégpedig Brüsszel ottani jelöltje, Donald Tusk hatalomra juttatása érdekében. (tovább…)

Az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert úgy véli, hogy a tavaly decemberben elfogadott, nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény uniós jogot sért. Ez a jogszabály több intézkedés mellett létrehozta a „Szuverenitásvédelmi Hivatalt”, amelynek feladata feltárni és vizsgálni azokat a külső érdekeket szolgáló tevékenységeket és szervezeteket, amelyek Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik, befolyást gyakorolhatnak a választások kimenetelére vagy a választói akaratra. Nem meglepő, hogy a Bizottság politikai akaratának és öncélú érdekeinek az Európai Unió Bírósága előtt kíván érvényt szerezni, amikor a szuverenitásvédelmi törvényt támadja. (tovább…)

A bírósági joggyakorlat átpolitizálása a világban címmel tartott bemutatkozó beszélgetést a XXI. Század Intézet Deák Ferenc Műhelye október 29-én. A rendezvényen előadást tartott Pokol Béla, a Deák Ferenc Műhely igazgatója, Szöllősi-Baráth Szabolcs és Balássy Ádám Miklós a Műhely kutatói, illetve Petri Bernadett, a XXI. Század Intézet kutatója, aki egyben a beszélgetés házigazdája is volt. (tovább…)

Miközben néhány hónapot várni kell még az új Európai Bizottság felállására, Ursula von der Leyen a Bizottság elnökének prioritásai már néhány hónapja ismertek. Az Európai Unió 2029-ig tartó, a tervek szerint egy jelentős uniós reformot is magába foglaló időszakának meghatározó témája az európai szuverenitás. A nemzeti önazonosság, a tagállami cselekvőképesség és önrendelkezés védelmének kérdése azonban továbbra sem képezi részét az európai együttműködés jövőjéről szóló kincstári gondolkodásnak. Az Európai Patrióták pártjának és frakciójának megalakítása történelmi jelentőségű fordulat, mert a Fouchet-terv után bő hat évtizeddel most újabb lehetőség nyílik arra, hogy egy politikai erő a szuverén nemzetállamok érdekeire támaszkodó új Európa-programot kínáljon, amely újragondolja az EU működését a csúcstól a talpazatig. E felfogás lényege, hogy az Európai Unió szuverenitását nem a tagállamok önrendelkezésével szemben, hanem arra építve lehet csak megvédeni. (tovább…)

A tegnapi vita az Európai Parlamentben jól szimbolizálta, hogy az uniós intézmények nem hajlandóak belátni, hogy zsákutcába futottak a migráció és a háború ügyében, illetve, hogy Európa versenyképessége egyre rosszabb – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a kudarcaikat el akarják fedni Orbán Viktor démonizálásával és Magyarország támadásával. Ennek egyik újabb jele, hogy ismét egy szélsőliberális gondolkodású zöldpárti holland EP-képviselőt jelöltek ki arra a célra, hogy jelentést írjon Magyarországról, aminek a megállapításai már előre borítékolhatóak. (tovább…)

„Ahhoz, hogy az Európai Unió gazdaságilag versenyképes legyen, és csökkentse az Egyesült Államokkal szembeni lemaradását, egy új gazdasági versenyképességi paktum kellene az Európai Unióban.” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök keddi nemzetközi sajtótájékoztatóján, amelyet az elnökségi program bemutatása követ ma délelőtt az Európai Parlamentben. Magyarország második alkalommal tölti be az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztségét. Egy szokatlanul nehéz időszakban vette át ezt a feladatot, amelyet az orosz–ukrán háború, az annak következtében kialakult gazdasági visszaesés jellemez, majd a szeptemberi Európát sújtó árvíz kezelése is számos kihívás elé állított. Orbán Viktor miniszterelnök előadásában hangsúlyozta, hogy itt az idő visszatérni a rendes kerékvágásba, és visszairányítani a figyelmet az elnökségi félév legjelentősebb kihívására: miként javítható az Európai Unió gazdasági teljesítménye, versenyképessége, amely végsősoron az európai emberek jólétének legfontosabb feltétele. Az intézmények által jelenleg felkínált eszközök inkább mélyítik a válságot, mintsem érdemi megoldást nyújtanának, ezért új megközelítésre van szükség. Európa versenyképességét a tagállamok ellenében nem, csak azokra építve lehet helyreállítani. (tovább…)

