Címke: EU

Az elmúlt évek európai folyamatai egy irányba mutatnak: az Európai Unió fokozatosan eltávolodik attól az alaplogikától, amely korábbi sikerének feltétele volt. A belső piac elmélyítése, a gazdasági integráció erősítése és az európai jólét növelése helyett háborús hisztéria, ideológiai küzdelmek és félreértelmezett geopolitikai ambíciók határozzák meg a brüsszeli döntéshozatalt. Ennek az árát pedig végül az európai polgárok fizetik meg, akik joggal teszik fel a kérdést: ha Ukrajna jóléti programjára 800 milliárd dollárt szánna Brüsszel, hogy lehetséges, hogy az európai jólét kérdése szóba se kerül a pénzek elosztásánál? (tovább…)

Számos olyan eset van, amikor a jog egyértelműen és kíméletlenül kimondja azt, amit a politika nem szeretne. A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság 2025. december 10-i ítélete az Északi Áramlat 2022-es felrobbantásáról pontosan ilyen. A német ítélet valójában annyit mondott ki, amit eddig is tudtunk: a terrorcselekményért Ukrajna felelős, egy állami hátterű, titkosszolgálati műveletről volt szó, amely veszélyeztette egy uniós ország, s így az egész EU energiaszuverenitását. A megfelelő következményeket mielőbb le kellene vonni, Ukrajna alkalmatlan az uniós csatlakozásra, hiszen egy ilyen ország nem érdemli meg a többi tagállam bizalmát. A brüsszeli vezetés azonban hallani sem akar erről, mint ahogy a nyakló nélkül kiszórt uniós források kapcsán sem hajlandó elszámoltatni Ukrajnát. (tovább…)

(tovább…)

Orbán Viktor ma indul Brüsszelbe, ahol szerdán a patrióta vezetők találkozóján vesz részt, csütörtökön pedig kezdődik az EU-csúcs, ahol kifejezetten nagy vitákra lehet számítani, komoly nyomás helyeződik majd a magyar kormányfőre – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel, aki szintén tagja lesz a Brüsszelbe utazó magyar delegációnak. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: hiába ellenzi még Amerika is, Ursula von der Leyenék újabb eszkalációs lépésre készülnek a befagyasztott orosz vagyon ügyében, aminek beláthatlanok lehetnek a következményei.

(tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozat évzáró adásának címe: EU-csúcs: sorsdöntő csata várható! Az intézet vezető elemzője, Deák Dániel és az intézet kutatója, Petri Bernadett a jövő heti EU-csúcson várható politikai vitákat értékelték, de egyben összegezték az idei évet és azt, mi várható 2026-ban. (tovább…)

A jövő hét második felében idén utoljára ülnek össze Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők. A hivatalos napirenden szerepel Ukrajna újabb pénzügyi támogatása: Brüsszel ugyanis egy új, több évtizedre kiható, a tagországokra nézve rendkívül kockázatos megoldással kívánja ismét „megmenteni” az ukrán államot, amely a befagyasztott orosz vagyonra épülne. A tagországok a legkevésbé sem támogatják egyhangúan az ötletet, így Brüsszel egy újabb jogi trükkel szabadulna meg a nemzetállami vétótól. Az év utolsó uniós csúcstalálkozója tehát arról szól, hogy Európa marad-e szuverén nemzetek szövetsége, vagy végképp elszabadul egy központosított, szerződések keretein és a tagállamok felhatalmazásán túlfutó brüsszeli gépezet. A tét óriási – és Magyarország ismét a frontvonalban van. Ebben a helyzetben különösen felértékelődik, hogy hazánk élén olyan vezető álljon, aki nem hajlandó feladni a nemzeti szuverenitás utolsó eszközeit – sem pénzügyi, sem jogi, sem pedig politikai téren. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Európa válságra ítélve. Az intézet kutatói, Petri Bernadett és Biró András az Európai Unió gazdasági lejtmenetét elemzik olyan szempontok mentén, mint az évek óta tartó stagnálás, a beruházások hiánya, a körvonalazódó közös uniós adósságspirál és a fegyverkezési láz. (tovább…)