Magyar Péter és az általa elnökölt Tisza Párt képviselői az elmúlt hetekben világosan állást foglaltak: a nemzeti érdekkel szemben a globalista fősodor mellett, mégpedig a brüsszeli akaratnak megfelelve. Határvédelmünk teljes uniós jogharmonizációja, valamint a rezsicsökkentés megszüntetése politikai, alkotmányjogi és erkölcsi szempontból is elfogadhatatlan, valamint teljes szembehelyezkedést jelent a magyarok által többször kinyilvánított népakarattal – márpedig a tiszások emellett tették le a garast. Miután a közhatalom forrása kizárólag a nép lehet, a nemzet többségének egyetértését nem bíró intézkedések nélkülözik a mögöttes népi legitimációt, amelynek hiányában pedig érvényes döntések egy demokratikus jogállamban – amilyen Magyarország is, és amely alapelvekre az Európai Uniót alapították – nem születhetnek. (tovább…)

Bár a hétvégén hazánkban tetőzött az elmúlt évtized legjelentősebb árvize, a fővárosban és országszerte továbbra is intenzív védelmi munkálatok zajlanak, amelyek Magyarország részéről komoly erőforrásokat igényelnek. Katasztrófahelyzetben az Európai Unió számára kötelesség a szolidaritás elvének alkalmazása és a rendkívüli helyzetben érintett országok megsegítése. Ez nemcsak azt jelenti, hogy Magyarország minden ezzel ellentétes híreszteléssel szemben jogosult kell, hogy legyen az Európai Szolidaritási Alapból járó rendkívüli uniós támogatásra, de a szolidaritás eszménye és kötelezettsége a kohéziós és helyreállítási pénzek vonatkozásában is alkalmazandó. Főként, mivel a politikai okokból felfüggesztett uniós források egy jelentős részét hazánk éppen az árvízvédelem, vízgazdálkodás és katasztrófavédelem prioritásaira fordíthatná. (tovább…)

Brüsszel már évek óta a farizeus politika melegágya, azonban a 2024-es európai parlamenti választások óta az uniós szervek magasabb fokozatba kapcsoltak a szubjektív jogértelmezés terén, és mára nyilvánvalóvá vált: a balliberális többség számára a globalista fősodor akarata és (vélt) politikai haszna megelőzi a joghoz kötöttség elvét, legyen szó az Európai Parlament saját eljárási szabályairól vagy akár az Európai Unió elsődleges jogában, az alapító szerződésekben foglaltakról. Minden egyes újabb jogellenes lépéssel, amit Brüsszel a politikai céljai megvalósítása érdekében tesz, aláássák a választóknak az Európai Unióba és annak intézményeibe, valamint azok jogállami működésébe vetett bizalmát, végső soron pedig közösségen belüli feszültséghez és ezáltal az unió gyengüléséhez vezetnek. (tovább…)

Június végén megalakult az Európai Parlamentben a Patrióták Európáért (PfE) politikai szövetség, amely rövid idő alatt 84 fős közösséggé duzzadt, és ezzel az EP harmadik legnagyobb képviselőcsoportja lett. Noha a centrumban és attól balra elhelyezkedő pártcsaládok egy politikai kordon felhúzásával képesek voltak átmenetileg meggátolni azt, hogy a Patrióták döntően befolyásolják az uniós döntéshozatalt, a hatalom valódi központját jelentő Európai Tanácsban akár már középtávon egyre több, nemzetek Európájában gondolkodó állam- és kormányfő képviselheti a szuverenista erőket. A Patrióták egy olyan alternatív víziót kínálnak Európa jövője szempontjából, amely a liberális–konzervatív ideológiai törésvonalon felülkerekedve gravitációs erővel bír az elkötelezetten szuverenista pártok számára. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök megromlott viszonya következtében az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) pártcsaládban helyet foglalók sem folytatják a centrumhoz való közeledésüket, akkor középtávon egyre kevésbé tűnik elképzelhetetlennek a szuverenista erők egyesítése. (tovább…)

Brüsszel folytatja azt az intervenciós kísérletsorozatát, amelynek keretében jogi köntösbe bújtatott riportokban marasztalja el a nyílt társadalmak eszmerendszerét magukénak nem valló tagállamokat. A jogállam fogalmát politikai fegyverré züllesztő Európai Bizottság 2024-es jogállamisági jelentése nem okozott csalódást a korábbi riportokat ismerők számára, a 2020 óta megjelenő jelentések egyik legfőbb közös vonása, hogy a valóságot lényegesen mellőző állítások szerepelnek benne, az elmarasztalások pedig aránytalan mértékben – és az erre vonatkozó szándékosságot megerősítendő – csak azokat az országokat érintik, amelyek vezetése szembe megy a balliberális fősodor aktuális narratívájával, vagyis jelenleg szuverenista és békepárti. (tovább…)

Július 1-én kezdetét vette Magyarország féléves soros elnökségének időszaka az Európai Unióban. Az elnökségi programban meghatározott célok lényege, hogy az Európai Unió térjen át a béke, biztonság és fejlődés útjára, ahogy azt az európai állampolgárok elvárják. Az európai emberek június 9-én a változásra szavaztak, a szuverenitáspárti politikai erők térnyerésével szemben azonban az uniós működést korábban domináló politikai erők egy nagykoalíciós hatalmi paktummal igyekeznek fellépni. Magyarország elkötelezett abban, hogy a választások eredménye, az európai emberek akarata és a demokrácia érvényesüljön az Európai Unióban, e célok elérésére pedig az elnökségi félév kiváló lehetőséget teremthet. (tovább…)

Az Európai Unió ma a szabadság és a jólét feladásán dolgozik, legfőbb büszkeségének pedig azt tekinti, hogy háborúban áll. A háború napjainkban uniós alapérték, ez jelenti az uniós önmeghatározás forrását, az integráció mozgatórugóját. Az Európai Unió, amely évek óta egyes tagállamai és azok állampolgárai ellen harcol, most mások háborújába is kész belépni, azt állítva, hogy ez lesz az erősebb Európa felé vezető út. Ez az integrációtörténet legsúlyosabb tévedése. Az uniós elitprojekt szemmel láthatóan a társadalmi realitások után a geopolitikai valósághoz sem tartja magát. Az unió krízise egzisztenciális, a napokon belül sorra kerülő választások tétje nem a jobb Európa, hanem a nemzetek szabadsága és Európa túlélése. (tovább…)

Az Európai Bizottság május első hetében bejelentette, hogy újraértékelte a lengyel jogállamiság helyzetéről szóló álláspontját a hírhedt 7. cikk szerinti eljárással összefüggésben és arra jutott, hogy Lengyelországban helyreállt a jogállam. A döntés hátterében nem állnak frissen elfogadott és végrehajtott reformok, ehelyett Brüsszel bemondásra elfogadta az új lengyel kormány vállalásait. E vállalások egyike, hogy Lengyelország a jövőben feltétel nélkül betartja az Európai Unió Bíróságának döntéseit és korlátozás nélkül elismeri az uniós jog elsőbbségét. Lengyelország azzal fizeti meg a jogállamisági eljárás lezárásnak árát, hogy közjogi értelemben feladja saját szuverenitását. Brüsszel már nem is igyekszik leplezni a politikai alapon alkalmazott kettősmércét, hiszen felfogásában ugyanaz az ország attól függően lehet jogállam vagy nem jogállam, hogy éppen melyik párt van kormányon. (tovább…)

A XXI. Század Intézet konferenciát rendezett Új Utat mutatunk Európának – húsz éve tagja Magyarország az uniónak címmel, amelyen az előadók hazánk uniós tapasztalatai mellett olyan témákkal is foglalkoztak, mint az EU demokratikus deficitje, strukturális problémái, versenyképességének csökkenése vagy a szervezet előtt álló geopolitikai kihívások. Mindezen kérdések különösen fontos súllyal esnek latba a júniusi európai parlamenti választások és a soron következő magyar uniós elnökség tükrében. (tovább…)

Az EU történetének legnagyobb bővítésére került sor Athénban húsz esztendővel ezelőtt, amikor 2004. május 1-én tíz ország, köztük Magyarország aláírta az Európai Unió csatlakozási szerződését. Romano Prodi, az Európai Bizottság akkori elnöke európai álomként hirdette beszédében a tagállamok közötti egyenlőség, a gazdasági stabilitás és a béke ígéretét a csatlakozó országok népei számára, „akik a kommunizmus legsötétebb napjaiban sem vesztették el a reményt, és a berlini fal leomlása után a közös demokratikus értékek érdekében csendes forradalmat hajtottak végre, most pedig emelt fővel, egyenlő jogokkal és felelősséggel csatlakozhattak az Európai Unió közösségéhez.” Két évtizeddel később azonban az európai álom megvalósulása helyett Európa árulásával kell szembenézünk az uniós intézmények részéről. Európa megmentése érdekében nem „jó európaiakra”, hanem éppen olyan forradalmárokra van szükség, mint akik sikerre vitték az 1988–90 közötti közép- és kelet-európai szabadságküzdelmet. (tovább…)