Az Európai Számvevőszék pár héttel ezelőtt napvilágot látott jelentése szerint az Európai Unió 2024-ben az éves uniós költségvetés 3,6%-át szabálytalan módon költötte el. Ez az összeg Magyarország tavalyi befizetésének négyszerese. A költségvetés kohéziós fejezetében a hibaszint még ennél is magasabb, 5,7% volt, ami azt jelenti, hogy minden húsz euróból legalább egy eurót szabálytalanul fizettek ki. Az uniós programok alacsony hatékonysággal működnek, az Európai Unió egyre növekvő hitelállománya pedig az eladósodással fenyeget, néhány nappal ezelőtt a több, mint 100 milliárd eurós helyreállítási alap hatékonyságát is kritizálta a Számvevőszék. A költségvetési egyensúly felborult, a tervezés helyét az állandó tűzoltás, az ésszerűtlen és megalapozatlan forráskihelyezések és a politikai zsarolás vette át. Európa napjainkban a saját jövőjét éli fel. Az elfolyt eurómilliárdok, a felelőtlen hitelfelvétel, az ész nélküli háborús finanszírozás, összességében tehát az uniós intézmények okszerűtlen gazdálkodása a jogállamiság elveinek egyértelmű és súlyos megsértését jelenti ennek megállítására pedig csak az európai patrióta összefogás teremthet lehetőséget. (tovább…)

Ha az Európai Unióra, mint politikai projektre tekintünk, akkor az jut eszünkbe, hogy azért hozták létre, hogy legyen béke, és legyen gazdasági növekedés. Most viszont úgy tűnik, hogy Európa háborút akar, miközben lemarad a gazdasági versenyben más kontinensekkel szemben.

Mi történt Európával és az Európai Unióval? Van értelme fenntartani ezt a konstrukciót? Miért nincs nyoma annak, hogy az európai elit bármit is tenne azért, hogy Európának jobb legyen? A fegyverkezés helyett miért nem versenyképes akar lenni az EU? Van egyáltalán értelme a brüsszeli utat választani? Erősödik a patrióta hang az Európai Unióban, de vajon ez mire lesz elég a széteső nagy nemzetállamok mellett? (tovább…)

(tovább…)

Ausztriában a közelmúltban hozott bírósági ítélet – amely egy magánjogi vita során az iszlám saría jog alapján született döntést hagyott helyben – sokkolta az európai közvéleményt. Bár a bíróság hivatalosan arra hivatkozott, hogy az ítélet tartalmát nem kötelessége vizsgálni, elegendő, ha az eredmény nem sérti az osztrák jog alapelveit, az ügy mégis messzire mutat. Nem csupán arról van szó, hogy Európai Unió egészének demokratikus működését komoly veszély fenyegeti a párhuzamos jogrendszerek megjelenésével, aláásva ezzel mind a tagállamok közötti kölcsönös igazságügyi együttműködést, mind pedig az európai állampolgárok bíráskodásba vetett bizalmát. A valódi probléma az eset hátterében álló európai migrációs politika több, mint egy évtized óta tartó látványos kudarca, amely, miközben Magyarországra immáron a 600 millió euró összeget is meghaladó mértékű pénzbírságot ró, az európai civilizáció és önrendelkezés felszámolásával fenyeget. (tovább…)

A 2024-es európai parlamenti választások a patrióta erők történelmi áttörését hozták: számos tagállamban, így Franciaországban, Olaszországban, Magyarországon, Ausztriában és Hollandiában is jelentősen növelték mandátumaik számát, több helyen az első vagy második legerősebb politikai erőként végezve. Ez a választói akarat világos üzenetet küldött Brüsszelnek: egyre nagyobb tömegek követelik a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, a bevándorlás korlátozását és a hagyományos európai értékek védelmét. A választási eredmények a korábbinál is erősebb, intézményesített együttműködés iránti igényt teremtettek a patrióta pártok között. Az Európai Parlament következetes kiszorító akciói ellenére az Európai Patrióták pártja és frakciója él és virul, egyre erősebb, egyre összetartóbb és egyre jelentősebb ügyekben tölt be vezető szerepet. Így aztán a Parlament, ha már politikai alapon nem boldogul a Patriótákkal, szokásos módon egy újabb jogi leszámolást tervez. Gondolhatnánk, hogy ehhez azért illő lenne valamilyen jogsértést találni a Patrióták részéről, de Brüsszelben úgy működik a jogállam, hogy már erre sincs szükség: majd felelnek a Patrióták egy másik európai párt helyett. (tovább…)

Napokon belül véget ér a féléves lengyel EU-elnökség, amely egy új politikai alku időszakának volt tekinthető Brüsszel és Varsó között. A korábbi konzervatív lengyel kormány leváltását célzó, nyolc esztendőn át tartó jogállamisági offenzíva, a „varsói modell” brüsszeli szempontból sikerrel zárult 2023 végén, győzelemhez segítve a Tusk-kormányt. Az egy évvel később kezdődő lengyel elnökség hatalmi szempontból éppen a tranzitidőszakra esett, a belpolitikai viharok mellett a közvélemény érdektelen maradt a féléves brüsszeli időszakkal szemben. A kormány politikai lojalitása és uniós irányvonalakhoz való igazodása egyértelmű elvárás volt az EU részéről, az új lengyel kormány pedig ennek megfelelően teljesített. 2024 elején az Európai Unió rekordsebességgel szabadította fel a korábban visszatartott több mint 100 milliárd euró összegű uniós forrást a lengyel kormány javára, anyagilag ezzel azonban nem az ország gazdaságát, hanem a Tusk-párti politikai elit hatalmát erősítették meg. Eközben a demokrácia és a jogállamiság egyértelmű leépülésével szemben cinkos módon nem emel szót egyetlen uniós intézmény sem. (tovább…)

A héten volt a 36. évfordulója Orbán Viktor Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédének, amivel már a politikai pályája elején beírta magát a történelemkönyvekbe. A beszéd fő üzenete az volt, hogy az akkori szovjet birodalommal szemben a magyaroknak ki kell állnia a függetlenség mellett, haza kell küldeni az oroszokat. Azóta sem változott Orbán Viktor pozíciója, ma ugyancsak a nemzeti szuverenitás mellett áll ki, ugyanakkor ezúttal annak a birodalomnak a központja, amelyik fenyegeti hazánk önrendelkezését, Brüsszelben van – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a pénteken záruló Voks 2025 komoly társadalmi legitimációt jelent a jövő heti uniós csúcs előtt. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozatának legújabb adásának címe: „Totális háború” a nép ellen. Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója és Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője arról beszélgetnek, hogyan folytat a mai, nyugati típusú demokrácia „totális háborút” a népakarat ellen, miközben egy elit által működtetett rendszer irányítja a közéletet, amely látszólagos demokratikus keretek között valójában korlátozza a többségi akaratot. A demofób gondolkodás ma kifinomult intézményrendszeren keresztül érvényesül: az alkotmányosság, a bíróságok és az ombudsmanok hálózata nem a népuralom elvét, hanem egy szűk elit értékrendjét védi. (tovább…)

Míg korábban azt hangoztatták Brüsszelben a nyugati vezetők, hogy jogállamisági kérdések miatt tartanak vissza uniós forrásokat Magyarországtól, ma már egyre nyíltabban kimondják, hogy valójában ez csak egy zsarolási eszköz annak érdekében, hogy változtassák meg Magyarország álláspontját például Ukrajna ügyében. Az új német kancellár már Szlovákiát is ezzel fenyegeti, amire Robert Fico határozottan reagált – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Tisza is részt vesz ebben a külföldi nyomásgyakorlásban, amit Kollár Kinga pár héttel ezelőtti kijelentése is jól mutat. (tovább…)

Az Európai Unió néhány nappal ezelőtt egy félmilliárd euró értékű ösztönző csomagot jelentett be, amelynek keretében a Donald Trump amerikai elnök által a szövetségi finanszírozásból kizárt kutatókat, tudósokat kívánja a kontinensre csábítani. A kezdeményezéshez Franciaország is csatlakozott, további 100 millió euró összegű támogatással. A program egy ideológiailag vezérelt tehetség- és tudásimport, hiszen Brüsszel valójában azzal, hogy a USAID vagy éppen az amerikai balliberális kutatásfinanszírozási intézmények helyére szeretne lépni, valójában nem az európai emberek és az európai gazdaság érdekeit nézi, hanem politikai, világnézeti szövetségeseket keres. Eközben a tudomány szabadsága és pártatlansága súlyos csorbát szenved. Az Egyesült Államokban Donald Trump elnöksége alatt világos választóvonal keletkezett: a szövetségi kormányzat kizárt bizonyos, ideológiailag elkötelezett kutatási területeket a finanszírozásból. Az így kiszorult szereplők – hasonlóan az NGO-khoz – azonban új finanszírozási terepet találtak maguknak az Európai Unión belül, ami nemcsak az uniós források hatékony kiosztásának szükséglete és a tudományos szabadság elve szempontjából problémás, de szuverenitási szempontból is elfogadhatatlan. (tovább…)

Korábban a Momentumot érte erős kritika, miszerint Magyarország érdekeivel szemben politizálnak Brüsszelben, ugyanakkor a Magyar Péter vezette Tisza párt még náluk is messzebb ment – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: még Donáth Anna és Cseh Katalin sem mondta ki, hogy örülnek annak, ha Magyarország nem kap meg bizonyos forrásokat, és őket sem támogatták olyan nyíltan külföldről, mint ahogyan például Manfred Weber Magyar Péteréket, aki az Európai Néppárt valenciai kongresszusán is arról beszélt, hogy a Tiszának kell irányítania Magyarországot. (tovább…)

Kiélezett viszonyok között veszik kezdetüket hamarosan a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalások. Az Európai Parlament előzetes elképzeléseit tartalmazó jelentéstervezetről, amelyet Siegfried Mureşan román néppárti és Carla Tavares portugál szociáldemokrata képviselő terjesztett elő, a jövő héten szavaz az Európai Parlament plenáris ülése. Az uniós tagországok versenyképességének megerősítéséről ismét kevés szó esik, Ukrajna uniós tagságát és az ebből eredő pénzügyi szükségletek fedezésének elsőbbségét azonban tényként kezeli a jelentés. Olyannyira, hogy az EP elképzelései között szerepel az európai uniós egységes belső piacának mielőbbi, még az ukrán uniós csatlakozás előtti megnyitása Ukrajna javára. Még akkor is, ha ez szembemegy a szabályokkal, a tagállami érdekekkel és az európai egységgel. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Folytatódik a bosszúhadjárat. Magyarország és az Európai Unió elmúlt másfél évtizedét nevekkel is korszakolhatjuk: Tavares, Sargentini, Delbos-Corfield, most pedig Strik. Brüsszel raportőreiről van szó, akik szorosan együttműködnek a hazai ellenzékkel. A magyar szuverenitás elleni külső-belső támadásról beszélget Deák Dániel vezető elemző és Szűcs Gábor elemző. (tovább…)

Elindult a kormány véleménynyilvánító szavazása, a VOKS 2025, amely lehetőséget biztosít a magyar állampolgároknak, hogy kifejezzék véleményüket egy Európa és benne hazánk sorsát hosszútávon eldöntő kulcskérdésről: legyen-e Ukrajna az EU tagja? Brüsszel már 2030 előtt szeretné Ukrajnát az EU-ban látni, ami komoly veszélyeket rejt Magyarország számára – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a Brüsszellel paktumot kötő Tisza párt támogatja Ukrajna EU-tagságát, ennek megfelelően a tét meglehetősen nagy. (tovább…)

Háromnapos „tényfeltáró misszióra” érkezett a héten az Európai Parlament LIBE bizottságának öt EP-képviselője Budapestre. A baloldali képviselőkből álló küldöttség vezetője a zöldpárti Tineke Strik, aki a Magyarországgal szembeni jogállamisági ügyek új felelőse. A delegáció tagja Krzysztof Smiszek lengyel szociáldemokrata képviselő is, Magyar Péter mentelmi ügyének európai parlamenti felelőse. A látogatás formális célja egy új jelentés összeállítása, amelyre „megfelelő intézkedéseket” kívánnak alapozni a képviselők, s amely szokás szerint beépül majd a Magyarországról szóló jogállamisági országjelentésbe. A szakbizottsági vizit célja azonban messze túlmutat ezen. A korábbi, 2021-es látogatáshoz hasonlóan ismét az a törekvés áll a hátterében, hogy Brüsszel beavatkozzon a magyar belpolitikába és minden lehetséges eszközt megragadjon annak érdekében, hogy az Európa országai számára is sikeres jövőt, követendő példát kínáló konzervatív, patrióta alapokon politizáló erő helyett hatalomra segítse a saját maga által választott ellenzéket: a Tisza pártot. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Köztársaság a Birodalom ellen, Amerikából nem lesz Európa. Békés Márton, az Intézet igazgatója arról beszél, hogy miközben Amerika sebességet váltott és teljes gázzal hajt előre, addig Európa továbbra is rükvercbe kapcsolva marad. A 21. század kiszabadult szellemét azonban már nem lehet visszagyömöszölni a 20. század palackjába.   (tovább…)

Mintegy 40 perces beszélgetés, amelynek stratégiai célja, hogy közelebb hozzuk az emberekhez a Brüsszellel szemben vívott csata értelmét és tétjeit. Van-e helyünk Európában vagy éppen kifelé tartunk onnan? Brüsszel: barát vagy ellenség? Európai Egyesült Államok vagy Európai Nemzetek Közössége? Birodalom vs. Nemzetállamok? Azaz: középpontban a szuverenitás. (tovább…)

A párizsi büntetőbíróság hétfőn két év letöltendő és két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte hétfőn Marine Le Pent és öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól, amiért az általa fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) a vád szerint 2,9 millió euró európai parlamenti juttatást nemzeti pártcélokra használt fel. Az ítélet messzemenő politikai hatással bír: ellehetetlenítheti Marine Le Pen indulását a 2027-es elnökválasztáson. A választók jelentős része, köztük az a több, mint 11 millió francia állampolgár, aki tavaly a Nemzeti Tömörülésre szavazott, nemcsak politikai, hanem demokratikus válságként is értelmezi az ítéletet. (tovább…)

Március 19-én hajnalban Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármestert őrizetbe vették a török hatóságok bűnszövetkezetben való közreműködés és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezet támogatásának vádjai miatt. Noha legközelebb 2028-ban tartanak köztársasági elnöki és parlamenti választásokat az országban, a CHP – felbuzdulva a tavaly márciusban elért helyhatósági győzelmein – már előrehozott választásra készül, amit nem lehet függetleníteni az isztambuli polgármester letartóztatásától, főképp úgy, hogy a CHP-t lassan két éve de facto vezető İmamoğlu március 23-án letartóztatása ellenére hivatalosan is a párt elnökjelöltjévé vált. Recep Tayyip Erdoğan többdimenziós sakkjátszmáját kellően szemlélteti, hogy a PKK-t vezető, ám 1999 óta börtönben lévő Abdullah Öcalant éppen béketeremtőként népszerűsíti a kormány, aki feloszlatja a terrorszervezetet. Egy ilyen történelmi jelentőségű békekötés mögött könnyen állhat az a számítás, hogy a kurdok támogatásával meglenne a szükséges többség az alkotmánymódosításhoz, amely megszüntetné az elnöki mandátumkorlátot, ami jelenleg megakadályozza Erdoğan újraindulását. İmamoğlu letartóztatása miatt az Európai Unió a főbb tagállamok vezetői egyelőre nem vádolták meg a török elnököt politikai leszámolással, ami jó eséllyel köszönhető a Törökországnak való geopolitikai kitettségüknek. Az Egyesült Államok kivonulása Európából könnyen eredményezheti azt, hogy Törökország – saját külpolitikai érdekvédelme mentén – válik nemcsak Ukrajna, de Európa biztonságának legfőbb garantálójává, amire az EU saját gyengesége miatt is rászorul. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Ahogy közeleg a tűzszünet, úgy szigetelődik el Brüsszel. A felvételen Kosztur András vezető kutató és Biró András kutató az aktuális nemzetközi eseményekről beszélget, így szóba kerül a közelgő béke esélye, de megvalósulásának ellenfelei is. (tovább…)

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a március 15-i ünnep alkalmából tartott beszédében többek között a nemzeti szuverenitás tiszteletben tartását, a nemzeti vétó megerősítését és az európai béke megteremtését követelte 12 pontban. A miniszterelnök újraértelmezte az 1848-as forradalom követeléseit, és a „Mit kíván a magyar nemzet” aktuális kiáltványaként fogalmazta meg az Európai Unióval szembeni elvárásait. 1848 óta talán most a legidőszerűbb összefoglalni a magyar szuverenitás alapkövetelményeit, a nemzetek Európáját, a törvénytelenül elvont hatáskörök visszaadását, és a nemzeti főhatalom utolsó bástyája, a vétójog megerősítését. „Unokáink jövőjét ne zálogosítsák el, az unió adósságát pedig számolják fel.” – fogalmaz a 12 pontos felsorolás hatodik pontja, amely igen aktuális felhívás Brüsszel felé. Az Európai Bizottság ugyanis éppen arra törekszik, hogy bebiztosítsa az EU és Ukrajna felfegyverzéséhez szükséges jelentős összegű hitelfelvételét: jogi trükkel akadályozná meg, hogy Magyarország megvétózhassa az EU tervezett kölcsönfelvételét, ráadásul mindezt éppen a szolidaritás elvére hivatkozva. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: A háború árnyékában, amelyben Halkó Petra, az Intézet vezető elemzője Petri Bernadettel, a Szabad Európa Intézet kutatójával beszélget az egyre nagyobb méreteket öltő brüsszeli demokráciadeficitről. (tovább…)

Miközben Magyarország minden nagyhatalommal jó kapcsolatot ápol, addig a brüsszeli vezetésnek egyre rosszabb a viszonya még Washingtonnal is, múlt héten például Kaja Kallast, az EU külügyi főképviselőjét meglehetősen megalázó módon nem fogadta az amerikai külügyminiszter – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az Amerikai Egyesült Államok egyértelműen rendezni akarja a viszonyát Oroszországgal, amelynek csak egy eleme az ukrajnai háború. Az EU ugyanakkor nem reagál a megváltozott geopolitikai helyzetre, amivel azt kockáztatja, teljesen kimarad a rendezési folyamatból. (tovább…)

Egyre dagad a brüsszeli botrány, újabb és újabb visszaélésekre derül fény az uniós források brüsszeli felhasználásával kapcsolatban: lobbitámogatás a Bizottság zöldpolitikai propagandája érdekében, balliberális ideológiai hadviselés az „európai értékek megóvása” címén, NGO-k javára átjátszott kutatás-fejlesztési források, politikai korrupció. Évek óta tapasztaljuk, hogy Brüsszel számára másodlagos az európai emberek jóléte, a vállalkozások versenyképessége, az álcivil szervezetek érdekei és működésük anyagi feltételeinek biztosítása azonban mindenek felett áll. A változás érdekében Magyarország az uniós korrupció elleni küzdelem élére állt, az elkövetkező időszak kérdése, hogy kialakul-e a patrióta többség az EU intézményeinek számonkérése mellett, vagy a brüsszeli elit továbbra is úgy folytatja öncélú hatalmi játszmáját, mintha mi sem történt volna. (tovább…)

Az Európai Parlament is perbe száll hazánk ellen a szuverenitásvédelmi törvény miatt. A jogszabály uniós jog-ellenességére hivatkozással még tavaly indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben az Európai Bizottság. Kérdés, hogy miért épp most érzi úgy a plenáris testület, hogy csatlakoznia kell az eljáráshoz. A miértre az álcivil szervezetek amerikai finanszírozásának felszámolása és azok Brüsszel általi pótlása környékén keresendő a válasz. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Szakítás előtt a transzatlanti viszony. A felvételen a transzatlanti viszonyban néhány nap alatt bekövetkező drámai változásról beszélget Kosztur András vezető kutató és Biró András kutató. (tovább…)

Viharos körülmények, kiélezett viszonyok között veszik kezdetüket hamarosan a többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló tárgyalások, pedig ez a közös tervezés hétköznapi körülmények között is próbára teszi az európai szereplők együttműködési készségét. A körülmények nem sok jót sejtetnek, a hagyományosnak tekinthető versenyképességi és elosztási vitákat tovább élesíti a most már uniós szinten is megjelenő tőke- és pénzhiány, a gazdasági stagnálás és recesszió, illetve a költségvetési keretek közé erőltetett politikai ügyek. Miközben a hírek szerint a jogállamisági kritériumok még ez eddigieknél is erősebben átpolitizálhatják az uniós pénzek elköltését, az eddig ismert tervek alapján az európai versenyképesség helyzete továbbra is rendezetlen marad. (tovább…)

Mark Zuckerberg bejelentette: felszámolja a platformjain a tényellenőri rendszert, ami évek óta a jobboldali, szuverenista hangok cenzúrázására szolgál. Az új amerikai adminisztráció ehhez minden bizonnyal meg fogja teremteni a jogi kereteket, Brüsszel azonban számos kötelező érvényű uniós norma révén intézményesítette a véleménydiktatúrát. A pálfordulását követően Zuckerberget a teljes globalista elit össztűz alá vette, ami kiváló bizonyítéka annak, kiknek is kedvez a régóta fennálló digitális cenzúra. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Kész átverés show Németországban. Békés Márton, az Intézet igazgatója Szájer Józseffel, a Szabad Európa Intézet vezetőjével, volt európai parlamenti képviselővel beszélget, a közelgő németországi előrehozott választások kapcsán.  (tovább…)

Donald Trump kritikusai az amerikai elnök vámfenyegetéseit átgondolatlan, kapkodó és értelmetlen lépéseknek tálalják, azonban teljesen világos: érvényesíteni akarja az országának érdekeit, ami a jelek szerint be is jön neki – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindeközben az Európai Unió továbbra sem képviseli az európai érdekeket, sokkal inkább a globalista politikai erők túszaként viselkedik. (tovább…)

A brüsszeli intézmények továbbra is tévúton járnak az uniós zöldpolitika jövőjének kérdéskörében. Ursula von der Leyen bizottsági elnök a néhány nappal ezelőtt bemutatott versenyképességi iránytű csomagban csak a zöldügyi előírások adminisztrációjának egyszerűsítését helyezte kilátásba, miközben az iparági érdekeltek átfogó felülvizsgálatot követelnek. A kialakult patthelyzetben a konzervatív összefogás hozhat változást, a Patrióták Európáért frakciócsoport és az Európai Konzervatívok és Reformerek egyesült erővel igyekeznek meggyőzni az Európai Néppárt józanabb politikusait, hogy az európai versenyképesség megmentése érdekében közös erővel lépjenek fel az Európai Unió korábbi ésszerűtlen és erőltetett zöldpolitikai intézkedéscsomagja, a Zöld Megállapodás ellen. Amennyiben az összefogás a Néppárt demokrácia ellenes hatalmi manőverei miatt elmarad, az egyértelmű jelzés az európai emberek számára: a brüsszeli elit nem tanult az európai választások eredményéből és az állampolgárok elvárásai helyett továbbra is öncélú hatalmi érdekeit követve jár el. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Milyen kormánybuktató forgatókönyveket próbálgatnak napjainkban? Békés Márton, az Intézet igazgatója beszélget Halkó Petra vezető elemzővel belpolitikáról és Kosztur András vezető kutatóval külpolitikáról. (tovább…)

A néppárti–szociáldemokrata–zöld–liberális tengely által felállított politikai kordon Ausztriában, Hollandiában, Olaszországban és Svédországban átszakadt, Franciaországban és Németországban pedig törésközeli állapotba került. Azonban a bevándorlásellenes pártok hiába nyerték meg a 2015-ös válság keretezési diskurzusát, mégis választásról választásra lépéshátrányba kerülnek Európa demográfiai átalakulása miatt. Mindebből hiába következhetne akár az is, hogy az idő és a kontinens demográfiai transzformációja, valamint az Európára nehezedő permanens migrációs nyomás a bevándorláspárti formációkat segíti hosszútávon, a jelen és a jövő politikai küzdelmei számukra egyaránt bővelkednek megoldhatatlannak tűnő csapdahelyzetekben. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata rendkívüli adással jelentkezik, melynek címe: Új korszak jön a Trump-forradalommal. A felvételen Békés Márton, az Intézet igazgatója elemzi a világ, benne Európa és azon belül Magyarország helyzetét abban az új korszakban, amely Donald Trump beiktatásával nyílott meg. (tovább…)

Az elmúlt évben Lengyelországban lezajlott antidemokratikus folyamatok rámutattak arra, hogy Brüsszel és az általa kijelölt bábkormányok bármilyen eszköz alkalmazására hajlandóak a hatalom megszerzése és megtartása érdekében, az eközben elkövetett jogsértések pedig nem vonnak maguk után jogállamisági eljárásokat. Éppen ennek a megelőzése érdekében még „egy nagyon pici szuverenitásról” sem szabad lemondanunk, azzal ugyanis minden eddig elért eredményünk semmissé válhat. (tovább…)

Miközben néhány nappal ezelőtt újabb, magas szintű uniós vezetőt érintő korrupciós botrányra derült fény Brüsszelben, az Európai Bizottság szinte egyidőben a nemzeti kormányokat megkerülő pénzosztási rendszer kidolgozásába kezdett. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben bejelentette, hogy javaslatokat dolgoznak ki az „intelligens feltételességről”, vagyis arról, hogy miként oszthatják ki a jogállamisági okokra hivatkozva felfüggesztett uniós támogatásokat anélkül, hogy a nemzeti kormányokat bevonnák a pénzek célba juttatásába. Az elképzelés nemcsak intézményesítené az egyre növekvő brüsszeli korrupciót, de a jogállamiság elvét is súlyosan sérti. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Stabil ország egy bizonytalan világban. Békés Márton, az Intézet igazgatója Szájer Józseffel, a Szabad Európa Intézet vezetőjével beszélget 2024 bel- és külpolitikai eseményeit mérlegelve. (tovább…)

Donald Trump győzelmét követően ismét Európa jövője vált kérdésessé, ugyanis a megválasztott amerikai elnök világossá tette, hogy nagyobb önállóságot, illetve a NATO-n belül nagyobb hozzájárulást vár el az öreg kontinenstől. Magyarország számára komoly előny, hogy Orbán Viktor jó személyes kapcsolatot ápol Donald Trumppal, így a legtöbb európai vezetőnél jóval előbb tudott vele egyeztetni, előbb mint például Ursula von der Leyen – mondta legújabb videóelemzésben Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Európa az elmúlt évtizedekben jelentősen lemaradt a versenytársaitól, emiatt is szorgalmaz Orbán Viktor versenyképességi fordulatot. (tovább…)

Míg Amerika mozgásba lendül, addig Európa tovább vesztegel – ez a 2024-es éve mérlege. Hiába törtek előre 2024-ben Európában a szuverenista erők, a brüsszeli elit csökönyösen ragaszkodik pozícióihoz. Az Egyesült Államokban azonban fordult a kocka: Donald Trump visszatér a hatalomba, méghozzá fölényes győzelemmel. Mit hoz a jövő: belátható időn belül véget érhet-e az orosz–ukrán háború, hatalomra kerülhetnek-e a szuverenisták az európai országokban is, és van-e esélye Európának versenyképessége növelésére? (tovább…)

Nemrég Budapesten gyűltek össze Európa vezetői a 2024. évi magyar EU elnökség két legfontosabb rendezvényén, az Európai Politikai Közösség (EPK) soron következő találkozóján, majd az Európai Tanács (EiT) informális ülésén. Az eseményekre közvetlenül az amerikai elnökválasztást követően került sor lehetőséget biztosítva az európai vezetők számára arra, hogy a választási eredmény fényében áttekintsék a transzatlanti kapcsolatok jövőjét. Ezen túlmenően az uniós tagállamok vezetői az informális EiT ülésen megvitatták és elfogadták a magyar EU-elnökség központi prioritását jelentő európai versenyképesség javítására irányuló javaslatcsomagot, a Budapesti Nyilatkozatot. Volt miről tárgyalni az európai vezetőknek, hiszen éppen arra a szemléletváltásra van szükség az Európai Unió bel-és külügyeiben, amelyet a magyar uniós elnökség eredetileg is napirendjére tűzött. Magyarország pedig e téren már nemcsak az elnökség betöltésére való tekintettel számít megkerülhetetlen tényezőnek. (tovább…)

A Nemzeti Együttműködés Rendszere átlépett a tizenötödik esztendejébe, ennek kezdetén úgy készülhetünk a szűk másfél év múlva esedékes országgyűlési választásokra, hogy leszűrjük a PiS bukásához vezető lengyelországi tanulságokat. Erre azért van szükség, mert teljesen világos, különösen a 2024 októberében tartott európai parlamenti ülésből ítélve, hogy a brüsszeli körök jelöltje Magyar Péter. Az október 9-én tartott plenáris ülésen, amelyen Orbán Viktor a magyar féléves EU-elnökség programját mutatta be, Manfred Weber egyenesen kijelentette, hogy a Tisza Párt ellentmondásos elnöke jelenti a jövőt. Ursula von der Leyen bizottsági elnök eközben merőben szokatlan módon tisztségét az egyik tagállam, mégpedig hazánk megbélyegzésére használta fel. A lengyel modell forgatókönyvét tavaly ősszel már láttuk működés közben, mégpedig Brüsszel ottani jelöltje, Donald Tusk hatalomra juttatása érdekében. (tovább…)

Az Európai Bizottság néhány héttel ezelőtt úgy határozott, hogy keresetet indít az Európai Unió Bíróságán Magyarország ellen, mert úgy véli, hogy a tavaly decemberben elfogadott, nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény uniós jogot sért. Ez a jogszabály több intézkedés mellett létrehozta a „Szuverenitásvédelmi Hivatalt”, amelynek feladata feltárni és vizsgálni azokat a külső érdekeket szolgáló tevékenységeket és szervezeteket, amelyek Magyarország szuverenitását sérthetik vagy veszélyeztethetik, befolyást gyakorolhatnak a választások kimenetelére vagy a választói akaratra. Nem meglepő, hogy a Bizottság politikai akaratának és öncélú érdekeinek az Európai Unió Bírósága előtt kíván érvényt szerezni, amikor a szuverenitásvédelmi törvényt támadja. (tovább…)